Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám
18S9. július 25., kedd 5 25 Hogy elkerülhessük a megrázkódtatásokat... Miklós Károly véleménye a képviselői löiadatokrél Nagy vila volt tegnap az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának kibővített ülésén, hogy tcgyen-c a szegedi párlmozgalom javaslatot jelöltre az l-es szániu választókerületben az alacsony részvétel mialt augusztus 5-én megismellendo országgyűlési választásra. A testület végül ugy határozott, hogy Miklós Károly 38 eves Volán-müvezetőt javasolja jelöltnek a szegedi partmozgalom nevében. aki 21 éve dolgozik vállalatánál. Gépész szakoktatni főiskolai végzettsége van. Felesége a Komplett Ruházati Vállalatnal eladó, ket lánya 14 és 12 éves. 1 <171 óla párttag. az 1988-a.s pártérlckczleten a városi pártbizottság, egy hónapja pedig a szegedi pártelnökség tagjává választották. — Alighanem elmaradhatatlan az obligát kérdés: hogyan erintette a jelölés'! — Egv szóval: váratlanul. Es meghatott az a bizalom, amellyel mindenki biztosított, hogy minden támogatást megad jelölésemhez. — Ezért mondott végül igent? Hisz gondolkodási időt kert volna a testülettől . .. — Kertem volna, de nem kaptam. Mert nem lenne idö újabb összejövetelre. Különben a család véleményét szereltem volna kikérni, mert meggyőződésem, hogy egy képviselő nem képes megfelelő'és kiegyensúlyozott családi háttér nélkül tisztességes munkára. — Milyen reményekkel néz jelölése elé? — Elszomorított, ahogyan az első fordulóban az MSZMP-tagok szerepeltek a jelölőgyüléseken. s az, hogy nem alít melléjük igazán a párttagság Ügy tűnik, meg nem tudatosultak mindenkiben a partban bekövetkezett és bekövetkező változások. Reszt vettem a jelölesek előkészitéseben Felsövaroson — olt lakom, az Erdő utcában —, s közben az ott lakokIól rengeteg olyan információt kaplam. amelyek jó alapul szolgálhatnak egy jelölt indulásához. — Például? — Rengeteg olyan kérdés került szóba, ami szinte mindenkit izgat. Ügy érzem, magával a „politikával" az emberek többsége nem szívesen loglalkoz.ik, megcsömörlöttek az elmúlt negyvenegynéhány év „politizálásától". Attól, amit ezen érteni lehetett. Ami ma sorsdöntő, az a gazdaság, annak mielőbbi tapra állítása, úgy, hogy abban mindenki megtalálja a maga számítását. Tisztes életkörülmények üt biztosítani pedig csakis egy ütőképes, piaci viszonyok közölt működő gazdasággal iehel. A legfőbb probléma ma — a jövő kilátástalansága, amit csak konkrét eredményekkel és hiteles kezdeményezésekkel lehet föloldani. — De hát u gazdasági váltás is aldozatokba kerül. — Enélkül valóban nem megy. De egy megalapozott, reális és túlzásoktól mentes gazdasági struktúraváltás elkerülhetetlen. Határozott és megalapozott program esetén a nehézségeket is vállalják az emberek. Ehhez viszont az ország vezetésének olyan átgondolt és takarékos módszereket kell valasztaniu. amelyek biztosítják a társadalom bizalmat. Szerintem az Országgyűlésnek mindenekelőtt ezekben a kérdésekben kell döntenie, egyértelművé es határozottá tenni, s felgyorsítani u gazdasági reformfolyamatokat. — Milyen érzés az MSZMP színeiben indulni, hiszen sok tamadas és szemrehányás éri a purtot? — Az MSZMP szerepe ma is alapvetően fontos a társadalomban. Nemcsak azért, mert 710 ezer tagot számlál, s nem mindegy, hogy ez a 710 ezer ember és az általa képviselt párt milyen helyet foglal el a társadalomban. Emellett a párton belül elindult erőteljes reformfolyamatok alupjan az ' véltményem, hogy az MSZMP le tudja vetni régi módszereit, s felismerve a kor követelményeit, a társadalom szükségleteit, képes a valódi megújulásra. Nem osztom azt a véleményt, hogy a párt át kívánja menteni az elmúlt negyvenegynéhány év rossz gyakorlatát. Ugyanakkor viszont nagyon fontosnak tartom azt a szellemi tőkét, ami fölhalmozódott ebben a pártban, amely sokszor háttérbe szoríttatott, de amely garancia lehet a valódi megújulásra csakúgy, mint arra, hogy elkerülhessük a veszélyes méretű társadalmi megrázkódtatásokat. Űgv érzem, ebben a folyamatban nagy jelentősége lesz az októberi pártkongresszusnak, amely egyértelműen bizonyságot tehet arról, hogy nem a visszarendeződést, hanem az előrehaladást választja a tagság. — Ügy érthetem, hogy ez személyes elkötelezettsége is? — Egyértelműen — igen. — ön szerint mit várnak ma egy képviselőtől? — Munka- és lakúhelyemen naponta találkozom a dolgozók gondjaival, problémáival. Munkásokéval, értelmiségiekével, vezetőkével egyaránt. A képviselőnek szerintem az az elsőrendű feladata, hogy a körzetében lakók beleszólását a törvényhozásba — e gondjaik megoldása és figyelembe vétele érdekeben — közvetve segítse elö. A Parlament feladata pedig az, hogy az állampolgárok megélhetésének föltételeit minden eszközzel biztosítsa. Én ehhez kívánok hozzájárulni. Sz. I. Kerüljék el a városokat a főutak Nyilt levél Derzsi Andráshoz A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvedelmi Egyesület dr. Derzsi Andráshoz (közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez) és megyeink közúti igazgatóságainak vezétöihez fordul e levelében, amelyben a 95 millió dolláros világbanki hitel felhasználásának tervezetével kapcsolatban az alábbi észrevételt teszi: Kérnénk miniszterünktől és közúti igazgatóságaink vezetőitől a hitelfelhasználási tervezet átgondolását, figyelembe véve Magyarország nagyvárosi lakosságának erőteljes kérését, miszerint a lakosság egyre fokozódó igénye az egészséges, lomeny kipufogógáz-koncentrációktól mentes lakóterület. Ezen állampolgári igények figyelembevételével a hitel felhasználásnál kérnénk a főbb közlekedési utak, városokat elkerülő szakaszainak megépítésére, az úgynevezett átmenő forgalom lakóterületen kívüli vezetését lehetővé tevő útszakaszok, körgyűrűk (Győr, Kecskemét, Szeged stb.) megépítésére a hilelfclhasználási tervezel módosításával nagyobb teret szentelni szíveskedjenek Szociáldemokrata műhely alakult A napokban a Magyarországi Szociáldemokrata Part tanácsadó kollégiumának tagjaiból, illetve a pártválasztmány és a pártvezetőség centrumából szociáldemokrata műhely alakult. A csaknem 50 főnyi, egyetemi tanárokból, kutatókból, pedagógusokból és műszaki értelmiségiekből verbuválódott csoport vállalja a szociáldemokrata párton belüli és azon kívüli különböző szociáldemokrata eszmei áramlatok tevékenységének koordinálását, a szociális demokrácia gondolatiságának terjesztését, s azt, hogy a híd szerepét töltse be a párion belüli különböző platformok között. A műhely, amely a társadalomtudományok ismert képviselőit is tömöríti, a küszöbön álló pártkongresszusra alternatív pártprogram megfogalmazását tervezi. Ezen túl terveik közölt szerepel, hogy elméleti folyóiratot indítson meg, új lendületei adjon a torteneli kutatásokhoz, s támogassa a párt választási küzdelmét. A program formulázásakor a műhely hangsúlyozza, hogy a hazai szociáldemokraták már eddig is sok vihart látott (pártjának olyan programmal kell bírnia, amely képessé teszi a mozgalmat arra, hogy sikeresen küzdjön Magyarország felemelkedéséért, európaivá tételéért. A műhely képviselői hangsúlyozzak, hogy a párt alapokmányán túlmenően választási program kidolgozása is indokolt, amely meghatározza a párt legközelebbi tennivalóit, s a palettán elfoglalt helyét. A műhely azon az állásponton van, hogy a szociáldemokrata pártnak tradíciói és nyugat-európai mintavétel okán kötelessége vállalnia a nemzeti felemelkedés érdekében a kormánypártiság terheit. A pártnak a választások során olyan vonzó programmal és hiteles vezetőkkel kell rendelkeznie, ami, illetve akik lehetővé teszik az egyedüli kormányzás esélyének megragudasut. (OS) Amit a társadalompolitikai titkár szeretne A modern szociáldemokrácia értékeit az MSZMP-be! Barabás János, az MSZMP KB titkara az alatt a rövid idö alatt, mióta ebben a funkcióban van, számos kellemetlen kérdést kapott az újságíróktól; némelyek szerint a Kádár-korszak „kádergyermeke", hiszen a KISZ-töl — az államigazgatason ál — az MSZMP vezető posztjáig iveit pályája az, általa is neo-, vagy posztsztalinistának nevezett rendszerben. Az is tény azonban, hogy a felsőbb hatalmi regiokba csak a '88-as pártértekezlet utan kerüli; '88 ószén lelt a budapesti pártbizottság titkára, s most júniusban IvB-titkár. Az elmúlt héten a művelódéselinélcti nyári egyetemet nyitotta meg Szegeden, és interjút adott a Delmagyarországnak. — Zavarja önt, ha ideológiai titkárnak nevezik? — Igen. — Miért? — Mert ez egy korábbi korszakból maradt elnevezés. Most ezt úgy mondják; társadalompolitikai titkár. Az. ideológiai titkár elnevezésben az z.avar, hogy azt a látszatot kelti, mintha az ember olyan munkát vegezr,e. ami ideológiagyártást jelent. — Tulán nem az elnevezés a leglényegesebb. hanem az. hogy megváltozott-e annak a partvezetönck a feladata-munkája, aki ezt a posztot betölti. — Megváltozott. Szerintem éppenhogy egy korábbi, zárt ideológia lebontásában kell részt vennie, é.s föl kell építeni egy olyan értékrendet, amely hiteles. amely céljaiban és fő tartalmaban szocialista, s amely magábaolvöz.i az egyetemes emberi fejlődés során kiküzdött emberi értékeket. — Kérem, nevezzen meg ilyen értekeket. — Humanizmus, igazságosság. tisztesség, szabadság, szolidaritás, egyenlőségre, kizsákmányolásmentességre törekvés. Ilyen es ehhez hasonlé> értékekből állhat óss/e az az értékkészlet, amj véleményem .szerint modern körülmények közölt az ideológia funkcióját betölti. Ez teljesen eltér a korábbi helyzettől, amikor kanonizált ideológiai tankönyvek léteztek. — A most felsorolt „készletből" mely értekeket nevez szocialistának? — Azokat, amelyek Q munkásmozgalomban keletkeztek és fejlődtek ki. Szocialistának tekintem tehát a kollektivitás és a szolidaritás értékét, a végcél értékei közül az esélyegyenlőségre é.s a kizsákmányolásmentességre való törekvést. — A klasszikus szociálde mokrácia hasonló értékeket vallott magáénak. Az MSZMP viszont bolsevik típusú párt. — Én olyan pártban dolgozom. amelyik egyesült párt, tehát amelyik teljesen jogosan vallja és vállalja föl a szociáldemokrata érlé*keket. A megújult MSZMP — az ertekrendjet tekintve — vallja és vallalja ezt a kettős kötődést. — Mi az, amit a kommunista-bolsevik hagyományból vállal a megújult MSZMP? — A bátorságot és a csele kvökész.séget. — Mindabból, amiről ed. dig beszéltünk. kitűnik, hogy az ezentúl kívánt értékkészlet jórészt a szociáldemokrácia értékeiből építkezik, amelyeket azonban 40 évig nem túlzottan preferált az MSZMP. Mit valasznl a vadra: legitimációs és választási fogas most hivatkozni a szociáldemokrata értékekre? — Még egyszer hangsúlyozom, ez: egyesült párt. Azok is benne voltak, akik a szociáldemokrata pártból jöttek, és én azt hiszem, hogy az MSZMP-be belepő új generációk pedig mindig is fogékonyak voltak azokra az értékekre, amelyeket a szociáldemokrácia hordott ki, amelyek a szakadás előtti sladiumban a közös munkásmozgalmi hagyaték hoz tartoztak. Es azt is hiszem, hogy a modern szociáldemokrácia sikerei a világban megnövelik az esélyét annak, hogy ez az értéktartalom felerősíthető az MSZMPben. — önt sokan viszonylag szókimondó partvezetönck tartják. Most elhangzott elöadásaban is helytelenítette, hogy az MSZMP nem mindig teszi világossá politikai, ideológiai termeszeid álláspontjait. Ha az MSZMP szociáldemokrata jellegű párttá akar valní — ahogy ez nemcsak az ön, hanem más pártvezetők nyilatkozataiból is kiderül —. akkor világosán el kellene határolnia magát a bolsevik típusú pártok jellemzőitől. Mi erről a véleménye? — Megnyilvánulásaimban arra törekszem, hogy világossá tegyem mindazt, aminek a párt megújulása szempontjából egyértelműnek kell lennie. Ügy gondolom, hogy érthetően mondom: az MSZMP-t elsősorban a modern — tehát nem a magyar, hanem a modern — szociáldemokrácia értékalapjain és demokratikus pártszervezési megoldusam szeretnem újjáépítve látni. De Valuta kettőig? Sokakban keltett meglepetést a kormány két héttel ezelőtti bejelentése: ezután a valutaszámlákat felszabadítja. Szeptember 1 -jetől „feketézés" helyett legálisan tarthatunk magunknál, fizethetünk, és tehetjük be valutaszamlara „kemény" fizetőeszközeinket. Ugy túnik, a szegediek szerencsések ez ügyben, hiszen nemregiben nyílt meg az OTP Klauzál téri valuta-deviza fiókja. Aki számlát akar nyitni, megteheti. Ha van elég ideje és türelme. Az új iroda ugyanis reggel 8tól délután 2 óráig tart nyitva. Marad a régen bevált „magyar módszer": a munkahelyi elkérető/ős. — Miért a korai zárás? — kérdeztük meg Perjési Józsefet, az, OTP megyei igazgatóját. — Hozzánk még nem érkezett panasz, miatta! Reggel H-kor már hosszú sor áll a fiók előtt. A korai zárás oka, hogy zárt rendszerű számítógépes hálózattal dolgozunk. Az ügyfélforgalom befejezte után még 2-3 óra kell az adminisztrációra is. — A számítógép nem rövidíti le a munkát? — De. Az ügyfelek néhány perc alatt végezhetnek, de a feldolgozás időt vesz igénybe. — Idegenforgalmi szezonban a külföldi nem biztos, hogy 2 óra előtt kiván valutát váltani... — A Klauzál téri fiók elsősorban számlakezelő központ. Szeptember 1-jétől viszont a Takaréktár utcai központban beváltjuk a külföldi állampolgár valutáját. De u feltételeket előbb itt is meg kell teremteni. — Es ha a szegediek nem tudnak elkéredzkedni munkaidőben? — Akkor hétfőn a meghosszabbított nyitvatartási idő alatt intézhetik ügyeiket. Az az igazság, hogy kicsit csúszott az új fiók átadása, eredetileg áprilisra terveztük. Ezért a nyitva tartás most még kísérleti jellegű ... — Várható, hogy változtatnak ezen? — Ha a lakosság igénye más, akkor mi megpróbálunk változtatni. De miért csak utólag? R. G. ez az^ij part vállalja a bolsevik hagyomanyboi is, ami megőrzendő, vagyis az érteket. — Azt a kettőt, amit emiitett? — Igen, a cselekvokepe.sseget es a gondolati bátorságul. — A part néhány vezetője tulalkozott az ertelmisegiek egy csoportjával. A Kádarkorszakban is voltak ilyen találkozok. Ma mt ezeknek a funkciója? '— Az a 35 fős csoport, akik levelet irtuk a Központi Bizottságnak, amelyben kifejeztek aggodalmukat és álláspontjukat, az erttlmiségnek valóban reprezentatív csoportja. A mai politikai helyzetben az ilyen talalkozóknak van igazán ertelmük. Vagyis annak, hogy a mai MSZMP-vezetők minden olyan felelős javaslatból, elképzelésből, demokratikus véleményből építkezzenek, ami eljut hozzájuk, és amit megszerezhetnek. — Ezen a találkozón azt mondta, hogy nincsenek kialakult platformok az MSZMP-n belül. Nem kívánja támogatni azokat a törekvéseket, amelyek szerint platform alapokon kellene választani a kongreszszusi küldötteket? — Két különböző dolgot kever össze a kérdése. Nagyon szeretném, ha az MSZMP már olyan fejlődési studiumbun lenne, hogy platform alapon lehetne választani. De a valósiig az, hogy a magukat platformnak, vagy platíormcsírának nevező képződmenyek elsősorban hangsúlyokban, jelzőkben különböznek egymástól, mintsem a koncepciójukat tekintve. A szó valódi értelmében tehát nincsenek platformok. Még leginkább u reformkörök szegedi tanácskozásán kidolgozott tervezet áll ehhez1 legközelebb, de hát ők maguk is tervezetnek nevezték, a szeptemberi, budapesti tanácskozásukon kívánják véglegesíteni. A lobbi hasonló áramlat koncepciója .ióvul embrionalisubb állapotban van. — Legújabban tóbb politikus. közlük ön is, azt hangoztatja, hogy a korábbinal jobbak uz esélyek a pártszakadás elkerülésére. Rémes dolognak tartja a pártszakadást? — Egyáltalán nem. Csak azt tartom, hogy a pártszakadás körülményeit nem lehet egy rajzasztalnál megtervezni. A mj mostani viszonyaink között nem szakadas, hanem szétesés lenne, a párt elemeire bomlása pedig hatalmi űrt eredményezne a magyar társadalomban. En ezt katasztrofálisnak gondolom, mindazonáltal hangsúlyozom, hogy ezt a helyzetelemzést kifejezetten a mára találom érvényesnek. — Ügy tudom. Szegedről Gödöllőre megy. választási gyűlésre. Megpróbálja javítani az MSZMP esélyeit? — En ezt egyedül nem tudom megtenni természetesen. de hiszek abban, hogy sokan vannak a mai magyar társadalomban, akik a választások során képesek lesznek racionálisan mérlegelni. és a kormányzóképcsség szempontjait js tekintetbe venni, amikor voksolnak. Ugy gondolom, ez az. ami — persze, sok mas feltétel mellett — javítja az MSZMP választási esélyeit. (Mint bevezetőben írtuk, az interjú a múlt htH.cn készült; Gödöllőn, ahol annyi választópolgár ment cl szavazni. hogy a négy közül ez. volt az. egyetlen sikeres választás. az, ellenzéki kör jelöltje győzött.) Sulyok Erzsébet