Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

1989. augusztus 117., csütörtök 5 Küldöttség Temesvárott A „népi diplomácia" lehetőségei Az elmúlt héten Sebe Jánosnak, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága titkárának vezetésével hivatalos küldöttség járt Temes megyében. Ennek tapasztalatairól számolt be az ideológiai titkár tegnap a helyi sajtó képviselőinek. Mint elmondotta, hosszú idő óta bevett gyakorlat, hogy a két megye vezetői kölcsönösen látogatást tesznek egymás országainak felszabadulási ünnepén. Áprilisban Szegeden járt a Román Kommunista Párt küldöttsége, most, Románia nemzeti ünnepén viszonozták ezt a látogatást. A magyar küldöttség programja túlnyomórészt protokolláris jellegű elemekből állt össze; ám módot találtak arra, hogy konkrét javaslatokat tegyenek az együttműködésre, hogy legalább helyi szinten történjék ezekben valamiféle előrelépés. Felvetették a temesvári és a szegedi sajtó közti kapcsolatfelvételt (Temesvárott 3 napilap jelenik meg, egy román, egy német, és egy magyar nyelvű; a Szabad Szó). Az ottani főszerkesztők is részt vettek az eszmecserén, a magyar tárgyalóküldöttség tagjaként pedig Nikolényi István, a Csongrád Megyei Hírlap főszerkesztője. Szó volt a temesvári színházzal — — amelynek van magyar tagozata is — való kapcsolatfelvételről, valamint a Temesvár melletti (zömmel magyarlakta) Keresztes község jól működő termelőszövetkezetének és Csongrád megyei tsz-eknek esetleges együttműködéséről (szakembercsere, termelési tapasztalatok cseréje). A magyar küldöttség felvetette: hasznos volna, ha a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola román szakos hallgatói nyelvi gyakorlatra Temesvárra utazhatnának; természetesen kölcsönösségi alapon; a temesvári felsőoktatási intézmények néhány hallgatója pedig Csongrád megyében gazdagíthatná tudását. A felszabadulási ünnepségen részt vettek Makó képviselői, azt szeretnék, ha a „hagymaváros" és a Temes megyei Nagyszentmiklós is felvenné a kapcsolatot egymással. Kérdésünkre, mely szerint van-e egyáltalán értelme, lehetősége a népi diplomáciának olyan időszakban, amikor az országos szintű kapcsolatok hőfoka az abszolút nulla ponthoz közelít, Sebe János azt válaszolta, hogy tapasztalata, benyomásai szerint középszinten van a román félben készség, törekvés a kapcsolatok építésére, A konkrét intézkedések azonban nem véletlenül az ottani megyei szervek hatáskörébe tartoznak .,. Mindenesetre a magyar fél — kedvező fogadtatást várva — javaslatait eljuttatja Temes megyébe; a többit pedig majd meglátjuk. S. I. Kivételeknek, akik a szabályt! „Uj hullám" alapítvány A Postabank és Takarékpénztár Rt., az MTV belpolitikai főszerkesztőségének ifjúsági szerkesztősége, és a Kozmosz Filmstúdió Kft. „Üj hullám" elnevezéssel alapítványt hozott létre, melynek célja a fiatal tehetségek felkutatása és menedzselése — tájékoztatták az újságírókat kedden. a szervezők. Elsősorban tehetséges fiatalokat kívánnak támogatni, akik a közgazdaságtan, az informatika, a bankszakma és a környezetvédelem területén nyújtanak kiugró teljesítményeket. Az alapít-ványtevők szándéka, hogy felkutassák e tudományágakban a tenyleges és konvertálható szellemi termékeket, az új, kreatív alkotásokat is. Ezen a téren jelentős sikernek tekinthető, hogy az ENSZ ifjúsági szekciója is bejegyezte az alapítványt, és eredményeiről rendszeresen beszámol kiadványaiban. A beérkező összes pályázatot közzéteszik az ÉNSZ-buletinekben, továbbá a HVG-ben és az „Üj hullám" című tévéműsorban is. A pályázatokat az alapítvány szakmai szervezete értékeli, és ennek eredményét nyilvánosságra hozzák. Az „Üj hullám" alapítvány nyitott, magánszemélyek és jogi személyek is csatlakozhatnak hozzá. Az alapítványtevök várják azoknak a hazai és külföldi vállalatoknak, magánszemélyeknek a jelentkezését is, akik az alapítványon keresztül pályázatokat kívánnak meghirdetni az ifjúság számára. Az Üj hullám alapítvány számlaszáma: 219-93 636-02102 342. (MTI) Tervpályázat a Budapest-Bécs világkiállítás lehetséges helyszíneire Az 1995-ös Budapest— Bécs világkiállítás lehetséges helyszíneire kiírt tervpályázat céljairól tájékoztatták kedden a fővárosban a sajtó képviselőit. A meghirdetők: a világkiállítás előkészítő bizottsága, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács képviselői elmondták: gyorsítani kell az előkészületeket. Ha a közeljövőben a magyar Parlament is amellett dönt, hogy otthont adnak ennek az eseménynek, s a nemzetközi szervezettől is megkapja hazánk a rendézés jogát, nem lehet behozhatatlan lemaradásban a tervezés, a szervezés. A« elemzéseket, javaslatokat elsősorban az alapos előkészítő munkával kiválasztott négy helyszínre — így Dél-Budapestre, Aquincumra, Kőbánya-vásárvárosra, Gazdagrétre — kérik a pályázóktól. Kétmillió forintot szánnak a díjazásra, s olyan résztanulmányokat — részletes rendezési, beépítési javaslatokat, látványterveket — is várnak, amelyek alapján kiírható a végleges helyszínre vonatkozó tervpályát'.at. Ennek meghirdetésére az osztrákokkal egy időben — az elképzelések szerint a jövő év elején — kerül sor. Ausztriában egyébként már döntöttek a végleges helyszínről. A most meghirdetett pályázat beadási határideje 1989. november 20. A zsűri — amelyben részt vesznek több ellenzéki párt és a helyi tanácsok képviselői is — 1989. december 8-áig dönt A terveket, javaslatokat a Budai Várban megrendelendő bemutatón ismerheti majd meg a közönség. Azért, hogy a kiállítás megrendezésére vonatkozó döntés esetén a szervezők ne legyenek késésben, már megkezdődött és jó ütemben halad a több irányú előkészítő munka. Így például az összes, előzetesen javasolt helyszínre elökésEitik a részletes környezeti hatástanulmányt, s ugyanígy a talajmechanikai, közműellátási felméréseket. A tervpályázati kiírás szeptember 4-étől megtekinthető, illetve átvehető: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 2—4. II. em. 4.; munkanapokon 9—15 óráig. (MTI) A Magyar Szó Csehszlovákiáról Az újvidéki Magyar Szó „Körúton Csehszlovákiában" címmel megkezdte munkar társa, Dujmovics György cikksorozatának közlését. Csak szavakban támogatják a reformot — írja. Meghirdették. de az. átalakulásból és a nagyobb nyíltságból semmi sem lett. Azok, akik 21 évvel ezelőtt a bevonuló és a Prágai Tavaszként ismert demokratikus mozgalmat eltipró tankok nyomában kerültek az ország élére, makacsul ragaszkodnak azokhoz a megoldásokhoz és módszerekhez, amelyek fölött egyértelműen eljárt az idő. Céljuk, hogy semmi se változzon. Ismét Nap Tv Ezentúl hetente két alkalommal — szerdán és szombaton reggelente — sugározza adását a Nap TV. Legközelebb tehát ma. fél hattól fél kilencig fogható, az egyes csatornán a zenés hírmagazin. A mai adásban megemlékeznek a második világháború kitörésének közelgő, ötvenedik évfordulójáról. Derűsebb részletek: a nézők találkozhatnak a közelmúlt egyik popsztárjával. Szűcs Judittal, a neves labdarúgóval. Kocsis Lajossal, s visszapergetik a napokban elhunyt olimpiai bajnok, Németh Imre legszebb sikereit. Bodó Gábor, a Mai Nap fotóriportere múlt heti prágai börtönélménycjröl mesél, míg a magyar rendőrség különleges osztagának törzsfőnöke a tüntetések feloszlatásának technikáját, s az ezzel kapcsolatban készülő új törvényt ismerteti. Kiszely István antropológus a sírok tudományának rejtelmeibe avatja be a nézőket, s ezúttal js látható óránként hírösszefoglaló az MTI naphegyi központjából — ez alkalommal először kiegészítve a legfontosabb gazdaságpolitikai információkkal. A Nap Tv mai adásának műsorvezetője Szilágyi János. Az első bemutatók: Lear király, Rigoletto, Orfeusz Évadnyitó a színházban Nagyobb a szabadsága és a felelőssége manapság a színház vezetőinek, mint korábban — mondta Nagy László igazgató, a Szegedi Nemzeti Színház tegnap megtartott évadnyitó társulati ülésén. A dolog szépséghibája csak az, hogy e nagyobb szabadság és felelősség rossz és egyre romló anyagi viszonyok közepette „.köszöntött ránk. A színházirányítás feltételeiről azt hallottuk még az évadnyitón, hogy a házon belül megszűnik a pártigazgatás, erősödik a szakszervezeti érdekképviselet és a művészeti tanács szakmai közvetítőés koordináló szerepe. Az ideológiai mankók és korlátok megszűnésével a művészeti vezetők jobban támaszkodhatnak az egyetemes és nemzeti értékekre — a közönség szolgálatában. A művészi célkitűzésekről a következőket mondta az igazgató: változatlanul a legfontosabb cél magas szakmai színvonalon szolgálni a közönséget, szervezetten működő színházban, ahol a próza, az opera és a balett nem a többtagozatúság kétségtelen hátrányait erősíti, hanem önálló arculattal az egységes nemzeti színházat szolgálja. Az opera az énekesteljesítményekre koncentrálva igyekszik előrelépni, hasznosítva új művészeti vezetőjének, Gregor József nek gazdag hazai és nemzetközi tapasztalatait és kapcsolatait. A balett új lehetőséget kapott —, sajnos, pénzt nem. Üj igazgatója Krámer György, ám az együttes egyéb iránt a régi feltételek között működik — és bizonyít majd. A prózai tagozat házatájqn egy változás: a stúdióelőadások helyén bevezetik a „nyolcórai színházat", bérletszünetben. Július l-jétől központi béremelést kaptak a színház dolgozói és művészei. Több mint 900 ezer forintot osztottak szét, ez hosszas harcok eredménye, ám nem tekinthető egyébnek, mint szociális intézkedésnek. A társulati ülésen bemutatták a színház új tagjait, köztük a régi—új művészt, Gregor Józsefet — aki színházában immár egyszerre vezető énekes és művészeti vezető —, Krámer György balettigazgatót és két rendezőasszisztenst, Monti Györgyöt és Janik Lászlót. Az ideszerződött színművészek: Bagó Bertalan, Ferenczi Krisztina, Galbenisz Tornász, Kalocsay Miklós, Kárpáti Tibor, Költi Helga, Müller Júlia. (Kőszegi Ákos, a társulat egyik vezető színésze évadkezdéskor jelentette be, hogy megválik Szegedtől.) Az új magánénekesek: Frankó Tünde, Szilágyi Erzsébet (szoprán), Gulyás Dénes (tenor), Kővári Csaba, Altorjay Tamás (basszus). Három új tagja van a balettkarnak, egy az énekkarnak. A társulati ülés résztvevői még egy — itt szokatlan — információhoz jutottak: megismerkedhettek az új évadban Szegeden szereplő vendégművészek névsorával. A rendezők közül Angyal Mária, Békés András, Horváth Zoltán, Kerényi Miklós Gábor dolgozik majd vendégként Szegeden, valamint a színművész Balázsovits Lajos, aki rendezőként itt mutatkozik be. A vendégkarmesterek: Fuchs László, Győriványi Ráth György, Kocsár Balázs — és Pál Tamás, a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője. Csányi Árpád, Csik György, Sháffer Judit és Vágvölgyi Ilona a vendégtervezők, Tóth Sándort kérték fel koreografálásra. A balettmester Ugjai Ilona és az énekmester Adorján Ilona szintén vendégként dolgozik színházunkban. A színművészek közül egy-egy szerepre hívták Avar Istvánt, Bagó lAszlót, Falusi Mariannt, Mensáros Lászlót, Mezey Károlyt. A következő magánénekesek szerepelnek vendégként az operaelőadásokban : Bándi János, Bárdi Sándor, Egri László (most szerződött Szegedről Miskolcra) Felber Gabriella, Gurbán János (ettől az évadtól az Operaházba szerződött), Ilosfalvy Róbert, Kálmándy Mihály, Jobbágy Mária, Kukely Júlia, Kenesey Gábor (qz új évadtól szintén az Operaház énekese), Korcsmáros Péter, Rózsa Sándor, Sinkö György, Sólyom Nagy Sándor, Szabady József, Váry Zsuzsanna. Az új szezon első bemutatóját a prózai tagozat prezentálja szeptember 29-én: Shakespeare: Lear király, rendező Ruszt József kiváló művész. Az első operabemutató október 20-án lesz, Verdi Rigolettó ját Horváth Zoltán Erkel-díjas állítja színre. A balettegyüttes Imre Zoltán koreográfiáiból mutat be estet Orfeusz címmel, december l-jén. Ezek a nagyszínházi bemutatók; a Kisszínházban októberben Joe Orton komédiáját, Szajré címmel Balázsovits Lajos rendezi. Ugyanott novemberben Békés Pál és Várkonyi Mátyás zenés, mesés rémjátékát látjuk, a címe A félőlény. Ugyanennek a hónapnak a végén mutatják be Komis Mihály Körmagyarját. Az első félév felújításai: a Nagyszínházban az Aida, a Tosca, A vig özvegy, az Álarcosbál, az Otelló, A kőszívű ember fiai, a Kisszínházban az Olivér és az Antigoné. A szezon második felében Brecht Koldusoperája, Rossini Hamupipőke című operája és Kálmán Imre nagyoperettje, A csikágói hercegnő szerepel a tervezett premierlistán, a Nagyszínházban. A Kisszínházban Sándor János rendezi az Én és a kisöcsém című zenés vígjátékot, bemutatják Németh László A két Bolyai című drámáját, és terveznek egy kamarabalettestet. Felújítják a Wagneroperát, A bolygó hollandit, amellyel január végén— február elején a Landgrufturnéra megy a társulat. Műsoron lesz a Bánk ban, a Parasztbecsület—Bajazzók, a Lammermoori Lucia. A szervezőiroda, tekintettel a nagy érdeklődésre, új, Bertókról elnevezett operabérletet indít. Ennek tulajdonosai láthatják a Dél-koreai Népi Operaegyüttes vendégjátékát szeptember 7én, amely a szezon első színházi eseménye lesz. Másnap az Aidát adják Kodálybérletben, 9-én és 10-én pedig opera—operettgála lesz, bérletszünetben. S. E. Az MDF és a DK közös nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum 1988 nyara óta áll kapcsolatban a Demokratikus Kezdeményezés — csehországi független polgárjogi — mozgalmával. A múlt évi esztergomi környezetvédelmi fórumon részt vett Bohumil Dolezal, a mozgalom egyik szóvivője. A prágai Demokratikus Kezdeményezés mérsékelt irányzatú, a cseh nemzeti hagyományok jegyében működő, független mozgalom, fontos jelentőséget tulajdonit a hatalom és a társadalom kívánatos párbeszédének. Az Nyilatkozat MDF országos elnöksége tárgyalóküldöttséget hatalmazott fel arra, hogy a Demokratikus Kezdeményezés kéoviselőivel megbeszéléseket folytasson országaink és népeink kapcsolatairól. A tárgyalások eredménye az alábbi közös nyilatkozat. 1989. augusztus 26-án került sor Prágában a Magyar—Csehszlovák Együttműködési Bizottság e'.ső összejövetelére, amelyen a Magyar Demokrata Fórum és a Demokratikus Kezdeményezés (Demokraticka Iniciativa) képviselői vettek részt. A bizottság olyan időszakban kezdi el tevékenységét, amikor a csehszlovák—magyar kapcsolatok gyorsan romlanak Ennek az az oka, hogy Magyarországnak és Csehszlovákiának eltérő a viszonya a Kelet- és Közép-Európában zajló folyamatokhoz, különösen pedig a demokráciához, a politikai és gazdasági pluralizmushoz. Mindez fokozott erőfeszítésre ösztönzi a két ország demokratikus erőit, hogy a helyzet megváltoztatásáért munkálkodjanak, és megjavulhassanak a magyar—csehszlovák kapcsolatok. Véleményük szerint a' magyar—csehszlovák barátság legfontosabb tényezői közé számít a két ország demokratikus erőinek az együttműködése. Az együttműködés alapvető feltétele, hogy mind a két ország kormánya betartsa a helsinki megállapodásokat, és ia bécsi záródokumentumok rendelkezéseit. Szabadon kell tehát bocsátani a politikai foglyokat. A magyar—csehszlovák kapcsolatok javítása érdekében felajánljuk további független csoportoknak is a bizottságunk munkájában való részvételt, és arra is törekszünk, hogy hivatalos szervezetek képviselőiből is szerezzünk tagokat. 1989. október 28-án, Csehszlovákia állami ünnepe alkalmából Prágában megrendezzük a Csehszlovák—Magyar Együttműködési Bizottság ülését, melyet a csehszlovák—magyar megbékélés és együttműködés kérdéseinek fogunk szentelni. A Csehszlovák—Magyar Együttműködési Bizottság tagjai egymás lehető legjobb kölcsönös tájékoztatására fognak törekedni, s ezzel lehetővé tenni népeink valóságos érdekeinek megismerését, s azoknak ciz ideiglenes nézeteltéréseknek az áthidalását, amelyek a magyar és csehszlovák kormány eltérő szemléletéből következnek. Prága—Budapest, 1989. augusztus 28. A Demokratikus Kezdeményezés nevében: Emánuel Mandler, Karel StindI, Bohumil Dolezal A Magyar Demokrata Fórum nevében: Bíró Feltén, Joó Rudolf. Klrs Gy. Csaba