Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-24 / 172. szám

2 1989. július 2., csütörtök Amit érdemes figyelembe venni fa Moszkva (MTI) „Nyers Rezsó, aki következetes hitte peresztrojkánknak, nemrég budapesti sajtóértekezletén kiemelte: a szovjetcllcnesseg ma egyszerűen politikai tudatlanságot tükröz" — írja a szombati Izvesztyija, közölve azt a beszélgetést, amelyet tudósítója Budapesten foly. tátott közvetlenül az MSZMP KB júniusi plénuma után a párt frissen megválasztott elnökéivel. Nyers Rezső elmondta: Magyarországon jelenleg az egy pártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés zajlik, a reformok számos új törvény elfogadását teszik szükségessé. Időszerű kérdés egy olyan pártegyséfi létrehozása, amely figyelembe veszi a párton belüli irányzatokat, platformokat is. Elhárult a pártszakadás veszélye, a párt lezárta azt a szakaszt, amikor védelmi pozícióba kényszerült a múltban elkövetett hibák miatti, részben jogos bírálatokkal szemben, Ny ere Rezső a beszélgetésben kifejtette: természetes jelenségnek tartja, hogy az. MSZMP-n belül tobb platform létezik. Elmondta, hogy a Kozponti Bizottság ülésén a megvitatott kérdések túlnyomó többségében egyetértés alakult ki. A legkritikusabb mozzanat az 1956-os események értékelése volt, azonban a i>íta, amely ebben a kérdésben megosztotta a nemzetet, lényegében befejeződik. Elismerjük azoknak a tevékenységét akik reformokat akartak. igy Nagy Imre szerepét is. A történelmi igazságosság helyreállítása nélkül a párt nem számithat a társadalom bizalmára. Az Nyers Rezső véleménye MSZMP ősszel sorra kerülő kongresszusán megvitatjuk a történelmi albizottság jelentését. amelyben benne lesz a pórt szerepének értékelése a különböző történelmi időszakokban mind nemzetközi, mind nemzeti szinten — hangsúlyozta Nyers Rezsó. Nyers Rezsó szólt a gazdasági nehézségek okairól, így az elhibázott beruházásokról, a tudományos-műszaki haladásra való időbeni reagálás elmulasztásáról. Állast foglalva a párt és az allam feladatainak különválasztasa mellett hangoztatta, hogy a partállamot jogállamnak kell felváltania. A reformok menetéről kifejtette, hogy nem,célszerű a folyamatot sok kis szakaszra felbontani. Az MSZMP szociáldemokrata hagyományaival kapcsolatban kiemelte: a párt egyidejűleg tamaszkodik a kommunista és a szociáldemokrata hagyományokra. Érdemes figyelembe venni a szociáldemokraták válaszát a gazdasagi reformkérdésekre, s az ideológia és a politika kölcsönhatásának problémájára. A szociálde-' mokratáknál az ideológia szerepe gyakorlatiasabb: a kommunista pártok évtizedeken át tulideologizálták a dolgokat. A pártnak széles társadalmi bázisra kell támaszkodnia, nem mondhat le az elsősorban szociáldemokrata beállítottságú rétegekről, a kepzett munkásokról és a középrétegekről sem.' A gazdasági reformokat Nyers Rezső három szakaszra bontotta. Az első 1953— 1956 között zajlott és alapvetően a mezőgazdaságra összpontosított. A figyelmet a magas termelési kultúrával rendelkező középparasztságra fordította, ezzel magyarázhatók sikerei. Nagy Imre sokat átvett Buharintól — mondotta. Az agrárkérdés kulcskérdés maradt az 1968-ban kezdődött második reformszakaszban is: ekkor áttért a gazdaság az önelszámolásra, és a vállalatoknak önállóságot adott. Ebben különbözik alapvetően az 1965-ös Koszigin-féle reformtól, amely hasonló volt a magyarokéhoz, annak ellenére, hogy az iparra koncentrált. A magyar reformot 1972-ben leállították, 1974-tól kedvezőtlen folyamatok indultak. A reform a mezőgazdaságban folytatódott, de az iparban leállt. A reformok harmadik hullámának meg kell oldania mindazt, amit az elsó kettő kihagyott. A szocialista országok közötti, illetve a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat a jövőben Nyers Rezsó a dollárelszámolás alapjan és elsősorban a kétoldalú kapcsolatok keretében képzeli el. Igy egyben a nemzetgazdaságok hatékonyan bekapcsolódhatnának a nemzetközi gazdasági életbe. Arra a kérdésre, milyen esélye van az MSZMP-nek a következő választásokon, elmondta: minden attól függ, mennyire sikerül a párt politikájában kifejezni a nemzet és az egész ország érdekeit. ( Rádiótelex REMÉNY Nadzsibullah afgán elnök megígérte, hogy a kormánya rendelkezésére álló valamennyi eszközzel segítséget nyújt az afganisztáni háború során hadifogságba esett szovjet katonák kiszabadításához. Az afgán vezető vasárnap Kabulban fogadta a szovjet hadifoglyok megmentésére alakult, „Nagyezsda" (Remény) elnevezésű népi bizottság küldöttségét. ESKÜTÉTEL A római Quirinale palotában Francesco Cossiga államfő előtt vasárnap letette az esküt Glulio Andreotti kormánya. A minisztertanács ezután megtartotta első ülését is, amelyen a tárca nélküli miniszterek és egyéb kormányzati tisztségviselők kinevezéséről döntött. UTAZÓ NAGYKÖVET Francesco Colasuonno apostoli nuncius, a pápa kelet-európai utazó nagykövete ötnapos csehszlovákiai látogatását befejezve, szombaton elutazott Prágából. II. János Pál pápa különmegbízottja hétfőn érkezett Csehszlovákiába, és ellátogatott az olomoucf, a szepességi (Spis) és nagyszombati (Trnava) egyházmegyébe ls. TALLINNI TÜNTETÉS Észtország nem észt anyanyelvű lakosságának képviseletében mintegy harmincezer ember tüntetett szombaton Észtország fővárosában, Tallinnban, tiltakozásul a köztársaságban a nyelvhasználatról, a helyhatósági választásokról, és • bevándorlásról alkotott tőrvénytervezetek ellen. Akadálytalan menetrend fa Prága (Reuter) Csehszlovákiában is szükség lenne egy, a lengyelországihoz hasonló kerekasztal-tárgyalássorozat megtartasára, a kormány és az ellenzék között — áll abban a nyilatkozatban, amelyet vasárnap adtak ki a csehszlovák ellenzékiek és a lengyel Szolidaritás képviselőinek találkozójáról. A nyugati hírügynökségek ismertetése szerint, a nyilatkozatban leszögezik: az emiitett tárgyalások megtartása nemcsak Csehszlovákia, hanem Kelet-Európa egészének jövője szempontjából döntő jelentőségű. A csehszlovák ellenzékiek a találkozón méltatták azt a tényt, hogy a Szolidaritás 169 tagja, akik most kerültek a lengyel parlamentbe, első külpolitikai nyilatkozatukban állást foglaltak a csehszlovákiai reformok mellett. A tárgyalásokon mindkét részről sürgették a csehszlovákiai politikai foglyok szabadon bocsátását. A DPA jelentésében azt írja, hogy a lengyel ellenzékiek nyilatkozatot adtak át a csehszlovák polgárjogi aktivistáknak, s ebben elítélik a Varsói Szerződés fegyveres erőinek 1968-as beavatkozását a csehszlovákiai eseményekbe. A lengyel delegáció szombaton érkezett Prágába. A küldöttség még szombaton találkozott Frantisek Tömések bíboros érsekkel. A küldöttség találkozni kíván Václav Havel, ismert ellenzéki íróval, és hétfőn találkozót tervez Alexander Dubcekkel, a CSKP KB volt főtitkárával is A Szolidaritás küldöttségének beutazását a csehszlovák hatóságok nem akadályozták meg, s vasárnapig nem akadályozták a küldöttség programjának lebonyolítását, találkozóit. „Gorbacsov gondosan tanulmányozza Hruscsov hibáit" Németh Miklós hat megállapítása a magyar nemzet közeljövőjéről fa Bonn (MTI) Magyarország távlati célja az, hogy a Kozos Piac társult tagja legyen; legkésőbb 1990. június 8-an szabad, demokratikus választások lesznek Magyarországon; az MSZMP tudomásul fogja venni, ha a választásokon nem tesz szert többségre; Magyarország nem kíván idegen modelleket átvenni, az ország mindig akkor volt sikeres, amikor a saját útját járta; Gorbacsov Bukarestben megerősítette, hogy az úgynevezett Brezsnyev-doktrina halott; Magyarország nem kívánja a román—-magyar konfliktust eszkalálni Többek között ezek a megállapítások hangzottak el abban oz interjúban, amelyet Németh Miklós miniszterelnök adott az igen olvasott, országos terjesztésű nyugatnémet lapnak, a Bild am Sonntagnak. Legkésőbb 1990. junius 8án. az összes párt részvételével szabad, demokratikus választások lesznek Magyar-' országon — mondotta Németh Miklós. A kormány már kidolgozott egy törvénytervezetet. ez jelenleg megvitatás tárgya a kormányzópárt, az ellenzék és az összes társadalmi eró között, Kifejtette továbbá, hogy a magyarországi választások lényegesen különbözni fognak a lengyelországitól, nem lesznek kvóták. „Többpártrendszert akarunk, pluralizmust akarunk. Ezért új alkotmányt dolgozunk ki, amely végérvényesen. szakítani fog a sztálinizmussal. Ejs az alkotmány garantálni fogja az alapvető állampolgári jogokat. Az új alkotmány szakítani fog a kommunista párt vezető szerepének tételével is." A magyar miniszterelnök lehetségesnek, de nem tartja valószínűnek azt, hogy az MSZMP a választásokon nem szerez többséget. Megerősítette, hogy az MSZMP a választások bármilyen kimenetelet tudomásul veszi. A kormányfő véleménye szerint Magyarországon a legkeményebb dogmatikusok sem tagadhatják a/t a tényt hogy az a rendszer, amellyel eddig Magyarországon dolgoztak, bizonyos eredményeket felmutatott ugyan, de nem túlságosan sokat. A/OK. akik számara az eddigi rendszerből elóny szárma/ott, ellenállast tanúsítanak. Közülük sokan reformlepelbe burkolják bírálatukat. „Százszázalékos biztonság a visszarendeződéssel szemben nincs. Sokat teszünk azonban azért, hogv az ne következzen be. A legfontosabb garancia a nép. A lakosság nem engedné meg a visszalépést. Garancia a kormányom is. A kormány többé már nem a párt meghosszabbított karja, hanem önálló hatalmi központ s a pekingi tragikus esemenyek után világossá tette, hogy Magyarorszagon belpolitikai kérdést többé nem oldanak meg erőszakkal A fegyveres erőkkel nálunk nem fognak visszaélni" — jelentette ki. Németh Miklós az. interjúban kifejtette, hogy a Szovjetunió Magyarországon sohasem fog beavatkozni. „Gorbacsov Bukarestben megerősítette, hogy az úgynevezett Brezsnyevdoktrina halott." Ami a gorbacsovi reformirány zát sikerének esélyeit illeti, Németh Miklós szerint erre manapság nagyon nehéz egyértelmű váiaszt adni. Gorbacsovnak vannak ellenfelei, de az SZKP KB főtitkára nagyon gondosan tanulmányozza Hruscsov hibáit. Végeredményben Gorbacsov sikere vagy sikertelensége az üzletek ellátottságán és a pénztárcák vastagságán fog múlni, és ennek Gorbacsov1 is tudatában van. Magyarország mindenesetre nem kivan idegen mor.ellt átvepni.. Magyarország mindig akkor volt sikeres, amikor a saját útját járta. Amikor idegen modelleket vett át, mindig „megbetegedett".. csaknem rokkanttá vált • Magyarország .szövetségi elkötelezettségét számba véve. ar ország közelebbi es távolt környezt-tére kitekintve, a kormányfő azt állapította meg, hogy belátható időn belül lehetetlen a kilépés a KGST-ból, jóllehet a KGST jelenleg inkább hátrányokat, ós nem előnyöket nyújt a tagországoknak. A NATO es a Varsói Szerzodus feloszlatásáig a VSZ-nek túlnyomóan katonai szervezetből politikaivá kell valnia — mondotta Németh Miklós. Politikai kérdések megvitatasának fóruma lehetne, anélkül, hogy az egyes tagországok szuverenitása csorbát szenvedne. A magyar irányvonal az — szögezte le a miniszterelnök —. hogy mindenki a saját útján megy, mások kioktatása, vagy a mások ügyeibe való beavatkozás nélkül. Amennyiben az összeurópai együttműködés további haladást mutat fel, remélhetőleg 2000-ig, de talán már hamarabb is, az összes szovjet katonát kj lehet majd vonni Magyarországról. Romániát illetően, Magyarország nem kívánja a konfliktust eszkalálni, s a kormányfő bízik at>ban. hogy a konfliktus nem tevődik át katonai területre. Gorbacsov mindenesetre nem kíván a román—magvar ügyben sem közvetítőként, sem békéltetőként fellépni. Uránium Pénteken este konkrét eredmény nélkül félbeszakadtak azok a tárgyalások, amelyeket Moamer el-Kadhafi líbiai vezető és Hisszén Habré csádi államfő folytatott egymással az Afrikai Egységszervezet jószolgálati bizottságának égisze alatt Mali fővárosában. Hivatalos források szerint Kadhafi és Habré között a határ menti Aouzou-övezetben lévő líbiai katonai jelenlét miatt támadt áthidalhatatlan nézeteltérés. Az urániumban gazdag övezetet — amelyet Tripoli 1973-ban annektált — mindkét ország magáénak vallja. Mi tudjuk — ők találgatják Barátságos vidék 0 Brüsszel (MTI) A Közös Piac kelet-európai politikáját nemcsak az emberi jogok melletti elkötelezettsége, hanem a közösség jól felfogott érdekei is befolyásolják. A bizonytalanság, vagy az elnyomás visszatérte Kelet-Európában hátráltatná az ÉK saját belső terveit is — mondta Frans Andriessen, az Európai Közössegek bizottságának alelnöke és a külkapcsolatokért felelős tagja a het végén londoni előadásában. Távirat fal Moszkva (MTI) A donyecki bányászok sztrájkbizottságának követeléseit haladéktalanul meg fogja vitatni a Legfelsőbb Tanács és a Minisztertanács, és a bányászok képviselőinek részvételével megoldást keres a problémákra — ezt tartalmazza az a távirat, amelyet Mihail Gorbacsov ' pártfőtítkárállamfó és Nyikolaj Rizskov miniszterelnök küldött szombaton a donyecki bányászoknak. A két vezető ismételten kérte a bányászokat, hogy vegyék fel a munkát, mert kritikus a helyzet c népgazdaság számos területén. Megértésre és közös cselekvésre van szükség, a helyzet normalizálása érdekében. Bz „eredeti" térkép és a tények fa Bonn (MTI) Nyugatnémet értékelés szerint szovjet részről — legalábbis magas szinten — először ismerték el, hogy az 1939-es németszovjet meg nem támadási szerződésnek van egy záradéka, amelyben Moszkva és Berlin érdekszférákra osztotta fel Lengyelországot, illetve a Baltikumot. Valentyin Falin, volt bonni nagykővet, az SZKP KB nemzetközi osztályának vezetője egy nyugatnémet—szovjet tv-beszélgetésen kijelentette ugyanis: „Bár a forráseredettel szemben nem adtam fel tartózkodásomat, c titkos záradék-jegyzőkönyv létezéséhez nem fér kétség". A tv-beszélgetést, az elsői nyugatnémet és szovjet szakemberek között a legújabbkóri történelem egyes problémáiról, a ZDF-társaság vasárnap tűzte műsorára, a szovjet televízió a sugárzást augusztus elejére tervezi. Mint ismeretes, Gorbacsov főtitkár még tavaly kérte Kohl kancellár segítségét az okmányok felkutatásában és átadásában. A titkos záradéknak állítólag valóban nincs meg az eredetije, de mielőtt a berlini birodalmi külügyminisztérium egyik beosztottja a háború végén megsemmisítette volna, mikrofilmet készített róla. Ezt később átadta az angoloknak, 6k az amerikaiaknak, ahonnan a mikrofilm az ötvenes ivekben visszakerült az NSZK-ba. A mikrofilmhez mellékelt térkép eredetiségében azonban a szakemberek nem kételkednek. A Szovjetunióban, különösen a balti köztársaságokban széles körű vita bontakozott ki a Hitler— Sztálin-paktumról. Nyugati közlések alapján — amint Magyarországon is — közölték a záradék szövegét. Mindazonáltal, szovjet hivatalos helyeken maradtak és maradnak kételyek. A közelmúltban elhunyt egykori külügyminiszter, Andrej Gromiko például a nyugatnémet könyvpiacon is forgalmazott visszaemlékezéseiben vitatta a titkos zaradék meglétet. amelyben megpróbálta felvázolni a Közös Piac „külpolitikáját" a kilencvenes évekre. Az előadás tanúsága szerint .a kilencvenes évek világpolitikája ismeretlen vidék, amelyen hiába próbálunk eligazodni a régi térképek szerint. A politikusok úgyszólván nem tudják, hogy a Nyugat Nyugat és a Kelet Kelet-e még, és vajon az új vidék barátságos-e, vagy veszélyekkel teli. Ha Kelet-Európában sikerülnek a politikai és gazdasági reformod, Európa térképe át fog alakulni. A leszerelési intézkedések csökkentik majd a fizikai veszély érzetét, de kihívást is jelentenek Európának, hogy nagyobb felelősséget vállaljon saját biztonsága ügyeben" — mondta Andriessen, a Közös Piac „külügyminisztere". Az előadás szerint a közösség teljes mértékben támogatja a politikai reformot és a gazdaság liberalizálását Magyarországon, Lengyelországban és a Szovjetunióban. „Álláspontunk mértéktartóbb Romániával, Bulgáriával, az NDK-val és Csehszlovákiával kapcsolatban, ahol az .ancien regime' (a régi rendszer) még mindig érvényben van." Andriessen megerősítette, hogy az EK bizottsága, megteszi a szükséges kezdeményezéseket a csúcsértekezlet részvevőivel és minden érdekelt országgal együttműködve annak érdekében, hogy segíthessenek Lengyelországnak és Magyarországnak nehézségeik leküzdésében.