Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

1989. augusztus 24., csütörtök 3 Újabb 23 milliárd dollár hitel szükséges MNB-tájékoztotó A Magyar Nemzeti Bank 75 millió ECU értékben köt­vényt bocsátott ki az Euro­piacon. Az értékpapírok for­galomba-hozatalát a luxem­burgi székhelyű Kredietbank SA Luxembourgeoise (KBL) szervezte meg. A kötvények lejárata hét év, és a befize­tőknek 9,62 százalékos hoza­mot ígérnek. A Magyar Nemzeti Bank képviselője a kötvénykibo­csátással kapcsolatban el­mondotta; ez része az MNB' új hitelfelvételi stratégiájá­nak. A központi bank arra törekszik, hogy hosszabb fu­tamidejű. ikedvezóbb ka­matozású külföldi források­hoz jusson és így széthúzza a kölcsönök lejáratát, javítsa a tartozások struktúráját. En­nek megfelelően már a múlt évben, s az idén méginkább növelik a külföldi kötvényki­bocsátásokat. Ez a forma azért is kedvező, mert a ki­bocsátott kötvények kamata fix, míg a külföldről felvett hiteleké az esetek többségé­ben változó. Így az adósság­terhek ütemezése könnyebb. A kamatváltozás ugyanis' egyik évről a másikra várat­lanul több mint százmillió­dollárral is megnövelheti az ország fizetési kötelezettsé­geit. A múlt esztendőben az MNB 60 milliárd yen és 600 millió nyugatnémet márka értékben bocsátott ki kötvé­nyeket. Az idén eddig két márka- és egy yen-kötvényt hoztak forgalomba. Január­ban és júliusban 200-200 mil­lió nyugatnémet márka, már­ciusban pedig 35 milliárd yen értékű értékpapírt bo­csátott ki a Magyar Nemzeti Bank. A közeljövőben újabb értékpapírokdt is forgalom­ba hoznak, így a tervek sze­rint hamarosan egy schilling­és egy yen-kötvény jegyzését kezdhetik meg a külföldi tőkepiacokon. Az MNB az idén 2,3 milliárd dollár érté­kű külföldi hitelt vesz fel, azért, hogy finanszírozni tud­ja a folyó fizetésimérleg­hiányát, a lejáró hiteleket, illetve a meglévő kölcsönök kamatait. A 2,3 milliárd dol­láros hitelből 8-900 millió dollárhoz kötvénykibocsá­tással jut hozzá. Ez az összeg az eddig forgalomba hozott, és a tervezett kibocsátás ré­vén ma már biztosítottnak látszik. (MTI) » Made in Asía '89" II. Színes magnók, okos lelefonok Ma a külön fejezetet ér­demlő . számítástechnikát, szórakoztató elektronikát és a távközléstechnikát mu­tatjuk be. A csarnokba lépve szinte erőszakosan vonaa a látoga­tók tekintetét a hongkongi Contec cég 16 képernyőből álló videofala. A szó szoros értelmében is ez a kiállítás legnagyobb látványossága A valamelyest hasonló szí­rieket és képélességet pro­dukáló tv-k árát a valutáért árusító űrietekben már négy számjeggyel írják, dollár­ban. A 16 képcső egyetlen nagy képernyőként is mű­ködik. A számítógép prog­ramja a kép a képben mo­dul minden elképzelhető változatát előállítja. Soro­kat, oszlopokat, átlókat és háromszögeket. Az egyes képcsövek hol önálló moni­torként, hol a nagy képer­nyő részeként működnek. Computer és politika A véres pekingi ese­mények előtt — írja a Computerworld — nem voltak ritkák azok a be­számolók és tanulmá­nyok, amelyek azt mér­legelték, miképp lehetne betörni az erősen védett kínai számitógép-piacra. Mára mindez megválto­zott. Kina ma már nem vonzó, azok a vállalatok —IBM, Olivetti, Hewlett Packard — amelyek ed­dig elégedettek voltak a kínai üzletekkel, most aggódva figyelik a poli­tikai fejleményeket. A főváros számi lógepipa­ra gyakorlatilag meg­bénult. A külföldi cégek többsége Hon&konsba vonult vissza, A korábbi nyitás eredményeként, az országba 'került tech­nikai eszközök, a nem­zetközi távhívásba való bekapcsolódás, a tünte­tés napjaiban ,a diákokat szolgálták. A telefaxok, a telefonok ontották, a híreket, amelyeket a kormány igyekezett vol­na titokban tartani. Ném csoda, hogy a ka­tonai beavatkozást kö­vetően azonnal a táv­közlőhálózat ellen for­dultak. A telefonvona­lak nagy részét átvág­ták, az élő vonalakat pedig lehallgatták. Egészében _ immár műszaki oldalról is — úgy tűnik, Kínának is­mét sikerült egy nagy ugrást tennie; hátra. Egy szemkápráztató hul­lámzás az egész fal. A kiál­lításon látható szebbnél­szebb tv-k közül a szinte mindent tudó Etron-készü­lékek viszik el a pálmát. A vártnál szegényesebb a számi tógépek kínálata, s az a kevés is jobbára a játék­programokkal hívja fel ma­gára a figyelmet. Így példá­ul monitoron repdeső mada­rakra lövöldözhet a kedves látogató. Ennél hasznosabb látványosságként sok érdek­lődőt vonz a számítógéppel összekötött rajzológép. Kü­lönleges papírra, 8 színnél képes rajzolni a képernyőn is megjelenített ábrát, pél­dául az űrrepülőgép szerke­zeti felépítését. Felhasznál­hatóságának sokrétűségét bizonyítja, hogy a képernyő segítségével megálmodott szövetminták perceken be­lül a -valóságban is láthatók. A számítástechnikán belül nagyobb termékcsaláddal, rendszerekkel egyedül az Apricot XEN-S képviselte magát. Formatervezett da­rabjaik a laikusok tetszé­sét is elnyerték. A kiállításon sétálva könnyen támad olyan érzé­se a nézelődőnek, hogy Hongkong nemcsák az órá­ban, ~az elemgyártásban is nagyhatalom. 'Legalább 8-10 cég kínálja különböző ren­deltetésű gomb, ceruza stb elemeit, valamint kis akku­mulátorait. Az ezüsttel kom­binált több tucat szín ered­ményeként a vitrinek az ék­szerbolt kirakataihoz hason­lítanak. Az elemek közül a hazai vásáriák is jól isme­rik már a PEAK POWER­márka sajátos fekete, piros színeit. A szórakoztató elektroni­kán belül nagy csalódást keltett a rádiós magnók kí­nálata. Azon túl, hogy mű­anyagból vannak ízléstele­nül színesek és csillogóak, meg dobozhangjuk is van. A múlt évi bécsi hadjáratokról hoztak haza ilyeneket az igénytelenebb vásárlók, vagy a hozzá nem értő üz­letelók. Ezek egy része má­ig is hiába kelleti magát a bizományik polcain. Telje­sítményadataik — számomra teljesen ismeretlen szab­vány szerintiek — a csilla­gos eget ostromolják. A szí­nes feliratok 200 esetenként 500 wattot is- ígérnek. A látogató hiába keresi az egyre ismertebb dél-koreai Samsung céget, amely elfo­gadható minőségű, megbíz­ható színvonalú termékeivel már korábban betört a ma­gyar piacra. A kiállításon mindössze néhány AKAI vi­deomagnó látható, ezeket is csak a televízió bemutatásá­hoz használják. Figyelemre méltó színfolt­jai a kiállításnak a külön­böző telefonkészülékek, a kisebb-nagyobb rendsze­rek bemutatói. iKözülük a Kanda, elektronikus telefon rendszere emelkedik ki, amelyet a Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. hozott el a bemutatóra. Ennek köszön­hető, hogy az érdeklődő itt magyar nyelvű tájékoztatót is kaphat. Az EK—616 rend­szer, mint a jelzésből is ki­derül, 6 fővona! és 16 mel­lékállomás egyidejű működ­tetésére képes. A felsorolt harminc-egynéhány szol­gáltatása közül a konferen­ciakapcsolás, a foglaltsági tabló, a háttérzene, a köz­vetlen állomáslki választás, a memóriatartalom megőr­zése feszültségkimaradás esetén, valamint a híváskor­látozás emelhető ki. A rend­szert különböző alapkészü­lékekkel és a telepítéshez szükséges kiegészítő be­rendezésekkel kínálják. Forintért is. A csábításnak azért könnyű ellenállni, mert ezekhez a csodamasi­nákhoz vonalakat sajnos senki sem kínál... Kovács András Király Zoltán köztársasági elnökjelölt? A szervezetektől független ellenzéki — Zoltán, az a hír járja, hogy ha szóba jönne, te nem zárkóznál el köztársa­sági elnökké jelölésedtől? — Pontosan így van, az­zal a kiegészítéssel, hogy én nem kezdeményezem a jelöltetésemet, tehát egyelő­re várakozom. A szociálde­mokrata párt szegedi szer­vezete úgy döntött, hogy az országos vezetőségnek ajánl­ja: én legyek az MSZDP által támogatott elnökjelölt. — A Közvéleménykutató Intézet fölmérése szerint elég jó esélyeid lennének. — Engem is meglepett, sőt erősen elgondolkodtatott a fölmérés eredménye. Az országban mindenütt Pozs­gay Imre elnöksége látszik a legvalószínűbbnek, a má­sodik helyen Németh Mik­lós áll. A falvakban Nyers Rezsó érte el a harmadik helyet, a városokban pedig én. — Ez elég szép eredmény a profi politikusok között, hiszen te csak négy éve po­litizálsz. ráadásul egy telje­sen amatőr közegben, az Országgyű lés ben. — Éppen ez gondolkodtat el. Miért éppen én vehetem föl velük a versenyt? Miért gondolhatnak rám ennyien? — És mire jutsz? — Arra, hogy az emberi hitelesség ma már éppen olyan fontos szempont egy­egy politikacsináló megítélé­sében, mint a személyek ál­tal képviselt nézetrendszer működ öképessége. — Elolvastam azokat a leveleket, amiket az elutazá­sodig kaptál. Ezekben ta­lálkoztam először a Lakos­üggyel, vagy Antoniewicz Roland nevével. Itt, a tele­vízió épületébe.n járva lát­hatom. hogy a portán sor­ban állnak a választóid és a pártolók. Egyszóval. nagy terheket cipelsz. El tudnád vállalni az elnökségért foly­tatandó körte shadjárat fá­radalmait is? — Igen. Elég gyakran végzek önvizsgálatot. Erre rá­kényszerítenek a levelek is, amelyeknek jelentős részé­re. éppen azért, mert fél­profi politikus vagyok, nem tudok válaszolni. Tohát gyakran tartok lelki tükröt magam elé. és úgy érzem, van még bennem erő, a bennem bízókban pedig biz­tosan sokkal több, mint amit eddig megmutattak. — Ma sokszor hallani azt a megfoghatatlannak tűnő rendszerezést, hogy erős. közepes, vagy gyenge le­gyen a köztársasági elnök. Tapasztalataim szerint, az újságolvasók zöme nem tud­ja hová lenni ezeket a mi­nősítéseket. — Szerintem a politikai élet szereplői sem látják mindig tisztán, hogy miről is van szó. A köztársasági elnök feladatköre ugyanis a Parlamenttel és a kormány­nyal való viszonyában hatá­rozható meg. Ha tehát most választanánk elnököt, akkor egy egypárti kormánnyal és egy tekintélyét vesztett, MSZMP-vezette Országgyű­léssel kbll számolni. De a számítást eleve megzavarja, hogy ma még az ország legerősebb politikai vezetője az MSZMP első embere, ugyanakkor több, az MSZMP-nél hitelesebb po­litikai tömörülés van már a porondon. Ha viszont egy koalíciós kormányról és egy többpárti Parlamentről van szó, akkor egészen más a köztársasági elnök súlya. — Tehát az erős. közepes és gyenge kategória nem­csak az elnök feladatkörei­vel értelmezhető, hanem az­zal is, hogy mikor tartják meg a választásokat. — Ügy van. Én azt kép­viselem. hogy egyszerre és lehetőleg még ez év végén válasszunk elnököt és új Parlamentet. — A gyenge elnök csupán reprezentál, az erős többek között vezeti a hadsereget, és feloszlathatja a törvény­hozást. Azt sejtem, te a kö­zepes erejű elnököt tartod ideálisnak. — Pontosabban a közép­erőset.' Azt ugyanis elkép­zelhetetlennek tartom, hogy egy személy döntsön kato­nai kérdésekben, magyarán, az elnök lehet a hadsereg főparancsnoka, de döntése­ket kizárólag az Országgyű­lés hozzájárulásával hozhat. Ez azt jelentené, hogy az én elnököm nem lehet erős. De erősnek kellene lennie egy másik szerepkörben, a Parlament feloszlatásában. — Elég furcsa ezt éppen tőled hallani: feloszlatni ha­talmi szóval a Parlamentet. — Nézd, ez a Parlament már régen megérett a föl­aszlatásra. Én a magyar Or­szággyűlést, mint intéz­ményt, a legmagasabbra ér­tékelem. A törvényhozás a legtekintélyesebb szerve a demokratikus államnak: Te­hát személyt, személyeket, tekintélyt 6oha nem helyez­nék: fölé. De valakinek ki kellene mondania az igaz­ságot: ez a Parlament nem alkalmas az önmaga elé ki tűzött célok megvalósításá­ra. — Ezért az egy döntésért beiktatni a Parlament fel­oszlathatóságát az elnöki szerepkörbe? — Előállhat még ilyen szituáció. Korunk tel­jesen átmeneti, rövidesen, akár az új Parlament meg­választása után, bekövetkez­het egy legitimációs válság. Ezt a pártok érzékelni fog­ják, jelzésükre az elnök föl­oszlathatja a Parlamentet. — Tételezzük föl. hogy lesz párt. aki téged jelöl. Pozsgayval indulsz a ver­senyben. Hány százalékot adnál magadnak? — Negyvenet. És hatvan­nal biztosan nyerne Pozs­gay. -— Nem tartod túlzásnak, hogy négy esztendővel a föltúnésed után köztársasá­gi elnökként szóba jöhetsz? — De, túlzásnak tartom. Ilyen kort élünk. — E négy év alatt óriási hatású személyiség lettél. Akik szeretnek, sokszor ra­jonganak is érted, az ellen­táborban már kötelet is em­legettek. Egy időszakban belőled élt a tömegkommu­nikáció, mert aki keményet akart írni, elmondatta ve­led. Most is valed van tele a sajtó, én is rólad kérdez­lek, tehát rengeteget kell önmagoddal foglalkoznod. Nem okoz ez a személyisé­gedben torzulást? — Nagyon sokszor nem tudok elaludni éjjel. Ilyen­kor szigorú számvetést tar­tok. Szükségem, van erre, mert mögöttem. nem áll semmiféle testület, én szer­vezetektől független ellen­zéki vagyok. Barátaim van­nak, jó tanácsadóim, akik befolyásolhatnak, ha hibát követtem el. Rájuk támasz­kodva, de az önépítésben csakis magamra számítva kell következetesen óvnom magam a túlzásoktól, a ki­vagyiságtól. Mivel a szemé­lyes életemet elég jól elkü­lönítem a politikai megnyil­vánulásaimtól, amikor poli­tizálok, interjút adok, végül is nem önmagamról beszé­lek, hanem egy nézetrend­szerről. Azt hiszem. ezért maradhattam olyan. mint amilyen négv éve voltam. Dlusztus Imre Állásfoglalás A szociálpolitika mozgástere A politikai egyeztető tárgyalások 112. számii, „A gaz­dasági válság szociális következményei és kezelésének módjai" című, szakértői munkabizottságának közleménye az 1989. augusztus 24-én megtartott üléséről. • A felek behatóan megvi­tatták a szociálpolitika le­hetséges mozgásterét a kö­vetkező évekre. Egyetértettek a követke­zőkben: 1. Napjainkban a szociá­lis feszültségek növekedése számos ponton veszélyes hatarokhoz érkezett. Jelen­tős csoportok végletesen le­szakadtak, másoknál fönn­áll ennek veszélye. Ez a gazdasági és politikai kon­szolidáció akadályává is vál­hat. 2. A jelenlegi gazdasági folyamatokat figyelembe vé­ve a következő 2-3 évben nagyjából a jelenlegi szo­ciális célú erőforrások reál­értéken való megőrzésével (illetve legfeljebb ennek szerény mértékű — lényegé­ben demográfiai indíttatá­sú és az új funkciókból adódó bővülésével — szá­molhatunk — de erre okvet­lenül szükség is van. 3. Jelentós új hajtóerőt látnak a politikai demokrá­cia, az egyéni és közösségi kezdeményezések, egyálta­lán a szociálpolitika és a közélet társadalmasításának kibontakoztatásában, a mű­velődési leszakadás megfé­kezésében. Tartalékok tar­hatóié még fel a ma ismert szociálpolitikai „nagy rend­szerekben" is. Mindez mó­dosítja az állami szociálpo­litika közvetlen szerepét, anélkül, hogy felmentené azt az alapvető szociálpolitikai funkciók teljesítése alól. Nagy lehetőséget látnak a tulajdonszerkezet olyan át­alakításában, amely lehető­vé teszi a szociális vállal­kozásokat, a nonprofit szek­tor bővítését 4. A feladat az, hogy a rendelkezésre álló összege­ket, a régi és új intézmé­nyeket társadalmi értelem­ben hatékonyabban fordít­sák a szociális problémák kezelésére. Nagyapám Az én nagyapám szigo­rú ember volt, jó gazda és jó apa. Igaz, sokszor mondták rá: félnótás. Pa­raszt volt; lovak nélkül is ragaszkodott fiákeréhez, nem adott túl rajta, bár szép summát ígértek ér­te. Hogyne, hogy mások furikázzanak rajta — mor­molta. Két lányát főisko­lára küldte. Taníttatta, ahelyett, hogy 18 évesen kiházasította volna őket. Most más idők járnak — érvelt az értetlenkedők előtt. Mikor a közeli nagy­városban megnyílt a repü­lőtér, abban az évben, mi­kor Budapesten először rendeztek ipari vásárt, be­fizetett az útra, és Pestre repült: neki ezt ki kel­lett próbálnia, meg kellett néznie. Gyakran álmodo­zott: egyszer azt mondta, ha tehetné, elutazna Kí­nába. Volt egy titkos szen­vedélye. Minden héten be­utazott a városba, és ott tekintélyes mennyiségű pénzt hagyott. Suttogták is: vagy szoknyák után futkos, vagy zabigyereke van. Halála után tudtuk meg: lottózott. Egy rejtett zugban számtalan egér­rágta szelvényt rejtegetett. Nem dohányzott, nem járt kocsmába, és telente tör­ténelmi tárgyú regénye­ket olvasott. Az én nagyapám pa­rasztember volt, betegség soha ágynak nem döntöt­te. Egy nyári hajnalon ka­szálni indult, többé nem tért haza. Valaki ittasan elütötte. A halotti toron, szerb szokás szerint, sok vidám történetet meséltek róla. Mondják; a legszebb szőlője volt a faluban. Szi­kár, csontos és magának­való. Ilyennek ismertem. Imádta a nőket és az uno­káit. Lányainak a város­ban csináltatott ruhát, mert szerette a szépet, s nem tért ki hitéből, ami­kor édesanyám katolikus férjet választott magának. ,Az én nagyapám egy családregény főhőse lehe­tett volna, de csupán a nagyapám volt. Egyszerű és csodálatos, és talán utó­lag kissé túlidealizált, mint mindazok, akikre szívesen emlékezünk. Neznát Milán

Next

/
Oldalképek
Tartalom