Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

79= évfolyam, 201. szám 1989. augusztus 26., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Homályos távlatok A

mikor tavaly május vegén értesültünk az országos pártértekezlet eredményéről, sokan lelkesedtünk. Utólag nézve, azt hiszem, az dobogtatta meg a szivünket, hogy az évtizedekig korlátlanul uralkodó osoportot, szinte lázadásként, elzavarták. Azok a küldöttek tették ezt a hallatlan függelemsértést, akiket pedig egyenként válogatva szemeltek kj tapsolóembernek. Nyers Rezsó a minap úgy fogalmazott, hogy a pártértekezlet nem előre eltervezett módon zajlott le, ám a társadalmi fordulatokat nem is lehet teljes tudatossággal megtervezni. Más szóvaj, ez azt jelenti, hogy azon az értekezleten valami rendkívüli 'történt, olyan hatású, ami messze túlnőtt az MSZMP körén, és egyben elszakította a társadalom gtizákötéseit. Ez a rendkívüli természetesen nem a személycseréket jelentette Grósz Károly iránt már akkor erős fenntartásai voltak a közvéleménynek, s rövidesen az új ember iránti .várakozás is elenyészett 6zemely,e korul. Ráadásul, a hatalom görcsös birtoklásán kívül jószenével semmire nem maradt ereje, így hát vagdalkozott. Hol karhatalommal verette szét maroknyi értelmiségi tüntetését, hol kijelentette, hogy a parttagság értelmiségi létmód Eme utóbbi kijelentésének mélyebb tartalmi kifejtésével adó6 maradt, s mára már találgatós kedvünk is elfogyott. A sons fintora, hogy Grósz is annak az embernek árnyékában nőtt magasra, akinek trónról való letaszításában maga is vezető volt. Am a váratlanul ölébe hullott óriási hatalom (állami és politikai!) súlya alatt összeroppant Mára eltűnt, nyugdíjba megy, vagy sem, erdektelen. Felelőssége az ország ügyeinek ilyetén alakulásában — jelentős. Erre egyetlen példa: az MSZMP belső elete az ó irányítása hiányában lett ilyen válságos, hogy örvényei' szinte kezélhetétlehek. A változtatás kényszerűségének roppant ereje jel-' zi, hogy ilyen vezetés mellett is messze eltávolodtunk a korábban megszokott viszonyoktól. S ebben a ma is tartó mozgásban váratlan fölismerés, mennyire megegyező a vasfüggönyön inneni népek közérzete. Berlintől Sanghajig tart a tánc, s ha lehet,, a ritmus gyorsuló ütemű. Szovjet tagköztársaságok válnak feszültségforrássá, egész népek érzik elviselhetetlennek- évtizedek óta változatlan politikai rendszerüket. Ha Gorbacsov korábban a kelet-európai változások biztosítéka volt, mára neki magának gyűlt meg a bája hazai híveivel csakúgy, mint ellenfeleivel. Egy közmegegyezéssel viselt diktatúra különben is akkor kerül bajba, ha reformokat vezet be Ekkor jelennek meg gyöngeségei, lepleződnek le kábításai, nyilvánvalóvá válik a király meztelensége Gorbacsov valószínűen olyan szándékkal vette magához a hatalmat három éve, hogy alapos reformokkal megjavítja a szovjet rendszer működését, hatékonyabbá teszi azt. Mára tapasztalhatja, högy a nemzetiségi, gazdasági vagy politikai nehézségek nem oldhatók fel okos intézkedésekkel, a rendszer lényegét érintik Hasonló a tét szövetségeseinél is: Az évtizedek alatt fölhalmozódott elintézetlen ügyek válságtorlódást hoztak a kelet-európai országokra, aligha sima megoldásokat körvonalazva. Lengyel út? Ugyan melyik országban van kormányzóképes garnitúra? Hol engedték fölnőni azokat az embereket, akik kellő szakértelmet szerezve, képesek átvenni az irányítóposztokat? Nálunk a hatalomtól eltérő másként gondolkodás, évtizedek óta megszokottan, rendőri intézkedést vont maga után. S a kádárizmus még messze a puha diktatúrák egyike volt. teszem azt. a szovjeteknél csatasorba' állított elmegyógyászokhoz képest. Netán, a mai Romániával össze sem lehet hasonlítani Kádárék hatalomvédő reflexeit! Vajon a Vencel téri veröbrigádak hány értelmes értelmiségit kiméinek, s ezek mennyire igazolják azokat, akik a teljes elutasítás álláspontját vallják a rendszerrel szemben? A korábban elképzelhetetlen tömegben menekülő németek, vajon, megreformálhatónak tartják-e rendszerüket? Lábukkal szavaznak, miként ebben az általános fölindulásban már alig figyelemre méltatott bolgár-törökök. Mindent hátrahagyva menekülnek, mint akik tudnak valamit. Az unalomig ismételt proletárinternacionalizmus című locsogást egyszeriben kínosan igaz tartalommal töltötték meg: ez a két népcsoport valóban testvérré vált, még ha nem is tudnak sorsuk hasonlóságáról. Az a tavalyi pártértekezlet azáltal vált társadalmi jelentőségűvé, hogy kiszabadított egy gondosan elzárt szellemet a palackból, s ez 6zinte végzetesnek bizonyult a rendszer egésze 6zámára. Példát adott KeletEurópának, hogy a hatalom urait fegyverhasználat nélkül is le lehet vállam; N

yolc magyar ismert értelmiség! az elmúlt hetekben kérdéseket tett föl nemzetünk jövőjéről, lehetőségeinkről és utunk akadályairól. Aki próbálta, tapasztalhatta, hogy okosan kérdezni nem könnyű mesterség. Ráadásul nem minden kérdésre van válasz, amely használható is. Mégis kérdezni kell, mert így véleményt cserélünk, s közösen keresünk kiutat 6zorult helyzetünkből. Nemzetünk megmaradásának parancsa valamennyiünket békés együttélésre kényszerít, ha váratlan fordulatokban bővelkedik is utunk. Belátható távlataink homályosak, mert térségünk minden bizonnyal további súlyos meerázkódtátások elé néz, jobbára rendezetlen múltunk örökségeként Tráser László Rendelet: menekültekről, repülésről, szerzetesekről Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén törvényerejű rendeletet hozott a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július 28án elfogadott egyezmény és az 1987. január 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről, amelyhez a Magyar Népköztársaság ez év március 14-én csatlakozott. Figyelemmel arra, hogy a menekült státusért folyamodók egy része feltehetően nem ismeri a magyar nyelvet, a kihirdetésre kerülő törvényerejű rendelet az egyezmeny és a jegyzőkönyv angol nyelvű szövegét is tartalmazza. A testület módosította a polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendeletet. A jövőben (közforgalmi repülőtér létesítését az eddigiektől eltérően nem a Minisztertanács, hanem a légügyi hatóság határozza meg a 'környezetvédelmi előírások és a szakhatóságok véleményének figyelembevételével. Az Elnola Tanáés törvényerejű rendeletet hozott a szerzetesrendek működéséről. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzetesrendek működését tiltó rendelkezés nem tartható fenn, az sérti az egyesülési jogot is. A rendek mindinkább részt vesznek az egyházi és a társadalmi életben, így a tilalom anakronisztikussá vált, és indokolt a katolikus egyház óhaja, hogy a rendek működését tiltó Í950. évi 34. tvr. kerüljön hatályon kívül helyezésre, még a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló torvény megalkotása előtt. Az új jogszabály — amely akihirdetésekor lép hatályba — igazodik az állam és az egyház következetes szétválasztásának, az egyházak autonómiájának elvéhez, és összhangban van az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénnyel is. A továbbiakban a testület módosította a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló >1986. évi 13. tvr-t. A jövőben főiskolaként működik a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, mig a Testnevelési Főiskola elnevezése Magyar Testnevelési Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Gödöllő) elnevezése Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az Agrártudományi Egyetem (Keszthely) elnevezése Pannon Agrártudományi Egyetem, az 'Esztergomi Tanítóképző Főiskola elnevezése Vitéz Jáno6 Tanítóképző Főiskola, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola elnevezése pedig Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola elnevezésre változik szeptember l-jétől. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola a jövőben Mezőgazdasági Főiskolai Karként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetén belül fejti (ki tudományos, oktatói tevékenységét. Az Elnöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat mentett fél és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Grósz Károly Finnországba utazik Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a 'Finn Köztársaság kormányának meghívására szeptember elején látogatást tesz Finnországban. A tervek szerint megbeszélést folytat Mauno Koivisto köztársaság elnökkel. Botanikusok szimpóziuma Pénteken délelőtt kezdődött meg a JATE növénytani tanszékén az V. magyar növényanatómiai szimpózium, melyet Borhidi Attila,'az MTA Botanikai Bizottságának elnöke nyitott meg. A megnyitó ünnepségen emlékeztek meg Greguss Pál professzor születésének 100. évfordulójáról. A világhírű növényanatómus életútját Gulyás Sándor, a JATE növénytani tanszékének vezetője méltatta. Az állampolgárok biztonságérzete A nemzeti háromszög tárgyalásai A Parlamentben pénteken folytatódtak a nemzeti háromszög csütörtökön megkezdett középszintű politikai megbeszélései. Az MSZMP tárgyalódelegációját Pozsgay Imre, az Ellem zéki Kerekasztalét , Boros Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezeti. A tárgyalások megkezdésékor az elnöklő Kósáné Kovács Magda bejelentette, hogy a megbeszélések egész időtartama alatt jelen lehet a sajtó. Ezt követően röviden összefoglalta a csütörtökön történteket. Elmondta: a megbeszéléseken szó volt a BTK és a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatos kérdésekről, valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciákról. Középszinten konszenzus született abban, hogy a tárgyalófelek minden olyan megoldást támogatnak, amely erősíti az állampolgárok biztonságérzetét. A felek egyetértettek abban, hogy a katonák által elkövetett köztörvényes bűncselekményeket ezentúl bíróságnak kell tárgyalnia. Az erőszakos eszközök alkalmazását kizáró jogi garanciákról tárgyalva a felek egyetértettek abban, hogy a munkavállalókat ne érhesse retorzió politikai meggyőződésük miatt. Visszautalták viszont további albizottsági tárgyalásoikra az állampolgári jogok szószólója intézményének felállítását, illetve az erőszak fogalmának definiálását. Csütörtökön külön kiemelve tárgyaltak a háromoldalú megbeszélések nyilvánosságáról. Megállapodtak, hogy ezentúl a középszintű tárgyalásokon mindvégig jelen lehet a sajtó. Küldőitválosztás Kistelekon Három jelölt a nyolc közül Ma délelőtt 9 órakor tartanak pártértekezletet Kisteleken, amelyen mintegy 130, szavazati joggal rendelkező MSZMP-tag lesz jelen. (Minden tíz párttag egy választott képviselővel rendelkezik.) Itt döntik el, hogy ki az a két személy, aki az októberi pártkongresszuson Kisteleket és a vonzáskörzetébe tartozó községeket képviseli. Az alábbiakban három küldöttjelölt véleményét adjuk közre. Kiválasztásuk véletlenszerű volt; a megkérdezettek különböző korosztályokhoz és társadalmi rétegekhez tartoznak. Sági Mihály (42 éves, az MSZMP Pusztaszer községi bizottságának titkára), küldöttjeiéit egyúttal a választási bizottság elnöke is. — Ilyen jellegű munkára még nem volt példa — hangsúlyozta —, hogy nem párttestületek és apparátustagok, hanem teljesen demokratikus módon megválasztott bizottság készítette elő a pártértekezletet. Tanulságként azt azért levonhatjuk, hogy a kongresszus előkészítését nem volt szerencsés a nyári szabadságolások időszakára ütemezni. — Milyen fö problémák megoldását várja a kongresszustól? — Elsősorban azt, hogy megnyugtatóan lezárja a múlt értékelését; egyértelmű szervezeti szabályzatot fogadjon el, amelyhez minden jelenlegi párttag és az esetleg belépni szándékozók igazodni tudnak; s fontosnak tartom egy olyan programnyilatkozat elfogadását is, amely egyrészt közérthető, másrészt pedig képes megnyerni az ifjúságot — nem feltétlenül párttagként, hanem például programunkat támogatóként. — önnek van egy javaslata, mely szerint a városi és a községi pártbizottságok egyforma „ranggal" rendelkezzenek, s némely közbülső szinteket ki kell iktatni a szervezeti felépítésből. így egyértelműbb és közvetlenebb lehetne a kapcsolat a (Folytatás a 2. oldalon.) Társadalom-orvostudományi kongresszus Egészség-egyensúly - dilemmák Sorsfordító dolgaink között az egyik legelőbbre való a nemzet egészségének jobbítása. Ez a mostanában sokat hangoztatott feladat azonban korántsem csak az egészségügyi kormányzaté, vagy a magyar orvostársadalomé. Egy egész nemzet akarása, összefogása szükségeltetik az egészség — azaz a testi, lelki, szociális egyensúly — visszanyeréséhez és majdani megőrzéséhez. A jobbító szándék, az összefogás célja vezérelte a Magyar Társadalom-orvostudományi Társaságot, amikor is idei — sorrendben VIII. — kongresszusa témájául az egészségmegőrzés társadalom-orvostudományi kérdéseinek tárgyalását választotta Az a tény, miszerint az ember, s az ember alkotta társadalom egészsége nem egyetlen tényező, illetve annak hiányának függvénye, világlott ki Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter előadásából. Újbóli figyelmeztetésnek is tekinthető szavai arra hívták fel — immáron sokadjára — a figyelmet, hogy a társadalomnak, a környezetnek és. az egyénnek működőképes egyensúlyban kell léteznie. A szellemi, testi, környezeti egységet, azaz a külső-belső egyensúlyt teherviselőbbé kell tenni. Ennek megteremtése viszont túllép az egészségügy hatáskörén. Mint ahogyan a sokat emlegetett, betegséget hozó rizikófaktorok is — az alkoholizmus, a stressz, a túlfeszített életmód — már okozatai valaminek, jelesül politi kai, gazdasági, szociális okok következményei. A miniszter asszony előadásában sorjáztak a kérdések, az egészségügyi vezetés dilemmái: kinek a dolga az egészségmegőrzés? Siker vagy kudarc, ami az egészség jobbításáért eleddig történt? Csak kormányprogram-e az egészségmegőrzés? S vajon a szerveződő pártok közül melyik vállalja majd fel a magyar egészségügyet? Mindazok az előadások, amelyek a Magyar Társadalom-orvostudományi Társaság — ma befejeződő — kongresszusán elhangzanak, bizonnyal nemcsak a dilemmák eldöntését segítik, hanem a nemzet egészségének és egészségügyének épüléséhez is használható kapaszkodókat nyújtanak. K> K,