Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-08 / 185. szám

1989. augusztus 3., csütörtök // Á világkiállításról zöld" szemüveggel A Környezetgazdálkodási Intezet megbízást kapott a világkiállítást előkészítő bi­zottságtól: keszítsen környe­zeti hatásvizsgálati elemzést a Budapest—Bécs világkiál­lítás lehetséges magyaror­szági helyszínein. Az intézet szakemberei ha­marosan megkezdik a mun­kát az óbuda-aquincumi, az örsöddomb—gazdagréti és a lágymányos—Csepel-szigeti területen. Az elemzés során meghatározzák, hogy a vi­lágkiállítás, az adott helyszí­nen, milyen hatást gyakorol­hat a környezet legkülönbö­zőbb elemeire. A három telepítési hely­színen feltárják, hogy milyen Jégszennyező források befo­lyásolják a levegő minősé­gét. Meghatározzák a felszí­ni és a felszín alatti vízkész­letek mennyiségét, értékelik azok minőségét. Vizsgálják, hogy az adott területen mi­lyenek a vízellátó, szennyvíz­elvezető létesítmények, s vannak-e források. Ugyan­csak foglalkoznak a hulla­dékkezelés jelenlegi helyze­tével, és meghatározzák a területen keletkező veszélyes hulladékok milyenségét, hasznosításuk, ártalmatlaní­tásuk módját. Elemzik a ta­laj jelenlegi állapotát, az Környezeti hatásvizsgálatok a lehetséges helyszíneken élővilágot, és értékelik a te­rületeket tájvédelmi szem­pontból is. Vizsgálják továb­bá — a munkaprogram ré­szeként — a településszer­kezetet, ezen belül például a közlekedési és egyéb infra­strukturális helyzetet, s fel­tárják a kultúrtörténeti ér­tékeket. A vizsgálat kitérjed arra, hogy a jelenlegi állapotok várhatóan hogyan változnak az építkezés, -a világkiállítás, s a későbbi utóhasznosítás idején. A szakemberek mér­leget készítenek a kedvező és a kedvezőtlen hatásokról, az előnyökről és a hátrá­nyokról, majd elvégzik a há­rom telepítési hély összeha­sonlító elemzéset. Az eddigi ismeretek szerint mindhár rom helyszínen adódnak környezeti problémák, ame­lyek vizsgálata különös fi­gyelmet érdemel. Az óbuda­aquincumi térségben nagy valószínűséggel erősen szennyezett a talaj a gáz­gyári termelés következmé­nyekent. Az eddig megvizs­gált talajminták erre utal­nak, de egyelőre még nem lehet tudni a szennyezettség valóságos mértekét. Az örsöddomb—gazdagréti kornyéken sok keserűvíz­forrás fakad, ezeket veszé­lyeztetheti a nagyarányú építkezés. Ráadásul itt a ta­laj „agresszivitása" miatt különleges ellenálló építő­anyagokat kell alkalmazni. A lágymányos—Csepel-szi­geti területen nagy szenny­víziszap-lerakóhely találha­tó, ennek a talajra gyakorolt hatásait szinten vizsgálják. A környezeti vizsgálat igencsak sürgős, hiszen meg ebben az évben döntést kell hozni a kiállítás végleges helyszínéről. Igy — ameny­nyiben a magyar Országgyű­lés is megszavazza ezt, s a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) december 14-i ülésén jóváhagyja, hogy Budapest és Bécs közösen rendezze meg az 1995-ös világkiállí­tást — nyomban megkez­dődhet az építkezős. Á befektetések védelmére Új értékpapírtörvény-tervezet Ősszel kerül az Ország­gyűlés elé az értékpapírok kibocsátásáról és. forgalma­zásáról szóló törvény terve­zeté, amelyen még dolgoz^, nak a szakemberek, sqa A jogszabály előkészítésé­vel kapcsolatban a Pénz­ügyminisztériumban az MTI munkatársának elmondot­ták: azért sürgető a már működő értékpapírpiac, az értékpapírok kibocsátását nak, adásvételének szabá­lyozása, mert csak így biz­tosítható a befektetők, a be­fektetések megfelelő védel­me, a tőkepiac továbbfej­lesztése, Jelenleg- a forga­lomban levő kötvények állo­mánya eléri a 28,5 milliárd forintot, míg a részvényál­lomány ennek többszöröse, megközelíti a 90 milliárd fo­rintot. A magyar gazdaság­ban néhány évvel ezelőtt a kötvények piaca vált jelen­tőssé, de időközben — a társasági és az átalakulási törvény hatására — gyors növekedésnek indult a rész­vényforgalom: A szabályo­zás ma már elodázhatatlan. A törvénytervezet első­sorban a különböző kötvé;­nyekkel, részvényekkel fog­lalkozik, hatálya nem ter­jed ki a bankjegyre, csekk­re, a takarékbetétekre és a váltókra. Ezek kibocsátásá­nak,. forgalmazásának felté­teleit más, már meglevő jogszabályok határozzák meg. Az előkészítők a leendő törvény szövegezésénél a befektetők védelmét tartot­ták szem előtt. A tervezet szerint ennek megfelelően csak jogi személyek bocsát­hatnak ki értékpapírokat. A befektetések biztonságát szolgálja, hogy a kibocsátó vállalat csak akkor hozhat forgalomba értékpapírt, ha már legalább egy éve ered­ményesen működik, s ez­alatt az egy esztendő alatt szanálási, felszámolási eljá­rást nem folytattak ellene. Az is feltétel, hogy az érték­papír kibocsátója részletes tájékoztatót adjon tevékeny­ségéről, hogy a vásárlók hozzájussanak a szükséges információkhoz. A tájékoztatási kötelezett­ség nemcsak a kibocsátás idejére szól, hanem attól kezdve folyamatosan a ki­bocsátónak éves jelentésé­ben rendszeresen informál­nia kell a kötvények, rész'­vények tulajdonosait. Az esetleges lényeges változá­sokról" pedig azonnali tájé­koztatási kötelezettséget ír elő a. jogszabály. v. A törvénytervezet szabá­lyozza az értékpapírok je­lentős , részének forgalmazá­sát lebonyolító tőzsdét is. Az értékpapír-kereskedők­nek, illetve a bizományosok­nak átadott értékpapírok ki­sebb, de a forgalom szem­pontjából meghatározó ré­szét a kialakuló tőzsdén fogják jegyezni Magyaror­szágon, s ezeket a kötvénye­ket, részvényeket minden esetben a tőzsdén kell for­galmazni. Mivel a tőzsde teljesen önálló, . önkormányzattal rendelkező szervezet lesz, saját testülettel, bizottsá­gokkal fog rendelkezni, ame­lyek. meghatározzák bels.ö működés.ét, ezért a törvény­tervezet -csupán néhány alapvető ponton szabályozza a tőzsdét. Előírja például, hogy alapításához legalább 15 tag kell, s az induló va­gyon el kell hogy érje a 150 millió forintot. Irányjtó szervezetei közül a két leg­fontosabb: . a tőzsdetagok közgyűlése és a képviselőik­ből választott tőzsdetanács. Ez utóbbi irányítja a tőzs­de tevékenységét a közgyű­lések között. A jogszabály­tervezet szerint Magyaror­szágon a tőzsdének csak a hivatásos, értékpapír-keres­kedő, vagy bróker cégek le­hetnek tagjai. Húszezerből negyvenhármán Az arufuvarozó kisipa­rosok egyenlő esélyt köve­telnek, ragaszkodnak ah­hoz, hogy ugyanolyan fel­tételekkel vehessenek részt a nemzetközi fuvar ozas­ban. mint az állami válla-, latok — összegezte a Ki­osz személy- és teherfu­varozók országos szakmai tagozatának véleményét Dittel Gábor titkarhelyet­tes az MTI munkalarsa­nak. A kisiparosok január 1­jétől vehetnek részt a nem­zetközi közúti árufuvarozás­ban, eddig a 20 ezer teher­fuvarozó közül azonban mindassze 43-an vásároltak összesen 57 gépkocsit, mint­egy másfél milliárd forint értékben. Az érdeklődés a kisiparosok körében — és a fuvaroztatók igénye is — ennél jóval nagyobb, ám egyelőre egyes jogszabályok nehezítik e tevékenység ki­bontakozását. Gondot okoz például, hogy az ide vonatkozó miniszter­tanácsi rendelet hatálybalé­pését követően csak nagy késéssel, négy hónappal ké­sőbb született meg a Pénz­/ügyminisztérium és a Ma­gyar Nemzeti Bank rendel­kezése arról, hogy a nem­zetközi árufuvarozási te­vékenységhez szükséges de­vizaengedélyeket miként kaphatják meg a magánsze­mélyek, illetőleg a hivatalos okmányokat hogyan kell kezelni. Budapesten cs Pest megyében nem akadt egyet­len bank sem, mely vállalta volna a kisiparosok deviaa­elszámoltatását, igy azt je­lenleg két kisszövetkezet, n Buda!tarts és a. Fjottatrans végzi. .. . . . ; % Ellentmondás az is, hogy miközben a kisiparos bekap­i»olódhat a nemzetközi áru­fuvarozásba, nincs jogilag rendezve, hogy miként jut hozzá u személyes útiokmá­nyokhóz. A • kialakult gya­korlat: a fuvarozó kisiparos két magánútlevelet vált a Belügyminisztériumnál, s amíg oz egyik a vizumenge­déiyre vár, a másikkal uta­zik Szabályozatlan, hagy miként részesülhetnek az árufuvarozók az államközi egyezményen nyugvó, és így engedélyhez kötött áruszál­lításból. A korábbi gyakor­lat szerint az állami válla­latoknak az élőzó ev de­cember 15-éig osztották szét az engedélyekét. Most, hogy a magánszektor is bekapcso­lódott e tevékenységbe, iaz engedélykiadás eseti, alkal­mankénti. Az engedélyeket, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium (Kohóm) hozzájárulásával, a Közlekedési Főfelügyelet nemzetközi osztálya adta ki az első felévben. Az elmúlt két hétben azonhan ezt fel­függesztette, mondván: -a Köhém csak a fuvaroztató­val megkötött, érvényes szerződéssel rendelkező kis­iparosoknak ad engedélyt. A fuvaroztatók viszont ér­vényes engedélyhez ragasz­kodnak a szerződéskötéskor. A tarthatatlan helyzet meg­oldására a kisiparosok ér­dekvédelmi szervezetének fuvarozó tagozata és a köz­lekedési minisztérium a na­pókban tárgyalásokat folyta­tott. Ennek eredmenyeként átmeneti megoldás született: a kisiparosok ígéretet kap­tak arna, hogy továbbra is megkapják a szerződéster­vezet vagy a szándéknyilat­kozat bemutatása esetén az engedélyt, ha azzal a Kiosz is egyetért. Ezzel a megol­dással viszont a Kiosz hosz­szú távon nem ért egyet, mert véleménye szerint az érdekvédelmi szervezetnek nem lehet feladata az ilyen tevékenység. Átmenetileg azonban vállalta a megbíza­tást, mivel úgy véli, hogy tagjai rövid időre sem es­hetnek el a fuvartól. A Kiosz fuvarozó tagozata azt szorgalmazza, hogy miha­marabb igazítsák a gyakor­lathoz a kapcsolódó jogsza­bályokat. Esztétikusabb műanyag edények Többféle újdonsággal, egye­bek között házi fagylaltké­szítővel, mélyhűtött gyümöl­csök, készételek tárolására alkalmas, különféle űrtar­talmú dobozokkal és ruha­fogassal bővíti választékát a Ferrovill—Witzmann Mű­anyaggyártó Kft. A vegyes vállalatot a győ­ri központú Ferrovill Ke­reskedelmi Vállalat és az osztrák Witzmann cég ala­pította Győrzámolyon 50 millió forintos alaptőkével, 50—50 százalékos részese­déssel. Egy bérelt épületet alakítottak át, oda telepítet­ték a gépi berendezéseket, fél amelyeket az osztrák szállított. Az üzem hazai alapanyag­ból készíti a háztartási edé­nyeket, a kisebb-nagyobb gyümölcsmosó, tésztakeverő tálakat, méröpohárakat, tál­cákat tíz-tizenkét féle szín­ben. A gyártmányokhoz tő­kés importból csupán a fes­téket szerzik be, amely az esztétikus megjelenést, az élénk színárnyalatot, a fé­nyes felületet garantálja a terméknek. Az idén várhatóan 40-60 millió forintos, jövőre pe­dig már 100 millió forintos termelési értéket állít elő az üzem. Útlevél és hajózás A valutaeladó helyek uta­zási célra konvertibilis va­lutát csak közvetlenül az útlevél tulajdonosa részére szolgáltatnak ki. Erre a kor­látozásra a Magyar Nemze­ti Bank szerint azért van Megbízó­levél­átadás Üj színfoltja volt Magyar­ország politikai életének a hét végén lezajlott pótvá­lasztás, valószínűleg ez okoztá, hogy a nemzetközi sajtó képviselői is ez elku­lomból ellátogattak Szeged­re. Az itt szerzett tapaszta­latok segítik majd a szer­vezőket az általános válasz­tások lebonyolításában. Mindezeket Magyarossy Jó­zsef a szegedi választási el­nökség elnöke mondotta tegnap délben, a városháza dísztermében,. ahol átnyúj­totta Raffay Ernőnek, a Csongrád megyei l-es szá­mú választókerület frissen megválasztott képviselőjé­nek megbízólevelét. Az ün­nepélyes aktusra meghívták megyénk többi országgyűlé­si képviselőjét is. ám közü­lük senki nem jelent meg e rendezvényen. Raffay Ernő a dokumen­tum átvételekor azt hang­súlyozta, hogy ő, mint a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, mindazon pártok. politikai szervezetek számára korrekt együttműködést ajánl fel, amelyek Magyarország fel­emelkedéséért, békés úton történő demokratizálásáért küzdenek. Nemcsak a rá szavazott 6 ezer 720 sze­mélyt, hanem minden, a vá­lasztókerületben élő polgárt képviselni fog. Révész Mi­hály az MSZMP városi el­nöksége nevében örömmel fogadta az együttműködési készséget, s rámutatott arra, hogy ezt konkrét tartalom­mal kell megtölteni. Az a tény — mondotta —, hogy az MSZMP „ringbe szállt" a választások második fordu­lójára, bizonyítja, hogy nem­csak szavakban, hanem a gyakorlatban is támogatja a többpártrendszert. Nagy Dászló felvétele Az ünnepség végén a Ha­zafias Népfront, a Magyar Néppárt helyi szervezete és a városi tanács elnöke gra­tulált az űj képviselőnek. Képünkön: Raffay Ernő (jobbról) átveszi a megbízó­levelet Magyarossy József­től. szükség, hogy megakadá­lyozzák a visszaéléseket. A családtagok (szülő, há­zastárs, gyermek) egymás tészére akkor válthatják ki a valutát, ha az említett családtagi kapcsolat az út­levelet (útleveleRet) bemu­tató személyi igazolványá­ból megállapítható. Ilyen esetekben tehát az útlevélen kívül a valutát megvásárló­nak személyi igazolványát is be kell mutatnia. Ha a személyi igazolvány­ból ez a családtagi kapcso­lat nem állapítható meg, az útlevél tulajdonosa által adott okmányszerű megha­talmazás (két tanú által alá­irt meghatalmazás és a meghatalmazó személyi iga­zolványa) is szükseges a \ aluta megvásárlásához. * Fél évszázad után újból zöld utat kapott a hajózás a Fertő-tó egész vizterületén. Hétfőtől bárki jegyet vált­hat a Sopron l-re keresztelt 160 személyes hajóra, és ki­rándulhat vele a magyar, vagy akár az osztrák vízte­rületre is. Az első járatot meghívott vendégekkel a hétvégén indították útjára a fertórákosi kikötőből. A hajó első útja során kikö­tött a közeli Morbischen, majd délről északra átszelte a tavat egészen Itlmitzig, s ügy tért vissza állomáshe­lyére. A Drescher—Posch oszt­rák—magyar hajózási kft. üzemelteti a hajót, amely a tó magyar oldalán bármi­lyen időpontban kibérelhe­tő sétahajózásra. A hétvé­geken pedig az egész tavat bejáró kirándulásokat indí­tanak. Megfelelő érdeklődés esetén a kft. növeli a hajók számát. Az osztrák tulajdo­nos birtokában még további hat hajó van

Next

/
Oldalképek
Tartalom