Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

1989. augusztus 11., péntek 15 A Turandot a sztár Nagy Dásztó felvétele A mindenkori szabadtéri operaelőadások reprezentánsá­nak, követendő példának sikeredett idoi Turandot har­madik előadása még hátravan (tegnap este tartották a másodikat); pénteken a szerencsés jegytulajdonosok a „másik" szereposztást élvezhetik, hiszen a kitűnő Szvet­lana Kotlenkót váltja a „mi Turandotunk", az ugyancsak kiváló Misura Zsuzsa, Tokody Ilona fantasztikus Liuja utón ezúttal Pitti Katalinét hallhatjuk. Az olasz kar­mester, Angclo Cavallaro is tegnap búcsúzott, pénteken Pál Tamás vezényel Gerincpróbáló idő A mikor Nyers Rezső, az MSZMP elnöke legutóbb Kecskeméten járt, még előtte voltunk az idő­közi országgyűlési képviselői választásoknak. Dr. Kiss István, az MSZMP kecskeméti képviselőjelöltje okkor panaszolta elkeseredetten a párt elnökenek: a város ismert állami és gazdasági vezetői, akik egyko­ron többnyire éppen párttagságuk révén jutottak mos­tani székükhöz, csendes szemlélőként ülték végig a je­lölőgyüléseket. Az egykor politikai szempontok figye­lembevételével (is) kinevezett, felkészültnek mondott) elvtársak, saját bevallásuk szerint, féltek vitába száll­ni a vetélytárs szakértőivel. Bár ugyanez elmondható a pártapparátus tagjairól is. „Gerincpróbáló időket élünk" — mondta erre, in­kább szomorúan, semmint megnyugtatásképpen Nyers Rezső. De vajon mire gondolt ekkor, kiknek a gerin­cére? Arra talán, hogy hány ember is kapja azért a fi­zetését, hogy az MSZMP politikáját segítse érvényesí­teni? Azokra, akik az elmúlt évtizedekben egyenlőség­jelet tettek, mert tehettek, a szolgálat és az uralkodás közé? Kecskemét és Szeged, vagy korábban Gödöllő példázza, hogy csődót mond az évtizedekig misztifikált tudás, amint hús-vér ellenfelek kerülnek a porondra. Meddig lehetnek még ekkora urak az elvtársak? Melyik párt tűrné ei, tőlünk kissé nyugatabbra, hogy emberei ilyen könnyedén, erőlködés nélkül adják fel „hadállásaikat"? Nem attól van, nem attól lehet rossz szájize a vesztes képviselőjelöltnek és szavazóknak, vagy az MSZMP-tagság egy részének, hogy alulmaradtak; en­nek lehetőségével már számolniuk kell. A semmittevés, pontosabban hatástalanság azonban elfogadhatatlan. Különösen, hogy a vereség óta sorra nyilatkoznak az érintettek és különböző rendű-rangú feletteseik, hogy „nem vettük egészen komolyan az időközi választáso­kat", „visszafogott volt a kampányunk", és „rosszul mértük fel ennek jelentőségét". Vajon miért hallgattak azok a vállalatvezetők, akiknek ?sebében még mindig ott lápul az a bizonyos piros könyv? Nekik miért lehet közömbös, hogy ki képviselj őket az ország házában? Kiss István képviselőjelölt szerint — kivárnak. Mit lehet tudni, előfordulhat, hogy az általános választá­sokon az ellenzék kerekedik felül. Márpedig akkor jobb ma háttérben maradni, kivárni, amíg egyértelművé válnak az erőviszonyok. Lehet, hogy nem is túl soká, majd kamatostul megtérül a mostani hallgatás. Erre számítanak? Persze, meg lehet érteni őket is. az évtizedekig tomboló kontraszelekció eme torz gondolkodású szüle­ményeit. Eddig bevált ez a taktika. Csak jól kellett helyezkedni, a kellő pillanatban 6zólni, máskor meg csendben maradni, s közben nyugodtan lehetett ara­szolgatni felfelé a ranglétrán. Csakhogy a sumákolások, a helyezkedések korának itt egy darabig mindenképpen vége fog szakadni C sak annyi kell, hogy gondolkodjanak egy kicsit koalíciós fejjel! Kj szívleli a köpönyegforgató­kat, akik mindig a győztes oldalára állnak, de maguk még a legszükségesebbet sem teszik meg a győzelemért? Kell-e vajon olyan ember bármely létező, vagy ezután siülető pártnak, aki a szekéren csak utaz­ni szeret, de ha kell, megtolni képtelen?! Az időközi választásokon nem az derült ki, hogy „lassabban tudják csak tolni, mint a vetélytársak", ha­nem mindenekelőtt az, hogy meg sem próbálták." A választásoknak mindig van végeredménye, va­laki mindig gyöz, míg mások alulmaradnak. Nincs kö­zépút, kár sumákolni, és nincs mire várni. Fekete Gy. Attila diáktalálkozó A hét végén, szombaton utcazenészek fesztiválját rendezi meg Nyíregyházán a Nyírvidék, a városi hetilap. A városnappá is kikiáltott rendezvényen lesz fórum, utcabál, pantomimesek elő­adása — és persze dönthet a néző, kinek ítéli a feszti­váldíjat. Augusztus 22. és 26. kö­zött lesz Debrecenben az egyetemisták és főiskolások országos turisztikai találko­zója, melyre 5-6 ezer diá­kot várnak. A Vekerdi-tó partján sokféle, kulturális, sport-, szabadidős, termé­szetjáró és turisztikai prog­ramot kínálnak majd a résztvevőknek, akik bővebb információt az 52-es kör­zetszámú 15-700-as debrece­ni telefonszámon kaphatnak. Szegeden nem észlelték Újszülöttek lázas megbetegedése A TV Hiradó augusztus 12-én a debreceni szülészeti klinika újszülöttjeinek lá­zas megbetegedései kapcsán hivatkozott szegedi újszülöt­tek megbetegedéseire is. A lakosság és a joggal aggódó terhes kismamák tájékozta­tása céljából a Csongrád megyei helyzetről az aláb­biak szerint adunk tájé­koztatást­Szegeden sem a SZOTE, sem a városi tanács kórház szülészeti osztályához kap­csolódó újszülöttosztályon ez ideig megbetegedés nem volt. Csongrád megye töb­bi kórházából — a szente­sit kivéve — hasonlóképpen nem jelentettek megbetege­dési esetet. Szentesen ' a v. t. kórházban 1989. au­gusztus 8-ával kezdődően 10­éig bezárólag 4 újszülöttnél és 2 koraszülöttnél észlel­tek lázas állapotot, minden más szervi megbetegedés nélkül. Ezek a betegek 4 nap alatt kezelésre láztala­nodtak. A betegek bakte­orológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult. Vírus­vizsgálatuk folyamatban van. A kismamák tünet­mentesek. Tekintettel arra, hogy évek óta augusztus hónap­ban egy vírusjárvány szo­kott végigsöpörni terüle­tünkön, ami a felnőtt la­kosságnál tüneteket nem okoz, de megbetegíti a véd­telen csecsemőket. kis­Karigazgató: GyüdiSándor A tehetséges emberre, úgy hiszem, majdnem mindegy, milyen feladatot osztanak. Az olyan, személyiség, aki viszonylag korán be tudja mérni tehetsége mértékét, az alázattal végzi a rábízott munkát. A „mosoly" és a Turandot próbáin figyeltem Gyüdi Sándort, s feltűnt, hogy fiatal kora és rövid karigazgatói pályafutása el­lenére, egyformán otthono­san mozog a zenekari árok­ban. a színpadon ós a néző­terén. Vezényli az énekkart, praktikus tanácsokkal látja el a kórustagokat, beénekli az énekesek szólóját, mint akusztikai kontroll jelez vissza a színpadról a néző­téren Ülő rendezőnekj Ha kell, tolmács is Cavallaro karnagy úr és a zenekar között. Az ideális színházi embert véltem benne felfe­dezni, olyat, aki mindenki­nek szívesen bedolgozik. S teszi mindezt visszafogottan, mértékletességgel. Gyüdi Sándort tíz éve ismerem, ezért tegeződünk. — Rólad kérdeztem nem­rég egyik színházi kollégá­dat. azt mondta: talüig be­csületes. Mitől tartják az embert a Szegedi Nemzeti Színházban, talpig becsüle­tesnek? — Talán attól, hogy nem áll le senkivel senkit szidni. Persze, könnyű is a dolgom, mert engem nincs miért irigyelni. Nem szívesen ve­szek részt semmilyen párt­harcban. Oberfrankot és Gregort egyformán becsü­löm. Egyiket azért, mert. ér­téket hozott létre az elmúlt évek alatt, ós most is gond­ja van rá, hogy ez ne sem­misüljön meg. A másikat azért, mert elfeledve min­den múltbeli sérelmét, sze­mélyisége és tehetsége sú­lyát latba vetve, minden ere­jével jó szegedi operát akar. Tőlem mindketten ugyanazt kérték: tisztességes, korrekt módon tanítsam be a kar­nak a szólamokat; a többit rém bízták. — Ennyi egy karigazgató dolga? — Rendezője válogatja, hogy a darab próbálásakor milyen szerepet szán a kar­igazgatónak. Van. aki csak azt várja tőlem, hogy hátul „eligazgassam" a kórust. Megmutassam, ki hová áll­jon. Itt most többről van szó. A Turandot olyan ope­ra. melyben óriási szerep jut a karnak. Nem mind­egy. hogy a „nép hangja" hogyan szólal meg. Az ideá­lis hangzást nekem kell ki­hozni, a rendező által moz­gatott kórusból. Persze, itt sincs nehéz dolgom. Ez a csapat nagyszerűen tiud együtt dolgozni, a kórusta­gokkal régóta ismerjük egy­mást. — Ügy túnt nekem, hogy kívülről tudod az egész par­titúrát. így van? — A Turandot olyan mű, melyben folyamatosan, egy­mást felváltva szólal meg kórus és énekes. A próbák alatt az ember egy-kettőre megtanulja az énekesek sze­repét is. Nem kell hozzá kü­lönösebb tehetség. — Szereted az operettet is? — Nem. Kifejezetten ide­genkedem töle. s nem is ér­tek hozzá. Azt hiszem, az én korosztályom nemigen tud mit kezdeni ezzel a mű­fajjal. Mi másfajta könnyű­zenén nőttünk fel, nincs semmiféle kötődésünk, él­ményanyagunk azokhoz a „tartalmakhoz", melyeket az operettszerzők fogalmaztak meg. Persze, a muzsika le­het jó. nem vitatom. — Sokak szerint ez a munkakör dobbantódeszka a karmesteri státushoz. Hogy látod ezt? — Én nem tekintem an­nak. Ügy érzem, van miit tanulnom a következő öt­hat évben. Ez az elsó ke­nyérkereső állásom, s tudom, az itteni karmesterek sokkal többet tudnak nálam. Az akadémián karvezetésből diplomáztam, a kórusmuz&i­kához értek, s nem tekintem négermunkának ezt a tevé­kenységet. Természetesen, ha később más feladatot is kapok, nyilván, szívesen ki­próbálom maid magam. Pacsika Emília BaliReflex Tekintet Ha a demokrácia kifeje­zésnek volnának érzelmei, darab ideje már biztosan sírna, nvögne, amikor hasz­nálják. Nem csupán azért, mert a szavak családjának munkamegosztásában túlzott teher hárul rá, sokszoros koptatásnak ikell ellenállnia — ellentétben például a dal­lamos hangzású fülolajjal, amit évek óta ki nem ejt a száján senki —, hanem leg­főképp azért, mert gyakran méltatlan társaságba kény­szerítik. Olyan szavakat biggyesztenek mellé, ame­lyek egyáltalán nem hozzá­i'llőek. Ez az alkalmaztatás azt is bizonyítja, demokrá­ciának az igazi jelentését sem értik használói; igy még érthetőbb lenne, ha csüggedne. Érzelmek híján azonban csak szótlanul tűr, ellenál­lóképességet nélkülözve r>e­dig bárkinek kijön a száján. Azoknak is, akik úgy gon­dolják: a demokrácia azt jelenti — nekik ezután jó lesz, és áltálában csak a — szerintük — értékes diadal­maskodhat. Azt mondja A Hétben a belügyminiszter: nekünk te­kintettel kell lenni mindkét Németország érdekeire. Azt kérdezi ismerősöm; normá­lis ez az ország, hogy pén­zeli a sok ideözönlő románt, ahelyett, hogy visszaküldené a felét? Nyilatkozza az arra érdemes: módosították ugyan a honvédelmi törvényt, de kell egy bizottság, amely megvizsgálja, valóban lelki­ismereti-e a lelkiismereti ok. Nem kell tekintettel len­nünk mindkét Németország érdekeire. Nem kell vissza­küldenünk a románok felét. Nem kell újabb bizottság. Egy dolog szükséges: hitelt adni saját szavunknak. Ha aláirtunk egy egyezményt, ha alkottunk egy törvényt, annak áz utolsó betűig meg, kell felelni. Véget kell vetni az egy lépést előre, kettőt hátra gyakorlatának. Ha aláírtuk a menekültügyi konvenciót, érzelemmentesen alkalmaznunk kell a kelet­németekre is. Ha egyszer adtuk az aláírásunkat, nem lehet szempont, hogy Kelet­Berlinben megharagszanak ránk. Ha végre úgy cselek­szünk az erdélyi menekül­tek ügyében, ahogy véreink­kel szükséges, akkor ettől nem választhatjuk el a tényt: gonosz elmék fondorlata söpredéket is átsegít hoz­zánk. Ha kultúrnépek gya­korlatához igazodva nem kényszeritünk fegyvert an­nak a kezébe, aki nem akar lövöldözni, tűrjük el, hogy olyan is a fegyvermentesek közé áll, akinek valamilyen ravasz szempontja diktálja ezt. A demokrácia nem a „jók" diadalmenete. Ahhoz, hogy az arra érdemesek biztosan jól járjanak, érdemtelenek beszürődését is el kell visel­ni. Zokszó nélkül. Ezt kell tudomásul vennünk. Ellen­kező esetben a „rosszak" ül­dözésének a „jók" is áldoza­tául esnek. 'Bizonyos Sztálin és Rákosi nevű férfiak mű­vészi tökélyre fejlesztették ezt a módszert. Ezt vegye te­kintetbe, aki szájára veszi a demokráciát. Balogh Tamás gyermekeket és az immuno­lógiailag nem érett újszü­lötteket; megelőző jelleg­gel a szülészeti osztályok újszülöttrészlegeinél foko­zottabb fertőtlenítést és ápo­lási előírásokat vezettünk be, a betegeket ápoló osz­tályon pedig látogatási ti­lalmat foganatosítottunk Kérjük a szülésre jelent­kező kismamákat, hogy fel­vételük előtt az orvosnak mondják meg, amennyiben az elmúlt hetekben láz és hasmenés tüneteit észlelték magukon. Dr. Kiss Ilona, a járványügyi osztály vezetője Dr. Kajáry Irén megyei főorvos Semmi sem indokolja... ... Üjszeged főutcájá­nak, a Rózsa Ferenc su­gárútnak a névváltozta­tását — olvasom az uj­szegedieknek címzett, s hozzájuk nyilván el is juttatott, sokszorosított le­vélben, melyet a maros­tól népfrontbizottság, s az MSZMP újszeged— szőregi lakóterület, bi­zottsága neveben postáz­tak. Igaz is, mi indokol­ná? — morfondírozok magamban —, hiszen az 1942-ben mártírhalált halt újságíró nevét három évtizede viseli már a sugárút, munkásságát méltató emléktáblát is elhelyeztek az első- haz falán — s ezt a mun­kásságot igazán nem kell ma sem szégyell­nünk. Ráadásul, leg­alább öt., nagy forgalmú intézmény postacíme és 450-500 lakó lakáscíme változna meg — elen­gedhetetlenül adminiszt­rációs és postázás! ne­hézségeket okozva Jó-jó, de miért kéli most bizonygatnunk az esetleges névváltoztatás pazarló és fölösleges voltát? Mert minden, Rózsa Ferenc sugárúti lakos postaládájába be­dobtak a minap egv — aláírás nélküli — kér­dőívet, vagy inkább sza­vazólapot. Az érintettek egyetértését kérve, Szent-Györgyi Albert nevének ilyetén megörö­kítését javasolják — a nem tudom, kik. Ha már a Nobel-díjas tudós nevét összehozni óhajtanánk egy újszege­di utcáéval, inkább a — most — Gyapjas Pálról elnevezett, egykori Beth­len utca volna ajánlha-r tó. Annak 38. számú há­zában lakott ugyanis Szent-Gvörgyi Albert, s ott emlékházat tervez kialakítani a város és az orvosegyetem! Melyet egyébként a tudósról ne­veztek el . . . P. K. Országos találkozóra készülnek Országos találkozót tart augusztus 24—26. kozott -Pé­csett a Város-Kózség Védő és Szépítő Egyesületek Szö­vetsége — jelentették be a szervezet képviselői hétfői sajtótájékoztatójukon a Ha­zafias Népfront székházában. A konferencia helyszínéül szolgáló Polluck Mihály Fő­iskolán kilenc szekcióban cserélik majd ki tapasztala­taikat a 150 tagegyesületet tömörítő szövetség képvise­lői

Next

/
Oldalképek
Tartalom