Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

1989. augusztus 11., csütörtök Fölújított malom A Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál a múlt év szeptemberében kezdték el és most júniusra fejezték be a Váralja sorj telepükön a búzamalom felújítását. A munkálatok mintegy 87 millió forintba kerültek. Az őrlési technológiába korszerű leválasztóciklonokat építettek be, cs a vezérlést számitógépes rendszerrel működtetik. Képünkön: a kukoricamalom, ahol a sörgyári darát készítik Szállodaépítés Esztergomban A budapesti Creditum Rt. az NSZK-beli Impex Jürgens és a Thornas H. E. Godehus céggel együttesen 100 ágyas szállodát épít Esztergomban. a Prímás-szigeten. A háromcsillagos szálloda létesítésére az előszerződést már megkötötték, s a beruházásra rövidesen részvénytársaságot alakítanak, Strigonium Idegenforgalmi és Befektető Rt. elnevezéssel. A kezdő tőke 180 millió forint. Az Esztergomi Városi Tanács az új részvénytársaságba a Prímás-szigeten levő telkét vis'zi be. Az új szálloda átadását 1991— 92-re tervezik. A városi tanács tárgyalásokat folytat egy másik, 220 ágyas szálloda létesítésére, ugyancsak külföldi tőke bevonásával. Ezt szintén a Prímás-szigeten építenék fel1. Parlamenti képviseletet akarnak a vállalkozók A Vállalkozók Országos Szövetsége szükségesnek tartja a vállalkozók parlamenti képviseletét, ezért az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán javaslatot tesz a vállalkozói szekció megalakítására — közölte Palotás János, a VOSZ elnöke. A törvényhozásban a vállalkozóknak jelenleg nincsen érdekképviselete. Minden Ígéret ellenére a magyar vállalkozók nem érzik, hogy a gazdasági intézkedések hatására könnyebbé válna munkájuk, AZ újonnan született jogszabályokból is az tűnik ki, hogy nem megfelelő az előkészítés, előzetesen nem kérik ki a vállalkozók szakértői véleményét, s nem koordinálják a döntéseket sem. A VOSZ az előzetes felmérések alapján arra számit, hogy mintegy 30-50 képviselő vállalja: a jövőben következetesen képviseli a vállalkozók érdekeit. A VOSZ elnöke elmondta: a szervezet nem kíván pártként tevékenykedni, nem törekszik a hatalom megszerzésére, arra azonban igen, hogy a vállalkozók a gazdaságban az őket megillető helyet foglalhassák el. A VOSZ tagságának 95 százaléka valamelyik pártnak a tagja; többségük az MSZMP-é, jelentós részük pedig a reformkörökkel szimpatizál Akadnak soraikban olyanok is. akik a Münnich Ferenc Társasággal rokonszenveznek, több vállalkozó lépett be a Kisgazdapártba. Sok fiatal a Fidesz-t részesiti előnyben. Ha a VOSZ most lépéseket tenne a párttá alakulásért, akkor tagságával kerülne szembe, mivel a kettős párttagság — a VOSZ véleménye szerint — összeférhetetlen. s bár igaz, hogy több politikai lépést tett az utóbbi időben a VOSZ — például megalakította az egészségügyi tagozatát, és kidolgozta az egészségügy reformkoncepcióját, felvállalta a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon való részvételt, vitázik a szakszervezetekkel —, továbbra is a gazdasági érdekképviseletet tartja elsődleges feladatának. A vállalkozók érdekvédelmi szervezete ezeket a célokat akkor tudja elérni, ha a politikai kérdésekben aktívan foglal állást. A vállalkozók mindehhez követelik a nyilvánosság biztosítását, ezért anyagi áldozatra is hajlandók. Nem értenek egyet azzal, hogy nem lesz éló közvetítés az Országgyűlés ülésszakairól. Fontosnak tartják, hogy a gazdaságot érintő jogszabályok születését minden állampolgár, köztük a vállalkozók is figyelemmel kísérhessék. Felkérték a televízió vezetőségét, jelölje meg azt az összeget amibe a parlamenti közvetítések kerülnek, mert a VOSZ akár 20 millió forintot is előteremtene a közvetítés anyagi fedezetére. Húshiány-gazdálkodás Áremelés várható? Végre bejött valami a kormányzati akaratból. Ugyanis a legutóbbi takarmány-áremeléskor azzal az indoklással emelték a sertés felvásárlási árát a költségnövekedésnél kisebb mértékben, hogy a sertéslétszám alacsonyabb szintre álljon be. Megtiltani nem lehet a disznótartást, ennél sokkal finomabb közgazdasági módszer; ne érje meg vele foglalkozni. Tekintve azonban, hogy az állomány fele a kisüzemekben található, igen nehéz a pontos hatásokat modellezni. Hát még azt hogyan lehetne beépíteni a prognózisba, hogy egyik napról a másikra megnő a külkereskedők igénye. Habár hallottam róla, hozzáértő szakemberek ezt előre megmondták. Akkor csak az a kérdés, a közgazdasági szabályozók megalkotásakor miért nem veszik figyelembe a véleményüket. A korlátozó törekvés is érthető, hisz súlyos dollármilliókba kerül a fehérjetakarmány. Vagyis csak annyi sertés legyen, ami a hazai fogyasztást és a gazdaságos exportot fedezi. Azt, hogy az exportban mi a gazdaságos és mi a devizabevétel kényszeréből adódó vállalás, nehezen bogozható ki. De mindenesetre ideje lenne megpróbálni. A mostani ellátási nehézség csak felszíni jelenség, arra figyelmeztet, komoly gonddá válhat, s valóban vége az élelmiszerbőség andalító valóságának. A következő írások egy kis helyzetképet villantanak fel e témáról. A tőkehúsról szó sincs A rokonságban az utóbbi időben egyre többször kérdezgettek, tudok-e, valamit a húsáremelésről. Hát nem tudtam, sót még a rádióban sem hallottam az erről szóló híradást. Ha beszéltek róla, akkor nem titok. Kereskedő ismerősömtől érdeklődtem, ö egy levelet mutatott, a szalámigyártól kapták. Eszerint többek között a füstölt áruk 6,9, a kolbászfélék 5, a szalámi 6,2 százalékkal kerül többe augusztus 21-étől. Szeptember 4-én a szalonna 4, a zsír 5,9, a felvágottak átlag 7,7, a húsos szalonna 9,6 százalékkal; a kenösáruk 1,3 százalékkal drágulnak. A részletes árjegyzék ezután várható. Mindezt nem azért említem, hogy valamiféle vásárlási lázra ösztökéljek. Éppen ellenkezőleg, hisz akármilyen figyelmesen is olvastam, a tőkehúsokról egy árva szó sem esik. Vagyis nincs értelme tülekedni érte az üzletekben. Csak a megszállottak... A tanyaudvarról messzire látszik a jókora ól. Próba — szerencse alapon, benézek. érdekel, miként él ás számol manapság egy „disznós" gazda. A kutyaugatásra egy szakállas fiatalember, Asztalos Géza kerül elő. Szívélyes társalgó, ügy érzem, örül. hogy valaki kíváncsi a gazdaságára. Ironikus, olykor keserű stílusa előre sejteti, nem számíthatok sikerregényre. — Tíz éve vásároltuk a tanyát itt, Sziksróon. A hizlalást négy éve kezdtük. Az épületet ketten csináltuk a sógorommal. Ő ma már libázik. Amit itt lát disznót, az az enyénu ötvenet épp most adtam le, a másik ötvennek még nőni kell. Leltárt nem tudok még csinálni, mert a két turnus takarmánya egyben van, s köztudottan ez a legnagyobb költség. A bordanyi szakszövetkezet tagja vagyok, rajtuk keresztül értékesítek, onnan veszem a takarmányt. Gabonát keverek szójával, a kész táp biztos ráfizetés, annyira drága. — Nem úgy néz ki a tanya, mintha itt lakna. — Szegedi vagyuk. mindennap hazajárok. Géplakatosból lettem gazdálkodó. Akkor ügy nézett ki, van benne fantázia. Első évben meg ls maradt darabonként az a nyolcszáz, esetleg azer forint. Azóta rohamosan csökken a nyereség. Tavaly a tartalékaimat éltem fel, igaz, a veszteség oka egy nagyarányú elhullás volt Most se néz ki fényes jövedelem, a család macerál, mikor hagyom abba. — Ablmhagyja? — Nem olyan egyszerű, mit csináljak helyette? Aki talált jobban fizető elfoglaltságot, az már meg is tette a lépést Tavaly a környéken még volt másik két hasonló hizlalda is, mositanra egyedül maradtam. Manapság már csak a megszállottak és a hülyék tartanak disznót. — Nem reméli, hogy a mélypont után itt az ideje a javulásnak? — Nem bízom benne. Nagyon összetett a kérdés. Kinek a bőrére menne? A gabonatermelőére, a feldolgozókéra, a fogyasztóéra? Egyik sincs jobb helyzetben. Nyári vágás - mélyhűtőbe A domaszéki ABC-ben szerdán jártam, csütörtökre várták a húst. Itt az a szokás, hogy hét végére rendelnek. Az itt lakók tudják a rendet, hétfőn vagy kedden véletlen sem kérdik, van-e disznóhús. Fodor Ernöné üzletvezetőhelyettes szerint érdemes odafigyelni a rendelésre, mert ha hétfőre is marad, az már nem fog elfogyni. Hetente száz-százötven kiló a szokásos mennyiség. — Az utóbbi időben sem tapasztaltunk semmi változást, talán a szárazáru fogyott valamelyest jobban. Hentesárut hétfőn, csütörtökön hoznak. Itt a szállítólevél, nézze; legutóbb is tizenhét féle felvágottat, kolbászt, szalonnát kaptunk. Itt mindenki vág disznót, a friss hús csak kiegészítés. Amióta szaporodnak a mélyhütöládák, nyáron is sokan vágnak. — Most már csak az a kérdésem, ön csak árulja a húst, vagy odahaza jószágot is tart? — Van tíz malac, meghizlaljuk. A takarmányt megtermeljük, feletetjük velük. Kettőt-hármat levágunk, a többit eladjuk. — Megéri? — Hogy van-e rajta haszon? Látja, ezt még nem számoltuk. Az embernek mégis csak kell csinálnia valamit, ha meg akar élni. Nem? Öngerjesztő folyamatok A szalámigyár és húskombinát csak egy a húsboltok szállítói közül. A kínálatot nagyban befolyásolja a környező kis üzemek, igy a szatymazi, a szőregi, a mihályteleki ós a csengelei termelése ás. Ugyanakkor az Ls igaz, hogy a nagyvállalat nemcsak Csongrád megyébe szállít. Azért mégis azt hiszem, nem tagadható. az ellátásban domináns szerep az; övék. Azért kerestem fel Gregus István kereskedelmi főosztályvezetőt, hogy megérdeklődjem, a rádióban hallott sertéshúshiány. -ellátási gond menynyire a mi problémánk is. — A növekvő igényt az utóbbi hetekben mi Ls észleltük. Húskészítményekből, tőkehúsból negyedével több a rendelt mennyiség. A narhahúsból nem érzékelünk változást. A hagyományt*) kereskedelmi partnereinknek kiszállítjuk a kért árut. Természetesen azokból a húsrészekből, amik mindig is keresettek voltak, most sem tudunk többet adni. Augusztusban biztosítva van a kellő mennyiségű vágósertés, nem kell fagyasztott húst igénybe venni. — Mire vezethető vissza ez az ugrásszerű keresletnövekedés? — Az ország más részein a kiváltó ok valóban az volt, hogy a gazdaságossá vált élőexportra több regionális üzem is ráhajtott, s felárral felvásárolta a vágnivalót is. Nálunk a mai napon is az előzetes tervek szerinti az export- és belföldi részarány. A híradások az itteni lakasok figyelmét is felkeltették, biztos, ami biztos alapon, sorba álltak. még mielőtt itt is gond ienne a kínálattal. Ez a folyamat önmagát gerjeszti. Ilyenkor aztán jön a következő beidegződés: biztos áremelés lesz, 'azért tűnt el a hús. — Tényleg, lesz áremelés? — Nem gondolja komolyan, hogy erre a kérdésre egy vállalati főosztályvezető fog választ adni. A húsár országos kérdés. — Jó. akkor tippeljünk tovább. Az idegenforgalom is bezavarhatott. — A „jugoszláv nyomást" csak a saját boltunkban tapasztaltakból ítélhetem meg. Június-július hónapban a forgalom megduplázódott. s a növekmény nagy része a külföldiek nagy tételű vásárlásaiból adódik. — ön szerint mifelénk » nem fog elmérgesedni a helyzet? — Ha nem most akarja mindenki hirtelen teletömni a hűtőszekrényét tőkehússal, akkor van remény. Az összeállítást készítette: Tóth Szeles István A divat még mindig jó üzlet Az utóbbi egy, másfél esztendőben sajátos helyzet alakult ki a ruházati kereskedelemben miközben a forgalom volumene állandóan csökken, folyamatosan növekszik a ruházati termékeket forgalmazók köre. Az MTI munkatársának kérdésére a Kereskedelmi Minisztériumban elmondották, hogy az év első felében 35,2 milliárd forint volt a ruházati forgalom, ez folyó áron 10,9 százalékkal több, összehasonlítható árakon, tehát mennyiségében 6 százalékkal kevesebb, mint a múlt ev azonos időszakában. Az összesített adatok arra utalnak: a vártnál kisebb forgalom oka, hogy az árak a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 20 százalékkal emelkedtek egy esztendő alatt. A kereskedőket azonban nem egyformán érintette a forgalom csökkenése. A nagy — és többnyire rugalmatlan — cégek sok esetben csak árengedmény útján tudnak megszabadulni felgyülemlett készleteiktől. Ugyanakkor a szaporodó kis- és rugalmas vállalkozások alkalmazkodnak az igényekhez, bővítik kínálatukat, s így az olcsóbb és drágább termékekből egyaránt többet tudnak forgalmazni. A lakosság igényei jelentős mértékben differenciálódták; egyformán nö s kereslet az igen olcsó és a luxuscikkek iránt. A választéknak ma már mintegy 30 százalékát a külföldről érkező árucikkek teszik ki, ezeknek 50 százaléka érkezik a szocialista országokból. Mivel innen főként az olcsóbb cikkeket vásárolják a kereskedelmi cégek, a minisztérium szorgalmazza a szocialista import fokozását. A tőkés országokból származó áruk mind nagyobb hányada a Távol-Keletről kerül a boltokba, főként Indiából, Malajziából ós Kínából. Mivel a vállalatok devizaKerete továbbra is szűkös, s egyelőre az importliberalizáció is csak a gyermekholmikra terjed ki, igy a kereskedők alapvető érdeke, hogy a hazai gyártók gyorsabban igazodjanak a kereslet változásához. Remélhető, hogy a fogyasztás visszaesésének és az import némi bővülésének következtében a gyártók között is növekszik a verseny, s ez a gyártmányfejlesztés fokozásához, a keresettebb cikkek előállításához vezet majd. Egyelőre kétségtelenül némi zűrzavar uralkodik a ruházati cikkek piacán. Várható azonban, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlya helyreáll, de legalábbis javul a közeljövőben A minisztérium arra ösztönzi a vállalatokat, hogy olyan üzletláncokat alakítsanak ki, amelyeknek profilja egyértelmű útmutatást nyújt a vásárióknak. Olyan hálózatok létrehozására van szükség, amelyeknek boltjaiban az egyes vásárlórétegek megtalálják az igényeiknek megfelelő árut, s akárcsak a nálunk fejlettebb országokban, pontosan tudhatják majd, hol vásárolhatnak kifejezetten olcsó, hol középminőségű, hol pedig luxusigényeknek megfelelő, ám drágább ruházati termékeket #