Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

A hullámzó tömeg egyik „hullámhegye" a Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat sátránál csúcsosodik. Ki perecet, ki hatáliLas kenyeret... — Miket árulnak? — kérdezem szemlézés közben ' Horváth Józsefet, a mindszenti kenyérgyár vezetőjét, aki mintegy munkatársával dolgozik azért, hogy folyamatos legyen az ellátás. — Almás, mákos pitét, perecet, péksüteményt, '2, 3 és 4 kilós házi kenyeret, meg szentesi házi kalácsot árulunk. — Minden tiszteletem azé, aki innen hazacipeli azt a négy kilós kenyeret. — nézek a hatalmas „süteményre". — ' A?. öregek azt szeretik, az ő kedvükért sütjük a 3 és 4 kilós kenyeret. — Mondja, az új kenyér' tényleg uj búzából van? — Garantáltan! — Honnan il\)en biztos benne? — Saját szernemmell győződtem meg róla; mit őrölnek a vásárhelyi malomban, ahonnan a lisztet kapjuk. — A vevőkben fölmerül ez a kérdés? — Természetesnek veszik, hogy a legfrissebb őrleményből sütjük a kenyeret, de ez tényleg így ds van. — Külön műszakot tartottak az új kenyér érdekében? — Igen. Szombat éjjel 28 mázsa kenyeret sütöttünk, úgy nézem, ebből nem is marad egy deka sem. 2 1989. augusztus 22., kedd Szent István napján - Ópusztaszeren (Folytatás az 1. oldalról.) vetkezményeit sokáig szenvedték. Ide sorolom a második világháború végén vagy utána máig is tisztázatlan körülmények között szovjet lágerekbe elhurcolt embereket is. Talán, még nem késő azoknak az erkölcsi, anyagi kártalanítása, akiknek az 50-es években az életét, családját megroppantutlák a törvénytelenségek, a kitelepítések, a munkatáborok és a bányák. Köztünk maradnak azok is, akik az 1956-os véres társadalmi kataklizma áldozataivá váltak, s azok is, akiket az utána következő években ártatlanul kivégeztek. De ne feledkezzünk meg azokról sem, akik káderlapjukon és mindennapi életükben évtizedekig hurcolták magukkal a rájuk ütött szégyenbélyeget. A megpróbáltatások ütötte, máig nem gyógyuló mély sebeket máig sem orvosoltuk, sem emberi szóval, sem civilizált tettekkel. A nemzetnek pedig nagy szüksége van arra, hogy biztosítékot kapjon: soha nem térnek vissza a rossz emlékű idők. Múltunk tisztázása — az érték őrzésével és gazdagításával — jelenünk politikai és lelki görcseit is oldja. Éppen ezért, a nemzeti megbékélés szellemében, az Országgyűlés már a legközelebbi, szeptemberi ülésén indítványozhatná, hogy az új alkotmány október 23-át nyilvánítsa nemzeti emléknappá. Az ország, a nemzet érdekeinek felül kell emelkedniük a szűk pártoskodás keretein, és az egyéni sérelmeken is. Mint oldott kéve Olyan világot akarunk itt, ahol a népek maguk rendelkezhetnek sorsukról, önállóan választhatják meg fejlődésük útját, és a jövőben nem dübörögnek fel — íxz „internacionalista segítség" ürügyén — az idegen tankok. Azon vagyunk, hogy ez Európa megosztottságát jelképező vasfüggönyt, a jelképes és valóságos falákat, a népeket elválasztó határzárakat minél előbb lebontsuk, hogy a béke és biztonság érdekében és jegyében a különböző nyelvű, nemzetiségű emberek egymásra találjanak. A mi népünk, a magyarság, mint az oldott kéve szétszóródott a világban. Voltak, akik önként távozták, másoknak viszont megkérdezésük nélkül szabtak Pártok sátrai Az egyesületek, pártoik sátrait sorban a Szegedi Erdély Kör kezdi, őket követi az MDF sátra, egy tévékészülékből Csurka István beszél a bámészkodókhoz. Tíz ora körül még a kisgazdák sátra előtt áJldogálnak a legtöbben, bajuszos öregurak, fiatalemberek; a bejáratra szögezett jelmondat — Isten, haza, család — alatt kis kosárkában almák piroslanak. A Magyar Néppárt következik. A szociáldemokraták tagtoborzást hirdették és olcsó porköltet kínáltak. Sátruk elölt piros ruhás kislány osztogatja a párt programját taglaló röplapot Tudja-e, kérdem, kik a szociáldemokraták? A munkások életkörülményeiért harcolnak, hogy jobb legyen nekik, néz fel magabiztosan. Most megy nyolcadikba, szegedi, s persze a papa szocdem... új határt. Vannak olyan országok — mint Románia —, ahol megmaradásukat, puszta létükét veszélyeztetik. Az e tájon élők mindig is érzékenyek voltak a szenvedesek iránt. így van ez most is, ha hozzájuk odaátról, Romániából jajkiáltások, halálhírek jutnak el, ha a megszomorított, megalázott emberek fájdalma feljajdul, vagy amikor, mint még nemrégen, megcsonkított emberi hullákat, gyermekeket sodort a Maros vize... Ezért kötelességünk, hogy fellépjünk a nemzeti és faji megkülönböztetéssel szemben, bárhol is történjék a világban De még inkább feladatunk, hogy kiálljunk a magyarság ügye mellett, minden lehetséges eszközzel, a nemzetközi szolidaritásra is támaszkodva fellépjünk az odaáti önkényuralmi rendszer emberi és nemzetiségi jogokat tipró intézkedései ellen. Szabad, demokratikus Magyarországot! Szűrös Mátyás a továbbiakban beszelt arról a ránk váró nagy feladatról, amelylyel a szabad, demokratikus Magyarországot kell megteremteni. Az Országgyűlés szerepéről pedig a kővetkezőket mondta: lehet arról vitatkozni, hogy e parlament legitim vagy sem, megfelelő-e az összetétele vagy sem. Egy dolog azonban biztos: ez az Országgyűlés történelmi küldetést teljesít azzal, hogy törvényalkotó munkája során lebontja az alkotmányos jogállam kialakítása előtt álló akadályokat. A jövőben a nep altal választott, megfelelő összetetelu parlamentre, középerős köztársasági elnöki intézményre, stabil, erős, határozott kormányzatra, és korszerű alkotmánybíróságra, független bíróságokra/és jól működő helyi önkormányzatokra van szükség. A történelmi példák arra intenek minket, hogy olyan demokratikus intézményeket kell kialakítanunk, amelyekben fiem jöhet létre hatalmi monopólium, és senki kezében sem összpontosulhat túl nagy és ellenőrizhetetlen hatalom. Addig is azonban, amíg nundez megvalósul, elengedhetetlen, hogy országunk megőrizze politikai, gazdasági stabilitását. Fórum, bel- és helyi politikáról A minden évben szokásos politikai fórum résztvevői 11 órára gyülekeztek a kettős színpadon. Havas Henrik rádióriporter műsorvezető ismertette meg' a nagyszámú közönséget a fórum résztvevőivel. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Vastagh Fal. az MSZMP Csongrád megyei első titkára és Lehmann István, a megye tanácseU nöke köré a különböző pártok és szakszervezeteik képviselői gyűltek üssze. A Szabad Demokraták Szövetségét Jankó Attila, a Fiatal Demokraták Szövetségét ökrös Tamás, a Magyar Néppártot Förgeteg Szilveszter, a Kisgazdapártot Boros Imre, a Magyar Demokrata Fórumot Lezsák Sándor, u Szociáldemokrata Partot Szilágyi Gábor. a szakszervezetek megyei tanácsat pedig Horváth Károly képviselte^ Az. előre beküldött kérdéseken kivül a közönség soraiból papírra írt kérdések is eljutottak a műsorvezetőhöz. Mikor kell köztársaságiéi- cigányság ugyanúgy hozzánököt választani, s milyen tartozik azországhoz, minta hatalommal rendelkezzen? nemzetiségek, s eszerint kell — hangzott az első nagyobb nekik jogokat biztosítani, horderejű feladvány. Szűrös Hogy jogaikkal é.lnek-e, Mátyás azt tartotta fontos- akarnak-e jelöltet indítani a. nak, hogy a leendő köztársa- választásokon, azt viszont sági elnök kezében ne ossz- már nekik kell eldönteni, pontosuljon túl nagy hata- Szűrös Matyas megértően lom. Vastagh Pal szerint a nyilatkozott a budapesti cikorszeru államszervezet gánytürttétésröl, s azt is teregyes elemeit nem szabad meszetesnek tartotta, hogy szétdarabolni, s az átmenetet a Parlamentben kepvlseloje úgy kell megvalósítani, hogy legyen ennek a nepcsoporta kurmányzókepesség fenn- nak. maradjon. Lezsák Sándor Közel hasonló volt a résztazt fejtette ki, az ország vevök álláspontja a Romáugyan sodródik a korma- niával kapcsolatos kérdésnyozhatatlan állapot leié, körben is. Szűrös Mátyás megsem a köztársasági elnök sajnálattal állapította meg, megválasztása a legfonto- hogy szomszédunk aggasztó sabo probléma. Jankó Atti- magatartása miatt tovább la arról beszélt, ha az elnök bonyolódott a magyar—rofeloszlathatja a Parlamen- mán viszony. Ettől függettet. rendelkezhet a hadsereg lenül kötelességünk különös fölött, akkor nem lehet ko- figyelemmel kisérni két és zeperosnek nevezni; vagyis fél millió erdélyi magyar a szabad demokraták minél sorsát — mondta. Ökrös Takisebb hatalmat óhajtaná- más arról beszélt, hogy a nak a közta rsasági elnöknek, szervezetükben levő fiatulok A választásoknak március- tömegesen utaznak Romában kellene zajlani, ha ad- niába, eleiemmel és szellemi dig nem az ellenzek kifá- taplalekkal próbáivan segirasztása folyik, megbeszélés teni az ottaniaknak. Lezsák címen — tette hozzá Jankó Sándor figyelemreméltónak Attila, ökrös Tamás szerint értékelte, hogy Karpátalján a jelenlegi gyenge demokra- remeny van az ottani maciénak egy gyenge elnöki gyarok autonómiájának megteremtésére. Mindent meg kell tenni annak érdefunkció felel meg. Ezzel összefüggesben az ország hivatalos elnevezésének kérdése is szóba került. keben, hogy Romania, EuroA fórum résztvevői nagyjá- p'a szégyene is ebbe az irányból egyetértettek abban, nem ba tartson — hangoztatta szükséges a „nép" szót a Lezsák köztársaság elé biggyeszteni, mert a „köz" szó amúgy is Helyi ügyek is szóba keutal a népre, nem beszélve rültek a fórumon, s ezekben arról, hogy az eredeti „re- mar korántsem volt ekkora publika" kifejezés a nép kö- az egyetértés. LeKmann Istzössegét jelenti. ván elmondta, a részben a A politikai fórumok meg- lakásfelújítási alapkerülhetetlen témaköre a íabo1 felújított pártszékház magyar hadsereg létszáma ootranyos ügyet ha jogilag es a szovjet haderő magyar- meg nem is, gyakorlatilag országi tartózkodasa Szűrös mar rendeztek azzal, hogy a Mátyás azt mondta, kisebb, pártbizottság lemondott a de korszerűbb magyar had- Rákóczi téri épületéről. Vasseregre van szükség, a szov- f^S11 PaI arról beszélt, hogy az jet csapatokat pedig f'okoza- egyetemi nyelvi képzést fogtosan ki kell vonni hazánk- Jók segíteni a fölszabaduló ból. Megnyugtató Jehet — épületrészek. Ökrös Tamás tette hozzá —, hogy Gorba- azonban korántsem értett csov is egyetért ezzel az el- egyet ezzel a megoldással, s képzeléssel. Jankó Attila azt hangoztatta, a lakásfelúgy nyilatkozott hogy ide- újítási alapba kell visszatégen csapatok itt-tartózkodá- ríteni az onnan elvett-pénzt, K s egyebkent sem a felsooksa idejen nem lehet nemzeti tatásban a legnagyobbak a szuverenitásról beszélni. létesítménygondok Szegeden. A ciaánusáanal kanrsoH- Sokkal égetőbb a küzépiskolofSTTfelS. lás ^ P-blemaja. Nevezetesen az is: állít-e va- Nemrég még elképzelhetetlamelyik párt cigány képvi- len lett volna az egyetértés selőt a választásokon. För- abban a kérdésben: kivonulgeteg Szilveszter szerint a janak-e a pártszervek a munkahelyekről. Must azonban mindenki úgy vélekedett, a lakóhely legyen a politizálás színtere. Jankó Attila mindezt azzal is megtoldotta, egyes helyekről (fegyveres testületek, bíróságok) nem elég kivonni, ki is kell tiltani a politikai szervezeteket. Szilagyi Gábor azzal egészítette ki mindezt: független és erős szakszervezetekre van szükség a munkahelyeken, nem partra. Természetszerűleg szó esett a politikai egyeztető tárgyalások egyik kulcskérdéséről, a helyi sajtó témaköréről is. Lehmann István azt mondta: ha társadalmi közmegegyezés van arra vonatkozólag, hogy a tanács legyen a helyi lapok gazdája, ők vállalják ezt a feladatot. egyébként nincs szándékukban lapot indítani. Szűrös Mátyás szerint kor-, szerű tájékoztatási törvényre van szükség a rendcsináláshoz. Förgeteg Szilveszter azt kérdezte: mi jogon sajatítja ki az MSZMP az első koalíciós lapot, a 79 éves Délmagyarországot, amely ma is azokat illeti, akik megalapították. Boros Imre kijelentette: meg kell szüntetni a vidéki lapoknál az MSZMP monopolhelyzetét, enelkül nem lehet szabad választásokról beszélni, ökrös Tamás szerint vezekléssel is felérne, ha vagyona felét visszaadná az MSZMP annak, akitől elharácsolta. Vastagh Pál úgy nyilatkozott, pártja ragaszkodik tulajdonához, de nem zárkózik el szélesebb érdekek képviseletétől. Határozottan kijelentette, szó sincs arról, hogy összevonnák a Csöng rád Megyei Hírlaput és a Délmagyarországot, s ha netán lenne ts ilyen torekves, ö azt egyaltalan nem támogatja. A másfél órás politikai fórum utolsó perceiben a résztvevők egy-egy mondatban nyilatkozták az általuk képviselt eszmékről. Szűrös Mátyás örömmel üdvözölte az idők változását, melynek során lehetővé vált, hogy ily különböző nézeteket valló emberek ülhettek egy asztalhoz. Förgeteg Szilveszter azt kérte, adják vissza a falunak az önrendelkezes jogát. Boros Imre a tulajdonviszonyok rendezésének szükségességét hangoztatta. Horváth Károly a biztonságos és teljes körű foglalkoztatást jelölte meg legfontosabb célként. Szilágyi Gábor úgy fogalmazott: idő, bizalom, információ kell a demokráciához. Lezsák Sándor némi pátosszal foglalta öszsze mondandóját: „jöjjön el a mi országunk". Az összeállítást Balogh Tamás és Darvasi László irta, a képeket Nagy László készítette. «