Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

1989. augusztus 7., hétfő 5 Hazai deviza Uj hitelkonstrukció A devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek — a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelkezése alapján — lehetőséget kaptak arra, hogy belföldi jogi személyeknek, gazdasági társaságoknak és magánvállalkozóknak is konvertibilis valutában devizahitelt nyújtsanak. Ezeket a kölcsönöket elsősorban az exportcikkek gyártásának fejlesztésére, importhelyettesítésre, taktikai célú vásárlásokra, exporthoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenységre, külföldi gazdasági vállalkozás finanszírozására nyújthatják a bankok. A hitelnyújtást megelőzően azonban az érintett pénzintézeteknek ki kell kérniük a Magyar Nemzeti Bank devizahatósági engedélyét. Lehetőség van arra, hogy az MNB devizahitel igénybevételére keretengedélyt adjon ki, igy a hitelezéssel kapcsolatos adminisztráció némileg csökkenthető. A devizahitelek nyújtására az érintett pénzintézetek saját forrásaikat vehetik igénybe, vagyis a náluk elhelyezett devizabetéteket, a devizában vezetett számlák egyenlegét, vagy esetleges alaptőke-részesedést. Ezek a források azonban nem használhatók fel teljes egészében hitelnyújtásra. Az MNB előírásai szerint 15 százalékos mértékben kötelező tartalékot kell képezni. A devizahitelt a pénzintézetek saját kockázatukra nyújtják, a feltótelekben a hitelfelvevővel szabadon állapodhatnak meg. A rendelkezés része a devizaműveleteknél megkezdődött decentralizálásnak. E téren azonban viszonylag lassú az előrehaladás. Az új jogszabály is csupán a korlátok minimális oldását jelenti. Kevesebb jut kutatásra Egy év alatt folyó áron 4 százalékkal növékedtek a tudományos kutatásra, fejlesztésre fordított kiadások, ám az áremelkedéseket és a bérbruttósítás költségeit figyelembe véve a tavalyi 32,8 milliárd forintos ráfordítás reálértékben kevesebb az egy évvel korábbinál — ez állapítható meg a KSH most közzétett felméréséből. A statisztikai adatok szerint az ország 1323 kutatófejlesztő munkahelyén 72 512-en dolgoznak, közülük mintegy 21 400-an foglalkoznak ténylegesen a tudományos munkával. Száz kutatóra átlagosan 73 segítő munkatárs, személyzet jut. A kutatásokra költött öszszeg a nemzeti jövedelem belföldön felhasznált hányadának 1988-ban 2,94 százalékát tette ki, ennek mintegy háromnegyede volt vállalati pénz. A költségvetésből mindössze 5,4 milliárd forint jutott kutatási célokra. A legjobb kajaexportőrök .. . Á szalámit rúdszám viszik, a sajtot tízkilószám Szegeden a jugoszláviai vásárlók p. legjobb exportőrök — ehhez nem fér kétség. Itt van például a minap, szombat délelőtt, amikor is jó húsz-harminc autóbusznyi vajdasági szállta meg az üzleteket — demizsonok, marmonkannák tömegével. Fölvásároltak jó kocsiderékra való literes étolajat, s egyenként töltögették át a kannákba. Mindez megfelelő méretű tumultussal járt — olajban pácolt szerb és magyar szitokszavak töltötték be a forró le(vegőt... A jelenség persze korántsem újkeletú — tavaly augusztus óta, a vámrendelkezések liberalizálásával a jugoszláviai vásárlók tömege hónapról hónapra növekszik — mondta Faragó Lajos, az éliker igazgatóhelyettese. — Ami azt eredményezte, hogy az idei elsó félév élelmiszerkiskereskedelmi forgalomnövekedése az átlagot jóval meghaladja. (Ez persze a lengyelek általi vásárlásoknak is betudható, ami csak jóval kisebb mértékben.) A vállalat, az ország szempontjából tehát mindenképpen üdvös a vajdaságiak jelenléte; gond inkább abból adódik, hogy a jugoszláviai forgalom eloszlása korántsem egyenletes — a belvárosi és az 5-ös főút menti üzletekre szorítkozik csupán. Ezek a boltok tehát állandóan tömve vannak jugókkal, a szegediek be sem férnek — a külterület üzletei pedig üresen ásítoznak. Hogy mi a legjobb export? A legjobb export az, amikor a vevő idejön külországból, kemény valutáért megveszi a kívánt árut, s hazaviszi. Ehhez nem kell külkereskedelmi hálózat és apparátus, az üzletkötés, alkudozás fölösleges, úgyszintén nem kell a terméket nagy költséggel kiszállítani ... Mindezt elvégzi maga a külföldi vevő. Az éliker ez ügyben lépéseket kíván tenni, újabban szerb nyelvű, várostérképpel ellátott röplapokat terjeszt, mely fölhívja a határon túli vásárlók figyelmét a kevéssé ismert boltokra, a lakótelepi ABC-üzletekre is — hátha ekképpen csökken a zsúfoltság. A röplapokon külön föltüntetik az éjjel is nyitva tartó üzletek — a 10. és a 39. számú áruházak — hollétét is. Megkérdeztük egyébként — megoldható lenne-e az a megoldás, amit például az osztrákok is bevezettek a magyar vásárlóáradat kiözönlésekor? Már tudniillik azt, hogy a boltok lerakatokat hoztak létre a hátárhoz közel — így aki csak bevásárolni ment át, be sem kellett mennie Bécsbe, nem fo)kozta ott a zsufit, s mégis megvette, amit akart. Nem lehetne-e ilyesmit megcsinálni a röszkei határon is? Faragó Lajos azt mondta, gondoltak már hasonlóra, de jelenleg higiéniai gondok akadályozzák az élelmiszerkiskereskedelem határ menti kitelepülését. És hogy mi mindent visznek a vajdaságiak? Tulajdonképpen mindent visznek — a tejtermékektől á füstölt árukig, a gyulaitól a téliszalámiig, az étolajtól a tőkehúsokig, a vegyi árukról nem is beszélve. Jól megy tehát a belvárosi üzleteknek — hiszen rúdszámra viszik a csemegeszalámit, tízkilószámra a nagy karika sajtokat, hektószámra az étolajat. Mondják is a Szegedi vásárlók — ez meg is látszik az árukínálaton. A boltoknak ilyen mértékű forgalom mellett aligha fűződik sok érdekük hozzá, hogy mindig legyen a polcokon friss kenyér, a paradicsom ne legyen lottyadt, a paprika fonnyadt... Mindenesetre biztató, amit az éliker illetékese mondott: „megvan^ nak az eszközeink a netáni ilyen gyakorlat visszaszorí-. tására" — mindamellett, hogy ellátják a legjobb exportőröknek számító vajdaságiakat, s minél nagyobb mértékben részesedni akarnak az általuk „termelt" haszonból. Hiszen nem tudni, meddig tart a jugoszláv bevásárlási láz — persze, nem holnapig —, s ha egyszer abbamarad, ki tudja, mikor éled újjá? Ami haszon UY fölözhető — az le is fölözendő. F. Cs. A mosoly országa Love story, Bécs—Peking „A zenés színháznak három-műfaja van: opera, operett — és Lehár." — tartotta egy bécsi kritikus. Ilyen értelemben tehát nem operettet játszottak elöször a Dóm téren, hanem Lehárt. Az osztrák kolléga megállapítását szívesen profanizálják így: ez a szerző, ez a muzsika besorolhatatlan, önálló kategória. Pedig sokkal pontosabb a mondat. Azt is jelzi, hogy Lehár nem anynyira más, mint inkább művészete egyenlő távolságban fekszik az opera és az operett között. Hiszen mi is különbözteti meg e két műfajt? Hogy az operettben próza is van? Ezzel nem sokra megyünk, van Mozart színpadi műveiben is, s ezeket még senkinek nem jutott eszébe operettnek sorolni. A romantikus, szerelmes történet se lehet ismérv, hiszen általában az operák sztorija is ilyen. Igen ám, de minden jólnevelt operettben a bonyodalmak a második felvonásban csúcsosodnak, s a harmadikra minden helyreáll. A legtöbb opera — kivéve legfőképp a vígoperákat — tragikus „szomorú" véget ér, ami egy operettben elképzelhetetlen. S itt a fő különbség: míg az operát általában az élettra # < p R-..' A: • $ 1 »V FJL \i K 11 4 I ?! >» RJR T- V W F L » WNagy László felvételei „Vágytam egy nő után..." Feri (Póka Balázs), Szu-csong (Ilosfalvy Róbert) és Liza (Pitti Katalin) ra, amelyre az operett so- fő tényezője Imre Zoltán ha, hogy a dramaturgiailag fantáziadús koreográfiája, fontos pontokat zenében ra- Egészen más a karaktere a gadja meg: ilyen Szu-csong bécsi szalon, mint a kínai sejtelmes megjelenése, Li- udvar táncainak, zával való szerelmük „ki- Lehár muzsikájának érpattanása" vagy szakításuk, tékei s nehézségei kulönós ilyen végül a finálé „elé- sen indokolják, hogy a fő giája". szerepeket alakítsák. operaénekesek Ilosfalvy Róbert -sm ML Ms-rst szágát, s nem holmi dra maturgiai megfontolások miatt arat ezúttal is nagy sikert. A publikum a szép jelmezeknek, díszleteknek, s gikus voltával való nyílt hangoknak tapsol elsősorszembesülés jellemzi, az operettet ennek elfedése, ban. A dalmüveket leghíresebb slágerükkel határozmellőzésé. Egy operának hő- za meg, A mosoly országa sei vannak, egy operettnek számára nem a finom tragikus végkifejlet, hanem a „Vágyom egy nő után", a Teakettős stb. A (színpadra) alkotó tár- _ ^ sak szerencsés kézzel nyúl- küfön súlyt, erőt tak a darabhoz. Bohm néhány iepiezetlen mt„..,.. - - Gy°r0V szövegatigazftasa vánuIása, érzelmi kitörése. szága A legfeltűnőbb eret- szellemes, időnként okosan pitu Katalin pompás prinekség persze, hogy elmarad időszerű. Varga Matyas disz- madonna. Hódító megjelelete kellően tagolja az igen nés_ kacér báji csjn0góhang szereplői, maximum szájhősei. Ha ebből a szemszögből nézzük, Lehár cseppet sem jólnevelt operettkomponista, s ennek legfényesebb bizonyítéka épp A mosoly or it drámai szerepekben aratta. Ezúttal is a nagy érzelmek közvetítésében kaptuk tőle a legszebb pillanatokat, de ízlésesen, elegánsan oldotta meg a lírai részeket is. Hangján itt-ott ugyan érződik az idő múlása, ám a varázslatos szín, a könnyed, fényes magasság, s a formálás szenvedélyes eleganciája a régi. Játékában visszafogott lovagiasság, az érzelmek Kínában kötelező palástolása dominál, így azkap néhány leplezetlen megnyila hepiend. Erre az arcátlanságra a műfaj legmerészebb reformátorai, sőt, egyéb műveiben maga Lehár sem vállalkozott. Aki végignézi A mosoly országát, annak meghatározó élménye nem Szu-csong és Liza nagy szerelme, hanem az az emberi tartás, méltóság, ahogy ezt a kudarcot a herceg elviseli. A „katarzist" nem a végső egymásratalálás végtelen öröme, hanem épp az illő, dicső szakítás adja. Igen fontos az is, hogy Lehár törekszik arszéles színpadnyilást, a bo- teszj azzá s amiben több nyolultnak tetsző építmény js mjnt primadonna: a fájtermészetesen, egyszerűen daImas búcsú. Érzékeny szífunkcional. Jánoskuti Marta nészi alakítását időnként jelmezei is szépek, elegán- még némi humorral teszi sak, csak a huszárok piros testközelibbé, a szokásosnál öltözéke disszonáns kissé kevésbé eszményitetté, a vöröses díszletfalak előtt. Zempléni Mária is aranyos Mi, ám az önfeláldozás távolabb áll egyéniségétől, mint egy hagyományos szubrett lendülete, vidámsága. Póka Balázs viszont megRuszt József rendezése látványos, a történések világosak. Jobbára érzékeny, s rutinos művészekkel dolgozhatott, ezért aztán a figu rák is saját arcot kaptak lehetősen sablonos, nem anymég a rövid próbaidő alatt nyjra Hadfaludy huszárőris. Azt hiszem, a siker egyik Pa-dö-troá (Falusy Mariann, Király Levente és Lang Györgyi) Augusztusi Tiszatáj Az irodalom mozdult el ettől a szerkesztésmódtól. Ezt még a Mindennapi irodalmunk rádióműsor szombati folyóirat szemlej ében mondta Ilia Mihály a júliusi szám kapcsán. Előttem azonban már a lap augusztusi száma kéklik, ami valójában mégiscsak az első, az újrainduló szám, hiszen az előző legalább hároméves írásokat tartalmazott. A jó mű persze soha nem évül el, azonban az olvasói igénv, az irodalmi élet szerkezete, a szemléletfelosztási struktúra komolyan megváltozhat akár három röpke esztendő alatt is. Ezért kell feltenni a kérdést: érvényes-e indító mondat.iuik a nyolcas számra is. Nos, úgy tűnik, igen. A lap mostani szerzőgárdájának meglehetősen magas például az átlagéletkora. Nincsenek fiatal szerzők, de még középkorúak se nagyon. A lap egészét átható szemlélettel vannak gondjaim. Hiányzik a frissesség, a dinamizmus, nem látok kontrasztokat Majd mindenki ugyanazon a hangon beszél. Ez a hang patoszi, kicsit még mindig fájdalmas, önnön elkötelezettségétől meghatódott. Személy szerint, hiányolom az iróniát, a • groteszket, a játékosságot, a kockáztatást!, s úgy vélem, eme olvasói vagy kritikusi igény nem áll ellentótben azzal a szomorú ténnyel, hogy a Tiszatáj által behatárolt szellemi és földrajzi régióban túl sok örömre mostanság nincs okunk. A versrovatban mellesleg három igazán jó verset találtam. Baka István: Esős tavaszát, Ágh István. Az ös és Kiss Anna: A köd cimü verseit. Ez utóbbit tartom a folyóirat legjobb irásanak. Marosi Gyula elbeszélésének (Balaton anzix) egyetlen komoly, bár jelentős hibája van. Igazából nem elbeszélés. Megmarad egy jó publicisztika egy memoár és egy esszé egyvelegének. A cselekmény különben egyetlen mondatot jár körbe, mely így hangzik: .,Dögöljetek meg!" Sziládi János történetei egy katolikus kisfaluban, Tésben játszódnak. Ha a patkányok elmennek, ott valami rossz készül. Népies hangvétel, megformáltság. kevés eredetiséggel. Bíró Zoltán előadása a harmadik útról még a Bibó-konferencián hangzott el. Izgalmas, jó írás, de újfent elégedetlen maradtam. Ahol már a harmadik út konkrétumairól szeretnék hallani, ott akad el az írás. Kári , A három tanulmányt Móser Zoltán (Kányádj Sándorról), Éried István (Márai Sándorról) és Vigh Károly (a felvidéki szellemiségről) jegyzi. A folyóirat másik nagyon izgalmas írása egy beszélgetés, mely Tabajdi Csaba és egy lapszerkesztő között zajlott. Megtudhatjuk, mi az etnikai reneszánsz. A kritika rovatban Csoóri Sándor legújabb verseskötetéről Grszsa Ferenc, Csurka István Vasárnapi menü című könyvéről Márkus Béla írt. Tetszett még Márok Tamás dolgozata, mely a szegedi opera Oberfrank-korszakát elemezte. igen nagy tényanyag és hozzáértés birtokában. Darvas! László nagv. inkább csak Feri . . . Éneklése egyébként megbízható. Ellenpólusa a két „nehézlány", a Pa-dö-dö Lang Györgyi és Falusy Mariann oly természetes életkedvvel alakították epizódszerepüket, hogy mindig tiszta mosolyokat fakasztottak. A komikus szerepkör szinte kötelezően előírja a túlzó effektusokat, az erős karikírozást; Király Levente például ezekkel az eszközökkel élt. A két lánynak ilyesmire nincs szükségük, a komikum valóban a lányokból, akarom mondani, lényükből fakad. Gyimesi Kálmán Csang bácsiját kell még említeni, kinek á szöveg átdolgozója igazán szájába illő szóvirágokat juttatott, s ö ki is használja ezt a komikus lehetőséget. Lehár szerzőtársainál fejlettebb színérzékkel és kifogyhatatlan dallaminvencióval rendelkezett. Többek között ezért is hasonlítják időnként Puccinihez, aki egyébként ezen a színpadon váltani fogja. (Némely kutatók szerint Turandot Szucsong titkos nagynénje volt.) A zenekar Cser Miklós vezényletével a partitúra szépségeit gazdagon tárta föl, az éneklésen kívül jelentős statisztafeladatokat <s ellátó énekkar is szépen dalolt (karigazgató Gyüdi Sándor). A mosoly országa sikeres előadás. Valószínűleg nemcsak a közönség, de az igazgatóság is tapsolhat a telt házak, s a nagy bevétel láttán, ami nem kivétel ilyen produkció esetében, hanem a normális állapot, á Márok Tamás