Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

1989. augusztus 19., szombat 21 Az MSZMP választási bizottsága a beérkezett jelölőlisták alapján a következők jelölését vizsgálta felül és hagyta jóvá az elmúlt hét végén: Deák Tamás (47 éves. főművezető a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál). Eperjesi György (24 éves. technológus az Ikarusnál). Fekete Zoltán (52 éves. igazgató a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző Iskolában). Illés Tóth István (39 éves. személyzeti osztályvezető a Defagnál). Kertész Lajos (66 éves. nyugdíjas). Kovács Tamás (41 éves. igazgatási és személyzeti osztályvezető a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál). Lukács Árpád (41 éves. osztályvezető a Démász-központnál).Morsí// Jelöltek a kongresszusra Zoltán (41 éves. a Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézet hivatásos tisztje). Nagy Sándor (43 éves? a "Szégédi Szalámigyár és Húskombinát üzemvezetője). Nyilasi Zoltán (37 éves. művezető a Tisza Ipari szolgáltató kisszövetkezetnél). Szarvas Lászlóné (42 éves. igazgatóhelyettes a Radnóti Miklós Gimnáziumban). Tóth Tamás (33 éves. osztályvezejó-tíelyettes a Szeged Megyei Városi Tanácsnál). Viola Tamás (45 éves. termelömester az NKPV-nél). A jelölés tovább folytatódik. azt augusztus 24-én zárják le. Az MSZMP tagjainak az alapszervezeteken. illetve más szerveződéseken kívül a városi pártbizottság székházában (munkanapokon 8 óra és délután fél öt között) lehetőségük van arra. hogy a számukra megfelelő küldöttjelölteket aláírásukkal támo-. gassák. Az újabb jelöltek névsorát egy hét múlva közöljük/ A kongresszusi küldöttválasztás feladatairól az öszszes alapszervezeti titkár részére augusztus 25-én pénteken 15.00 órakor, vagv augusztus 28-án hétfőn 15.00 órakor tjtkári értekezleten ad tájékoztatást a választási bizottság. Az alapszervezeti választási bizottságok vezetőit augusztus 29-én kedden 15.00 órakor, vagy augusztus 30-án szerdán 15.00 órakor készíti fel a pártszavazás feladataira a városi választási bizottság.. Szabadtéri szenzáció A Turandot — követendő út Állami alapítvány — a körkép restaurálására Újjáalakult az emlékbizottság - Pallavicini ajánlkozik Attrakció a világkiállításra - Jövöre szabadtéri mise? Azután, hogv Lospnczi Pál felmentését kérte az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark országos emlékbizottságának elnöki tisztéből. Szűrös Mátyást kérték föl utódjául. A Parlament elnökének javaslatára megújult maga az emlékbizottság is, mely az államalapító tiszteletére rendezett ünnepség előtti napon, szombaton tartotta meg első, az emlékpark jövője szempontjából akár sorsfordítónak is nevezhető ülését Szegeden. Szűrös Mátyás (és a bizottság) előtte Ópusztaszeren járt, utána pedig Földeákon vett részt az országzászló felhúzásával kezdődött, s a hazának — Pro Patria — szentelt hősi emlékmű megkoszorúzásával folytatódolt ünnepségen. Az ottani művelődési ház (könyvtár és mozi) felújítás utáni avatóján köszöntöt mondott a Parlament elnöke. Szombaton este megnézte A mosoly országa előadását a Dóm téren, vasárnap pedig az ópusztaszeri ünnepség szónoka volt. A következőkben az emlékbizottság ülésén hallottakkal ismertetjük meg olvasóinkat. A magyarságnak talán most nagyobb szüksége van emlékhelyekre. mint valaha bármikor. Ópusztaszer a történeti folytonosság kegyeletes szimbóluma és üzenethordozó is: ez a nép — melynek legnagyobb teljesítménye, hogy fönnmaradt — bizakodó. S amikor az emlékpark kiépítésére áldoz, nem csupán múltját vállalja föl. hanem jövőjébe is tekint. Szinte ars poeticaként fogalmazta meg Szűrös Mátyás e gondolatát — útravalóként a bizottság jövőbeli munkájához. Ami a szombatit illeti: kezdjük a végén, az összefoglalóval, hiszen a 17 hozzászóló véleménye is tükröződik abban. A Feszty-körkép restaurálásához — mivel az lesz az emlékpark fó attrakciója — mielőbb hozzá kell kezdeni, ehhez azonban nem elég. hogy a bizottság ezt leszögezi. Pénz kell — méghozzá a becslések szerint 200 millió koruli összeg! A pénzügyminiszter nem jött Szegedre üres kézzel: úgv véli. a Parlament 1990-re és"l991-re is megszavazna 50—50 milliót az állami költségvetésből. Arra lát lehetőséget, hogy e pénzből az állam kezdeményezte alapítványt lehet létrehozni, amelyhez már üzleti alapon csatlakozhatnának hazai és külföldi támogatók. Mert Békési László szerint döntően az üzleti megfontolások teremthetik elő az emlékpark „csomagtervéből" mindenképpen kiemelkedő körkép anyagi fedezetét. Ki legyen a restaurátor? Ez.is kérdés mindmáig. A lengyel restaurátorcsoport és a magyar pályázó koncepcióját is elfogadta ugyan a zsűri, döntés azonban még nem született. Beck Tamásban aggályok fogalmazódván meg. Trogmayer Ottóval és Szabó G. Lászlóvá1 együtt megbízást kapott: ismételten tájékozódjon, melyik ajánlat volna kedvezőbb. Sok szó esett az emlékbizottsági ülésen arról, hogy a vállalkozói tőke bevonását időben — az esetleges világkiállításra és a honfoglalás 1100. évfordulójára tekintettel szinte azonnal — meg kell kezdeni. Erre a feladatra a Békési —Beck — Gellai—Somogyi négyes kapott megbízást. Azt is hozzátette a bizottsági elnök: az emlékpark kegyeleti, történeti jellegét meg kell őrizni — nem tehető vidám parkká!... Az országos emlékbizottság tagjai Elnök: Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke: titkár: Szabó G. László, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese. Tagok: Beck Tamás kereskedelmi miniszter. Békési László pénzügyminiszter. Bényi József külügyminiszterhelyettes. Eleki János a TOT főtitkára, Für Lajos történész. MDF, Gellai Imre miniszterhelyettes, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, Gyorffy György, az MTA Történettudományi Intézet tudományos munkatársa. Huszár István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. Ilia Mihály irodalomtörténész, a József Attila Tudományegyetem docense. László Gyula nyugalmazott egyetemi tanár (ELTE). Losonczi Pál, az MNK Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke. Marosi Izidor püspök. Vác. Pacsek József, MNH vezérkari főnöke. Rakonczay Zöltán miniszterhelyettes. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Somogyi László, a Budapest —Bécs ^Világkiállítás kormánybiztosa. Stumpf István, MISZOT. Szabó Lóránd főigazgató. Mezőgazdasági Múzeum. Szokolai Sándor zeneszerző. Trogmayer Ottó igazgató. Csongrád Megyei Múzeumi szervezet. Varga Imre szobrászművész. Varga Csaba. Magyar Néppárt. Vastagh Pál, az MSZMP PIB tagja, a Csongrád megyei pb első titkára. Váncsa Jenő. nyugalmazott miniszter. Békési Lászlót felhatalmazták: az állami alapítványra tegyen javaslatot a Parlamentnek: Randé Jenőt pedig arra, hogy tájékoztassa a szeri uradalom egykori tulajdonosát. Pallavicini Károlyt — aki most Bécsben él —. hogy örömmel fogadják ajánlkozását: közreműködne az emlékhellyel kapcsolatos munkálatokban — ezt juttatta Szűrös Mátyás tudomására. (Az MDF szegedi szervezete pedig azt: amerikai üzleti körökből támogatókat tudnának szerezni — a bizottság ezt is köszönettel elfogadta.) Megállappdás született arról. hogy Ópusztaszer kiemelt helyet kapjon a világkiállítás programtervében — Somogyi László e héten már így informálhatja a Minisztertanácsot. Bényi József javaslatát is elfogadták: szerinte ugyanis nemzetközi kapcsolatainkat is Tel kellene használni Ópusztaszer népszerűsítésére — erre ő a nagyköveti hálózatot is fölajánlotta. Tehát a nemzetek közti kulturális munkatervekben, s mint Gellai Imre ajánlotta, hazánk külhoni, nemzeti propagandájában mostantól ott lesz a név: Ópusztaszer. Apropó, név! Ilia Mihály a település eredeti nevének viszszaadását ajánlotta — Győrffy professzor és Trogmayer Ottó feladata lesz tanulmánnyal megalapozni vagy elvetni a.javaslatot. A bizottság egyébként ebben, s az emlékhellyel összefüggő más kérdésekben is számít a honismereti mozgalom segítségére — melyet Huszár István ajánlott meg. Abban is egyetértett a testület, amire a váci püspök megbízottja. Nagy Elek címzetes prépost hívta fel a figyelmet. Tudniillik. hogy az ópusztaszeri templom 15 kilométerre vah az emlékparktól, tehát az ünnepi szentmisének jobb volna más helyet keresni. Talán a monos+ torromnál megteremthetők volnának a lelki béke kellő feltételei. Az emlékbizottság — megjegyezve, hogy gondolni kell a más vallásúakra is — nem láttq akadályát annak, hogy szabadtéri misézőhelyet keressenek az emlékparkon belül. Ezek voltak a legfontosabb, döntést igénylő kérdések, az emlékbizottság ülésén azonban jó néhány, más összefüggés is fölmerült — így szóba került az idegenforgalom, a vendéglátás. a környezetvédelem, a művészetek hozzájárulása ahhoz, hogy Ópusztaszer már a magyarok esetleges 1992-es világkongresszusán. de 1995-96ban (a földosztás 50.. az európai biztonsági és együttműködési rendszer 20.. a honfoglalás 1100. évfordulóján) mindenképpen méltón fogadhassa — a tervek szerinti, évenkénti ötszázezer. de akár egymillió — vendéget. Pálfy Katalin Hogy egy három előadásból álló sorozatnak miért van szüksége második szereposztásra? Jogos a kérdés ó, nyájas olvasó. Először is azért, hogy más művészek is megmutathassák magukat: másrészt az eredeti elgondolások szerint olyan világsztárok énekelték volna a bemutatót, akiknek idejénél csak az igazgatóság költségvetése szűkösebb, legfeljebb két estére elég, a kész produkcióból viszont igen gazdaságtalan csak két előadást csinálni..Végül pedig az operaénekesek mindig könnyen megfáznak, különösen szabadtéren, s megnyugtató. ha néhány szerepben készen áll egy helyettes, egy cover. Különösen fontos ez a szempont olyan mű esetében, mint a Turandot. melynek három főszerepe rendkívüli megterhelést jelent. Aztán másként alakultak a dolgok, a világsztárok nemigen jöttek. (Kotle.nko,mernem lesz az, pedig hangmatériája alapján lehetett volna, Munoz még nem az. bár képességei elsőrangúak. Tokody Ilona meg valószínűleg világ életében az volt. s most. hogy végigénekelte a világ nagy színpádait, mindenki tisztában van már ezzel.) A koncepció és a másik .szereposztás meg már készen volt — így jött létre ez a mostani konstelláció. Nézzük hát egyenként. Pál Tamás legnagyobb érdeme, hogy olasz kollégájánál egészségesen gyorsabb tempókat vett. *így is meg tudta őrizni a hangzás finomságát, a szép dallamíveket. Amit nem tudott megőrizni: a széles dinamikai skála. Amióta szabadtéri operaelőadásokat hallgatok, Cavallero volt az első karmester, akitói igazi fortissimot hallottam. Miért nem képesek ilyen effektusra magyar kollégái? Itt aztán tényleg szólhatna a zenekar! Első beszámolómban elfelejtkeztem a produkció két felejthetetlen szereplőjéről. Az egyik az énekkar, amely Gyiidi Sándor irányításával érzékenyen, szépen muzsikált. A mű rendkívül sokrétű kartételeit mind elfogadhatóan énekelték (ne tessék csodálkozni, egy ilyen mű esetében a szolid jelző a komoly dicséret hangja!), a lírai pillanatokat, például a Holdkórust, kifejezetten poétikusan adták eló. Nagy öröm, hogy a Turandot előadásához megfelelő'kórust sikerült öszszehozni, és legalább ekkora a hangosítás színvonalának ugrásszerűjavulása. A mai berendezés sokkal többet közvetít e zene színeiből, változatosságából, ráadásul a nézőtér különböző pontjain nagyjából hasonló hangkép szól. A testmikrofonok pedig lehetővé teszik az énekeseknek hogy a színpadon szabadon mozogjanak, bátran állhatnak akár háttal is, a hangjuk egyformán jól hallható. Persze ennek a diadalnak bizonyosan van még egy titkos szereplője: Molnár László (immár a Szegedi Nemzeti Színház első karmestere) ült a keverőpult mögött. Két új szereplót hallhattunk. Misura Zsuzsa Turandotjának erényeit nagyjából előre kiszámíthattuk. Fényes hang. hajlékony. muzikális formálás, magabiztos alakítás. Manapság valószínűleg ő a szólam legjobb hazai előadója. Amit hiányoltunk (s ami Kotlenko Turandotját minden darabossága ellenére naggyá tette) az orgánum sötét ragyogása, az éneklés bizonyos vadsága, amely drámai szoprán szerepek savátborsát adja. Persze arról nem Misura tehet, hogy a fenti adottságokkal egyetlen honi énekesnő sem rendelkezik istenigazából (legyünk őszinték: a világon is mind kevesebb), s a szerepkört az olyan súlyosabb lírai hangok éneklik, mint ő. Az előadás (és a kritika) legproblematikusabb pontja Pitti Katalin Liuja. E nyilvánvalóan tehetséges énekesnő művészetében és énektechnikájában az utóbbi időben igen káros jelenségek uralkodnak el; Pitti jelenti számomra a zseniálisan ösztönös művész típusát. Talán Házy Erzsébethez hasonlítható abban, ahogy természetesen fogékony minden zenére, ahogy öntudatlanul is érzi a helyes megformálást. E hatalmas erény mellett Pitti nem fordított elég gondot énektcchnikájának alapos kiművelésére. Szövege mindmáig alig érthető, a magasság nem elég biztos. Callas nyomán Sass Sylvia óta .a legtöbb magyar szóprán kötelezőnek érzi. hogy átvegye azokat a — Tallián Tibor kifejezésével — befőttesiiveg-kongású mély és néha középhangokat, melyek az alapvetően világos orgánumoknak némi sötétséget adnak. E roppant káros modor — melytói egyébiránt még Tokody sem mentes teljesen — Pittinél különösen dominál, s bizony nagyon zavaró, sokat ront a hang minőségén. Ami mármost az alakítást illeti, azt meg egyfajta „tudatosság" teszi öszintétlenné. A mozdulatok túlságosan kiszámítottak, az énekesnő inkább a hatásra, semmint a szerepre „ügyel." Elóször kar- • jánál fogva rángatná vissza Kalafot, majd szégyenlősen és alázatosan hajlong előtte. Pedig mi sem áll távolabb Liu nemes. figurájától, mint ez a fajta direktség, s az alázatoskodás. S hogy mindez rossz irány, azt világosan jelezte, hogy az első, népszerű ária után senki sem tapsolt... Pitti Katalin érzékeny, kivételes adottságokkal rendelkező művész. Marton Éva budapesti vendégszereplésén bizonyította, hogy sokkal jobb Liura képes. Reméljük, hogy sikerrel fog túljutni művészetének fentebb ismertetett nehézségein. A többiek közül meg kell még említeni Dániel Munoz Kalafját, aki fokozta az első találkozáskor szerzett jó benyomásainkat. A további előadásokon egyre koncentráltabb. fényesebb tónussal, mind szenvedélyesebb megformálással örvendeztetett meg. A szabadtéri idei produkciója továbbfejlesztette a tavalyi Carlos hagyományait. Követendő út. Márok Tamás A napokban, midőn a levegő hőmérséklete csak két fokkal maradt el a gutaütéstöl, és hárommal az agy víz forráspontjától, érdekes jelenségre lettem figyelmes. A trolikon fűtenek. A Szegedi Közlekedési Vállalat ezúttal is az utazóközönség segítségére sietett, s készséggel pótolta (sőt túlpótolta) azt a hiányzó pár fokot. Próbálják csak ki: kivételes élmény, amikor a zsúfolt, mintegy 45-50 fokos járműből kilép az ember a szabad levegőre! Az a harmincegynéhány fok kellemesen hűvösnek tetszik. Munkatársunk, aki jelen esetben én vagyok,-nem járt utána a dolognak. Ugyanis semmi kedve nem volt végigMiért fűtik a trolikat? hallgatni, hogy a trolikat a Szovjetunió egyik szibériai üzeméből kapjuk KGSTcsere keretében, s mivel ott a maximális nyári meleg 14 fok. ezért a fűtést nem is lehet kikapcsolni, hiszen barátaink így oldották meg a dinamózsilip-hengerfej hűtését: meg hogy már tárgyalásban vannak a niekdonaldsszal. hogy a fölösleges hőt egy sütőbe vezetnék. ahol hamburgert meg efféle csemegét sütne a kocsi hátsó részén egy külön e célra piros kendős leány — a formaruha már kész — . hogy a trolijegy ingyenes fogyasztásra nem jogosít, de bérletesek féláron. s persze lesz sorsjegy is. és minden tízezrediknek — nagy ajándék! S hogy majd a troliburgeres bevételéből — amit egyelőre kísérletképp csak öt kocsira, no meg persze a sorsjegy! — próbálják fedezni a további buszok átalakítását. s hogy mindez talán már (jövő) novemberben elkezd működni. Mondom, mindehhez semmi kedvem nem volt. Az igéket, a kötőszavakat, meg az időhatározókat tudtam előre, a főneveknek meg úgyis mindegy. Magyarázatra egyébként sincs szükségünk. Csak arra. hogy állítsák le a fűtést! -okta-