Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

1989. július 20., csütörtök 3 Nyár — vendéggel, valutával így látják a házigazdák... Igazából az idei idegenforgalmi szezon sajá­tos ismertetőjegyeit szerették volna számba venni munkatársaink, amikor — a turizmus néhány szegedi központját fölkeresték. Tények­kel, adatokkal készséggel szolgáltak a megkér­dezett szakemberek, ám csak az idei szezonra jellemző újdonsággal nem szolgálhattak. A kép — ellentmondásaival, feszültségeivel — mégis kialakult bennük. Átnyújtják most az olvasónak; íme, ilyen most a város turizmusa a szervezők, a hivatalos házigazdák szemszögéből. A turizmus érzékeny a politikára! A parlfürdö kempingje csábítja a vendéget. Bár még nincs itt az iga­zi szezon, Varga József, a Szeged Tourist hivatalveze­tője elmondta, hogy az év első felében tóbb vendég er­kezett, mint a tavalyi év hasonló időszakában, es több időt is töltöttek itt. Nőtt a külföldi vendégek aránya. Ennek oka, hogy a hazai utazni vágyók inkább külföldön néznek körül. "A mostani forgalom vál­tozó. Hétvégén, a szabadté­ri előadásnapokon előfor­dul, hogy saját szálláshe­lyük, a Napfény Szálloda és Üdülőközpont kapujára ki­akasztják a „Megtelt!" táb­lát, kevésnek bizonyul a 450 ágy, és a 600 sátorhely. Ilyenkor bérelt fizetőven­dég-szobákban, vagy példá­ul az Express kollégiumai­ban hajthatják álomra fejü­ket a vároö vendégei. A szálláshelyeknél marad­va: meglepő, hogy keveseb­ben keresik a viszonylag ol­csó tanyai szállásokat. A magyarázat sejthető: a csa­ládosok — elsősorban ne­kik szól ez a kínálat — ne­hezebb helyzetbe kerültek. A programforgalomról szólva Varga József abban bfzik, hogy nem lesz visz­szaesés az érdeklődésben. Városnézéssel várják a ven­dégeket, akik választhat­nak, hogy panorámabusszal kívánnak-e körbe autózni, csilingelő lovas kocsira ül­nek, vagy egyszerűen föl­kapnak az „apostolok lo­vára", azaz gyalogosan ve­szik sorra a látnivalókat. A felújított és megnyitott zsi­nagóga is nagy érdeklődést kelt, a Dómban pedig orgo­namuzsika zeng minden szabadtéri előadásnap dél­utánján. Az igazi „magyarosch" programokra éhes külföldi Hódmezővásárhelyen valódi parasztlakodalomban mulat­hat. Ópusztaszeren a ma­gyar ' történelem és a tárgyi néprajz iránt érdeklődőket néptáncbemutató is várja. S ha akad, aki lóhátra vá­gyik, csak Makóra kell el­utaznia. A Szeged Tourist valuta­pénztárában több pénz fo­rog a tavalyinál. Az eladás öt és félszerese az előző évinek, és ami kellemes meglepetést keltett: a vétel is a háromszorosára nőtt. Az idei szezon — amely­nek nagy része még hátra van — tartogat bizonytalan­ságot is. Varga József sze­rint ugyanis az idegenfor­galom érzékeny a politikai változásokra. Igy például néhány szocialista ország megítélése a magyarországi folyamatokról a turistafor­galomra is hatással lehet. Figyelembe véve, hogy a külföldiek 90 százaléka szo­cialista országokból jön, ez érzékenyen érintheti a for­galmat. A valutarendelkezé­sek — például a szeptem­bertől életbe lépő új devi­zaszámla — ugyancsak mó­dosíthatják az emberek uta­zási terveit. utóbbiak aránya azonban igy is kevés, körülbelül 28 szá­zalék. Még ennél is kisebb — 24 százalék — a belföldi vendégek részesedése a for­galomból. A többiek a szo­cialista országokból jönnek — illetve jöttek mostanáig. Mert a jelenlegi, forgalmi adóval terheli árak nekik lassan megfizethetetlenek. „Az AEA megöli a szocialis­ta idegenforgalmat" — ez a vélemény járja szakmai körökbén. Mondják persze, hogy az idegenforgalom hú­zóágazat, sok valutát hoz. Ez igaz is — főleg Pesten. Mert a valutát a „tőkés vendég" hozza, aki Szegedre már csak mutatóba jön el. Meg Kecs­kemét is jobb helyzetben van, odáig legalább elvezet az autóút. Azért az sem egészen mindegy, hogy milyen szo­bakba próbálják becsalogat­ni a vendéget. A Royal és különösen a Tisza Szállóban nagy a fürdőszoba nélküli szobák aránya, ezeket nehéz eladni. A Royalnak reggeli­zésre alkalmas kávéháza van ugyan, de étterme már nincs. A másik két szálló éttermé­hez pedig még árengedmé­nyekkel sem sikerült kedvet csinálni, hiába adtak az á la 'carte ételek árából 25, áz italokéból 20 százalek ked­vezményt. A hazai vendég — akinek már az élelmi­szerbolt árai is túl magasak — még igy sem tért be hoz­zájuk. A szallodavezetők öröme tehát nem szökken az égig. Különösen, ha az év utolsó negyede felé tekintenek, amikor — a tavalyi időszak­Szállodák — alig félházzal Ha a városunkba érkező ide­gen szállodát választ éjsza­kai nyugvóhelyül, a Belvá­rosban három helyet is talál. Várja ót a kétcsillagos Ro­yal és Tisza, valamint a fo­lyóparton álló, háromcsilla­gos Hungária. Ha belép ezek valamelyikébe, a portás után azonnal az árakkal kezd is­merkedni. S ha nem tudja, hogy a szálló telítettségétől függően akár 50 százalékos árengedményt is kaphat, elő­fordul, hogy már nem is kerül beljebb. Pálfy István, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat igazgatója kesernyés mosoly­lyal jegyezte meg, hogy né­mi túlzással „több a lemon­dás, mint a megrendelő ..." Elmondta, hogy idén áprili­sig kifejezetten gyenge volt a forgalom, május—június­ban már több vendég jött. Július első fele 60 százalék­kal jobb volt, mint a tava­lyi, de ez inkább a múlt év hasonló időszakát minősíti. A Maty-éren július végén és augusztus elején evezős vi­lágbajnokságot rendeznek, ekkor várhatóan ismét több szobát foglalnak majd. Az első fél év szobakihasznált­sága csak 37 százalékos volt s ez nagyon alacsony mu­tató. Mintegy 25 ezren keresték föl eddig a három szállodát, s ez megegyezik a tavalyi forgalommal. Érdekes, hogy amennyivei csökkent a bel­földi és a szocialista orszá­gokból érkezettek száma, majd ugyanannyival többen jöttek tőkés országokból- Ez hoz hasonlóan — sok lemon­dás apaszthatja az amúgy is kevés megrendelést. Ta­valy főleg a szovjet csopor­tok mondtak le sok rende­lést — valutahiány miatt. S ha a szervezett csopor­tokról szólunk, megemlíthe­tő, hogy jóval alacsonyabb áron adják az utazási iro­dáknak a szobáikat, mint amennyit az egyéni vendé­gektől kérnek. A szocialista vendég például 2230 forintot fizet egy kétágyas szobáért, az utazási iroda ugyanezt 970 forintért kapja meg. A szálloda ennél lejjebb már nem adhatja, a valutás ven­dég pedig így is kevés. A valutánál maradva: a bevásarlóturizmusnak kö­szönhetően a tavalyi 8 mil­lióról idén 51 millióra ug­rott a valutaváltás forgalma! A vállalatnak persze csak az árfolyamok közti különbség jelent bevételt. A szállodai szakemberek azért nem várják ölbe tett kézzel, hogy a vendégek be­sétáljanak hozzájuk. Aktív piackutatást végeznek, s ez szó szerint értendő. A Cse­repes sori „KGST-piacon" szórólapokon hirdetik „szu­perkedvezményes" áraikat. Kapcsolatba léptek jugoszláv uazási irodákkal, és főleg az egyébként nehezen kiadható, fürdőszoba nélküli szobákba sikerült a bevásárló turisták közül vendégeket találni, akik igy megpihenhetnek a felvágott- és húspultok két rohama között. A leleményes csoportszer­vezések ellenére is igaz azon­ban. hogy a nyereséget az egyéni vendég hozza — ha egyáltalán jön .. . Megálljt parancsol a tenyér Főszezon ide vagy oda, a forgalomcsökkenés jelentős a tavalyihoz '- képest. Vass György, a Dorozsmai úti tu­ristaközpont vezetője úgy tapasztalja, hogy a szocia­lista országokból sokkal ke­vesebben jönnek — kivéve a lengyeleket... A keletné­met turisták száma egyhar­mada az előző évinek, cseh­szlovákokkal pedig szinte nem is találkoznak! A poli­tika nagy tenyere paran­csolt megálljt nekik: szigo­rító intézkedések vették el a;: utazási kedvet. örvendetes viszont, hogy idén sokan jöttek a sajt és a tulipán (meg a jó foci) hazájából: Hollandiából. A nos arányt képviselve a bolgárok és a keletnémetek. Utóbbiak lavinaszerű átuta­zása a román és a bolgár tengerpartra idén megszűnt, a már említett okok miatt. Egyre többen jönnek vi­szont Skandináviából. Ugyanazok a társadalmi­politikai változások, ame­lyek barátaink homloka elé a tartózkodás felhőit von­ják, például a svédeket kí­váncsisággal töltik el. A legfájóbb pont a belföl­di kereslet visszaesése. A kemping — amely a legol­csóbb szállás — éppen azok­nak vált megfizethetetlenné, akiknek készült. A belföldi kempingező lassanként el­piMiiii a Petőfi Sándor sugárút széli vadtábor riasztja — a városlakókat. lengyelek után ők vannak ott a legszámosabban. Több holland utazási iroda nyílt nálunk, úgy gondolván, érv demes honfitársaikkal or­szágunkat megismertetni. Vass György szerint a hol­land jó vendég, bár igénye­sebb a többi nyugatinál. Az pedig, hogy elégedetten tá­vozik innen, a kemping mi­nősítése is. A forgalom nagysága sze­rint utánuk a nyugatnéme­tek következnek, majd azo­marad, és nem jobb a ba­latoni kempingszakemberek tapasztalata sem. A szálloda szinte mindig telt házzal működik, pedig csak fél házra van előren­delésük. Az „egyéjszakás" vendégek megtöltik a szo­bákat. A motel forgalmat egy szerencsés kezdeményezés is föllendítette: belföldi cso­portok jönnek két-három napos túrára — többnyire vállalati szervezésben. A Ha én gazdag lennék... ... nem kerülném a munkát, mint a Hegedűs a háztetőn tejesembere, ha­nem, mondjuk magánpan­ziót építenék. Vagy kem­pinget. Több helyszínt is kiszemeltem magamnak, például az E5-ös út mel­lett, a mihályteleki útel­ágazásnál, de a Shell-kút környéke is megfelelne. A Cserepes sor fái alatt is meghúzódhatnának a há­zikók, vagy a Dorozsmai úti kamionparkolóban. Hogy a parkoló mellett már van kemping? Igaz, de valamilyen oknál fogva nem felel meg azoknak a hajléktalan lengyel állam­polgároknak, akik ott és az említett helyeken kénytele­nek éjszakáikat a szabad­ban tölteni. Minthogy ér­deklődésük a Cserepes sor idegenforgalmi nevezetes­ségei iránt csillapíthatat­lan, egyre nagyobb szám­ban jelennek meg váro­sunkban. Sokszor már a kemping előtti parkolóban sem férnek el, kényszerű­ségből a bejárathoz szo­rulnak. Mentségükre le­gyen mondva, igyekeznek bizonyítani segítőkészségü­ket: a kempingben meg­forduló nyugati turistákat kímélik meg a valutabe­váltással járó herce-hur­cától, papírlapokon mu­tatva föl nekik a napi ár­folyamot. Érthetetlen, hogy némely nyugati miért tesz ezért panaszt a kemping vezetőinél, és miért hagy­ja el azonnal és végleg a kempinget holmi zaklatá­sokra hivatkozva. Ezeken a szegény rászo­rulókon segítenék én, ha lenne pénzem. Hogy a len­gyelek akkor se költözné­nek a házakba, hanem to­vábbra is a szabad ég alatt élnék nomád-kalandozó életüket? Istenkém... raj­tam legalább nem múlna. munkáltatók szociális ked­vezményekkel segítik hoz­zá dolgozóikat a pihenés­hez. És ami különbség a korábbi szocialistabrigád­akciókhoz képes: most hét­közben is érkeznek ilyen csoportok. Sok vállalat kül­földön keresett partnert 'csereüdültetési szándékkal. Az ilyen jugoszláv és len­gyel csoportok ugyancsak új színfoltot jelentenek. Hogy mivel fogják a ven­deget a kempingben? Vass Györgynek az a véleménye, hogy a minőségi turizmusé a jövő. Mivel ezután is újabb forgalomcsökkenés­sel számolnak, csak jobb szolgáltatásokkal számít­hatnak újabb vendégekre. Így például a büfét magya­ros vendéglővé alakították át, és építettek egy mini ABC-áruházut, amelyből éj­jel-nappal megvásárolhatók a legfontosabb cikkek. Jövőre az aktív kikap­csolódáshoz terveznek szol­gáltatási hálózatot. A Maty­éren, Sziksóstón a vízi sportok kedvelői evezhet­nek, vagy allhatnak szörf­deszkára. Ügy gondolják, mivel Szegednek — az ün­nepi hetek kivetelével — nincs annyi látványossága, umi a vendégeket idevonza­ná, bekapcsolódnának a ví­zi és a tekesportba is, hob­bi- vagy versenyszinten. Még edzőtáboroknak is ad­nának helyet. Diákoknak könnyebb... Az idegenforgalom szem­pontjából a nyári idény a legjelentősebb. Ilyenkor in­dulnak a legtöbben útnak azon igyekezvén, hogy egy­két hétre megfeledkezve a mindennapok szürke, izzad­ságszagú gondjairól, minél olcsóbban, kellemesebben töltsék szabadságuk illanó napjait. A nyár mégis leg­inkább a diákoké, akik szünidejük felét általában munkával töltik, megkeres­vén az útravalót. Mikor út­ra kelnek, szabadabbak és pénztelenebbek is szüleik­nél, de lapos pénztárcáikat néhány kedvezmény kom­penzálja: olcsóbban utaz­hatnak, strandolhatnak, a kempingekben fél árért sá­torozhatnak, s mivel mar amúgy is megszokták a kol­légiumokat, azokban szíve­sen megalszanak. Az Express Utazási Iro­dában Lénárt Bélától kér­deztem, milyen szolgáltatá­sokkal várják a fiatalokat Szegeden. — Elsősorban szállással, éjszakánként 120 forintért. A szervezett csoportokat igényeik szerint teljes vagy félpanziós ellátással, prog­ramszervezéssel, jegyfogla­lással, utaztatással. Az egyé­nileg érkezők az idén köny­nyebben találnak szállást, mivel a mi forgalmunk is visszaesett. A szocialista országokból tavaly sokkal kevesebb vendég érkezett, de a hazaiak forgalma is megcsappant. Az Expresst talán még­sem érinti e forgalomcsök­kenés túl érzékenyen, mi­vel a szabadtéri közremű­ködőinek elszállásolása ha­gyományosan az ö felada­tuk. Az üres egyetemi kol­légiumokban, valamint a belvárosban, főbérlő nélküli lakásokban helyezik el őket. Mint megtudtam, az Ex­ress egyébként már nem ki­mondottan ifjúsági és diák utazási iroda — a két jel­zőt törölték is nevükből —" mivel a közelmúltban új felettes szerv — a Kereske­delmi Minisztérium — irá­nyítása alá kerültek. Ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy hátat fordítanak az ifjúságnak. Mivel legfőbb szándékuk ügyfeleiket mi­nél jobban kiszolgálni, jú­lius 24-étől az Express bő­vített munkaidőben 7-től 18 óráig tart nyitva, s ed­digi tevékenységüket bővít­ve valutavételiéi és -eladás­sal is foglalkoznak. Végül néhány tipp a vá­rosunkban lakó, illetve az ide érkező diákoknak: ol­csóbban étkezhetnek a Hun­gária és a Tisza Szálló ét­termeiben, a Hági, a Szeged és a Lila akac etteremben, ahol keresőkre diákmenüvel szolgálnak. Kíméljék meg magukat attól a tévhittói, hogy hamburgerrel jobban járnak. Ezeken a helyeken, hasonló árban, mégiscsak meleg ételt ehetnek, ké­nyelmesen. Azoknak pedig, akiknek gondot okoz a kem­pingfelszerelésük beszerzé­se, ajánlom a Tanácsköztár­saság úti Ezermester köl­csönzőt, ahol diákok és csa­ládok egyaránt félárban kölcsönözhetnek. (Egy kajak például csupán 60 forint naponta!) Elgondolkodtató, hogy e kedvezmények ellenére a szegedi ifjúsági napok ide­jén miért kell — jó esetben — hálózsákos fiatalok köp zött botladoznunk parkja­inkban? A jövő hétre van szállás bőven, csupán az a kérdés, lesznek-e ifjúsági napok, ugyanis ez még so­kak számára nem derült ki egyértelműen. Az összeállítás szer­zői: Nyilas Péter. So­mogyi Károly né, Varga Iván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom