Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

3 1989. augusztus 2., szerda Erdélyi gyerekek — Mártélyon „Éjszaka szöktünk át, fekete ruhában..." A mártélyi kemping körül három oldalról végtelen síkság. cérnafüves puszta, kolomp és birkanyáj; a negyedik oldal: maga a töltés, azon túl a holt ág menti galériaerdő. A táborban sátrak, nádfödelea* kedves presszó, és — stílszerűen — földdel telihordott ladikba Ültetett petúniák. Több mint tíz napig — azaz, tegnapig — Romániából áttelepült családok gyerekeinek otthona js volt a tábor, 8—17 éveseké. S hogy ki-mi szervezte a táborozást? A megyei Vöröskereszt, s a szegedi Erdély Kör. A tábor célja: kellemes kikapcsolódás biztosítása, a hiányos történei rpj ismeretek pótlása, az identitás erősítése. Kiérkezve Mártelyra — a kocsiablakból kinézve láttuk, egy csomó kisgyerek megy kézen fogva a járdán, nevelők vezetésével. Kérdeztük, ők-e az erdélyiek? Igen, persze — mondtak a nevelök —, épp most monneki a művelődési házba, ahol megismerkedhetnek a rejtelmes számítógépekkel. Nosza, velük tartunk mi is — közben pedig beszélgetünk. A kis Andrea elmondja — ők SzaUnárról jöttek, másfél éve lépték át a hatart, „hivatalos úton" — teszi hozzá kissé riadtan —; négy, azaz 4 évet vártak az útlevélre. — Miért jöttetek át?^ — kérdezzük. — Erről otthon nem beszéltünk ... Csak anyukám mondta: azért, hogy rendesen tanulhassak, magyarul beszélhessek, hogy legyen jövőm. De erről odaát egy szót sem volt szabad szólni. — Mi volt a legföltűriobb különbség első látásra az odaáti és az itteni élet között? — Nagyon csodálkoztunk: például, hogy itt nem állnak sorban az emberek ennivalóért. Csak bemegyünk az ABC-be a ha van pénzünk, azt veszünk, amit akarunk .,. Boglárkáek Nagyváradról jöttek, néhány hónappal ezelőtt — Azóta sok magyarországi táborban voltam már — meséli —, nyaraltunk Siófokon, Pécsett és Debrecenben is. Bútorokkal, mindennel együtt települtünk at. Ott nem volt szabad az iskolában megszólalni magyarul. Ha nem románul beszéltünk — kiállítottak, nem engedtek játszani... Ildikóék Temesvárról települtek át: — Hogyan? — Szöktünk! Éjszaka volt, fekete ruhába bújtunk. Egy katona észre is vett minket, lehasaltunk a földre, jött felénk, szemben velünk, hallottuk, amikor tölti a fegyverét — ám előttünk hat-hét méterrel elkanyarodott. Nem vett észre minket. vagy talán nem akart észrevenni — ezt én neon. tudom. Angéláék közel egy éve érkeztek Magyarországra. — Átúsztunk a Maroson — meséli. — Előzőleg persze meg kellett tudni, jöttek-e át ott valakik előttünk'a közelmúltban? Mert ha igen, figyelik a környéket, nem indulhatunk ... Azután kiderült, hogy mehetünk — s reggel nyolckor indultunk, kilenckor már itt is voltunk — mondja Angéla, olyan természetességgel adva elö az erősen őrzött Marce átúszását, mintha csak arról lenne szó, hogy elsétált Alsóvárosról Felsővárosra. Noémiék így szöktek át: — Tengeriföldön. erdőn keresztül, fekete ruhában jöttünk, minden gallyroppanásra azt hittük: na, most elkapnak bennünket, végünk! öcsiém persze, aki ínég kisgyerek, nem fogott fül az egészből semmit... Neki kirándulás volt az Lőszer a gyerekeknél Jól emlékszünk még arra az üzleti vállalkozásra, amibe a hazánkban ideiglenesen állomásozó szövetséges csapatok kiskutonái vágtak, ráérezvén a géppisztoly lövedékének óriási keresletére a Rába-parti kisiskolások között. A vállalkozás, hála Istennek, hamar megbukott. A tételt, miszerint fegyver, lőszer, gyermek kezébe nem való, semmilyen üzleti szempontok meg nern kerülhetik. Kérdés, valóban mindenki így gondolja-e lőszer és gyermek kapcsolatát. Nos, űgy tűnik, nem. A műit héten a szegedi kisiskolások nyári napközijében a tanárnő dermedten vette észre, hogy a gyerekek lőszerrel játszadoznak. Éles lőszerrel. Egymás fejéhez nyomogatják, ütögetik. A gyors kikérdezés eredményeképpen kiderült, hogy a géppisztoly lövedéke attól a kisfiútól származik, akinek apukája momentán a munkásőrségben is teljesít szolgálatot, ö mondta szeretett gyermekének, itt van, édes fiam ez az egészen éles lőszer, amivel embereket, állatokat lehet ölni, no, a szobában játszhatsz vele, de kl ne vidd, mert •nég meglátják, aztán sikongatnak. Persze, túlzunk. De az apai korlátozás lényege valóban ez volt, benn: igen, kint: nem. Logikája a következő: „Én tapasztalatból tudom, hogy az éles lőszer nem veszélyes. Sokat lóvünk, mi, munkásőrök, biztosan célzunk. Gyermekem játszhat e lőszerrel, baja nem eshet, ki azért mégse vigye, kellemetlenségem lehet belőle." E sorok írója meglehetős ellenszenvvel viseltetik a tüzelőfegyverek minden fajtája iránt, így hát a munkásőr apuka tapasztalatának megítélésében igencsak elfogult lenne. Ezért hívja segítségül az ügyben intézkedő rendőr dühét. Tudniillik, ő is tapasztalatból dühöng, és nekem ez a düh most szimpatikusabb. Mellesleg ilyen bagatell ügynek nincs tanulsága. Legfeljebb folytatása lehet. Mondjuk, nem ártana megnézni, hogyan kerülhet az állítólag szigorúan biztosított lőpályákról fel nem használt lövedék munkásőr apuka zsebébe. Aztán meg, biztosan alkalmas-e az ilyen apuka, hogy fegyverekkel bánjon etc ete. Somogyi Károlyné felvétele egész, akkor is. amikor épp hason csúsztunk az országúton, nyakig sárosan ... Amikor átbújtunk a kerítés alatt, nem is hittük el, hogy Magyarországon vagyunk. Láttunk egy települést — mondtuk isi —, lehet, hogy visszakanyarodtunk Romániába! De aztán találtunk egy táblát, ki volt írva rá, hogy nyírábrányi szeszfőzde ... A határőrség ajtajában — hajnalj ötkor érkeztünk meg — a katona már tudta, honnét jövünk: „Romániából?" — kérdezte... Aztán jött egy autóbusz, összeszedte a menekülteket — arriint beszálltunk, fölfedeztük a saját otthoni szomszédunkat is! Kölcsönösen nem tudtuk egymásról, hogy jövünk... A hódmezővásárhelyi Vöröskereszt titkára. K»ss Lajosné és Fazekas Csaba táborvezető elmondták;?.a menekültek gyerekei mártélyi üdültetésének ötletét erede. tileg a Vöröskereszt megyei szervezete vetette föl. Pénzük viszont nem volt — ám •a legjobbkor jelent meg az AISH pályázata, mely 70 ezret ajánlott föl, táborlétesitési céllal. Ebből hatvanezret a mártélyi tábor nyert meg — ez tehát az üdültetés unyagi alapja. Maga a program rendkívül változatos volt — a tábortűztől a videóig, a játéktól a lovaglásig. korongozófoglalkozástól u költő Polner Zoltanml való beszélgetésig mindent tartalmaz — nem feledkezve meg a magyar irodalommal, történelemmel való megismerkedésig. Ez utóbbi különösen fontos — hiszen Romániában magyar irodalmat nem tanítanak, történelmünket pedig fejre állítva adják elő. S hogy mit hisznek el a gyerekek, melyik megközelítést — sajnos, mondta a táborvezető, kételkedve bár, de inkább az odaátit... Nem csoda, azt sulykolták beléjük hosszú éveken át- Persze, a gyerekek mindenben alkalmazkodni igyekeznek Magyarországhoz — még az is előfordul — mondja a táborvezető —. hogy sa.iát eredeti, helyes kiejtésüket, beszédstílusukat az itteni gyerekek gyakran hanyag társalgási módjához akarják igazítani. Pedig épp ennek az ellenkezője volna jó.,, Farkas Csaba A látszatok pártja Egyes MSZMP-vezetők szerint a pártnak integrálnia kell a szociáldemokrácia értékeit. Eme értékek'. mellé lassan, de biztosan felsorakozik a szociáldemokrata célok legjava is. Azaz, az MSZMP fokozatosan szociáldemokratjzálódik, de nem válik szociáldemokrata párttá. Lehetséges ez? Milyen Magyarországot. akartak a szociáldemokraták? Többpárti, demokratikus, parlamentáris államot,erős magántulajdont, fejlett civil társadalmat, az egyes pártokban a frakciók, platformok, az önálló egyéni kezdeményezés és véleménynyilvánítás szabadságát; egyenrangú partnerkapcsolatokat az európai munkáspártokkal. Nem akarták a proletárdiktatúrát, az egész gazdaság és társadalom államosítását, a civil önszerveződés megtiltását, azaz a totális államot. Vagyis, mindazt egyáltalán nem akarták, amit olyan nagyon akartak a kommunisták. Az egyesült munkáspártokban aztán fejülkerekedett a kommunista célrendszer és a kommunista értékrend. (Ezekről az értékekről sajtó- és tévéinterjúi során sem Grósz Károly, sem Nyers Rezső nem tudott bővebbet mondani. Annyi azért homályosan derengett, hogy ezek körülbelül olyasmik lennének, mint a kollektív szellem, a forradalmi lendület, a proletár internacionalizmus — bár ez utóbbi értékvolta fdlől nem biztos, hogy a magyarok vagy a csehszlovákok egyként ttíeg vannak győződ4 vé.) • ":' - " " Kialakult egy sztálinista tömegpárt, melyben szociáldemokrata vonásoknak a leghalványabb nyomát sem leljük. (Sőt, egyenesen üldözték • azokat a „jobboldali elhajlásokat", melyek mostanában szociáldemokrata értékek címszó, alatt futnak.) De ma választások elött állunk, és a hatalomnak legitimálnia kell magát. A siker érdekében a legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, ha a választókkal olyan értékeket tulajdoníthatnak a pártnak', melyeknek a pártegyesülés folytán — az '56-os törés ellenére — névleg benne kellene lenniük. Igen ám, de az MSZMP nem csak a szociáldemokrácia használható, hanem egyenesen lényegi értékeit kívánja felhasználni és kisajátítani, s ezeket a kongresszuson akarja deklarálni. Ez azt jelenti, hogy egy kétlényegű párt születne meg, mely egyszerre lenne bolsevikkommunista is, meg szociáldemokrata is. Ez azonban teljességgel . lehetetlen, hisz az egyik a másik tagadása. Tehát vagy az egyik, vagy a másik. Gazdaságból, társadalomból vett példákkal: olyan ez, mint amikor a központi tervutasításos parancsgazdaságba kívántak piaci elemeket beépíteniNem mént. . Vagy amikor a diktatórikus közéletbe próbáltak olyan elemeket bekeverni (üzemi és párton belüli demokrácia), hogy a felületes szemlélő előtt a demokrácia látszatát kelthették. Ez sem ment. Vagy az egyik, vagy a másik. Tudniillik sem a piac, sem a demokrácia pzimulálása, látszata nem elég. Valódi kell. Szocdemértékek beinjekciózasa ,1 bolsevik léziszfirhába — nem elégséges annak rhéggyógyítására. A bolsevik modell teljes lerombolása nélkül hatástalan az injekció. Ha egy valódi szociáldemokrata ihletésű párt születik, az még nem biztos, hogy szociáldemokrata párt lesz, de az biztos, hogy többé nem lehet azonos régi önmagával. Az már nem ugyanaz, hanem egy teljesen új, átlényegült párt (européer-szocialista — mondaná Pozsgay). Az első sorokban feltett kérdésre itt a válasz: önmagát megőrizve továbblépni az MSZMP nem tud. Ha a reformkörök tézisei jelentenék az átalakulás vörös fonalát, akkor a proletárpártból néppárt lenne, abszolút hatalmát megosztaná, de a hatalomból nem szorulna ki, szervezeti életére a horizontális jelleg lenne a jellemző stb. Azaz: megszűnne bolsevik párt lenni. A pártelit nyilatkozatai szerint is a szociáldemokrácia: értékeket hordoz. Ez a mozgalom Nyugat-Európában talán kevesebbet törődött azzal, hogy megfelelően pártos-e a művészet, elhanyagolta az óvodás korúak és az egyetemisták ideológiai felvértezését, nem kötötték le energiáit saját lakás-, telek-, és gépkocsiüzelmei, nem deklarálta semmilyen alapok lerakását, és semmilyen fejlett valaminek a felépítését, de jóléti társadalmat teremtett — olyan magas életszínvonallal, amilyen magasra a havasok és sztyeppék lakóinak egyelőre még a képzelete sem tud felkapaszkodni- Magyarországnak isméi 'Nyugat felé kell ' fordulnia, és attól a szociáldemokráciától is kell tanulnia. Breitner József Mit „kukkot" a nudista? U nadrág San Franciscóban maradt Hol vannak már azok áz idők, amikor kies hazánkban rendelet tiltotta a fürdőruha nélküli napozást? Mára már megbékéltek egymással textilesek és naturisták. Lassan-lassan vége a leselkedósnek, kukkolásnak. Vagy mégsem? Ül az ötvenes űr a Sziksós-tó partján talpig semmiben, egy szál távcsővel lesi a vizet. Mit kukkol a naturista? — A túlpartot! Ott versenyeznek a motorcsónakmodellek. Marha érdekes. Ha akarod, kölcsön adom a kukákért ... — Kössz. Nem élek veje ... Selymesen hullámzik a kristálytiszta víz: csend, madárfütty, béke és tisztaság. A tó körül férfiak, nők — kacér tizennyolcasok, megőszült anyókák, tisztes családapák. A fürdőruha a strandszatyorban, vagy még ott sem. Minek? Előkészületek az augusztus 20-ai tűzijátékra A fűzfői Nitrokémia Ipartelepek szakemberei, miután a Balaton fölött megtartották a főpróbát, Budapesten megkezdték az augusztus 20-i tűzijáték előkészületeit. Idén sorrendben 25. alkalommal rendezik meg a tűzijátékot. Űjdoriság lesz, hogy a mozsarakat pontonokra szerelik, és sok műanyag bombát alkalmaznak, amelyek kevesebb füstöt bocsátanak ki, . magasabbra röppennek, és szebb látványt nyújtanak, Az augusztus 20-án este 21 órakor kezdődő félórás jubileumi tűzijáték látványos színfoltjait, pirotechnikai elemek alkotta képeit ezúttal is a hagyományos vízesés zárja. — Az én nadrágom San Franciscóban maradt! — mondja nevetve amerikai kollégánk. Újságíró, s most a második nemzetközi naturista sportolimpia kedvéért jött Szegedre. Akad mit tudósítania az egy hét alatt sorra kerülő több tucat program közül. Legtöbben még fényképezőgépe kattogását is állják ... — Leginkább családostól járnak ide az emberek — mondja Gavlik Tibor, a Napóra Klub, a naturista sportkedvelők országos körének helyi szervező titkára. — Elmúltak már azok az évek, amikor Algyőn kellett bujkálnunk. Ma már nem számítunk csodabogárnak. Három éve, amikor a Szegedi Vízmüvek és Fürdők felkarolta a naturizmust, sok minden megváltozott. Lassan-lassan a tavat is kinőjjük egy hétvégén. — Az idén májusban alakult a Napóra Klub — veszi át a szót az országos kör elnöke, Juhászné Halász Judit. — A szegediek az elsők között voltak. Igy esett a választás a Szikire. Ideális helyszínnek tűnt egy nemzetközi sporttalálkozó lebonyolításához. Ráadásul mindenki nagyon segítőkész volt. Amíg jobb helyet nem találunk, maradunk itt. Ami bizony nem kicsit emeli környékünk idegenforgalmi vonzerejét, hiszen hollandéit. németek, görögök, franciák is eljöttek az idei találkozóra, de akad most máltai vendég is. — Azt valljuk, hogy a naturizmus nem csupán „meztelenkedésl" —állítja Lázár János, a klub helyi elnöke — Sokkal több annál. Életforma, egészséges pihenés. A sport, a környezet védelme, az egészséges táplálkozás tehet csak igazán naturistává valakit. Az elmúlt hét végén megnyitott és egy héten át tartó nemzetközi rendezvénysorozatban igy termékbemutatók, reformkonyha kóstolók is helyet kapnak a sport mellett. A nagy nyüzsgés ellenére igazán csaludias a hangulat. És feltűnő, szokatlan a rendkívüli tisztaság: — Itt felejtettél valamit! — szólnak rá egy fiatalemberre, amikor hatalmas kupac csikket hagy maga után a parton. Erőltetett mosoly, visszalép és összeszedi. Nincs harag! — Muszáj kényesen vigyázni a tisztaságra! — Egyegy napon több százan megfordulnak a strandon. Hétvégén ezer-ezerötszáz látogató is napfürdőzik — mondja Szabó Ferenc, aki egyszemélyben portás, gondnok és takarító. Rendbontás, illetlenség — sehol. Mindenki élvezi a szabadságot, a napfényt, a vizet. Itt szinté pillanatok alatt szövődnek barátságok, úgy látszik, a többség a fürdőnadrággal együtt emberi rossz tulajdonságúit is képem levetni. Gondolná a csoda, hogy ennyit jelent egy tenyérnyi ruha. — Fefe, átmegyek a textilesre, meglesem a lányokat! — veti oda távozóban egy fiatalember a portán. — Ha jönnének a barátaim, ott a csomagom a parton, fél óra múlva itt vagyok. R.G.