Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-14 / 217. szám

1989. szeptember 14-, csütörtök 5 AIOWA „Fiatalok, dögösek, és na­gyon jók. tessék megnézni!" — az invitálás az AIOWA nevű jugoszláviai magyar társulatra vonatkozott, akik az auditórium maximumban adták elő kedd este Harmat című produkciójukat. Ám az estéli kezdés előtt még újra elindult Enzó Cozzi gólyalábakon járó rémisztő figurája is a Klauzál térről. Vörös szálai az egyetemhez. vezettek, legalábbis en­gem ... Mondják, az amatőr szí­nész képzetlenebb profi tár­sainál. Ez aztán amennyire hátrány, éppúgy előny is le­het. A profi szinész mindig folytatója valaminek. Magá­val hurcolja a kialakult színház több ezer éves elő­ítéleteit, intézményrendsze­rét, az aktuális kultúrpoliti­kát, egyszóval mindazt, amit általában és tán túl egysze­rűen a hagyomány nyűgé­nek szokás nevezni. Az ama­tőr színész e tekintetben jó­val szabadabbnak tűnik. Megvan az a termékenyen ható illúziója, hogy mindent elölről kezdhet. Visszatérhet a kezdethez, a test és a lé­lek ősforrásához. Üjra akar teremteni, szülni akar, bűn­be esni, ölni, először szeret­ni, megérezni az először ki­mondott szó ízét Az ama­tőr színész ezért közösségi ember. A jó társulat egyet­len hatalmas test a játék közben. E színészeknek a legfontosabb médiuma: a lestük. A sokszor túlszimbo­lizált jelzésrendszer mögül is a test izzik át, ami a va­lóság központi magja. Ezért aztán átalakul a dologtót dologig, szituációtól szituá­cióig tartó út egy hagyo­mányos értelemben vett cse­lekvéssor. Ilyen külsődleges története ezeknek a színhá­zaknak nincsen. Az út, amit EAST-N'APKELET SZlNHAZI FESZTIVÁL MAI MŰSORA 9 óra, ifjúsági hotel: Tréningek. II óra, aula: Viták, felolvasások. 18 óra: aula: Modern Dance (NL). 18 óra, Klauzál tér: Enzó Cozzi (1). 17 és 20 óra: Kisszínház: Ifjak Színháza (SU). 20.15 óra, auditórium maximum: Ebla. 21 óra, Bálint Sándor Művelődési Ház: Evan Moar (GB). 21 óra, JATE-klub: Rolló (SF). 21 óra, Bartók művelődési központ: SZEDISZ (H): Bábuk. 23 óra, Bartók művelődési központ, pince: Magda Banach (ARG/RL). 23 óra, JATE-klub: Muslc: Koyaniskuatzi (H), Kündü (H). m Uj tanszékek a JATE-n (2.) Szakembereket a bioiparnak! a színészek bejárnak, nem lineáris, hanem koncentri­kus. örvénylő. A középpont­ban az emberi test izzik, ebből indul, ezt járja .kör­be, ide tér vissza minden mozdulat. Nem tudom leírni az AIOWA (produkciójának menetét sem. Nem tudom elmondani, mi történt. Ez a nyelv, ez a ' jelzésrendszer, amit épp most használok, minderre alkalmatlan. Amit a színpadon láttam, arról — néhai és igeri rövid ideig tartó amatőr színpadi .kor­szakomból— csak a testem­nek vannak emlékei, a nyel­vemnek alig. Monoton hang­effektusok vezetik be a szí­nészek mozdulatait. Sötét­ség, gyertyák és misztika. A fiú meztelensége nem lep meg', az sem, hogy a földre fekszik, az sem, hogy a má­sik föléhajol, s néhány ujj­nyira a teste fölött, szájától fedetlen szeméremén keresz­tül a bokájáig, oda-vissza járja be arcával a testét. Egészen addig', míg egy fes­tett arcű figura el nem űzi. Valamiféle harc indul meg kettejük között a meztele­nért. nem tudom, ezt vélesm érteni. Félmeztelen emberek lépnek elő mozdulatlanságuk félhomályából. Hatalmas vaskerekeket ütnek vasbo­tokkal. a hangerő iszonya­tos. de a dobolás üteme pontos és megkomponált.. Szemben térdelnek velem. Valami történik a hátuk mögött is, de csak ezekre a doboló férfiakra tudok fi­gyelni, akik egész lényüket égetik belé ebbe a kímélet­len, önkínzó, az elviselés határát súroló mozdulatsor­ba. Ebben a pillanatban: szerszámok. Rabszolgák. A világot uraló törvények mű­ködtek ilyen kegyetlenül, durván és mégis tisztán, ahogy most ők dobolnak, az ember érkeztéig. Amikor hirtelen abba­hagyják. megpillantom az egyik fiú arcát. A mozdulat­lan, az ütések alatt mind­végig merev arc most né­hány másodpercig újra ön­nön emberi létezéséről szól. A szeméket kéknek és fá­radtnak látom, a halánték­ról lecsorgó verejték mély árkokat ás az arc bőrébe. A színész egy pillanatra maga elé néz. Ez nem szerep, de a színpadon történik, tehát mégis az. Ez az ehnber itt és most talán újra megtu­dott magáról valami fonto­sat .. J Az előadás folytató­dik. Dal. Nem látni és avagy: kacagj, « Ili film JEL Ul i IlilJ A Blake Edwards rende­zésében műsorra tűzött amerikai filmvígjáték jó munka a maga nemében. A humor, a borleszk számos módszerével dolgozik a film, de olyan természetesség­gel oldják meg a szereplők a feladatukat, hogy csak egyszer-egyszer juthat az ember eszébe: ezt már va­lahol látta. A fitm története röviden: Waltert, mint újdonsült üz­letembert, a főnöke egyből mély vízbe akarja dobni, hogy bizonyítson. Egy dús­gazdag japán partnernek rendezett fogadásra készül Walter, ahová csak párosá­val illik menni, így köl­csönkéri bátyja feleségét. A bátyja a feleisége helyett egyik 'barátnőjét ajánlja egy apró használati utasítással; ne itassa, mert akkor túlon­túl felszabadul. De mégis pezsgőznek, aztán indul az akció, ahol a nő egy pszi­chopata udvarlója játszik még szerepet, kivel egy ero­tikus képzőművészeti kiál­lításon futnak össze, egy „mobil" alkotás mellett... Néhol kicsit „leül" a film, de aztán az ötperces nevető­görcs után mindez semmi­ségnek tűnik, sőt jól is esik kicsit megnyugtatni az arc­ízmokat. A film angol címe Blind date. A magyar cím ügy-ahogy találó: Walter már nagyon izgul, hogy megismerje, hogy „meg­lássa" a bátyja áltál beígért hölgyet. Mikor a höigy belép a szállodai szo­bájába — függönyök lehúz­va, villany felgyújtva — ki­csit beszélgetnek, de kü­megszeretni, néző, kacagj! lön-külön szobákból kiabál­nak át egymásnak. Walter már az izgalom csúcsán to­porog, hogy megpillanthas­sa a „zsákbamacskát". Mi­kor a hölgy átlép a másik szobából, a villany elalszik, és Walter őrült erővel kűtát a gyufa után, mely amerikai gyufa lévén szinte az egész szobát bevilágítja. Moso­lyognak és ... és I love you baby! Ízelítőül csak ennyit. A Nem látni és megszeretni végre egy olyan film, amely­ben mindenki életben ma­rad. Aki kikapcsolódni és nevetni akar, az kapcsolód­jon be a vetítésbe. Podmaniczky Szilárd Kastélyból faluház Kastélyból alakítottak ki faluházat a Vas megyei Gasztonyban. Az 1880-as években készült műemlék jellegű építményt egy ideig laktanyának használták, majd kultúrházat és laká­sokat alakítottak ki ben­ne, A nyolcvanas évekre azonban annyira megrongá­lódott a födémszerkezete, hogy életveszélyessé nyil­vánították. A Vas megyei kastélyok hasznosítására meghirde­tett országos pályázat kiírá­sában a gasztonyi volt Páz­mándy-kastély is szerepelt. Az épület megmentésére a helybeli lakosság kezdemé­nyezése alapján sajátos el­képzelés születeti, így lett végül is a kastélyból falu­ház, amelyben 120 szemé­lyes előadóterem, klubszo­ba kapott helyet. Hit szabad, s mit nem A Szovjetunió kormányá­nak határozata alapján szeptember l5-vel külföldi •turistáknak, magáncélból (beleértve a meghívást is) utalóknak, valamint tran­zitutasoknak tilos a Szov­jetunióból kihozni az aláb­bi közszükségleti cikkeket: gépkocsi-akkumulátorok, elektromos kábelek és veze­tékek, lakatos szerszámok, gépkocsi-alkatrészek, gép­Ikócsi-gumiköpeny, építő­anyagok, szőnme és szőrme­áru, kávé, kakaó. tea. kaviár, •mindenfajta kelme-, sző­nyegféleségek, bőrruházat, fehérnemű és alsónemű, kö­tött feisöruha és alsónemű, asztalnemű, ágynemű és tö­rölköző, harisnyaféleségek, ernyők és pótalkatrészeik, háztartási edények és evő­eszközök, gyógyszerek, háztartási és tisztálkodási szerek, illatszerek és koz­A gödöllői agráregyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen régebb óta mű­ködik biotechnológiai tan­szék, a tudományegyeteme­ken azonban — ahol a kuta­tó biológusokat képezik — eleddig nem volt ilyen önálló intézet. Ezért is úttörő vál­lalkozás bizonyos értelem­ben az, hogy az idei tanévtől megalakult a természettu­dományi karon belül a JATE biotechnológiai tanszéke, Mécs Imre (59 éves) egyete­mi docens, a biológiai tudo­mány kandidátusa vezetésé­vel. — Az önálló tanszékek megalakulásának ötlete Fe­renczy Lajos professzortól származik — mondta Mécs Imre —, s ezt támogatta a biológiai tanszék csoportJ a JATE rektora, valamint a TTK dékánja is. A biotech­nológia tárgykörében azon folyamatok tartoznak, ame­lyek során biológiai eredetű anyagokkal (enzimekkel, sejtekkel, sejtcsoportokkal) ipari méretű műveleteket végzünk Ebből adódik tan­székünk profilja is: közvetí­teni kívánunk a leendő bio­ipari létesítmények és az ok­tató-kutató intézetek között. Ennek érdekében a leg­újabb tudományos ered­ményeket gyakorlatban al­kalmazni tudó szakembere­ket kívánunk képezni. A tanszék végleges helyet néhány év múlva az Aradi vértanúk terén, a Bolyai In­tézet alagsorában kap majd, addig ideiglenesen a Deák Ferenc Gimnáziumban talál­tak „otthonra". Valóban ott­honról van szó, hiszen, mint erről személyesen is meg­győződhettem, szívesen fo­gadták őket. Az új, modern épület földszintjén egy hall­gatói és három kutatólabo­ratóriumot alakítanak ki, s egyéb helyiségeket is ren­delkezésükre bocsátottak. A gimnáziumnak e helyiségek­re most az oktatásban nem volt közvetlenül szüksége, így az egyetemmel kölcsönö­sen előnyös megállapodást kötöttek. A biotechnológiai tanszék elhelyezéséért a JA­TE bérleti díjat fizet, mely­nek egy részét letanítják: harmadik és negyedik osztá­lyos gimnazisták • számára magas óraszámban biotech­nológiai tantárgyakat oktat­nak. Az e képzési formában részt vevő tanulók az érett­ségi mellé technikusi okle­velet kapnak. Ottjártamkor q helyisé­gek berendezése, a műszerek beállítása folyt. Mécs Imre elmondotta, hogy az alapve­tő műszereik már megvan­nak, sokat segített ebben a SZOTE mikrobiológiai tan­széke is (a tanszékvezető egyébként több mint két év­tizeden át ott dolgozott, je­lenlegi kinevezéséig). A tanszék létesítésének költsé­geit részint a Művelődési Minisztérium (több mint 4 millió forinttal), részint pe­dig a Szegedi és Dél-Alföldi Innovációs Park (3,6 millió forinttal) állta. Ennek fejé­ben ez utóbbi cég számára — amely egyébként a közel­múltban alakult át Biocon­cept Kft.-vé — az általuk megrendelt kutatásokat el­végzik, magyarán szólva „le­dolgozzák" a támogatást. Terveikben szerepel, hogy lehetőségeikhez mérten be­kapcsolódnak a hazai fer­mentor-gvártásba, s hozzájá­rulnak a magyar bioipari programhoz. Magyarország energiahordozókban, nyers­anyagokban nem túl gazdag, ám a bioipar alapanyagául szolgáló biomassza bősége­sen rendelkezésünkre gll. A negyed- és ötödéves egyetemisták számára ter­mészetesen igen fontos, hogy a konkrét gyakorlati módszerekkel is megismer­kedjenek. Ennek érdekében tervezik, hogy az Irinyi Kol­légium épülete alatt egy ku­tató-gyakorló laboratóriu­mot hoznak létre számukra, ahol sajátos módszerekkel üdítőitalokat és sört gyárta­nának. Ezt követi majd más, biotechnológiai profilú tanműhelyek létesítése is. E sorok íróját meg is kínálták egy pohár saját, készítésű sörrel; igaz, ez még a régi módszerrel készült, ám igen­csak ízletes volt. Sandi István Kétszázhetven éves Szeged ffúj" címere Tegnap délután kevés hí­ján három órás ülést tar­tott a Várostörténeti és Vá­rosesztétikai Tanácsadó Testület. - Beszélgetésük tárgyaként Szeged jelképei, ünnepei szolgáltak. Nemré­giben lapunk hasábjain kér­tük nevükben a város lakói­nak ez irányú ötleteit, ja­vaslatait — és nem is hiá­ba, hiszen egész kötegre való levél érkezett. A szerdai tanácskozáson megállapodtak abban, hogy vissza kell állítani a város régi címerét. A lehetséges változatok közül a legko­rábban előforduló, egy 1719­es keltezésű oklevélen lát­ható címerformát foglaltak javaslatukba. Ugyancsak egyetértettek a városzászló megjelenési formáját tekintve. Ország­zászló. is lesz Szegeden, mégpedig a felújított ron­dellán. A szegedi hősi emlékmű Vitáját viszont elnapolták. Felállítási helye, jellege fö­lött újra megütköznek a vé­lemények. Ugyancsak _ hosszú vita folyt arról, hógv legyen-e a városnak saját ünnepe, s ha igen, hogyan válasszák meg a legmegfelelőbb na­pot. Itt sem született még végleges döntés. Egyetértettek viszont a díszpolgárság visszaállítá­sának ügyében, új korsza­kot nyitva a kitüntetés tör­ténetében. Ny. P. metákuimók, vitaminok, var­rógépek, hűtő- és fagyasz­tógépek, kerékpárok, fény­képezőgépek és amatőr fényképészeti berendezé­sek, háztartási elektromos készülékek, porszívó, mosó­gépek, kötőgépek, szórakoz­tató elektronikai termékek, gyermekruházat és gyer­rheklábbelik, külföldi gyártmányú árucikkek, ék­szerek és egyéb nemes fém­ből és drágakőből készült tárgyak. A Szovjetunióból kivihető közszükségleti cikkek össz­értéke nem haladhatja meg a 100 rubelt. A tiltó listán szereplő áruk és élvezeti cikkek pos­tacsomagban nem küldhe­tők ki. Az egy postacsomag­ban kiküldhető közszük­ségleti cikkek összértéke nem haladhatja meg a 30 rubelt. Kiről álmodik a lány ? Az Ötödik sebesség ven­dége volt nemrég Deutsch Tamás, akit olvasó és hall­gató a Vencel téri ese­mények kapcsán ismerhet. Nos, hát most nem egé­szen önként vállalt, szo­rító helyzetben hallhattuk hangját az éteren keresz­tül. A stúdióvendégnek a lelkes szerkesztők legelő­ször is lejátszottak egy magnófelvételt, mely egy fiatal leánnyal készült in­terjút rögzített. Ebből ki­derült, hogy a nyilatkozó ifjú hölgy nemrég a Ba­latonnál látta Deutsch Ta­mást, és azonnyomban sze­relemre is gyulladt irán­ta. Mint elmondta, első látásra keletkezett érzése­it természetesen nem kö­zölte imádottjával, csu­pán titkon és messziről epekedett, s figyelte Deutschot, aki nyolc hó­napos terhes felesége tár­saságában üldögélt a Ba­laton-parti presszó tera­szán. Az ifjú hölgy egyéb­ként 1 mindent tökéletesnek talált a csehszlovákiai ese­mények magyar szereplő­jén. Lelkesen elemezte an­nak arcformáját, szeme és fürdőnadrágja színét, segy dolog okozott csupán csa­lódást számára, nevezete­sen az, hogy Deutsch ke­zében nem Kaput vagy Magyar Nemzetet látott, hanem Népsportot. Mind­ez persze nem lohasztotta le andreamonikacsilla (ne­vére már sajnos nem em­lékszem) szerelmi vágya­it. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy éj­1 Reflex jel a sátorban, álmában, Deutsch Tamásról beszélt. Erről őt az éjt vele együtt töltő kedvese világosította föl. A magnófölvétel után Deutsch Tamást kezdték el faggatni az Ötödik sebes­ség munkatársai, jól em­lékezett-e a nyilatkozó ha­jadon. Tényleg csikós für­dőgatya volt-é rajt, vagy netán inkább egyszínű, mondjuk ügy a hupikék és a pitypangsárga közötti árnyalat. Hogy tényleg ci­garettát szivott-e vagy in­kább szivart, esetleg vízi­pipát. És hogy mit szól most a kedves felesége, ha hallgatja a rádiót, s ér­tesül róla, hogy a titkos imádók kedvesük karjá­ban, álmukban is az ő férjét emlegetik. Az ilyen kérdésekhez aligha szokott interjúalany korrekt válaszokat pró­bált adni az amerikai mo­dorban, ám kicsit szocia­lista módon rámenős, eny­hén erőszakos kérdésözön­re. Ott, Prágában ez a fiú kínosabb helyzetből is „kivágta" magát, így hát gondolom, nincs szüksége rá, hogy fogadatlan pró­kátor módján óvjam őt a jövőben az ilyen szi­tuációktól. S Isten ments, hogy most, amikor a nyil­vánosság jelszavával aj­kunkon vájkálunk min­denki magánügyében —, miközben az ország köz­ügyeit továbbra is titkok fátyla lengi át — arra biztassam idősebb és fia­talabb politikusainkat, hogy kerüljék a bulvár­sajtó zsákutcáit. Nem is tehetem, hiszen egy élő rádióadásban előre sok­szor rtem is érzékelhető stúdióhangulat alakulhat ki, jóllehet, a poénokat azért többnyire előre pró­bálják kifundálni. Ese­tünkben is ez történt, ugyanis a műsor végén, sluszpoénként, nagy aj­tónyikorgások közepette belépett a stúdióba két ifjú hölgy, s Deutschnak ki kellett választania kö­zülük a Balaton-parti hős­nőt. Szerencséjére ráhi­bázott a fiú, így sikeres választását a lányok ékes vihogása és a stúdióbeliek mikrofont hasogató rikol­tozása kísérte. Majd sze­gény, prágai börtönt meg­járt barátunk kényszere­dett nevetése hallatszott, amire a technikus gyor­san rákevert egy kis jó diszkómuzsikát. Ja. ké­rem, ezt állítólag Nyuga­ton is Így csinálják a jobbé­nál jobb magazinműsorok­ban. Annyi a különbség, hogy ott ez stílus, és mind­ez szervesen illeszthető más egyéb dolgokhoz. Mondjuk mindazokhoz, melyeket viszont nem egé­szen így csinálnak arra­felé, mint itt, a Kárpá­tok alatt. Például a poli­tikát sem. Pacsikr. Emília

Next

/
Oldalképek
Tartalom