Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám

n 79. évfolyam, 174. szám 1989. július 26., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Nem az 53 millió a fontosabb!... Még július 7-én, az előző napi megyei tanácsülésről tudósítván, megkockáztat­tuk a kérdést: vajon a tes­tülethez hasonlóan nem­mel szavazott volna-e az Újszegeden levő, megyei ok­tatási iközpcmt funkcióvál­tásáról, középiskolákén ti hasznosításáról annak a 3 és félezer Csongrád megyei — de nem Szegeden lakó — diáknak apja, anyja, aki itt tanul a városban. A kérdés — fájlalhatjuk csak — ma is időszerű még. A középis­kolai tanteremhiány eny­hítésére kidolgozott, s az MSZMP, valamint a megyei tanács munkatársaival több fordulóban tárgyalt elkép­zelés kútba esett ugyanis. Olyannyira, hogy megoldást fölcsillantó variációkban már szó sincs a Közép fa­sori oktatási központról. Akkor hát? Mi lesz a tanév­kezdéskor? — kérdeztük Szeged tanácselnökét, Cson­ka Istvánt — Egy tévhi tet gyorsan el kell oszlatnom. Nekünk nem elsősorban az 1989—90­es tanév helyhiánya miatt fő B fejünk, hanem a követke­ző évi, meg azazutáni tan­1 eremgondak aggasztanak bennünket. Az idén, ha szükségrnegoldásokkal, és igen-igen szorosan is, de minden középiskolást asz­talhoz tudunk ültetni. Más kérdés, hogy mit szólnak majd ehhez az iskolaigazga­tók, a pedagógusok, s per­sze, maguk a zsúfolódó diá­kok. Ami meg aggasztó, hogy bő egy héttel ezelóttig, egészen pontosan az elmúlt hét hétfőjéig a városi taná­csot mintha nem is tekin­tették volna e kérdésben il­letékes tárgyalópartnernek. „Az idén még jut hely minden középiskolásnak" — mondja a város tanácselnöke. — „De jövőre ?" — A DM olvasói — az ed­digi tudósításokból, cik­kekből — myomon követhet­ték a folyamatot, melyben gyors költözés, épületátadás terve, aztán át nem adása, egyetemi oktatási célú hasz­nosítása éppúgy előfordult, mint miniszteri látogatás es szakértőt értékbecslés. — Sőt, folytatva a sort, miniszteri titkárságvezetői telefon is volt, épp a múlt hét hétfőjén. Megkérdezték, mit szólnánk hozzá, ha az ominózus 53 milliót (amivel a tanács „beszállt" a Komó­csin téri pártszékház építé­sébe) a művelődési minisz­térium adná vissza a város­nak. Okét ugyanis a Rá­kóczi téri épületrész megvétele érdekli, ott a tudományegyetem jogi ka­rának tervbe vett felújí­tása idején el tudnák kép­zelni a joghallgatók oktatá­sát. — Merthogy az középisko­lai célokra egyébként sem fetelne meg ... — Igen ám, csakhogy meg­kapnánk ugytan a lakóház­felújítási alapból elvett pénzt, vissza is juttathat­nánk azt oda — erről per­sze a városi tanacsnák kel­lene döntenie —, de akkor még egy lépést sem tennénk a középiskolai tanterem­szám bővítéséért. (Megint csak részletkérdés, hogy az évekkel ezelőtti 53 millió inflálódását sem kellene fi­gyelmen kívül hagyni...) Ezért úgy gondolom, hogy jogos a kérése a városnak: vonják be a minisztérium és az egyetem közti tárgya­lásokba, ismerjék el azt a jogát, hogy méltányos és minden fél számára elfo­gadható megoldást dolgoz­zunk Iki. És hangsúlyozom, nem az 53 millió visszaszer­zése a fontosabb most, na­nem hogy a tanteremhiány várható feszültségét mi­előbb enyhítsük. — Van erre remény? — Mindenesetre ígéretet kaptam Vastagh Páltól, az MSZMP megyei első titká­rától, hogy a most már a Rákóczi téri épületrészről folytatandó tárgyalásokba a várost is bevonják, s re­mény van rá, hogy az egye­tem rektorával, ha a sza­badságról augusztus ele­jén visszatér, sikerül — rö­videbbre zárva a kört — megegyeznünk. Megismé­telném: a középiskolai fe­szültségeket oldandó — s ez szerintem a minisztéri­umnak, az egyetemi képzés­nek, a megyei tanácsnak és pártbizottságnak legalább annyira érdeke, mint a va­rosnak — kompromisszumra is késznek kell lennie min­den érintettnek. Pálfy Katalin Hazánk egyfajta híd szerepet kíván betölteni Kelet-Nyugat között Magyar pártvezetők moszkvai tárgyalásai Nyers Rezsó, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára — akik hét­főn este érkeztek egynapos baráti munkalátogatásra a szovjet fővárosba — keddi moszkvai programja korán reggel, a Lenin-hegyi kor­mányszálláson megtartott munkareggelivel kezdődött, amelyen a magyar vezetők a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel folytat­tak kötetlen eszmecserét. A korábbi párttalálkozók programjához képest új elemnek tekinthető találko­zó is jelzi a magyar veze­tésnek a két nép kapcsolatai ápolására irányuló törekvé­sét. A találkozón szovjet részről jelen volt Georgij Szmirnov, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnö­ke, a Marxizmus—Leniniz­mus Intézet igazgatója, va­lamint az SZMBT alelnökei, más vezető munkatársai. Nyers Rezső és Grósz Ká­roly a munkareggelit köve­tően az SZKP KB székhá­zába indult: itt moszkvai idő szerint délelőtt tíz óra­kor kezdődött meg tárgya­lásuk Mihail Gorbacsov val, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségiének elnö­kével. * Mihal Gorbacsov az SZKP' KB épületében le­vő dolgozószobájában fogad­ta Nyers Rezsőt és Grósz Károlyt, Az MSZMP elnöke és főtitkára moszkvai idő szerint tíz órakor lépett a szerény berendezésű terem­be, ahol Mihail Gorbacsov mindkettőjüket baráti kéz­szorítással, öleléssel kö­szöntötte. (Folytatás a 2. oldalon.) Tudnivalók a pótválasztásról Egyelőre: hárman a mezőnyben A sikertelen szegedi kép­viselő-választás után au­gusztus 5-ére tűzte ki az •Országos Választási Elnök­ség a pótválasztás időpont­ját. Az ezzel' kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta az újságírókat Magyarossy Jó­zsef, a helyi választási el­nök tegnap délelőtt. A vá­lasztási elnökség határozata szerint az ötödiki pó^alasz­tás előtt egy jelölögyülést tartanak, július 31-én, este 6 órakor a felsővárosi lila is­kolában. A korábbi két je­lölt, Dobozy Levente és Raf­fay Ernő indul a pótválasz­táson is, amint ezt a jelöl­teket indító szervezetek be­jelentették a választási el­nökségnek. Arról, hogy ók ketten fölkerüljenek a jelö­lőlistára,* a jelológy ülésen már nem kell szavazni. Mint tegnapi lapunkból is­mert, az MSZMP szegedi végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy jelöltet indít a pótválasztáson: Miklós Károlynak, a Volán műveze­tőjének, a városi MSZMP­elnökség tagjának jelöltté válásáról a 31-ei jelölögyülé­sen szavaznak az arra jogo­sultak. Magyarossy József elmondta, hogy a jelölőgyű­lésen természetesen további uj jelöltek is állíthatók; a gyűlésen résztvevők közül a szavazásra jogosultak egy­harmadának támogatását kell megkapnia valamennyi A dóm „foltjai tr Nekünk, szegedieknek, nem kell Itáliába utaz­nunk egy kis lombardiai hangulatért. Elég, ha elsé­fióMAgyt Kirolyné felvétele tálunk a Dóm térre, s a neoromán 6tílusú fogadal­mi templomot szemlélve, érezhetjük, hogy Szeged jelkepe mennyire más le­vegőt áraszt, mint maga a város. A teret övező, észak-európai ihletésű épületkoszonj is ezt az at­moszférát erősíti. Ez még akkor is igaz, ha a temp­lomból és a térből ma­napság alig látszik valami. A szabadtéri nézőtere (és a Játékok idején a díszle­tek) csekély részét hagy­ják csak szabadon a lát­nivalóknak. Egy ideje a dóm északi oldalát is állványok fog­ják" körül. A felújítási munkákról Kovács József segédlelkésszel beszélget­tem. — Miért volt szükséges a felújítás? — Októberben lesz 59 éve, hogy fölszenteltek a templomot. Ez elég hosz­6zű idő egy epület élete­ben. Az eső, a fagyok sok helyen megviselték. A víz beszivárgott a márványla­pok, klinkertéglák közé, s a fagy szétfeszítette a kö­tőanyagot.' A téglák sem tudtak ellenállni a termé­szeti erők rongáló hatásá­nak Köztudott, hogy az első világháború félbesza­kította az építést — a tornyokon az addig elért üjagasságot a Szózat két sora jelzi. A falak magas­sága akkor még a két mé­tert sem érte el. A foly­tatáshoz már gyöngébb minőségű téglát használ­tak. Ezek közül kell most sokat kicserélni, pótolni. — Kik dolgoznak a fala­kon? — A szentely mellett álló. könyvtár felölj kis tornyot Szabó G. János okleveles építésztechnikus, kőművesmester javítja. A plébánia oldalán levő hát­só tornyot saját munkása­ink újítják fel, — Miért bízták eppen kisiparosra a munkát? — Anyagi okokból. Nem tudnánk megfizetni egy nagy létszámban felvonu­ló építőipari vállalatot !gy mindig annyi munkát végeznek el. amennyit ki tudunk fizetni/ Az erre fordítható anyagi tartalé­kaink szűkösek. Termé­szetesen, kapunk egyházi segítséget, s a hívek ado­mányainak arányában kül­földi támogatást is. — Mennyibe kerül a felújítás? — Három éve — akkor kezdődött a munka — 11 millió forint volt a terve­zett költség. Ma ennek a kétszerese. — Mivel készültek el eddig7 — A keleti oldalon kezdték a javítást. A tám­pillérek repedezett tégláit is kicserélték, a kihullott kötőanyagot pótolták. Az épület azon részeit, ame­lyek különösen ki vannak téve a viz és a fagy ha­tásának, víztaszító anyag­gal kezelik, ez hatásosabb védelmet jelent. A kapu­boltozat és a homlokzat apostolainak mozaikját a Vatikánból kapott anyag­gal egészítették ki, A fő­bejárat szobrait nagynyo­mású vízfecskendővel tisz­títottak meg', akárcsak a nyugati oldalon álló. már­ványból készült Szent An­tal-szobrot Erről kevesen tudják, hogy kút is egy­ben, bár meg sohasem mű­ködött Az épület többi kő­díszére is hasonló tisztítás vár. Nagy feladat lesz a tornyok javítása. Sok he­lyen látszanak még a há­borús belövések, az időjá­rás pedig meg fokozottab­ban rajtuk hagyta a nyo­mát mint az épület más részein. A tornyokat be­lül is rendbe kell hozni, idővel talán Ismét meg­nvílhat.nak majd a közön­ség előtt. — Mikor fejezik be a külső munkákat? — Ezt nehéz elóre meg­mondani. Két-három év még biztosan beletelik, Nyilas Péter új jelöltnek ahhoz, hogy a listára fölkerüljön. A szombati választás ta­pasztalatain okulva, a vá­lasztási elnökség úgy dön­tött, hogy a pótválasztás so­rán a szavazóhelyiségekben valamennyi jelölt fényképét szerepeltetik. A szavazásra jogosultakon kívül csiak a belépési engedéllyel rendel­kezők léphetnek a szavazó­helyiségekbe, ezeket az en­gedélyeket a választási el­nökség névre szólóan adja ki. Azt is elrendelik, hogy a szavazóhelyiségek épületén nem lehet a jelölteket nép­szerűsíteni és a jelöltek sze­mélyesen nem ellenőrizhe­tik e helyiségeket. A kor­teshadjárat fogásai nem tar­toznak a választási elnökség hatáskörébe. Ám az elnök kérte a jelölteket indító pár­tokat, szervezeteket — a je­lenlegi helyzetben tehát a népfrontot (Dobozy Leven­te), a Magyar Demokrata Fórumot (Raffay Ernó) és az MSZMP-t (Miklós Ká­roly) — a megfelelő etikai normák betartására. Minden szervezet és ma­gánszemély, aki a választá­sokkal kapcsolatban akár a korteskedés, akár a szavazás idején bejelentést kíván ten­ni a választási elnökségnek, a szavazás napjáig a követ­kező címre postázhatja: Sze­ged, Lenin körút 34. Au­gusztus 4-től a bejelentése­ket a tanácsházára kell cí­mezni. A tájékoztatón szó volt az érvényben lévő választójogi törvény és a megváltozott, politikai helyzetben zajló választások közötti ellent­mondásosságról, a többi kö­zött a népfront szerepének tisztázatlanságáról. Abraham László megyei népfrontel­nök elmondta, hogy a múlt heti időközi választáson a népfrontnak azért nem állt módjában korteskedni a független népfrontjelölt mel­lett, mert mindazok, akiket nem valamelyik párt indított — és akik aztán időközben ki­estek a versengésből — a nép­front jelöltjeinek számítot­tak. A pótválasztáson más lesz a helyzet, most a nép­front vállalja a Dobozy melletti korteskedést S. E. <7

Next

/
Oldalképek
Tartalom