Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

DELMAGYARORSZAG 7Í). évfolyam, 198. szám 1989. augusztus 23., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Máltai Amikor névkártyát cserél­tünk, mindketten hosszasan tanulmányoztuk a másikét. Volt miért — Régi, Lotharingiából magyar földre keveredett, nagybirtokos família? — Ügy van. — '45 után menekülés Nyugatra? — Igen — mosolyodott el Imre de Crouy-Chanel, aki kissé elképedt a telitalála­ton. Igaz, én is, mert elő­ször találkoztam ezzel a névvel. Am azóta nyomon követem viselőjét, aki szelí­den és nagy munkabírással segít egyre többet ott, ahol csak lehet. Imre de Crouy-Chanel, az Európa; Gazdasági Közös­ség mezőgazdasági szakértő­je. összehasonlítja például azt hogy a dán. vagy a spanyol kistermelői adó a kedvezőbb. Luxemburgban van az irodája, de Belgium­ban és Svájcban is sokat dolgozik. Igaz, itt már nem fő hivatása szolgálatában. ó ugyanis a Máltai Lo­vagrend luxemburgi cso­portjának egyik vezető ak­livistáju, aki segélyszállít­mányokat szervez, indít út­nak követ nyomon, és más ejkcron Erdélyben letelel adakozókkal hangol össze. A üu ,otharingjai családok szállítmányok a Magyaror- torWneta sorsát igyekszik szagra áttelepült romaniai . . m menekültek beilleszkedését folLarnk bernuLu,ni- rem^ kívánják segíteni. i\ szerve- megyében ugyanis húsz fa­ző a Benelux-orszlágokban luban éltek — é* élnek ma magánszemélyekkel. sefié­Kiilönleges. „Magyar—Máltai Szeretet Szolgálat" felirattal állították üzembe a máltaiak ajándékát, cg.v Volkswagen mentőautót, amely az egcsz ország területén szállítja a betegeket. (MTI-képszolgálat) tős erőit összefogó Ka­tolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom elnökeként tevé­kenykedett Kapcsolatai ré­vén elsősorban belga lapok­ban megjelenő cikkeket ins­pirál, amelyekben a reális magyar—román viszonyt tag­lalják a kelet-európai kér­dések iránt általában kö­zömbös olvasók számára. Most — szintén belga új­ságírók segítségével — az előtt táborozó keletnémetek­re a Maltaj Lovagrend ak­tivistái főznek. Mert nem csupán az NDK-beliek szabadságvágya, hanem a máltai szeretet is határtalan. Dlusztus Imre Magyarokat is letartóztattak a Vencel téri tüntetésen A csehszlovák rádió hír­adása szerint 320 csehszlo­vák és 50 külföldi állampol­gárt állítottak elő a késő es­tig elhúzódó hétfői prágai tüntetések során. A cseh­szlovák törvények értel­mében 24 órára lehet előál­lítani a gyanúsítottakat, az ügyész rendelkezésére ezt további 24 órával lehet meghosszabbítani, ezután vagy vádat emelnek, vagy szabadon kell bocsátani az illetőt. A prágai magyar konzult keddre virradóra hi­vatalosan értesítette a cseh­szlovák külügvminisztéri­um, hogy jelen lehet az elő­állított magyar fiatalok ki­hallgatásán. A csehszlovák hatóságok az MTI prágai tudósítójá­nak értesülései szerint ar­ról .tájékoztatták a prágai magyar konzult, hogy ama­ÜIS- és éhségsztrájk a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt - Tiltakozó petíciót nyújtottak át gyár állampolgárok előál­lításakor azok nem sérül­tek meg, az egészségügyi ál­lapotuk kielégítő. A csehszlovák közbizton­sági szervektől 'kapott tájé­koztatás szerint az ügyész a közrend súlyos megsértése miatt előzetes letartóztatás­ba helyezett 9 magyar ál­lampolgárt. A 9 személy neve: Lantos István, Pesti László, Kerényi György, Deutsch Tamás, Németh László Akos, Huber Pál, Bodó Gábor, Pataki Gábor és Kubinyí Gergely. Megtámadta a határőrt Halálos sebesülés lyezőegyletekkel. emigráns magyar csoportokkal és ru­hagyárakkal áll kuocsolat­LIUIL Munkájának hála. a szegedi felsővárosi plébánia elé is begördült két kamion, a máltai szeretet megnyil­vánulásaként.1 is — javarészt német nevű, de eredetileg többnyire frunciaul beszélő telepesek. Közöttük volt egy a Crouy­Chanel család itt Nem csoda. hogy egy ilyen, nemzetek közötti múlt a kisebbség tiszteletét és a Crouy-Chanel Imre nem szociális érzékenységet erő­beszélj tokeletesen a ma- siti egy polgárban. Ezért gyar nyelvet, ám magyarnak nem lepődöm meg, amikor vallja magát Evekig a olvasom, a hírt: az NSZK nyugati emigráció jelen- budapesti nagykövetsége az osztrák-magyar határon Augusztus 21-én, hétfőn 22.40 órakor halálos kime­netelű fegyveres baleset történt a Vas megyei Rép­cevis—Peresznye községek közvetlen közelében az öt gárt halálosan megsebesi­feltartóztatni akaró határőrt tette. A járőrök a sérültet táskájával megütötte, és segítségnyújtásra alkalmas miután a katona a földre helyre szállították, de a esett, fejbe is rúgta. Dulako- gyors orvosi beavatkozás közötti magyar—osztrák ha- dás kezdődött közöttük, en- sem Járt eredménnyel. Az társzakaszon. A határvonal nek sorén közelében szolgálatot telje- osztrák területre sítö két határőr felszólítás- át, ahol az NDK sal és figyelmeztető lövések 10-12 méterre NDK' állampolgár élettársa sodródtak és hatéves gyermeke nem állampol- sérült meg. gár a határőrtől el akarta Az ügyben a vizsgálatot alkalmazásával három sze- venni fegyverét. A birkózás, a Győri Katonai Ügyészség mély Ausztriába irányuló a fegyver rángatása közben folytatja, és az eddigi elő­a figyelmeztető lövés során zetes megállapítások sze­már korábban kibiztosított rint baleset történt. Közben és csőre töltött géppisztoly fzt,„LS4imeg.í!^f!U,0ttá.k:..h°^y elsült, és az NDK állampol tiltott határátlépését igye­kezett megakadályozni. Schulz Kurt-Werner NDK állampolgár a határvonal A kultúra proletarizálása Szent István ünnepen a „Szocia­lista kultúráért" (kitüntetéseket osz­togatták a közművelődésben példa­mutatóan dolgozóknak, szerte az országban. Tulajdonképpen jogos. Jogos; hogy a szocialista kultúra nevében tüntetik ki a tanárt, a művelődési ház igazgatóját, a nép­művelőt, hiszen a kultúránk nagy­jából ilyen. Szocialista. Vagyis, tel­jességgel meghatárcthatatlan. A szocialista kultúra fogalma először is ott válik problémássá, hogy nem tudjuk, mi a szocializ­mus. A dolog valószínűleg egy-két éven belül eldől. Ha ennek a tár­sadalmi formációnak van demok­ratikus alternatívája — amire mel­lesleg minden négy emberből há­rom szomorkásán ingatja a fejét kis hazánkban, a Gallup-intézet szerint —, akkor Szűrös Mátyásnak igaza lesz. valóban létezik, majd egy szabad és demokratikus társa­dalom, amit szocializmusnak neve­ztünk. mellesleg. Am ha nem. ha megtörténik Ai­dául a visszarendeződés, akkor nincn mese, be kell látni, a szocializmus már csak ilyen: apukás. nyalókás és korbácsos, s főképp javíthatat­lan. A szocialista, mint homo sapiens, az ugye, a szocializmus híve. Vagy­is, egy olyan dologban hisz itt, Ma­gyarországon, amiről maga sem tudja pontosan, micsoda- Mert eset­leg jöhet egy másik szocialista, tankokkal, vagy egyéb gonosz szer­számokkal. aztán összeverekednek, és a vége az lesz, hogy az egyik kivégzi a másikat. SzemélyteleníUüic el tehát a jel­zőt. Illesszük mögé jó bolsevik szo­kás szerint a kultúra fogalmát, amibe a nemi tevékenységek ha­zánkban divatos formáitól kezdve a szombati szép versekig, sok min­den beletartozik. A szocialista kul­túra tipikus megnyilvánulása, ami­kor néhai Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes a Stúdió jubi­leumi tarlatán egészen 'közel hajol Wahorn András „A miniszter Mer­cedese elhalad a 301-es. számú ital­bolt előtt" című képéhez, elgondol­kodik. majd leakasztja. A hatalom nem feltétlenül személytelen. Né­hai Tóth Dezső ezekkel a mozdula­tokkal egy műalkotást produkált; akciót, angol szóval, performance-t, a szocialista kultúra egy perfor­manee-át a sók közül. Személye­sen. Aztán az ^ a szocialista kultúra zjk. A többség azonban mélysége­sen csalódott, mert a pornográfia helyett must kapott A közönség egyszerűen nem volt befugadóképes erre a filmre. A tömegigény nek ki­szolgáltatták a műalkotást, proleta­rizálták. A művészfilm kategóriája csak alibi volt. a háttérben a pénz működött. Valószínűleg, tisztessé­gesebb lett volna egy szimpla kis pornót vetíteni a több ezer ember­nek. A szocialista kultúra része az is, hogyan rendezi be a párttitkár az irodáját, aztán a munkásőrök pisz­koskék egyenruhája, a negyvenfős tantermek az iskolákban, a tv-be­mondó nyakkendője, s momentán ezek a sorok is. A szocialista kul­túra meglehetősen nagy darabot hasított ki magának a kultúra egé­szében. s közben imádta az olyan fogalmakat, mint „fiatal íro", „el­kötelezettseg", „írói feladat". „a művészet pártossága". Szerény véleményem, szerint, egy kultúrának nem feltétlenül használ, ha szocialista. Általában, semmi­lyen., föntről ráerőszakolt jelző nem használ neki. Mondjuk, tönkreteszi. Elnyomorítja. Nem lenne elég a kultúrától azt várni, hogy emberi legyen? És akkor ebbe Beckett tipikus megnyilvánulása volt, amit magyarra fordított, tragikus mon­dataiból a Tisza-parton csókolózó fiatal périg, megint sok minden beletartozna, még az 1990-es Szent István-napi ünnepségen osztogatott kitüntetések is. melyeken talán ez szerepel: „A magyar kultúráért"... a monoool helyzetű filmforgalma­zók az Érzékek birodalma című ja­pán filmmel tettek. Ez a megrázó és döbbenete, film. kétségtelenül tele volt olyan jelenetekkel, me­lyekhez hasonlót csak a pornográ­fiában látunk. Tódultak is az em­berek. napákig tömve voltak a mo­Darvasi László a fenti személyek augusztus 20-án este Zsira község tér­ségében már kísérletet tet­tek az Ausztriába irányuló szökésre, de a határőrizeti szervek előállították őket. Meghallgatásuk és a figyel­meztetésük után felszólítot­ták az NDK-beli családot a nyugati határszakasz kör­nyékének elhagyására. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma az eseménnyel kapcsolatban kérte „a határeseményeket kivizsgáló osztrák—rfiagyar vegyes bizottság" soron kí­vüli összehívását. Ülő- és éhségsztrájkot kezdtek kedden délután Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt Wachs­ler Tamás és Mécs Mónika, a Fidesz aktivistái, vala­mint Lovas Zoltán, a Ma­gyar Hírlap újságírója — így követelve a Prágában hétfőn őrizetbe vett magyar állampolgárok szabadon bo­csátását. Az akcióhoz töb­ben csatlakoztak. Lovas Zoltán, aki kedden reggel érkezett haza Prágá­ból, elmondta: azért kezdett ülüsztrájkot, mert felhábo­rítónak tartja, hogy az új­ságírókat csehszlovák ha­tóságok molesztálták', lök­döstek. Hozzátette: nem tagja sem a Magyar Újság­írók Országos Szövetségé­nek, sem a Nyilvánosság Klubnak, s akciója elsősor­ban nem politikai demonst­ráció, de szakmailag tűrhe­tetlennek tartja, hogy a saj­tó mnnk.atársal" meggátol­ják tevékenységükben. Kö­vetelik: a csehszlovák hato­ságok adjanak pontos tájé­koztatást arról, kit és miért vettek őrizetbe. Ugyancsak választ várnak arra, hogy kit bántalmaztak, s ezt független orvosi szakértők állapítsák meg. Wochsler Tamás — aki Mécs Mónikával együtt éh­ségsztrájkot is folytat —azt közölte, hogy akciója mind­addig tartani fog, amíg a Prágában őrizetben levő magyarok haza nem érkez­nek. Ahogy mondotta: meg­várja, hogy Deulseh Tamás, a Fidesz választmányának tagja az őrizetből szabadul­va felsegítse öt Arra a ker­desre. hogyha hosszabb ide­ig nem engedik szabadon a letartóztatottakat, akkor is kitart-e eredeti szándéka mellett, igennel válaszolt. Fél 4-kor a Fidesz kép­viselői a csehszlovák nagy­követség kapujában petíciót adtak át. A csehszlovák nagykövetnek címzett írás­ban — amelyet a képviselet (Folytatás a 2. oldalon.) Emlékhely-avatás Gyulán Emlékünnepséget tartót- kon. es aztán onsajnalattal tak kedden Gyulán, a negy- összeomoljunk saját min­vennyolcas honvédsereg dennupi gondjaink előtt'' tisztjeinek 140 évvel ezelőt- Nem hiszem — mondotta ti, itteni fegyverletetelenek Pozsgay Imre —, hogy ez al évfordulója alkalmából. A magyarság sorsa, de illő do­városháza * dísztermében log, emlékeztetőül is, figyel­megrendezett emlékülést nieztetáiül is, megjárni ve­Pozsgay Imre államminisz- raségeink színhelyét, ter, az MSZMP elnökéségé- Vereségeink legtöbbje nek tagja nyitotta meg. nem a nemzeti megszégye­Pozsgay Imre, az 1849. nülés. hanem a nemzeti di­augusztus 22-j gyulai hon- csőség helyszíne, mert vere­védtiszt-lefegyverzésre em- ségeink legtöbbje nem bu­lékezö tudományos előadá- 'kás volt. sokat bevezetve, először so­kak nevében kérdezett: Most már az lesz a mi sor­sunk, hogy vereségeink helyszínen gyülekezzünk, ott méltatással, s nierengets­Az emlékülést követően került sor a gyulai várkert­ben a 48—49-eá honvéd­tiszti emlékhely avatására, emlékező beszédet Pozsgay sel elrévedezzünk múltún- Imre mondott

Next

/
Oldalképek
Tartalom