Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

8 1989. augusztus 24., csütörtök DM) magazin - <§) A SZOVJET-NEMET VISZONY 1939-41-BEN A titkos záradéktól a honvédő háborúig Szovjet és német tisztek találkozója llrcszt-l.itovszkhan — alatta a titkos záradék kópiája. Ön •en esztendeje, 1939. szeptember l-jén tört ki a második világháború, amelynek előzményeiről, egyebek között a szovjet—német megnemtámadási egyezményről különösen sokat írnak ezekben a hetekben a történészek. MostKoj Medvegyev ismert szovjet történész gondolatait ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az APA sajtóügynökség számára irt cikket terjedelmi okokból rövidítve közöljük. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1939. augusztus 23-án aláírja Moszkvában a Szovjetunió és a náci Németország közötti megnemtámadási szerződést, az úgynevezett Molotov—Kibbentrop paktumot, amelynek titkos záradéka egyes kelet-európai térségek felosztásáról szól. Balról a háttérben Rihbentrop német külügyminiszter, középen Sztálin. ...Ezerkilcncszázharminckilenc augusztusának végén Sztálin a kisebb rosszal választotta, amikor megkötötte a megnemtámadási egyezményt Németországgal. Ma már kétségtelenül egyértelmű, hogy ezzel a lépéssel a Szovjetunió erkölcsi-politikai tekintélyvesztést szenvedett, különösen a nyugati országok haladó közvéleménye és a nemzetközi kommunista mozgalom köreiben. Sokak számára, akik a Szovjetunió barátainak és a fasizmus ellenségeinek tekintették magukat, ez a paktum nemcsak váratlan volt. hanem természetellenes is. Természetesen a szovjet emberek számára is váratlan esemény volt cz. hiszen ellent mondott mindannak, amit gyerekkoruktól hallottak a fasizmusról. A paktum cs záradékai Különös figyelmet érdemelnek azok a „titkos záradékok", amelyeket a megnemtámadási szerződéshez csatoltak és amelyek Németország és a Szovjetunió érdekszféráinak felosztását rögzítették ..A lengyel államhoz tartozó területek földrajzi és politikai átrendezése esetén." A titkos záradék eredeti példánya mind a mai napig nem került elő. de a másolat szövegét több sajtóforrás is közölte már. (A közelmúltban jelentették be Bonnban, és legutóbb Moszkvában is, hogy a záradék eredetijét megsemmisítették, dc előtte mikrofilmre vették s a jelek szerint tartalmukhoz nem férhet kétség — a ford. megjegyzése.). Mu is találkozni olvan véleményekkel. melyek hibásnak értékelik ezeket a megállapodásokat, sót Lengyelországnak a Szovjetunió és Németország általi negyedik felosztásáról beszélnek. Jómagam is hallottam olyan véleményeket. miszerint 1939. szeptember közepén a Vörös Hadsereg egy előzetes megállapodás nélkül is bevonulhatott volna Nyugat-Ukrajnába és Nyugat-Belorussziába. Mivel akkor Anglia és Franciaország már hadat üzent Berlinnek, Németország ügymond megbékélt volna a Vörös Hadsereg akciójával. Személyesen azt tartom, hogy egy olyan dokumentum, mint az augusztus 23-i megnemtámadási szerződés, feltétlenül szükségessé tette cgv konkrétabb záradék létrejöttét is. Ha pedig a megállapodást az akkori bonyolult nemzetközi viszonyok között szükségszerűnek értékeljük, ugyanígy kell viszonyulnunk — már csak a dolgok logikájából is kiindulva — u titkos záradékhoz is. Akkor, augusztus végén senki sem állíthatta bizonyosan, hogyan cselekszik Anglia és Franciaország Lengyelország megtumadúsa után. Ncnt lehetett kizárni, hogy tartózkodni fognak a Németország elleni azonnali hadüzenettől. Éppen ezért egy lengyel — német háború közepette, s egy Hitlerrel megkötött előzetes megállapodás nélkül a Vörös Hadsereg bevonulása felettébb kockázatos lett volna. A Szovjetunió már nem tudta megakadályozni a német támadást Lengyelország ellen, dc tudott és kellett is gondoskodnia saját pozíciói és védelme erősítéséről. Annál is inkább, mivel olyan területekről volt szó, amelyeken többségében ukránok és beloruszok éltek. Megegyezés született arról is. hogy Litvánia északi határa egyben a német birodalom és a Szovjetunió befolyási övezeteinek a határát is alkotja KclctEurópaban. A ..balti államokhoz (Finnország. Észtország, Lettország és Litvánia) tartozó területek területi és politikai átrendeződéséről" szóló homályos kitétel pedig kétségtelenül szabad kezet biztosított Sztálinnak az említett államok irányában. Meg lehet érteni a balti köztársaságok lakóinak érzelmeit, amikor is a titkos záradék sorait olvassák. Ám a politikában, különösen egy kezdődő világháború előestéjének bonyolult viszonyai közepette az erkölcs és a nemzetközi jog Önmagukban nem védhették meg a nemzeti függetlenséget. Akkora balti államok semmiképpen nem őrizhették meg semlegességüket. Választaniuk kellett: vagy a Szovjetunióval, vagy Németországgal. Persze ezen kormányok részére ez a választás is csak papíron adatott meg — mások döntöltek helyettük; a szovjet érdekszférában találták magukat. Finnország helyzete másként alakult... Ideológiai pálfordulat Ha azonban a megnemtámadási szerződést kényszerűnek és szükségszerűnek ismerjük cl. akkor az 193V. szeptember 28-án megkötött szovjet—német barátsági és halárszcrzódést hatalmas hibának kell tekintenünk. Ez esetben nem beszélhetünk semmilyen szükségszerűségről — ám a történelmi paradoxon bevégeztetett... A szovjet —német viszony alakulása nemcsak a külpolitikában, hanem az ideológiai munkában is nagy változásokat követelt. 1939 ószctól a Szovjetunióban beszüntették az antifasiszta propagandát. a szovjet vezetők pedig feltétel nélkül támogatták és igazolták a hitleri Németország tevékenységét, amelyet, űgvmond angol és francia agresszió veszélye fenyeget... Molotov például 1939. október 31-én kijelentette. hogy „nemcsak értelmetlen, de bűnös dolog is olyan háborút viselni, mint a hitlerizmus megsemmisítéséért folytatott." Ezek után Lavrentvij Berija is titkos parancsban utasította a GULAG-táborok vezetőségét, hogy • az örök ne nevezhessék „fasisztáknak" a politikai foglyokat. Ezt az intézkedést csak 1941. június 22. után vonták vissza. Ez időszak alatt a szovjet sajtó hasábjain sem lehetett a „fasiszta". illetve „fasiszta Németország" szavakat olvasni Mindemellett az összes kommunista párt számára kiadtak egy direktívát, mely szerint a propaganda fó élét az angol —francia imperializmus ellen fordítsák. Ez persze gyökeresen ellent mondott a Komintern VII. kongreszszusán elfogadott nevezetes határozatnak, amely a fasizmust jelölte meg fó ellenségnek. Ez a pálfordulat súlyos károkat okozott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom soraiban különösen a Francia Kommunista Pártnál... Ki nyert többet? Tény. hogy a szovjet—német megnemtámadási szerződés két évvel elhalasztotta a szovjet belépést a háborúba. Vitathatatlan tény azonban az is. hogy Németország sokkal jobban kihasználta a saját céljaira ezt a halasztást mint a Szovjetunió... Sztálin 1939 végén nem láthatta előre, hogy Európában az események ilyen gyors fordulatot vesznek. így például a nácik gyakorlatilag ellenállás nélkül elfoglalták Dániát és Norvégiát, majd 1940 nyarán már övék volt Belgium és Hollandia. Franciaország gyors eleste s az angol expedíciós hadtest dicstelen távozása igen kellemetlen meglepetésként érte Sztálint, aki első világháborús hosszú, álló ütközetekre számított. Nehéz volt nem elítélni a hitleristák nyugat-európai agresszióját, azonban a „barátsági" szerződés passzusai más értékelésekre késztették a moszkvai vezetőket. így például az angol—francia Csapatok összeomlása után a szovjet sajtó nemegyszer azt hangsúlyozta, hogy a barátsági és megnemtámadási szerződésnek köszönhetően „Németország nyugodt hátországot biztosíthat magának Keleten". Emellett a Pravda szívesen idézett német lapjelentéseket. melyek szerint éppen ezen szerződéseknek köszönhetően „sikeresen alak-ul a Nyugat elleni támadás". ...Sztálin nem elégedett meg a Hitlerrel kötött „barátsággal". 1940 második felében újabb tárgyalások kezdődtek Németországgal, amelyek az Anglia feltételezett összeomlása utáni helyzetre, pontosabban a világ befolyási övezetekre való felosztására vonatkoztak. A tárgyalásokat Hitler kezdeményezte, azt remélve, hogy ezzel elaltatja Sztálin éberségét a Wermacht készülődő támadásáról a Szovjetunió ellen. És Sztálin bizonyos fokig ráharapott a csalira. A szovjet—német szövetségről folyó tárgyalások később félbeszakadtak, dc nem szovjet kezdeményezésre. Egész egyszerűén Hitler megszüntette a válaszadást a Moszkvából érkezőc témájú kérdésekre... ROJ MEDVEGYEV (APN - MTI-Press) Philemon és Baucis NAGY LÁSZLÓ FOTÓJA A királyi meteorológusok még mindig csak egy futó. jelentéktelen melegfrontról beszéltek, ezt hajtogatták kitartóan a naponta háromszor is jelentkező mitológiai híradóban. Á függetlenségüket évtizedek óta féltékenyen órzó templomi jósokat azonban egy ideje valami furcsa, belsó hang ingerelte, mintha a nép kollektív múltjából szólt volna, rég elfeledett tudás, egyszerre nyugtalanító. csábító és félelmetes. A jósok nem tudták eldönteni, evangéliumról vagy katasztrófáról beszéljenek. Egyes ellenzéki hír- és éghajlat-magyarázók csak a királyság bukását hajtogatták, s bár kétségtelenül igazuk volt. a lelki tényezőkkel azonban nemigen számoltak. Mert a jósok el nem titkolható nyugtalansága, titokzatos betegségként fertőzte meg a várost. A férfiak rendszeresen kimaradoztak. bandákba verődve járták az éjszakai utcákat, ablakokat törtek, kukákat borigattak, szcrelmcspárokat Cs magányos öregasszonyokat riogattak. Á nók egyre csabttóbban öltözködtek, de kialvatlanok voltak. a rúzs és a szemfesték mögül egy éjszakán át tartó, hiábavaló szeretkezés sejlett eló. A házimunkákat elhanyagolták, a gyerekek gyűrött ingecskékben. uzsonna nélkül jártak iskolába. A hétköznapi élet központja mindinkább a piac, az agóru lett. Nem a beszéd, a beszélgetés, az órákon át tartó fecsegés vált a legfontosabb cselekedetté. Egy ostoba. kézzelfogható igazság kimondásának a vágya hajtott mindenkit. A szabadságot összetévesztették a szabadossággal, a szépet a tetszetőssel. a fontosat az akaromsággal. A betegség akkor kezdett katasztrofális jelleget ölteni, amikor az emberek elfelejtették tulajdon nevüket. Bár az ember választotta név a mulandó testet jelöli, a léleknek fontos, hogy röpke földi létét, ezt a nyomasztó utazást, mégiscsak egy mindért cselekedetéért felelős név szavatolja. Egyre többen éltek már úgy, hogy magukra sem emlékeztek, az arcukra, saját kezükre, tegnapi szavaikra. Az emberek nyüzsögtek a piacon. olykor odahajoltak a kenyerespultokhoz és kimondták: kenyér! Ilyenkor, hogy ez sikerült, boldogan összenevettek. „Gyere menjünk, nézzük meg a húst!" — és kézenfogva tovább szaladtak. A város lassanként mindössze néhány mondatot beszélt. Ilyeneket: „Add ide!" „Kell." „Enyém!" „Még" „Te?". A két Isten figyelt, hallgatott, és hetek óta járta a zsúfolásig megtelt utcákat. Most éppen egy aranvkilincses. boltíves kapu elótt álldogáltak. ami elól macska nagyságú, bajuszos patkány surrant az árokparti elfolyóba. Hermész utoljára még megismételte a kopogtatást, aztán elégedetten bólintott. — 1988! — mondta, hiszen soha sem tagadta az egzakt ügyek iránti hajlandóságát. Csillogó-villogó botját díszes övébe dugta. — Menjünk. Kronosz fia! Mi megtettük, amit tehettünk. Most már csak az utolsó ajtó vár bennünket. A történetet tudjuk, az feltárul. s mi hálásak lehetünk és jószívúek. Vagy nem így gondolod? Zeusz kiniosolygott göndör szakálla fürtjeiből. — Mi Istenek, széppé tehetjük az öregséget. Itt most eluralkodott a hübrisz. Meg kell mutatni ennek a magáról megfeledkezett, öntelt népnek, hogy így nem élhet tovább. Ha ez a város elfelejti a nekünk járó alázatot, nem érdemli meg az öregséget. Akkor pusztuljon! Kiválasztottak persze mindig vannak. Szükségünk van a példára, hiszen egyszer még termékennyé tesszük ezt a földet. így jutott el a két álruhás isten Philemon es Baucis házához. Egymásra néztek és bólintottak. Hermész még kimondta a számot: 1989. aztán kopogtatott. Majd még egyszer és még egyszer. Az ajtó azonban nem nyílt. Csend volt az utcában, csak az agóra felöl hozott tompa morajlást az északi szél. Zeusz nem szólt semmit, de szívét, istenhez méltatlanul, jeges félelem markolta össze. Fejével intett, az ajtó beteges nyikorgással feltárult s nyomban lathatták, a piciny szobában hetek óta nem lakott senki. A tűzhely hamuja hideg volt, mint a téli föld. egy asztalon fémes színű vizet remegtetett a huzat. Philemon és Baucis elköltözött, ezt nyomban látták. Azt is, hogy elkéstek. A két fára, amik csodálatos módon a járda szürke betonjából nőttek egymás mellé a szomszéd utcában, már nem emlékeztek. Zeusz, uzóta tudja, mi az. hogy jóvátehetetlen. Soha nem bocsátja meg magának, hogy ezt halandóktól tanulta. i DARVASI LÁSZLÓ