Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

1989. augusztus 19., szombat 7 Darnyi igazolta ritka emberi erényeit Bonn, női vízilabda EBdöntő: Hollandia—Magyarország 14-11 (4-3, 3-4, 5-2, 2-2). Hardtbergbad, 2000 néző, v.: Merola (olasz), Cillero (spanyol). 'Hollandia: Perik — Spijker, van der Heuvel 6, Lindhout, van de Veen 3, Libregst 5, Verdam, csere: Kranenburg, van de Water. Magyarország: Szalkay — Eke 4, Vincze 1, Rafael 2. Ernst, Kertész, Kókai 3, csere Dancsa 1, Huff (kapus), Dénes. Tulajdonképpen a harmadik negyedben dőlt el az aranyérem sorsa. Ezt a játékrészt 5-2-re nyerték a hollandusok, akiknek jó néhány játékosa egzotikus tetoválásokat viselt a vállán, karján, sőt még egyéb testrészein is... Sem az eredményért, sem a mutatott játékért nem kell szégyenkeznie a magyar válogatottnak, biztosan tartják helyüket Európában, sőt úgy tűnik, meg is közelítették a korábban elérhetetlennek tűnő hollandokat. Az úszódöntők magyar érdekeltségű eredményei: Férfi 200 m vegyes, Európa-bajnok: DARNYI TAMÁS (Magyarország) 2:01.03 p., 2. Raik Hannemann (NDK) 2:03.07, 3. Josef Hlatky (NSZK) 2:03.21. Női 200 m hát. Európabajnok : Dagmar Hase (NDK) 2:12.46 p., 2. EGERSZEGI KRISZTINA (Magyarország) 2:12.46, 3. Kristin Ottó (NDK) 2:14.29. Igazából senki sem kételkedett abban, hogy a 200 m-es férfi vegyes úszásban Darnyi Tamás harmadik bonni aranyérmét szerzi, a A 2. forduló ered mén vei: Pécs—Ferencváros 3-1. Honvéd— Békéscsaba 1-3. Rába ETO—Újpest O-l. Szormhathely—Vác l-l. Tatabánva—Csepel l-O. MTK-VM —Debrecen >0. Veszprém—Stófolk 0-0, Vasas—Videoton 0-0. A bajnokság állása: 1. Békéscsaba 2 3 • - 4-2 S 2. Újpest 3. Pécs 4. Videoton r strasbourgi és a szófiai EBgyőzelmeket beleszámítva pedig összesen már a hetediket. Csak azt találgatták a bennfentesek, vajon a magyar úszófenomén visszaszerzi-e a világcsúcsot, amelyet az amerikai Dave Wharton éppen vasárnap ragadott el tőle a Csendesóceániai térség bajnokságán — Megint belázasodtam, szédülök, fáj a fejem, hányingerem van — mondta Darnyi. — Ilyen körülmények között nem gondolhattam a világcsúcs megdöntésére. Az utolsó magyar esély következett a 200 m-es női hátúszásban, s bizony Egerszegi Krisztinától, az olimpiai bajnoknőtől, Európacsúcstartótól mindenki aranyérmet várt. Még akkor is, ha edzője, Kiss László a 100 hát döntője után — látva tanítványa kissé vérszegény úszását, s tudva, hogy megfázással küszködik — meglehetősen pesszimistán nyilatkozott. — Sajnos, a mesteredzőnek lett igaza ... 2 2 - - 2-0 6 3 11-5-34 2 11-1-04 Az Európa-bajnokság éremtábla zatának végeredménye: h e - N cn C « a o « t> £> 1. NDK 16 11 33. a Szovjetunió < 10 6 3. Franciaország 4 4 1 4. Olaszország 4 1 6 6. Magyarország 3 4 t 6. NSZK 3 3 3 7. Hollandia 2 4 3 8. Dongyelorsz. 3 2 2 9. N.-Britannia 2 1 10. Spanyolország l 13. Jugoszlávia — J> t 12. Belgium • 1 Bulgária * 1 Írország • 1 15. Svájc 3 16. Dánra — 2 Svédország F 2 10. Norvégia — } art a gólínség Siófok 2 11-1-04 6. Ferencváros 2 1-15-33 7. Tatabánya 2 1-11-13 8. MTK-VM 2 1-12-43 9. Vác 2-2-3-32 10. Vasas 2-2-1-12 11. Szombathely 2-112-31 12. Bp. Honvéd 2-111-21 13. Debrecen 2-111-31 14. Csepel 2-110-11 Veszprém 2-110-11 16. Rába ETO 2 • - 2 0-2 0 Üjoncverés Csongrádon Az NB Ill-as labdarúgóbajnokság első fordulója mindjárt megyei rangadóval kezdődött. A csongrádiak minden nehézség nélkül győztek a tápéiak ellen. A harmadik megyei csapat, a Szentes viszont vereséget szenvedett Mezőhegyesen. Csongrád—Tápé 2-0 (1-0) Csongrád, 700 néző, vezette: Kukovecz A. Csongrád: Soós — Kirí, Kálmán, Laczkó, Vikor, Sarkadi, Farkas, Bánfi, Fehér, Kéri, Bense. Csere: Rácz, Kiss. Tápé: Merley — Réka, Szőke, Kampler, Bazsó,' Somogyi, Zakar, Balogh, Völgyi, Hágelmann, Markó. Csere: Suhai, Katona. A megyei rangadó végig izgalmas, változatos játékot hozott. Az első félidőben a Csongrád játszott fölényben, a második félidő 30. percéig a Tápé irányította a játékot. Az utolsó negyedóra ismét a Csongrádé volt. Az első félidő 26. percében Fehér hagyta ki a mérkőzés legnagyobb helyzetét, nyolc méterről üresen fejelt kapura, a fejest jól védte Merley. Az első gól a 34." percben született. Kéri három játékost kicselezett, és nagy gólt lőtt a bal sarokba. A második félidő 7. percében Kéri kapufát lőtt. A 85. percben is védelmi hibából lőtt góllal Kiss biztosította be Csongrád győzelmét. Jók: Kéri, Fehér, Sarkadi, Bánfi, ill. Hágelmann, Markó, Szőke. Mezőhegyes—Szentes 1-0 (0-0) Mezőhegyes, 700 néző, vezette: Farkas. Szentes: Janiga — Határ, Bánfi, Valkai, Kecskés, Juhász, Németh (Mák), Demeter (Katona), Olasz, Fekete, Vörös. Edző: Jelenfi István. A 65. percben Kovács szögletet ívelt be Kukely elé, aki mesterien lőtt a hálóba, 1-0. A sok szabálytalansággal tarkított, alacsony színvonalú mérkőzésen a jobban akaró hazaiak győztek. Kiállítva: Rédli. Jó: Vigh, Deák, Boros, ill. Határ, Olasz. További eredmények: Mezőkovácsháza—Kiskőrös 2-1 (2-0), KTE—Kiskunhalas 4-1 (l-l), Bem SE—Rákosmenti TK 5-2, Nagyszénás—Orosházi MTK 2-1 (0-0), Miske —Malév 2-1 (0-0), Dabas— Gyula 2-3 (l-l). ¥ Igy kellett volna tippelni! а. Pécsii MSC—FTC 2. Rába ETO—Ú. Dózsa 3. Haladás—Váci Izzó 4. Eintraotvt Frankfurt— Bayem München 5. Hamburger SV— Duistourü б. HáixnowieT— Mönchenzladbanh 7. Dorumund— Fortuna Köln 3-11 1 8. Saarbrückien—Moppen 3-1 1 0-t 2 9. Essen—Wattenscheid 1-2 2 1-l x 10. Osnabrück—Schalkc 04 l-l x ML Sálingen— Fneiburig l-l x 0-1 2 12. BVSC—Diósgyőr l-l X 13. Dorog—111- iker. TTVE 2-2 X 3-4 2 Pótmérkozések: 0-3 2 14. Metnpond—iSzeged SC l-l x 16. Tatabánya—Csepel 3-0 1 3-0 1 16. Bp. Honvéd—Békéscsaba 1-2 2 Sok gyümölcskevés zöldség A piacna járók tapasztalhatják, ihogy egyes gyümölcsfélék — például a barack — megtöltik a pultokat, zöldséget viszont jóval nehezebb találni. A tanács kereskedelmi osztálya számára készült statisztikák ugyanezt a tendenciát mutatják. Kevesebb volt az áru a piacon, mint tavaly ilyenkor, mégpedig 19,5 százalékkal, az árak viszont 11,6 százalékkal magasabbak lettek az idén. A kisebb felhozatalra magyarázat lehet, hogy a nagybani piac a Marx térről a Cserepes sorra költözött. Szerepet játszott az is, hogy új nagybani piacok nyíltak Kecskeméten, Szolnokon és Pécsett. Korábban csak két igazi ilyen piac létezett, a „nagy és kis Bosnyák" (Budapesten és Szegeden), most az újak jelentkezése megváltoztatta az áruk elosztását. Így is szembetűnő azonban, milyen kevés gyökér, sárgarépa, uborka kínálkozik a pultokon. A kedvezőtlen időjárás (szárazság) csaik részben magyarázza ezt. A tavalyi értékesítési lehetőségek elvették a termelők kedvét a zöldségfélékkel való bajlódástól. Jóval drágább a fólia, a műtrágya és a növényvédő szer, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor nem tudják portékáikat olyan áron eladni, amenynyiért megérné. Az ország piacainak ismerői azt tartják, a szegedi szabadpiacon a legreálisabbak az árak, vagyis itt közeli tik meg leginkább a termelői árat. Ez a vásárlónak előnyös, a termelőnek már kevésbé. Zöldségekből ezért majdnem feleannyi csak a kínálat, mint tavaly, az árak pedig ennék megfelelően 43,1 százalékkal magasabbak lettek. Néhány júliusi átlagár mutatóban, így ki-ki eldöntheti, jól-rosszul vásárolt-e: a sár-, garépa 13,76, a petrezselyem 21,36, a zöldbab 18,19, a zöldborsó 27 forintért kelt kilónként. Aki a gyümölcsöt szereti, most jobban válogathatott, még akkor is, ha azok egy része szintén a nagybani piacra került. Bár a tavalyi katasztrofális baracktermést nem volt nehéz túlszárnyalni, az idei rekordmennyiség kellemes meglepetés volt. Júliusban 115,235 tonna őszies 47,120 tonna sárgabarack fordult meg a piacon 16,86, illetve 20,29 forintos átlagáron. A nyári alma 15 forintért kelt. A sárgadinnye illata csak itt-ott szálldogált a piacon, e gyümölcs 21,64 forintba került. A görögdinnyék szakértő kopogtatói 18,36 forintért vihették kilóját. És még egy meglepetés: július második felében már ott duzzadtak a kofák előtt a szőlőfürtök, mégpedig 86 forintért. Közel kétszer annyi gyümölcsöt vehettünk, mint tavaly, átlagosan 42,7 százalékkal olcsóbban — ha hinni lehet a statisztikának. És miért ne lehetne; azzal a fenntartássál persze, 'hogy átlagzöldség és -gyümölcs éppúgy nem létezik, rriint átlagvásárló. Ny. P. APEH jelentés Vállalati gazdálkodás Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal összesítette a gazdálkodók első féléves mérlegbeszámolóit, s rövid elemzést készített gazdálkodásukról. Az első félév során 2677 vállalat, szövetkezet, gazdálkodó szervedet nyújtotta be a hivatalhoz mérlegbeszámolóját, ezek ötöde ma már gazdasági társaság. A mérlegbeszámolók adatai alapján megállapítható: a vállalkozások az első félévben a múlt év azonos időszakához képest viszonylag dinamikusan — 20 százalékkal — növelték árbevételüket. _ A többletbevételhez nagyban hozzájárult a konvertibilis export gyors bővülése. A vállalkozások 36 százalékkal bővítették a tőkés kivitelt. Rendkívül dinamikusan, több mint 50 százalékkal növelte a konvertibilis exportot a kohászat, illetőleg az élelmiszeripar. Gyors volt a növekedés a vegyiparban és a-gépiparban is. Bár a kormány különböző intézkedésekkel — támogatáscsökkentéssel, termelésiadó-növeléssel — fékezte a szocialista exportot, a vállalatok rubelelszámolású értékesítésből származó árbevétele az első félévben 13 százalékkal nőtt. Az első hat hónap során a vállalkozások 40 százalékkal, több mint 37 milliárd forinttal növelték nyereségüket is. A népgazdaság anyagi ágaiban a kimutatott eredmény 60 százalékkal nőtt, az ipari vállalkozások jövedelmezősége duplájára emelkedett. Az ipari ágazatok közül javult a jövedelmezősége a bányászatnak, a kohászatnak, a villamosenergia-iparnak és a vegyiparnak. Az export növelésével az élelmiszeriparban is sikerült a veszteségeket .csökkenteni. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a tavalyi viszszaesés után minden népgazdasági ágban és ipari ágazatban javul az árbevételarányos nyereség. Kivétel csupán a gépipar és a könynyúipar, ahol az átlagos jövedelmezőség két éve folyamatosan csökken. A kedvezőbb jövedelmezőségnek fontos tényezője, hogy a termelési költségek csak lassabban emelkedtek. Az első félévben a költségnövekedés 15 százalékos volt. Igen nagy arányú, 17 százalékos volt viszont a bér-' költség emelkedése. A vállalatok között lényegében valóságos bérverseny alakult ki. A többletkifizetésekkel magyarázható, hogy a személyi jövedelemadóelőleg-befizetés az első félév során elérte az 52,1 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett összeg 78,3 százaléka. A költségvetéstől igényelt támogatások összege az első félévben 20 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál, ami a támogatásleépítési program kezdeti eredményének is tekinthető. A vállalkozások nyereségének támogatástartalma az első hat hónap során a felére csökkent. (MTI) Szelídítheto-e a veszélyes hulladék? — Tulajdonképpen, mi minősül veszélyes hulladéknak? — kérdeztem Major Tibort, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság környezetvédelmi igazgatóhelyettesét — Azokat a termelési hulladékokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve károsító hatással vannak az emberre, az élővilágra az 56/1981. sz. MT-rendelet „veszélyes hulladék"-ként tartja számon. Ezeket az anyagokat a rendelet tételesen felsorolja, osztályozza. A környezetvédelmi szakemberek — így a rendelet megalkotói is — hamarosan rájöttek, hogy nem szerencsés' a „veszélyes" ielző használata, mert feleslegesen riadalmat kelt az emberekben. Sokkal célszerűbb lenne a „különlegasi kezelést igénylő", vagy egyszerűen csak „különleges" hulladékokról beszélni. Ennek révén talán idővel elérhető, hogy nem késztet senkiit például az olajos: rongy, a festékmaradvány, vagy a galvániszap arra, hogy közvetlenül veszélyben érezze magát. — Az ország oly sok településén kirobbant botrány után a kérdés az, keletkezik-e, van-e Szegeden „különleges hulladék", s ha igen, mi lesz a sorsa? — A válasz szélsőségesen leegyszerűsítve az, hogy keletkezik, van városunkban ilyen anyag, és kezelése nagyon sokféleképpen történik. Szinte kivétel nélkül minden üzemünkben keletkezük különleges kezelést igénylő hulladék, mert hiszen ebbe a körbe tartozik az olajos rongytól a növényvédőszer-maradványon át az orvosi rendelők hulladékáig minden, ami most, vagy később, közvetlenül vagy közvetve kárára válhat élőlénynek vagy környezetének. Más kérdés, hogy Szegeden éppen az itt meghonosodott ijiar miatt a probléma nem olyan súlylyal vetődik fel. mint Miskolcon:, Dorogon, vagy éppen Budapesten. Az itt képződő hulladéknak körülbelül fele különböző módon hasznosul, mintegy 10—11 ezer tonnát ártalmatlanítanak, 14 ezer tonnára tehető évente az átmenetileg gyújtott, tárolt mennyiség, és mintegy évi 4 ezer tonna kezelése, átmeneti tárolása nem elégíti ki az elvárásokat. Az előírások megsértéséért az elmúlt öt évben közel 27 millió forint bírsággal sújtotta a környezetvédelmi hatóság a város egyes vállalatait, összességében több mint tízmilliós bírságot kellett kiszabni az olajiparra, mert főleg iszapszerű hulladékait környezetszennyező módon tárolta; hasonlóan helytelen tárolás, valamint a kötelezések megszegése miatt 12 millió forintot kell a Fémszelekt Kisszövetkezetnek befizetnie a Központi ^Környezetvédelmi Alap javára: Ezek természetesen kirívó esetek, a többség — mintegy 7—8 bírságolt üzem — csak néhány tízezer forinttól néhány százezer forintig terjedő összeget kénytelen fizetni . — Az előzőekből arra lehet következtetni, hogy a város üzemei közül a különleges hulladékokkal legtöbb gondja az olajiparnak van. — A mai körülmények között ettől a? úgynevezett fúrási iszaptól legfeljebb gondos tárolással lehet megóvni a környezetet. Isrrereteink szeriftt. az Alföldön néhány iszaptároló kialakítása megtörtént, illetve folyamatban van. Az olajipar másik, nagy tömegben képződő, és az algyői földgödörben évek óta felhalmozódó hulladóka az olajos iszap. Ártalmatlanítása az utóbbi hónapokban indult meg. mégpedig a legszerencsésebb módon, mert az alkalmazott eljárás során az olajból természetes lebontással biogáz képződik Az olaj iszap összetételét azonban folyamatosan ellenőrizni kell — esetenként hatósági úton is —, mert hoszszú évekig iszapgödröt más vegyi anyagok elhelyezésére is felhasználtak, ami esetleg befolyásolhatja a hasznosítás jelenlegi módjának alkalmazhatóságát. Ilyen módon egyébként nemcsak az olajo6 iszapokat, hanem minden olyan hulladékot hasznosítani lehet, amelyik olajtartalma miatt igényel különleges kezelést. — Tudunk-e ezen kívül jó hírrel szolgálni? — Nagy állattenyésztő és húsfeldolgozó üzemeink évente sok ezer tonna hullott állatot, húsfeldolgozási maradékot — mint különleges hulladékot — „hasznosítanak" a vásárhelyi ATEVtelepen. A húsüzemeknél, konzervgyáraknál azonban keletkezik egy korábban semmire nem használható, vizeinket és a talajt szenynyező — 'nagy mennyiségű fehérje-, zsír- é6 vérhulladék. A szalámigyár ma már központi támogatást is élvezve — birtokol ejgy olyan eljárást, amely a hulladékból nagyon jó minőségű komposzt termőföldet képes előállítani. — Az eddigiekből úgy tűnik. hogy házunk táján különleges hulladékügyben minden rendben van... — Sajnos, példák egész sorát lehetne a sötétebb oldalról is előszedni. A város többi üzeme hozzávetőleg ugyanazokkal a problémákkal küszködik, mint az országban bármelyik hasonló gyár. Tipikus, hogy keletkezik náluk több-kevesebb olajosi rongy, fűrészpor-, festék- és oldószermaradvány. felületkezelésből viszszamaradt iszap, vegyszermaradvány, szennyezett göngyöleg stb. Elhelyezési, ártalmatlanítási gondjaik vannak. — Ezzel kapcsolatban iut eszembe a .Fémszelektiigy". A kisszövetkezet évekkel korábban hulladék Az előírások megsértéséért az elmúlt öt évben közel 27 millió forint. birsággal sújtotta a környezetvédelmi hatóság a város egyes vállalatait. feldolgozásra vállalkozott. Jó bevétel reményében fogadott az ország legtávolabbi sarkából is fémtartalmú iszapokat. Szakszerű tárolásáról nem gondoskodott, csak akkor, amikor a hatóság erre kötelezte, illetve megtiltotta további hulladékok fogadását. Ez utóbbi tilalmat megsértette, és további több száz tonna fémtartalmú iszap érkezett AL gyö térségébe. — A helyzet ma úgy áll, hogy újabb hatósági intézkedés, tetemes bírság, a beszállító országos nagyvállalat egyikével való pereskedés után az energiák talán az itt lévő anyag feldolgozására fordíthatók:. Brre központi támogatást is igényelt a szövetkezet. Végkövetkeztetésként ebből az ügyből talán azt érdemes levonni, hogy a kalandor akciók, a konjunktúralovagok hosszú távon a környezetvédelemben sem telhetnek biztos talajra. Nagyon kell a különleges hulládé" kokat feldolgozó kis- és nagyvállalkozás. de csak akkor, ha az valóban a környezetvédelmet szolgálja. A gyors meggazdagodás, a nagy haszon reményében senki nem rúghatja fel ezt az alapvető szempontot. A végső megoldás az lesz. ha az átmeneti tárolók hálózata, illetve az elképzelésekben szereplő 3—4 komplex ártalmatlanító üzem megvalósul. — Es addig? — Marad a helyi megoldások kényszere, ezek hiányában a szeparált, gondos tárolás. Abban talán csak halványan lehet reménykedni, hogy ez a kényszerhelyzet radikálisan a hulladékszegény technológiák irányába „taszítja" a szegedi ipart V I.