Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

1989. augusztus 7., hétfő 288 Á döntőkről A nói nyolcasoknál az NDK-beliek végig vezetve diadalmaskodtak, bár a hajrában nem tudták tartani korábbi ritmusukat, az utolsó 500 métert a szovjet és a francia egység is gyorsabban tette .meg. A kisdöntöben szereplő magyar egységek közül a Keller Gabriella, Szabó Ágnes kétpárevezős duó és az egypárevezősöknél Prokop Margit csak utolsó lett jutamában, tehát egyaránt tizenkettedikek. A négypárevezős harmadikként futott be, vagyis összességében a kilencedik helyen zárt. A nöi döntök és kisdöntök magyar érdekeltségű eredményei: Kétpárevezős: 1. NDK 7:56.69 p.; 2. Szovjetunió 8:04.83; 3. Csehszlovákia 8:07.75; ... 12. Magyarország (Keller Gabriella, Szabó Ágnes) 9:09.23; kormányos nélküli kettes: 1. NDK 8:42.23 p.; 2. Bulgária 8.44.59; 3. Szovjetunió 8:47.18; ... 6. Magyarország (Dávid Dorottya, Fodor Ágnes) 9:10.44. Egypárevezős: 1. Julija Olejnyik (Szovjetunió) 8:38.38. p.; 2. Thekla Luka (Görögország) 8:4 3.00; 3. Diana Todorova (Bulgária) 8:47.18; ... 12. Prokop Margit (Magyarország) 9:50.42. Négypárevezős: t. NDK 7:22.73 p.; 2. NSZK 7:24.00; 3. Szovjetunió 7:24.93; '... 9. Magyarország (Szalay Veronika, Remsei Mónika, Mamuzsich Ágnes, Fehér Zsuzsanna) 8:05.49. A csapatvezetőknek lett igazuk, hogy a férfiversenyek esetében a halasztás, a későbbi kezdés mellett voksoltak, mert az esti árakra valamelyest csendesedett a szél. A nézők többsége szerencsére vallalta a több mint háromórás tétlen várakozást, igy a férfifinálék is több ezer érdeklődő jelenlétében zajlottak. A szervezők remek technikai berendezéseiknek köszönhetően azt is megvalósíthatták, hogy gond nélkül felgyorsítsák a futamok lebonyolítását: még célba sem ért az egyik mezőny, mar indították az újabbat. Igy aztán jó másfél óra alatt lepergett a 16 nagy-, illetve kisdöntő. A nöi helyosztókhoz hasonlóan a férfiaknál is a keletnémetek vitték a prímet, három számban végeztek az élen, a szovjeteknek két. míg a nyugatnémeteknek, a jugoszlávoknak és. a briteknek egy-egy aranyérem jutott. .A medálgyűjtők táborába léptek az olaszok, a csehszlovákok, a románok, a franciák, a bolgárok és a görögök is. A magyarok csak a kisdöntőkben voltak érdekeltekr a kormányos nélküli négyes (Lenkey, Pacor, Árvái, Fekete) nagy hajrával szinte csak a célban előzte meg a . szovjet egységet. s lett nyolcadik, mig a kétpárevezős futamában ötödikként teljesítette a 2000 méteres távot, s ezzel öszszesitésben övék a 11. hely. Az eredményhirdetésre már sötétben, reflektorok fényénél került sor. Az érmek kiosztását követően Thomas Keller mondott záróbeszédet, melyben dicsérte a szervezők teljesítményét, s a jól végzett munka elismeréseként FISA-emlékérmet nyújtott át a szervezőbizottság három tagjának, Breinich Miklósnak, a magyar szövetség elnökének, Czakó Csaba fótitkárnak és Fekete Tibornak, a szervezőbizottság elnökének. Véget ért az V. ifjúsági evezős világbajnokság A hét végén már a Nap támadott Súlyemelő ob Illés ezüstérmes lett Megborzongtam, amikor egy 14 éves kisfiú. Kovács Zoltán hanyatt zuhant az elsó eredményhirdetéskor a betonlépcsókre. A néhány ezer forintos embermagasságú tápéi gyékényvázába varázsolt virágkosarat lökte maga alá, szerencsére. Ez a gyermek az eredményhirdetés felvezetője volt. Dicsőség ez neki s ahogy egy sportemberhez illik, kőkeményen teljesítette feladatát. Megkérdeztem, hogy hány fok lehetett tegnap délelőtt egyik vezetője a gomblyukában fogja viselni. Történt, hogy az egyik román kislányt a mentőautóban 1 kerestem meg; őt oxigénnel élesztgették. Tisztelettel és kellő tapintattal beszéltem a doktornővel, mikor is megjelent egy fiatal kislány, aki közölte, hogy azonnal hagyjam el a fehér autót. Nem sokkal később megjelent az az úr is, aki adta ezt az utasítást, és elmondta nekem, hogy amíg drasztikusabb intézkedést nem hoz, távozzak. Kérem valaTemesvári Mihályt, az Atikövizig munkatársát is meg kell említeni. Meg kell említeni, mert dolgozóival olyat tett a világbajnokság sikere érdekében, ami nem látszik, de ha bármit is elmulasztottak volna, látszana tevékenységük hiánya. Amikor partra ültem a kirendelt szakemberekkel, vezetőkkel, tényleg nem hittem, hogy fontos lehet egy inditómóló gyalulása, leszögezése, a könnyűbúvárok jelenléte, de rájöttem a döntőkön, hogy ezek a „háttérNyolc boldóg lány és a tartalékok Sípos István felvételei a gróf Széchenyi István evezőspályán. A bennfentesek elmondták, hogy írhatok nyugodtan 23-30 fokot, de ez az égadta világon semmit nem jelent, ugyanis a párás levegőben a Nap szúró tüze mérhetetlen. Ezt a kisfiút meglátogattam a betegszobában és vizes hajfürtjeit simogatva megkérdeztem, hogy emlékszel-e arra, hogy ki locsolta a fejedet a Maty-éri vízzel. — Igen. Ott all a bácsi mellett a doktor, ő. Megjegyeztem, hogy nem vagyok doktor és nem a mellettem alló orvos locsolt téged. — Ne tessék haragudni, én csak egy szürke homályt láttam, azt mondják, hogy elájultam. — Hogy vagy? Mögöttem két orvos válaszolt Kovács Zoltán helyett: a kisfiú jól van. az előbb arulta el, hogy ma még egy falatot nem evett. Látja asztalán a körtéket, almákat, barackokat, kínáltuk üdítővel, de ezeket visszautasítja. Kérem, uram. ne aggódjon, hamarosan • kimehet a betegszobából. — Zolikám, visszamész az eredményhirdetésekhez? — Természetesen, ezzel bízlak meg. Soha nem tudtam felmerni, hogy milyen energiát igényel az evezés Izgatottan néztem a román, a csehszlovák, az NDK-beli vagy a szovjet, ausztrál, japán sportolókat a célba érkezést jelentő duda hangja után: hanyatt feküdtek, eldobták evezőjüket, teljesen kimerültek. Az Atikövizig könynyűbúvárainak sajnos, rengeteg munkájuk akadt, tették dolgukat, mentették az embereket, a versenyzőket. Aniit viszont most írógépbe diktálok, nem hiszem, hogy a Magyar Evezős Szövetség mennyi olvasómat, ' nehogy* félreértsék, nem saját panaszomat hirelem, inkább aggodalmamat közlöm, hogy Szeged városának első világbajnokságán ilyen hatalmi szóval nem kellett volna utasítani. Az eddig szóló tudósítás a délelőtti eseményekről szólt. Délután megkérdeztem Thomas Kellert, a FISA, a Nemzetközi Evezős Szövetség elnökét, hogyan értékeli a szegedi V. ifjúsági evezős világbajnokságot. Természetesen arra voltam kíváncsi, hogy lát-e reális esélyt arra, hogy néhány even belül ez a szegedi pálya lehessen házigazdája a felnőtt evezős világbajnokságnak. — Nem adok kitérő választ. Amit itt Szeged határában tettek a magyarok, az minden igényt kielégít. A pálya iránti kétségeimet talán az időjárás befolyásolta ... A szervezés hibátlan, noha mondhatnék egy-két dolgot, amit észrevettem, de azok egyszerűen elszürkülnek egy világverseny esetében. Háttal a víznek, az érem birtokában munkások" nélkülözhetetlenek. Ha kellett, bóját igazítottak, ha arra volt szükség, szögeztek, óvták, figyelték ezt a versenyt. Simády Béla igazgatót megkérdeztem, hogy jutalmazza-e azt a 60-80 embert, akik „csupán" biztosították a precíz rendezést. — Valamelyik nap mondtam már önnek, hogy azok a munkatársaim, akik itt vannak a víz környékén, szabadságukon dolgoznak, és a világbajnokságot nem én rendezem, pénzt legföljebb a FISA-tól várhatnak. Mosolygott. — Ezt is észrevette? Hát ahogy cégem pénztárcája engedi, jutalmazom a szürke eminenciásokat. A világbajnokság utolsó napján szólni kell a sajtó munkatársait segitó iníormációs irodáról. Nem illik udvarolni kollégának, de Serényi Péter, mint sajtófőnök, mindig, mindent tudott. Kérdeztem egy olasz és egy japán kollégát, hogy mennyire elégedettek. Elmondták, hogy ha a Péter véletlen valamit nem tudott azonnal, kisegítette őt a másik Péter, a Malonyai, a Magyar Nemzet sportirója. Higgye el mindenki, nagyon szeretnék újra világbajnokságot tudósítani Szegedről, a Maty-erről, a Gróf Széchenyi István evezőspályáról. A következőt viszont kötelességem megírni: a vezetők, a szakemberek értik a dolgukat, nyugodtan rájuk bizhatják az állítólag 1995-ben, a Bécs—Budapest világkiállítás ürügyén rendezendő felnőtt evezős világbajnokságot, de a közönséget „módosítani" kell. Ne lopjanak el egy éjszaka kilenc nemzeti zászlót... Acs S. Sándor Szép hazai sikerrel ért véget az országos súlyemelő-bajnokság háromnapos küzdelme az Etelka sori csarnokban. Szombatra a „súlyos emberek" vetélkedője maradt, melyben a Szeged SC Illés révén volt érdekeit, a 110 kg-ban. A másik kategória a +110 kg volt. A 110 kg-osok versenyében az MTK-VM-es Kertész már a szakításban 10 kg-ot rávert a hazaiak „üdvöskéjére", aki viszont 5 kg-os előnyre tett szert a nyíregyházi Molnárral szemben. Kertész következetes maradt önmagához, és a lökésben is 10 kg-mal ért el jobb eredményt, mint Illés. A szegedi fiú is tovább növelte előnyét nyíregyházi riválisával szemben, ugyanis legjobb lökésgyakorlatával 15 kg-mal ért el többet. Igy az a fura helyzet állt elő, hogy az első és a második, illetve a második és harmadik versenyző között egyaránt 20—20 kg lett a különbség. Ez viszont azt eredményezte, hogy Illés súlycsoportjában a felnőtt bajnokság ezüstérmét szerezte meg. A +110 kg-osok versenyében a Húsipari SE súlyemelője — esélyeshez méltóan —, Oláh magabiztosan nyert. A DVTK-s Hirskóra 32,5 kg-ot licitált rá az öszszesítésben! Itt csak a második és harmadik helyezett között volt nagy a csatározás. Hirskó mindössze 2,5 kg-mal előzte meg Halászt (THAC). A verseny végén rövid beszélgetésre ültünk le a Szeged SC edzőjével, ördögh Istvánnal. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire elégedett a szegedi versenyzőkkel, a következőket mondta: — Három érmet terveztünk, és ez be is jött. Az egy ezüsttel és a két bronzzal elégedettek lehetünk, bár az érmek elosztását — úgy belül — egy kicsit másképpen is el tudtuk volna képzelni. Lehetett volna ez egy-egy arany-, ezüst- és bronz- is. A reális . helyIllés János igy győzte le az általános tömegvonzást... zetértékelés azonban nem ezt mutatta. Az eddigi nagy versenyek és terhelések után, ami keményen igénybe vette Kocsis és Horváth erejét, a két bronz is szépen csillog. Amit Illéstől elvártunk, azt 6 is teljesítette. Tehát, mindenkivel elégedett vagyok, csak gratulálni tudok a versenyzőinknek. Igen sokan segítettek az ob sikeres lebonyolításában, s nagy segítséget adott a Badacsonyi Állami Gazdaság Vinoszerviz budapesti kirendeltsége, mint támogató. A sajtó munkájához pedig Ördögh István adott hathatós támogatást. Pedig volt elég gondja-baja, mégis készségesen segített nekünk mindenben. A szombati verseny eredményei: 110 kg. bajnok: Kertész (MTK-VM) 365 kg. (165+200). Edző: Jancsikics István. 2. Illés (Szeged SC) 345 kg. (155+190). Edző: Ördögh István. 3. Molnár (NYVSSC) 325 kg. (150+175). +110 kg. Bajnok: Oláh (Húsipari ?E) 350 kg (150+200). Edző: Szalai György. 2. Horskó (DVTK) 317,5 kg. (142,5+175). 3. Halász (THAC) 315 kg (147,5+167,5). I. L. Sportgála Sándorfalván Ismét érdemes volt megrendezni ... Közel 4 ezren voltak kíváncsiak tegnap a sándorfalvi sportgálára, amit az idén második alkalommal rendezett meg a helyi sportkör. Szines, változatos program szórakoztatta a megjelente'ket, akik három labdarúgómérkőzést láthattuk. Szórakozásukhoz hozzájárult a helyi Budai Sándor citerazenekar, s láthatták Vincze Lillát, a Napóleon Boulevard szólóénekesnőjét. A non stopp műsort a délután egy órakor kezdődő Sándorfalva öregfiúk—SZVSE öregfiúkmérkőzés vezette be. A találkozót a vendégek nyerték 2-1-re. Góllövő: Sándor, Szamosvölgyi, ill.: Széli F. A folytatasban a megyei I. osztály válogatottja lépett pályára a Szeged SC II. ellen. A vendégek nyertek 20-ra, Vass és Kószó góljaival. A slágermérkózést a helyi — megyei I. osztályban szereplő — gárda vívta az NB 1-es Videotonnal. A székesfehérváriak dicséretére legyen mondva, hogy komplett csapatukkal álltak ki az öszszecsapásra. Amikor megkérdeztük Kaszás Gábort, a vendégek vezető edzőjét, miért vállalták az összecsapást egy héttél a bajnoki rajt előtt, azt mondta: a sportbarátság mindennél többet ér! Magyarázatként hozzátette: Keresztúri Istvánhoz, a helyi tsz elnökéhez sportbaráti szálak fűznek A vendégek tényleg komolyan vették a mérkőzést, és 9 góllal terhelték meg a hazaiak hálóját. Tintár (4), Csucsánszki (3), Petres (2) góljaira Ludányi válaszolt. Igy alakult ki a 9-1-es végeredmény. A slágermérkőzés szünetében kedves ünnepség zajlott le. Hegedús Andrást — a község ismert sportembere — negyedévszázados munkájúért a „Kiváló* társadalmi munkáért" miniszteri kitüntetéssel jutalmazták. A továbbiakban a szurkolók szavazata alapján jutalmat vehetett át a legjobb súndorfalvi felnőtt játékos: Dékúny János, és ifjúsági játékosként: Miklós István. A két labdarúgó a Keresztúri István által alapított 30 000 Ft-os pénzdíj kamatát, hat-, illetve négyezer forintot vehetett át. Kakuszi Jánosrfak a sport terén kifejtett munkásságáért Kó•nva József, a helyi tanács elnöke adott át jutalmat. A monstremúsorban tombola is volt. A Dacia személygépkocsit a 4145, a színes tv-t a 4519, a japán kismotort a 3601, a faliórát az 1057-es, a háztartási robotgépet az 178l-es. a bárányt az 1924-es, a kempingkerékpárt a 406-os sorsjegy nyerte. Nem jelentkezett a nyereményért a női kerékpár (5053. számú sorsjegy) tulajdonosa. A kempingágyért (391), a hollóházi vázáért (971), a Sokol rádióért (1865), és egy plüss játékkutyáért (5638) sem jelentkeztek. E nyeremények átvehetők Sándorfalván, a tszirodában! \