Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

1989. augusztus 5., szombat 5 A moestro — Egyszerű emberek gyermekeként, 15 évesen kerültem a katonazenekarba — meséli Mihály József. — Mint zenenövendék, 1935töl 41-ig muzsikáltam és tanultam ott. Akkoriban csak nagy protekcióval lehetett bejutni Fricsay zenekarába. Előtte semmilyen hangszeren nem tanultam, és ismerősöm sem volt, aki beajánlhatott volna. Anyámmal egyik nap felkerestük a maestrót és bemutatkoztunk neki. ő akkor meg sem hallgatott minket. A kezembe nyomott egy könyvet, melyből a hegedütanulás alapfokú rejtelmeit lehetett kiolvasni, azt mondta, jöjjek vissza három hónap múlva. Hazamenvén a falumba, szalonnáért, lisztért megvásároltuk a helybéli Csősze nevű cigány hegedűjét, és megfogadtuk tanítómesteremnek. Vele három hónap alatt átvettük a könyvben leírt gyakorlatokat. Fricsay, miután meghallgatott, fölvett a zenekarba növendéknek. Ezután tanultam meg trombitán játszarrt, és persze néhány ritmushangszeren is. Ha úgy jött ki a lépés, nekem kellett a triangulumot is megcsendíteni. — Az írásai, melyben Fricsayra emlékezik, egy egész könyvet tölthetnének meg. Egyhelyiitt azt írja, a próbákon egy-egy hangot addig kellett néha kitartani a hangszeren újabb levegővétel nélkül, míg a karnagy úr a szomszéd irodában aláirta a postázni valót, vagy éppen telefonon elintézett valamit. Fricsay Ferenc ma lenne 75 éves. A lcatonakarmester liz évet töltött Szegeden. Nem akármilyen volt ez az 1934-töl 44-ig tartó évtized. Kezdetén már a világháborúba tartott Európa, a végén már kifelé lábalt belőle. A régi fényképekel nézegetve, mégis idillinek tűnik az egyáltalán nem békebeli időszak. A Klauzál tér macskakövein fúvósok muzsikálnak a bámészkodó járókelőknek. A rezeseket fiatal katonatiszt, Fricsay vezényli, s valamelyik sorban ott trombitál Mihály József is. A vasárnap délutánonkénti térzenét szívesen hallgatta egykor Keszthelyi Béla. ök ketten emlékeznek: Ismét lesz választás szépségkirályaoMagyarországon — Ha jól emlékszem, Stockholmban láttam meg egy lemezbolt kirakatában. Azóta, ha külföldön járok, már keresem a Fricsay-lemezeket. volt, hanem mert — ahogy Platthy Pál, Fricsay egykori fönöke írja — közreműködött abban, hogy a szociáldemokrata párt vezetői elmeneküljenek, mielőtt a nácik, a Gestapo Szegedre ér. Aki nem élt azokban az — Azt nem mondhatnám, időkben, ma már nehezen Fogadta a köszönésemet, ha hiszi el, milyen fontos szetalálkoztunk az utcán. Apá- rep jutott egy városban a mat jól ismerte, én kis srác katonazenekarnak. A vavoltam még, amikor ő Sze- sárnapi térzene meghallgagejden tevékenykedett. Sze- tása egyben jó lehetőség — Volt-e személyes kapcsolata a mesterrel? — Komoly tréning volt minden zenekari próba. A maestro sokat követelt, kemény ember volt, de hallatlanul kedves és szuggesztív is. Megbabonázott bennünket, felnéztünk rá, csodáltuk öt. Irigyeltük tudását, sármját, férfias megjelenését, sikereit a nők körében. Szép élményekhez juthattunk általa. A színházi zenekarban is játszottunk, nagy művészeket kisérhettünk. — A Fricsayról megemlékező rendezvénysorozat ötlete, úgy tudom, az öné volt. — Hallottam egyezer a rádióban Meixner Mihálynak azt a műsorát, amiben Fricsay ra emlékezett. Ezt egyébként holnap este 9 óra 5 perckor a Kossuth adón megismétlik. Írtam Meixnernek, kértem, támogasson abban, hogy Szegeden megünnepelhessük Fricsay 75. születésnapját. Az ő szívélyes válaszával, mint ajánlólevéllel kopogtattam be a városi tanács művelődési osztályára. Örülök, hogy kérésem ott támogatásra talált. Éppen ideje volt, mert úgy érzem. Szeged kicsit méltatlanul elfeledte ezt a nagyszerű embert, örömmel fedeztem fel nemrég, hogy a szegedi térképen már van Fricsay Ferenc utca. Egy emléktábla is elkelne a Kazinczy és a Dózsa György utca sarkán álló ház falára. Sajnos, egyre kevesebben vannak azok, akik még emlékezhetnek a mesterre. Hegyes György az utolsó olyan tanítványa, aki még most is muzsikál a vásárhelyi katonazenekar élén. — Keszthelyi Bélának Fricsay-lemezekböl szép gyűjteménye van. Hol tett szer: az elsőre? rintem nemcsak karmester, hanem jó pedagógus, népművelő is volt. Nevelte a közönséget. Emlékezetes ismeretterjesztő előadásokat tartott a zenéről, nekünk, diákoknak. Én tőle tanultam meg, hogyan kell zenét hallgatni. Akkoriban a közönség partitúrával a kezében hallgatta a koncertet. Vaszy Viktornak sokkal nehezebb dolga lett volna, ha Fricsay nem alapoz neki. Sajnos, keveset tudunk itt, Szegeden erről az emberről. Például kevesen tudják, hogy nemcsak azért kellett a német megszállás előtt egy nappal elhagynia a várost, mert félzsidó származású volt a találkozásra. Akkor még nem, vagy alig jártak az utcán autók, félóránként bukkant fel egy-egy villamos. Az esti csöndben kiültünk az erkélyre és hallgattuk a város különböző pontjairól, a laktanyákból odahallatszó muzsikát. Bár háború volt, mégis mintha elfeledtük volna néhány percre. A gyerekkori ünnepnapok jutnak eszembe most is, ha valahol térzenét hallok. Jó lenne, ha újra divatba jönne az utcai muzsikálás, ami legalább egy-egy percre megállítaná az embereket a rohanásban ... Pacsika Emília Dentalcoop-alapítvány A magyar—svájci—belga lett alapítványra tett javasvegyes vállalatként működő latot városának, Dentalcoop Kft. 1 millió forint előleg biztosítása melhogy elősegítse kórházfejleszlési megvalósítását. az ottani program Valamelyik, jó ideje már nálunk is fogható nyugati televízió adón szerencsénk lehetett végignézni az ez évi amerikai szépségkirálynőválasztást. A tagállamok, nyilván preventív verseny alapján, delegálták a maguk szépséges küldöttjét, akik, néhány szóval bemutatkozandó, egyenként lépdeltek a csokornyakkendős konferanszié elé. Ezek a csaknem hét láb magas, harminhárom fogú hölgyek, kik olyan frissek és kívánatosak voltak, mintha egy mélyhűtő legmélyéből léptek volna elő, sűrű és méteres szempillarepdesések közepette olyan meghökkentő magabiztossággal nyilatkoztak hogy a momentán (középjkelet-európai néző elbűvölten üldögélt a Junoszty monitora előtt. Lévén a televízió többre nem képes, a szavakat nem hallhatta. Ámbár ha hallotta volna, se érti meg, régiója szokásos szégyeneinek egyikeként. Nincs annál károsabb ostobaság, amikor nyelvébe zárnak be egy nemzetet. Így hát csak üldögélt ez a néző, és nézett, nézelődött... Látta az amerikai szépségeszményt, ami friss volt, egészséges és a végletekig nyílt. Titoktalan. A hölgyek mosolyogtak, s ez a mosoly folyékony aranyként csordogált szerte a világon. Bearanyozta a csokoládéreklámot, a macskaeledelt, a tengert, az örökéletű fogkeféket, a kosárlabdázó néger gyerekek arcát. Mert az amerikai egyfolytában mosolyog. Vagyis hódít. Ez a széles és parttalan mosoly az ő leghatásosabb fegyvere. Internacionalista, uralkodó mosoly ez, amiben boldogan fér meg Cikkünk visszhangja // A „vezér" nem tűnt el Lapunk augusztus csütörtöki számában 4-ei, formációval — még az átHová alakulási döntést illetően is tűnt a „vezér"? címmel je- — rendelkezett. lent meg glossza. Erre reflektál most az érintett, Sponner Jenő, a Hungarohemp megbízott vezérigazgatója. „R. G. újságíróval a cikke megjelenését megelőző hét hétfejére (de. 11 órára) megbeszélt találkozóm volt. R. G. e találkozóra nem jött el, két nap múlva telefonált, hogy más elfoglaltsága miatt maradt el beszélgetésünk vetkező hétfői időpontban (július 31), ez esetben én kértem — előre — annak elhalasztását, indoklásom az volt, hogy az átalakulással kapcsolatos döntés megszületett, várjuk meg az erre vonatkozó minisztériumi intézkedési tervet, hisz az Munkatársukkal való találkozót hétfői napra terveztem, ugyanis az átalakulásról, s annak feladatairól először a tröszti vállalatok igazgatóit és a trösztközpont vezetőit terveztem tájékoztatni. Ügy vélem, helytelen lett volna, ha a sajtóból értesülnek annak részleteiről. A vezetőkkel való találkozót helyettesem szervezte meg augusztus 7-én a reggeli órákra. A tröszt jelenét és jövőjét illetően terMegegyeztünk egy kó- mészetesen vannak elképzeléseink, terveink. Ezek egy része kidolgozott, elfogadott, végrehajtása folyik. Más része szintén elkészült, s az augusztusi igazgatótanács hivatott megvitatni, jóváhagyni. Az interjú készítését illető halasztási kérelmem pusztán a gazdasági társasággá való átalakulás" kérTrosztünk az elmúlt két évben ténylegesen súlyos problémákkal küszködött. A interjú annak birtokában sokkal konkrétabb lehet. Ezt déseire vonatkozott. R. G. elfogadta, s abban maradtunk, hogy én jelentkezem időpont-egyeztetésre. A döntést, intézkedési tervet tartalmazó levél csütörtökön érkezett meg. E napra, s a következő munkanapra jóval korábban egyeztetett tárgyaláson voltam termelőszövetkezeti vezetők egy csoportjával, valamint csehszlovák ipari partnerekkel. Mindkét tárgyalásra Szegedtől távol, vidéken került sor. Lemondani indokolatlan és lehetetlen volt. Helyettesem ez idő alatt a trösztközpontban tartózkodott, s minden inmélypont 1988. év volt (8 millió Ft nyereség mindöszsze). Örömmel mondhatom, hogy az 1989. év első féléve jóval sikeresebb, hiszen 44 millió Ft eredményt mutatnak a mérlegek, s a Kenderker Gt. eredménye ezen felül mintegy 6 millió Ft. öszszességében az 50 millió Ftos félévi eredmény jelentősen meghaladja az 1987. félévi eredményét, és sokszorosan jobb az 1988. évinél. Ezzel kívánom igazolni, hogy a cikkben jelzett negatív gazdasági minősítés a múltra vonatkozott csak. Természetesen gondjaink, problémáink ma is vannak, a fentiekben leírtakkal közel sem azt akarom állítani, hogy kitűnően működő gazdasági egység vagyunk, de azt bizton mondhatom, hogy a javulás útján elindultunk. Magam és kollégáim eddig is készséggel álltunk a sajtó rendelkezésére, s ezután is ezt kívánjuk tenni." Talán most mosakodnom illenék. Könnyű lenne elővennem a naptáram és visszakeresni, ki, kinek, mikor és hányszor adott újabb és újabb időpontot. De nem ez a lényeg. Előbb-utóbb a vállalatnál dolgozók is meg fogják kérdezni: hogyan tovább? A Hemp sorsáról nekik vajon mit mond majd a „vezér"? Bízom benne, hogy a dolgozókká! időben szóba áll. És ez a fontos, nem pedig az aprólékos vájkálás egymás határidőnaplójában. Hát, Hempügyben részemről jo ideig' ennyit. Lapunk viszont — a purparlé ellenére is — holnap részletesen beszámol a tröszti átalakulásról.. . R. G. egymás mellett kétszáz fajta földimogyoró, Mars-utazás, terroristaellencis kommandóakció és Billy Graham. igazi vereséget nem ismer. Vietnam aprócska szeplő az orr tövében. Nem tudja, mi a szégyen, az alázat, a napi kompromisszum, és az alattIsmét lesz szépségkirálynő-választás Magyarországon — jelentették be a Miss World Ltd. és a Multimedia Kft. képviselői közös sajtótájékoztatón kedden. Ezúttal — első ízben — alkalom nyílik arra is, hogy a győztes részt vegyen a november 16-án Londonban tartandó Miss World-választáson. A szépségversenyre 17—23 éves hajadonok jelentkezését várjak szeptember 5-ig. a 18 év alattiaknak szülői beleegyezés szükséges. A magyar döntöt október 2-án az Erkel Színházban rendezik, és nemzetközi zsűri, valamint a lakosság telefonos szavazatai döntik el, ki a legszebb magyar lány. valói hála. Ez a mosoly nem azt hirdeti: jól van!, hanem ezt: a legjobban van; Irányultsága nem vertikális, hanem horizontális, vagyis teljességgel világi. Korlátja tehát nem Isten, hanem a pénz. Addig tart, ameddig a piac, amíg vevők tarkállanak. A mi televíziónk csatornái az arcnak eme gátlástalan felszabadulását nem ismerik; sem az utcák, sem a terek, sem a lakások biztonságosnak hitt mélye. A magyar riporter vagy riportalany azért nem tud így mosolyogni, vagy nevetni, mert szavai igazából sose őt képviselték. A politikai konstelláció rendszeresen felfalta a személyiséget. Elhallgatni, kontrollálni, vagy kimondani kellett valamit. Dániai helyzet. A beszéd mögül folyton kifelé kandikált létezése óvatos szellemképe. A szavak és a mondatok használata mindig a gesztusok többértelműségén alapult, a megértés vagy egyszerűen csak a fizikai fennmaradást szolgálta, vagy karrierérdek volt. Az elnyomás komolykodóvá, önzővé, sértetté, óvatossá, végső esetben hőssé tette ezt a népet. Ezért itt az arcok teljességgel kiszámíthatatlanok. Aki ránk mosolyog az utcán szembejövet, lehet Édes Anna, Kis Jánqs, vagy a vallási miszticizmusba menekülő, egykori embernyúzó AVH-s tiszt. A mi tekinteteink mögött közvetlenül ott birkózik a jó és a gonosz angyal. A karok, a testek és a szárnyak összekeverednek, ha tükörbe nézünk, nem tudjuk, ki van fölül, kinek segítsünk. Gothár Péter Tiszta Amerika című filmjében, melynek forgatókönyvét Esterházy Péter irta, a New York-i néger lány és a magyar disszidens, ha jól emlékszem, Istent keresve, feljut egy felhőkarcoló tetejébe, a legfelső szobába, honnan belátható az élet minden formáját magába habzsoló, hatalmas éjszakai város. Milliónyi csillagocska ringatózik alattuk. Itt szeretkeznek. Majd a lány a férfi arcához hajol, hosszú, barna ujjaival, mintha keresne valamit, végigsimít rajta. Azt mondja: más volt. „Egy kelet-európai férfival. Nem tudom, csak érzem, hogy más." Valószínűleg e másságot kellene definiálnunk, mely megnevezné a harcoló angyalok közül az épp fölül levőt. Meglehet az is, a küzdelem olyan rég tart, hogy a testek összenőttek, szétválaszthatatlanul. Ha legkönynyebb megoldásként elpusztítjuk a lényt, magunkat pusztítjuk el. Nem tudom, talán a békére kellene megtanítani. Arra a mosolyra, azokra a mozdulatokra, melyek csodálkozást szülnek, de félelmet már soha. Darvasi László Föloldott korlátozás Az eddig le nem kötött kontingensek erejéig szabadon importálhatnak a szocialista országokból a jövőben a hazai vállalatok — válaszolta a Kereskedelmi Minisztérium illetékese, Czibula János főosztályvezető az MTI munkatársának arra a kérdésére, milyen intézkedésekkel szándékozik a minisztérium elősegíteni a szocialista import növekedését. Koztudott ugyanis, hogy az import a kívánatosnál kisebb, az export nagyobb ütemben emelkedik. A főosztályvezető elmondotta, hogy az év első hét hónapjában a szocialista országokba szállított export 4,6 milliárd rubel* tett ki, 5,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, az import pedig 4,2 milliárd rubel volt, 3,6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A fizetési mérleg július végén 733 millió rubeles pozitívumot mutatott. Sürgető feladat tehát az export ellentételek beszerzése: legalább 500 millió rubel értékű behozatalra van szükség ahhoz, hogy az év végére a mérleg egyensúlyba kerüljön. A minisztérium ezért felszabadította az importkontingenseket, a le nem kötött tételeket bármely jogosult vállalat megvásárolhatja a szocialista partnerektől. Jelenleg 1000 fölött van azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek alanyi jogon külkereskedhetnek, vásárolhatnak a szocialista országokból. A minisztérium arra számít, hogy elsősorban azok a vállalatok mérik fel a vásárlási lehetőségeket, amelyek a rubel elszámolású exportban is érdekeltek. Az importálandó termekek döntő többsége szerszámgép, erősáramú berendezés, építőipari, vegyipari, élelmiszeripari és számítástechnikai gép, berendezés. A legtöbb importterméket a Szovjetunióban, ezt követően Lengyelországban és Bulgáriában kell megvásárolniuk a vállalatoknak, illetve a kereskedelmi külképviseleteknek, amelyeknek szintén első rendű feladata az év hátralévő részében az importcikkek felkutatása. Kubából, a! NDK-ból és Romániából szintért számít a minisztérium nagyobb importtételekre. A közeljövőben a Kereskedelmi Értesítőből tájékozódhatnak az importálni szándékozó vállalatok a lehetőségekről, s ezen túlmenően a Gazdasági Kamara is segíti munkájukat. Az import fokozása mellett szükséges a szocialista országokba irányuló exporttevékenység szabályozása is, ezen a tárca illetékesei most dolgoznak — fejezte be a főosztályvezető