Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

3 1989. július 1., szombat » „Nekünk minden jelölt egyforma Időközi választás július 22-én Szegeden Csongrád megye l-es szá­mú választókerületében — Apró Antal megüresedett helyének betöltésére — idő­közi országgyűlési képvise­lő-választásról határozott az Elnöki Tanács. Tekintve, hogy ez a választókörzet Szegednek — a Maros és a Tisza folyók, a Római kör­út, a Szilléri sugárút, a Lu­gas utca, a körtöltés, a Csongrádi sugárút, a vasúti töltés és Algyő által hatá­rolt területét, vagyis Algyö, Felsöváros, Tápé, Petőfite­lep, Baktó egy részének la-, kosságát érinti, a választást a városi tanács bonyolítja. Létrehozott egy operatív bi­zottságot, amelyet Tóth László, a végrehajtó bizott­ság titkára vezet. Töle kér­tem információkat, — Már nyilvánvaló, több jelölt is pályázik. A tanács­nak mi köze a jelöltekhez? — Nagyon jó, hogy erről beszélünk legelőször, mert mindenekelőtt tisztázhatjuk; a jelöltek személyéhez sem­mi közünk. A tanács nem állít jelöltet, arra csak a választókerületben lakóknak van joguk. Nekünk minden jelölt egyforma. A kor­teskedéstől távol tartjuk ma­gunkat, mi a törvényessé­get, valamint a technikai feltételeket kívánjuk biz­tosítani. — Az 1985-ben létrehozott választási elnökségnek idő­közben lemondott az elnö­ke és egy tagja. Pótolták-e a hiányzókat? — Igen, a városi nép­front közreműködésével már teljes á választási elnök­ség. Magyarossy József pár­tonkívüli ügyvéd az elnök, tagjai Illés-Tóth István, a Defag osztályvezetője, MSZMP-tag, Mesterházy Akos, a Gabonakutató tu­dományos munkatársa, pár­tokon kívüli, Tóth Sándor­né, a Szalámigyár admi­nisztrátora, MSZMP-tag és Bratinka József, a JATE adjunktusa, az MDF dele­gáltja, a póttagok: Lábas József, Pataki Mária, Nyiri Zsolt a tanácstagok előtt esküt tettek. — Hogyan gondoskodtak a technikai feltételekről? — Több száz plakátot és meghívót készítettünk, ame­lyeket a népfrontosok és a tanácsi területpolitikusok terjesztenek. Ezekről érte­sülhetnek a jelölőgyűlések időpontjairól. Július 3-án fi órai kezdettel Tápén, a mű­velődési házban, 4-én 6 órá­tól Algyőn a Kosárfonó úti. általános iskolában, 5-én ugyancsak 6-tól Felsóváro­son, a lila iskolában lesz jelölőgyúlés. — Mit kell tudni a jelö­lögyúlésekról? Ezek a tör­vény módosítása nyomán lettek új mozzanatai a vá­lasztásnak? — E gyűléseken bemutat­koznak, illetve bemutatják a jelölteket, akik öt-nyolc percben beszélnek maguk­ról. Programbeszédeket nem tarthatnak. A jelolögyülé­sekre bárki, tehát a válasz­tókerületen kívül lakó is mehet, fölszólalhat. Am je­löltállításra már csak a választókerületben lakók­nak van joguk. — Hogyan tudják meg­oldani, hogy biztosan csak a jogosultak jelöljenek? — A három jelölőgyűlés­re egyestől sorszámozott, elegendő mennyiségű, há­rom színű jelölőkártyát ké­szítettünk. Ezeket személyi igazolvány felmutatására adunk, a lakáscím azonosí­tása alapján. A jelölőkár­tyák színük miatt megkü­lönböztethetők, egyszer használatosak. Ezek föltar­tásával történik a jelölés. — Kik kerülhetnek a je­lölőlistákra? — Mindazok, akik a jelö­lések egyharmadát birto­kolják. — Így tehát leghamarabb 5<-én este derül ki, hány szavazatot kaptak a jalöltek egyenként, összesen. — Igen, a három jelölő­gyűlés szavazatait előbb össze kell adjuk, utána tud­juk meg, kire hányan vok­soltak. Az összes leadott szavazat egyharmadát el kell érni ahhoz, hogy va­laki a választási listára ke­rüljön. — A jelölést választási gyűlések, régi nevükön nagygyűlések követik. Ezek­kel mi dolguk? — A választható képvi­selőjelöltek maguk döntik el, kívánnak-e választási gyűlést,' körteskörútát tarta­ni, vagy sem.. A .-.jelöltek maguk szervezik a találko­zókat még 22-e előtt. Amennyiben a képviselője­lölteknek a választókerület életével, gondjaival kapcso­latban kérdéseik lennének, mi szívesen állunk rendel-­kezésükre információinkkal. — A július 22-én tartan­dó választas mintegy 30 ezer embert érint. Egy he­lyen kell szavazni? — Elég megterhelő len­ne egy urnához járulni a választópolgároknak. Ezért 31 szavazókörben tartjuk a szavazást. Reggel 6 órától este 6-ig kényelmesen lesz idejük a választóknak lak­helyükhöz legközelebb eső szavazókörben leadni vok­sukat. Mind a 31 helyen öt­tagú szavazatszedő bizott­ság ül majd, ezeket most alakítjuk. A szavazás tit­kos, golyóstollal a fülkékben történik majd. Este 6 után az urnákat összegyűjtjük, s a választási elnökség össze­sít .. . Megjegyzem, a vá­lasztói névjegyzék már a je­lölőgyűlésekre elkészül. A helyi tanácsi kirendeltsége­ken és a Széchenyi téri ta­nácsházán tesszük közzé, a lakók kontrollálhatják. — Hány szavazat kell a képviselőséghez? — Képviselő az lehet, aki elnyeri a szavazatok 50 szá­zalékát, plusz még egyet. Mag Edit Képviselőjelöltek Dobozy Levente Valastyán Pál Számomra igen nagy meg­tiszteltetés, hogy országgyű­lési képviselőjelöltként in­dulhatok ezen a választáson. Ez egyben arra is kötelez, hogy felelősséggel képvisel­jem választóim szándékát, a helyi közakaratot. A jelen­legi politikai légkör meg­osztottsága és feszültségei arra ösztönöznek, hogy több pártrendszeren nyugvó, sza­bad demokratikus Magyar-| ország célkitűzését állítsam politikai képviseletem kö­zéppontjává. A vidéki Ma­gyarország képviselője aka­rok lenni, az eddigiekben évtizedek óta mellőzött, erő­szakos tsz-szervezésekkel nyomorított „vidék" képvise­lője. Évtizedek óta független ügyvéd vagyok, nem csat­lakoztam semmilyen politi­kai szervezethez. A tapasz­talásom alapján küzdeni kívánok a jogállamiság meg­teremtéséért, a törvény előt­ti egyenlőség igazi megvaló­sításáért. Képviselői törek­vésem, hogy a polgárok múltban gyakran meggyalá­zott tulajdonszerzési jogát visszaállítsuk, s ezáltal is védjem a tulajdon szentsé­gét! Egyben az alkotmány­nak és a törvényeknek ga­rantálni kell'a gazdálkodás és a vállalkozás szabadságát, mindenkit megnyugtatni, hogy ezeket később sem fe­nyegeti veszély senki ré­széről. Az európai nemzetek gazdasági és társadalmi si­kerei bizonyították ,a sza­bad piacgazdaság szük­ségét, amely nem egyeztet­hető össze az állami mono­póliumok kiváltságaival és előjpggival. Mindezek 3 ki­vételezett és felesleges szer­vezeték az eddigiekben uralkodó pártállam tarto­zékai voltak, amelyek sem­mibe vették a paraszti mun­ka becsületét csakúgy, mint bármely kétkezi vagy szelle­mi munkavégző teljesítmé­nyét. Ez a hatalmi gépezet nehezedik kisvállalkozóra, és kistermelőre immár ne­gyedik évtizede! Elodázhatatlan kötelessé­günk a feleslegesre duzzasz­tott államapparátus szüksé­ges mértékűre való csök­kentése, az ország keserves helyzetének szem előtt tar­tásával. Következik ebből a munkásőrség megszünteté­se, és a nemzeti hadsereg becsületének maradéktalan visszaállítása. Kossuth Lajos óta hirdetik az arányos és igazságos nem­zeti közteherviselés köve­telését, amelynek megvaló­sítása mind ez ideig elma­radt! Különösen fájó és méltánytalan a kisnyugdíja­sok tömegeinek nyomorúsá­gos élete a háború után több mint 40 évvel! Jogos követe­lés a kiemelt és meg nem érdemelt nyugdíjak rová­sára emelni a kisnyugdíja­kat. A társadalmunk vala­mennyi csoportja naponként szenvedi az egészségügyi el­Dobozy Levente 48 éves, ügyvéd látás szűkösségének kö­vetkezményeit. A pazarló intézmények és nagyuraik pénzpocsékolásának megfé­kezése, és ehelyett az egész­ségügyi költségvetés feleme­lése nemzetünk megmara­dása érdekében halasztha­tatlan. Meg kell szüntetni a társadalombiztosítási járu­lék adó jellegét! A választókerületet érintő és sürgősen megoldandó kö­telezettségnek tekintem, hogy a Szegedhez csatolt Tá­pé és Algyő önrendelkezési jogát mihamarabb ismerjék el. Biztosítsanak döntési jogot egy általuk választott testületen keresztül a tőlük befolyó adóbevétel közcé­lú felhasználására. Ma az anyakönyvi nyilvántartás szerint sem Tápén, sem Al­győn nem születnek, nem laknak és nem halnak meg emberek — csak Szegeden. Márpedig a polgárt megille­ti a lakóhely szerinti szü­letés joga! Tehát létesítse­nek anyakönyvezési lehető­ségét az eredet szerint. Biztosítani kell az egy­házak számára, hogy az is­kolákban gyakorolhassák a vallásoktatást és valláser­kölcsi nevelést, mint az em­beri méltóság egyik tartópil­lérét. A most működő ifjúsá­gi szervezetek elsősorban politikai nevelést adnak, az erkölcs és a tisztességre va­ló nevelés helyett, holott már Rousseau is megmond­ta: „az állam alapja a tisz­ta erkölcs"! Pártállástól független sza­badfoglalkozású ügyvédként jelentem ki Önöknek, ne hagyjuk, hogy a lakosság ki­sebbségét képviselő pártok és pártocskák a fejünk fölött egyezzenek meg és döntse­nek a mi sorsunkról! Az időközi választáson meg­választandó képviselő man­dátuma alig 1 évre szól. Mit lehet tenni ennyi Sdő alatt? A válasz első része benne van a kérdés ben. Tenni kell. Egy j?v, ha nem is sok idő, arra elegendő­nek kell legyen, hogy a kormányzat munkájában végre alapvető fordulat kö­vetkezzen be: áttérés a Szá­vákról a mindennapi tettek­re. Megválasztásom ese­tén képviselői munkám alapvető céljának tartom e fordulat kikényszerítését. A politikai szféra átalakí­tásáról ne csák beszéljünk, vágjunk már neki, mert ez nem kerül pénzbe, sőt csökkenti az államháztartás terheit. De tartsunk mérté­ket, és csak arra hozzunk új törvényeket, amire feltétle­nül szükséges. Például: ma a pártok létezése tény, és ezt az alkotmány egyetlen cikkelyének módosításá­val törvényesíteni lehet. iMi­ért kellene külön párttör­vény? Nemzeti közmeg­egyezésen alapuló törvé­nyek szükségesek viszont az ország jövőjét meghatározó kérdésekben, mint például a tulajdonreform. A jövőt alakító törvények .megalko­tásáig sem halasztható vi­szont, a jelenleg meglevők közül a gazdaságot bénító jogszabályok eltörlése, ezzel együtt a gazdaságot irányi­tó hivatalok számának ra­dikális csökkentése. A hangzatos szólamok után végre meg kell adni a gazdálkodó szervezeteknek a tényleges önállóságot. A főmunkaidőben végzett munka becsületét pedig úgy lehe^ visszaállítani, hogy értékevel arányosan meg kell fizetni. A gazda­ságban reálpolitikára van szükség, és a mai helyzet feladatainak megoldására kell koncentrálni. Meggyőző­désem, hogy a felsorolt in­tézkedésekkel a gazdaság természetes élénkülése kö­vetkezne be. Rendkívül károsnak tar­tom, hogy a szerkezetváltás szükségességének megfo­galmazásával szinte össze­fonódott a munkanélküliség veszélyére való hivatkozás. Nem a dolgozó embereket riogató vezetőikre van szük­ség a gazdaságban, hanem olyan vállalkozóikra, akik képesek értelmes és hasz­nos munkát találni mind­azoknak, akik dolgozni akarnak. Ehhez viszont nél­külözhetetlen az állam tá­mogatása, adókedvezmé­Valastyán Pál 43 éves olaj­mérnök, az NKFV szegedi üzemében a gázüzem veze­tője. nyek és munkahelyterem­tő hitelek. A fejlett országokhoz való felzárkózásunk esélyeinek latolgatása helyett elenged­hetetlennek tartom az okta­tási és egészségügyi ráfordí­tások azonnali növelését, mert enélkül elképzelhetet­len a felzárkózás. Ügy gondolom, nem lehe­tünk olyan nehéz helyzet­ben, hogy a leghátrányo­sabb helyzetű rétegek sú­lyos gondjain ne enyhít­sünk. Megalázónak tar­tóm, hogy ma a nyugdíja­sok egy része — több évti­zednyi, becsületes munka után — arra kényszerül, hogy segélyért folyamodjon. Legyen a nyugdíjaknak tisz­tességes alsó és felső hatá­ruk! Miközben fogy a nemzet, a kormányzat mereven el­zárkózik a családi jövede­lemadó bevezetésének még a gondolatától is. Legfontosabbnak tartom, hogy az ifjúság számára dif­ferenciált állami támogatás révén teremtsük rheg a munkához és lakáshoz ju­tás reális feltételeit. Az 1 -es választókerület sajátosságai miatt felada­tomnak érzem a település­fejlesztés teendőinek felvál­lalását. Algyő. Petőfitelep, Baktó, Tápé és Felsőváros Szeged városrészei; tehát az itt lakók számána biztosíta­ni kell a városi közösségi életforma alapfeltételeit: az önkormányzatot, a csator­na* és úthálózat megterem­tését és bővítését, vagy a művelődési házat. Mindezt nem kegyként, hanem olyan kormánypolitika részeként, amely esélyegyenlőséget ad a településfejlesztésben. Gázkitörés Szabadkán Egész városrészt kilakoltattak (Tudósítónktól.) Észak-Bácskában, az Új­vidéki Naftagas Vállalat rendszeresen végez olaj- és földgázkutatást Szabadkán, a város déli szélén egy hó­nappal ezelőtt fogott hozzá a munkához, egy valamikori téglagyár területén, a váro­si kórház közelében, né­hány méterre a lakóházak­tól. Csütörtökön este, vala­mivel 9 óra után, ezen a furaton gázkitörés keletke­zett. Az illetékes szervek azonnal mozgósítást rendel­tek el, mert fennállt a rob­banásveszély. Nem egészen egy óra alatt a kórházból mintegy 750 beteget, köztük majd 200 mozgássérültet, a hat környékbeli kórházba szállítottak, a közeli gyer­mekmenhely lakóit a kör­nyező helységekben és köz­ségekben helyezték elj A to­rony- és családi házakból szintén kitelepítették a la­kókat tobb ezer embert. Közben topolyai, zombori. zentai, újvidéki és más vaj­dasági települések hivatásos és önkéntes tűzoltói, mentői és polgári védelmi alakula­tai álltak készenlétben a helyszínen, hogy szükség esetén azonnal közbeléphes­senek. Katasztrófa,, szeren­csére nem következett be, még személyi sérülés sem törtónt. A Naftagas külön­leges egységei pénteken, haj­nali 1 óra körül hárították el a veszélyt. Szabó József A városi pártbizottság állásfoglalása Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága 1989. június 29-én tartott ülésén állást foglalt mindazokban a hatáskörébe tarto­zó kérdésekben, amelyek az MSZMP tár­gyalóküldöttsége és a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásán megfogalmazód­tak: 1. A magyar—román kérdéssel kapcsolatban: Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága egyöntetűen elhatárolja magát a magyar kormány és a párt e kérdésben tanúsított korábbi nemzetiségi politikájától. Egyetért az utóbbi években folytatott magyar kül­politikával, melyet a jövőben is követen­dő útnak tart. Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága örömmel vette tudomásul, hogy az MSZMP-tagok magánemberként és rész­ben szervezetten, illetve felelős beosztás^ vezetőkként, eddig is segítették az erdélyi menekülteket Egyúttal felhívja a párt­szervezetek figyelmét, hogy e munka folytatása mellett lépjenek fel a menekül­tekkel szemben megnyilvánuló intoleran­cia ellen. 2. Szeged J956-os mártírjaival kapcsolatban: Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága szükségesnek tartja az elmúlt négy évti­zed — és benne '56 történéseinek — tisz­tázását. korrekt történelmi elemzését. Tá­mogatja az MSZMP Csongrád Megyei Bi­zottsága által kezdeményezett és már fo­lyamatban levő feltáró munkát. 3 A munkásőrséggel kapcsolatban: Az MSZMP Szeged Városi Bizottsaga véleménye szerint a munkásőrséghez tar­tozás személyi szabadságjogokon alapuló, lelkiismereti kérdés. Megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a munkásőrség helyzete az Országgyűlés elé kerül. Sürgeti e fon­tos, a közvéleményt irritáló kérdés mi­előbbi napirendre tűzését Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága a munkásőrség politikai irányítását nem te­kinti feladatának, és fegyveres szolgálatát nem veszi igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom