Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

1989. augusztus 24., csütörtök 3 II havi összeg alacsony Az Országos Munkaerő­piaci Központban összesítet­ték a munkanélküli-segélyek első félévi adatait. Ezek sze­rint 4625-en vették igénybe ezt a támogatást, a munka­erőközvetítő irodáknál ál­lást keresők körülbelül ötöd­része. A segélyt igénylőknek 48,5 millió forint bruttó összeget fizettek ki: egy napra átlag 133, egy hónap­ra 3991 forintot. A segéd­munkásoknál 3248, a betaní­tott munkásoknál 3596 fo­rint volt az átlag, ami nem érte el a 3700 forintos bér­minimumot. Ennek magya­rázata, hogy legtöbbször „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel szüneteltetik a munkaviszonyt, s így az érintettek az amúgy is ala­csony átlagkeresetnek csak 65 százalékát kaphat­ják segélyként. A segélyezettek csaknem kétharmadának a bruttó se­gélye nem éri el a 4 ezer fo­rintot. A fennmaradó egy­harmadban magas segély­összegek is szerepelnek. Bu­dapesten a 6000 és 8000 fo­rint közötti kategóriába, Veszprém megyében a 10 ezer forint felettibe a segé­lyezettek 22, illetve 19 szá­zaléka tartozik. A támoga­tásban részesülök 43 száza­léka két megyében: Borsod­Abaúj-Zemplén és Sza­bolcs-Szatmár megyében A munkanélküli­segély fél éve található, ám igen sok aki­fizetés Baranya megyében is. A segélyen töltött napok száma átlagosan 79. A fél év alatt az ily módon támoga­tottak 24 százaléka tudott is­mét munkába állni, s ez csupán 14 százalékuknak si­került viszonylag rövid idő — egy-két hónap — alatt. Júniusban 484 új se­gélyfolyósítás volt, miköz­ben 397 személynél meg­szűnt a támogatás. A munkanélküli-segé­lyekből élők 60 százalékának életkora 30-50 év között van, az ennél fiatalabbak aránya 28 százalék, az en­nél idősebbeké 12 százalék. A segélyezettek között vi­szonylag magas a szellemi foglalkozásúak, az érettsé­gizettek és a felsőfokú vég­zettségűek aránya. Ez azzal magyarázható, hogy a kép­zettebbek maguk is jobban képviselik érdekeiket: a kellő> tájékozódás után ké­sedelem nélkül jelentkeznek segélyért. Inkább ezt a meg­oldást választják, mint a nem megfelelő állás elfo­gadását, amely későbbi esé­lyeiket rontaná. A képzetle­nek magas arányát viszont — a felmérés szerint is — a betölthető állások hiánya okozza. Békés, Borsod-Abaúj­Zemplén, Fejér, Nógrád, Sza­bolcs-Szatmár, Szolnok és Tolna megyékben a segélye­zettek nagy részét a szak­képzetlen fizikai dolgozók teszik ki. Baranya, Komá­rom, Vas, Veszprém és Zala megyékben a szakmunkások nagyobb aránya szembeötlő. A fővárosban és azokban a megyékben, ahol egyetemi városok vannak, az átlagnál magasabb a felső- és közép­fokú végzettségű szellemi foglalkozásúak aránya. A legkevesebb szabiid munkahellyel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében az országos átlaghoz hasonlóan a középkorúakból került ki a munkanélküliek nagyobb része, a másik két ilyen megyében — Szabolcs­Szatmár és Baranya megyé­ben — a 30 év alattiak kép­viselnek nagyobb részarány Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében — Baranyához ha­sonlóan — a munkahelyek megszűnése okozza elsősor­ban a munkanélküliséget, Szabolcs-Szatmárban in­kább az, hogy nagy mérték­ben romlott a távolsági in­gázók munkaerő-piaci pozí­ciója. (MTI) Gondolatok a programnyilatkozathoz A programot adók program nélkül? Az MSZMP országos prog­ramnyilatkozatának (ter­vezetként) elemzése, vélemé­nyezése e napok feladata leiz — a kongresszusi felké­szülés jegyében. Hihetnök, hogy a városi (helyi) elkép­zelések kidolgozása és azok megvalósítása szintúgy lázas igyekezettel folyik. Ezért (nem igazán) lepődtem meg a Délmagyarország augusz­tus 18-án „Találkozások Sztálinjainkkal — avagy mi­ért késik a szegedi MSZMP­program?" című beszélge­tésben olvasottakon. Az interjú tartalmában több helyütt kapcsolódik ama levél (és felszólalás) gondolatköréhez, melyet MSZMP-alapszervezetünk — a Hidfö — ez év májusában intézett a városi pártbizott­sághoz. Csak egy mondat­nyit idézek abból: „... tá­mogatjuk a városi pb ülésén 1989. április 19-én ismerte­tet: platform alapgondola­tait; javasoljuk, hogy az MSZMP Szeged Városi Bi­zottsága alakuljon át műkö­dőképes politikai testületté, vállalva a jelen helyzetből eredő konzekvenciákat." Elégedetlenségünk oka az volt (s eddig a bekövetke­zett változások ellenére alig csillapodott), hogy a tavaly októberben és az idén feb­ruárban tartott városi párt­értekezlet óta alig történt nyilvánosan követhető elő­relépés. Ennek következtében (is) a városi pártbizottságot kí­vülről és belülről támogatók köre csakúgy, mint Básthy Gábor szerint a „szerkesztő­bizottság" — lassan „szétzi­lálódott". Ideje hát felis­merni — ezért is értek egyet a szándékkal —, hogy „ ... az MSZMP a helyi politiká­ban ... kívánja képviselni elsősorban a saját tagjait és Szeged lakosságát." (B. G.) Ha ez eddig csak terv sze­rint történt így, nem csodál­kozhatunk, hogy országosan is „a társadalom többsége kívül maradt a politikán" (Történelmi utunk tanulsá­gai.) S merthogy „A párt népszerűsége erőteljesen ha­nyatlott" (ugyanonnan), nap­jainkban Nyers Rezső jog­gal említette: ha kell, az MSZMP ellenzékbe vonul. Nos, én úgy látom: az MSZMP — de facto — már ellenzékben van, a társada­lom jelentős részének bizal­matlansága miatt. A pártál­lam — bástyákkal (még ma is) körülvett politikai intéz­ményrendszer átalakítása után az MSZMP — talán éppen az eddig kívül re­kedtek szavazatai híján — de jure is ellenzékbe kerül­het. Mindezek miatt tehát arra a kérdésre válaszul, hogy ne várjunk-e most már a kongresszusig, és azután készüljön egy he­lyi választási program ..." (B. G.), azt javaslom: ne várjunk! A késlekedés indo­kaként (sem) fogadom el, hogy „... nem önálló a vá­rosi pártbizottság — ez a programkészítés legfőbb aka­dálya." (B. G.) Azt sokkal inkább, amit a kérdező (!) Sulyok Erzsébet állít: az önállóságigény igen ro­konszenves — és régebbi keletű. ... Az önállóságra egy program segítségével le­het törekedni." Soha ilyen lehetőség nem volt a helyi politizálásra, mint mostan­ság! Nincs honnan meríteni ihletet? Dehogy nincs! Ott vannak a reformkörök („vi­szonylag kidolgozott" • [ílat­formjukról B. G. is elisme­rően szólt), a reform-alap­szervezetek, a lakóterületi közösségek, munkahelyi bá­zisok! És nem utolsósorban az a platformkezdemeny, amit a városi pártbizottság április 19-ei ülésén ismer­tettek néhányan — az egyik aláíró éppen B. G. volt... Igaz, hogy az MSZMP ma még felülről felfüggesztett rends'Berében szokatlan (le­het) az igazi politizálás há­rom biztosítéka a problé mák érzékelése, önálló meg­oldása, a megmérettetés mindenkori vállalása, de ezek nélkül — miként eddig sem — az MSZMP program­ja, struktúrája nem újulhat meg, holott a régi már tart­hatatlan. Ezért is alapítottunk né­hányan — az országban el­sőként, 1988-ban — olyan MSZMP-alapszervezetet, amely nem (a szervezetileg is sematikus) „munkahelyi" vagy „lakóterületi" alapon szerveződött, hanem annak jegyében fogant, hogy egy­mással és más csoportokkal együtt tettekkel politizáló, közéleti szövetséget hozzunk létre. A mi programunk, szelle­mi platformunk olyan pon­tokba sűríthető, amelyeket itt csak vázlatosan, egy-két mondatban ismertethetek. A párt megújítását nemcsuk tartalmilag, szervezeti fel­építésében is az alapegysé­geknél (alapszervezeteknél) kell kezdeni. Az alapszerve­zetek (bárhol működjenek) politikai gondolat-, nézet- és érdekhasonlóság (-azonosság) alapján szükséges újjászer­vezni 'cselekvésre is képes emberekből. A helyi (köz­életi) önigazgatást a hori­zontális szervdződés erősít­heti : alapszervezetek, prog­ramok, platformok összefo­gásával, melyeket a termé­szetes politikai egységek — községi, városi és országos — egészíthetnek ki. A kongresszusra készülve, azoknak kell összefognia (MSZMP-n belül vagy kí­vül!), akik a megújulás programját nemcsak belá­tásból, kényszerből fogadják el, hanem akarattal, tettek­kel is igazolják: ez egy űj, szervezett mozgalom. Sok mindent tehetünk (szóval tenni is kell!), de csak egy módon: ha nem a társadalmi konfrontációt ke­ressük, hanem a társadalmi együttműködést vállaljuk. Tóth Tamás Hetvennyolc jelöltből huszonhat Pártszavazás Szegeden szeptember 1—7. között Befejeződött Szegeden a kongresszusi küldöttjelölt­állítás az MSZMP októberi kongresszusára. A szükséges számú ajánlást 78 személy kapta meg, így a párttagság 'közülük választhatja ki 26 küldöttét. # A városi választási bizott­ság elnöke, Dáni Sándor a következőkben foglalta ösz­sze a jelölés menetét és ta­nulságait: „A hazánkban végbement politikai változások szük­ségessé tették az MSZMP hiteles megújulását, ennek szellemében hivta össze ez év októberétien pártunk kongresszusát. A több mint egy hónapos jelölési időszakban a párt­tagság e munkában aktivan kivette részét, és több mint 130 személyt javasolt jelölt­ként. Ezek közül 78 fő ka­pott 50, vagy ennél több je­lölést, s így ők kerültek fel a szavazólapra. Közülük kell megválasztani azt a 26 kül­döttet, aki képviselni fogja Szeged városát a kongresz­szuson. A Szeged városi pártbi­zottság azt szeretné, ha olyan küldöttek kerülnének a kongresszusra, akik hite­lesen tudják képviselni a szükséges változásokat, és ezen keresztül városunk ér­dekeit is. Mindannyian tudjuk, hogy e kongresszus sorsdontö, hisz itt dől el, hogy képesek va­gyunk-e összefogott és cse­lekvőképes, modern szocia­lista párttá válni Mivel a párt megújulása mindannyiunk ügye, ezért szükséges, hogy a jelölt­állításhoz hasonlóan Szeged város valamennyi párttagja éljen választói jogával, és 1989. szeptember 1. és 7. kö­zött olyan küldötteket vá­lasszon, akik megfelelően tudják képviselni hazánk, benne Szeged város érdekét is. Csak így képzelhető el a párt tekintélyének vissza­szerzése, és a válságból való kilábalás. A választási bizottság ne­vében ezúton köszönjük a párttagság eddigi és ezután is végzett aktív tevékenysé­gét." Á jelöltek névsora 1. Annus József, 49 éves, a Tiszatáj főszerkesztője; 2. Ábrahám Lajos, 49 éves, üzemviteli osztályveze­tő a MÁV Igazgatáson; 3. Bagó János, 44 éves, üzemgazdasági főosztály­vezető a konzervgyárban; 4. Bárány Ferenc, 51 éves, tanszékvezető egyetemi ta­nár a SZOTE-n; 5. Bárdos Károlyné, 48 éves, az Alsófokú Oktatási Intézmények pb-titkára; 6. Básthy Gábor, 31 éves, műszaki főelőadó, a JATE gazdasági igazgatóságán; 7. Bedő Katalin, 25 éves, tanár a Radnóti Miklós Gimnáziumban; 8. Bőle István, 31 éves, fő­szerkesztő-helyettes, a Dél­magyarország Szerkesztő­ségében ; 9. Bujdosné Lengyel Esz­ter, 47 éves, Egészségügyi ágazati pb-titkér; 10. Cserhalmi László, 39 éves, üzemvezető a Délép­nél; 11. Csete György, 62 éves, nyugdíjas; 12. Csókási János, 37 éves, szakmunkás a Taurus Gu­migyárban; 13. Dáni Mihály, 68 éves, nyugdíjas; 14. Deák Tamás, 47 éves, főművezető a Csongrád Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomi pari Vál lala tnál; 15. Dombi Gyula, 63 éves, nyugdíjas; 16. Domonkos Vilmosné, 41 éves. rokkantnyugdíjas; 17. Dunai József, 36 éves, gépészeti előadó a pincegaz­daságnál ; 18. Eitlerné Szilágyi Júlia, 64 éves, nyugdíjas; 19. Eperjesi György, 24 éves, technológus az Ika­rusnál ; 20. Faragó Mészáros Vil­mos, 39 éves, Zsombó köz­ség tanácselnöke; 21. Fekete Zoltán, 52 éves, igazgató a Kereskedelmi es Vendéglátó Szakmunkás­képző Intézetben; 22. Fraknóy Gábor, 53 éves, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottság titkára; 23. Galgóczi Istv.án, 60 éves, nyugdíjas; 24. Géczi József, 39 éves, egyetemi adjunktus a JA­TE-n; 25. Gyenesey Edina, 26 éves, főmunkatárs a szegedi postaigazgatóságnál; 26 Halmosi Károly, . 33 éves, üzemvezető a Taurus Gumigyárban; 27. Horváth Károly, 39 éves, szmt-titkár; 28. Illés-Tóth István, 39 éves, Személyzeti osztályve­zető a Defagnál; 29. Józsa Gusztáv, 39 éves, akusztikus a Délterv­nél; 30. Juratovics Aladár, 59 éves, üzemigazgató a NKFV­nél; 31.- Kalivoda Imre, 45 éves, szakszövetkezeti elnök; 32. Katona Péter, 31 éves, egyetemi tanársegéd a JA­TE-n; 33. Kertész Lajos, 66 éves, nyugdíjas; 34. Kispál Antal né, 47 éves, a Rókus II. Altalános Iskola igazgatóhelyettese; 35. Kissné Nóvák Éva, 44 éves, egyetemi adjunktus a JATE-n; 36. Kónya Gábor, 42 éves, kirendeltségvezető a Foto­elektronik Novotrade ALFA GT Számítástechnikai ki­rendel tségoél; 37. Kószó József, 64 éves, nyugdíjas; 38. Kovács László, 35 éves, egyetemi adjunktus a JA­TE-n; 39. Kovács Márton, 49 éves, osztályvezető azSZKV­nál; 40. Kovács Tamás, 41 éves, ig. és szem. oszt. vezető a Csongrád Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalatnál; 41. Körtvélyessy Péter, 39 éves, vezérigazgató a Delép­nél; 42. Lovászi József, 40 éves, politikai munkatárs az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságán; 43. Lukács Árpád, 41 éves, osztályvezető a Démász köz­pontnál;^ 44. Martonosi Imre, 46 éves, osztályvezető a Délép­nél; 45. Márkus László, 39 éves, energetikus a kábelgyárban; 46. Miklós Károly, 38 éves, a Tisza Volán művezetője; 47. Mocsai Zoltán, 41 éves, pedagógiai pszichológiai cso­portvezető a munkaterápiás alkoholelvonó intézetben; 48. Molnár Albert, 44 éves, Röszke. Kossuth Tsz elnöke; 49. Nagy Gizella, 42 éves. szociálpolitikai csoportveze­tő a tcxtilműveknél; 50. Nagy László, 44 éves, tanszékvezető egyetemi do­cens a JATE-n; 51. Nagy Sándor. 43 éves, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát üzemvezetője; 52. Nagyvári László, 57 .éves, üzemszervezési vezető, a Cs. n. Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál; 53. Németh György. 34 éves, politikai munkatárs az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságán; 54. Novákné Halász Anna, 39 éves, az MSZMP Csong­rád Megyei Bizottsága tit­kára; 55. Nyilasi Zoltán. 37 éves, művezető a Tisza Ipari Szol­gáltató Kisszövetkezetnél; 56 Nyilas Zoltán, 66 éves, nyugdíjas; 57. Nyirádi László, 55 éves. oszt. vez. főorvos a kórház-rendelőintézetben; 58. Polgár Erika, 31 éves, üzemszervező a Taurus Gu­migyárban; 59. Rácz Tibor, 31 éves, mezőgazdasz az MKT köz­pontjában; 60. Révész Mihály, 46 éves. az MSZMP Szeged Városi Bizottságának elnö­ke; 61 Simiez József, 44 éves, tisztitóüzem-vez. a Deszki Maros Tsz-ben: 62. Szabó Gyula. 49 éves, személyzeti uszt.-vez. a MÁV-nál; 63. Sz.alay István, 45 éves, egyetemi docens a JATE-n; 64. Szarvas Lászlóné, 42 éves, ígazgató-h. a Radnóti Miklós Gimnáziumban; 65. Szentgyörgyi Pál. 34 éves. a Budapest Bank Rt. igazgatója; 66. Szécsi Béla, 63 éves, nyugdíjas; 67. Szilárd János, 61 éves, rektor a SZOTE-n; 68. Takács László. 41 éves, műszerész a MÁV­nál; 69. Tóth István, 61 éves, nyugdíjas; 70. Tóth József, 32 éves*, főelőadó a tanács közleke­dési osztályán; 71. Tóth Tamás, 33 éves, oszl.-vez.-h. a Szeged Me­gyei Városi Tanácsnál; 72. Tráser Ferenc. 36 éves, gazd. igazg.-h. a Cs M. Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalatnál; 73. Tráser László. 49 éves, egyetemi adjunktus a SZO­TE-n; 74. Varga György. 46 éves, beruházási c>szt.-vez. az Ika­rusnál; 75. Vastagh Pál. 43 éves, az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságának első tit­kára; 76. Váradi Márton, 63 éves, nyugdíjas; 77. Viola Tamás, 45 éves, termelőmester az NKFV­nél; 78. Zákány István. 47 éves. szervezési munkatárs a MÁV-igazgatóságon A városi választási bizott­ság közli még, hogy a kong­resszusi küldöttjelöltek kö­zül az alapszervez.etekben történik a választás, oly módon, hogy a 78 névből 26-ot kell megjelölni a sza­vazólapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom