Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint A Bajkál-tó melletti Barguzinban Megtalálták Petőfi földi maradványait? 198.4. julius J7-én 12 orakor a Szovjetunióban, Szibériában, Barguzinban a nemzetközi antropológus bizottság (melyet Kiszely István vezet, tagjai 2 ame­rikai antropológus és 4 szovjet antropológus) megta­lálta Petöti Sándor magyar költő és forradalmár földi maradványait. A nemzetközi anlropológusbizottság véleménye szerint megállapítható, hogy a megtalált földi ma­radvány Petőfi Sándoré. Amennyiben Morvái Ferenc, az expedíció finan­szírozója, szervezője és vezetője megkapja a magyar Művelődési és Külügyminisztériumtól a Petőfi Sán­dor földi maradványainak hazahozatalával kapcsola­tos engedélyt (Morvái Ferenc csak ezért utazott haza Magyarországra Szibériából), abban az esetben július 29-én a különrepülűgép nemcsak az expedíció tagjait, hanem Petőfi Sándor földi maradványait és több mint 3 ezer dokumentumot hoz haza. KB-ülés 28-án Készülődés a kongresszusra Július 28-ára, péntekre összehívták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságát. A testület a Politikai In­téző Bizottság javaslata alapján kialakítja állás­pontját az MSZMP kong­resszusának előkészítésé­vel összefüggő néhány kér­désről. Ennek részeként ja­vaslatot tesz a kongresszus napirendjére és ügyrendjé­nek elveire, a megrendezés módjára, s előterjesztést tesz költségvetésére. A tanácskozás második napirendi pontjaként a tes­tület állásfoglalás-terveze­tet vitat meg az MSZMP vi­szonyáról az egyházakhoz és a valláshoz. Panelcsapda A lakásárak nem nőnek az égig ? Pártvezetők találkozója értelmiségiekkel Értelmiségiek egy csoport­jával találkozott szerdán az MSZMP KB székházábar Nyers Rezsó, az MSZMP el­nöke. Grósz Karoly főtitkár és Barabás János, a Köz­ponti Bizottság titkára. A tanárokból, mérnökökből, közgazdászokból álló cso­port'még júniusban intézett levelet az MSZMP Központi Bizottságához, s e levélben megfogalmazták az októberi pártkongresszussal, a párt politikájával kapcsolatos vé­leményüket, észrevételeiket és jövőbeni elvárásaikat. A szerdai eszmecserén megjelenteket Barabás Já­nos üdvözölte, majd rövi­den összegezte a pártkong­resszus előkészületeit, s ez­zel összefüggésben a pártve­zetést leginkább foglalkozta­tó kérdéseket. Kiemelte an­nak fontosságát, hogy a kül­döttválasztások során, majd az azt követő időszakban A Komócsin-jelenséget is vizsgálják Csongrád megye 40 éve Ha figyelemmel kísérjük a közelmúlt — a korábbi­nál lényegesen szabadabb — hazai sajtóját, megállapít­hatjuk, hogy ebben Csong­rád megye nem éppen a legkedvezőbb színben túnt fel... Ennek okai úgy a közvéleményt, mint az az­óta átalakult megyei veze­tést is foglalkoztatják. S külön tanulmányozást ér­demelne az is, miért éppen megyénk volt az, ahol a mélyen lappangó társadalmi vírusok elsőként érték el a felszínt. Az MSZMP megyei bi­zottsága májusban 11 fős, elsősorban történészekből álló munkacsoportot hozott létre, amelyben egyetemi, főiskolai oktatók, társada­lomtudományos szakembe­rek, a politikával hivatás­szerűen foglalkozók mellett egy újságíró is helyet ka­pott. A Bárány Ferenc, Be­lény: Gyula, Halász Miklós, Kanyó Ferenc, Kovács Lász­ló, Mészáros Rezső, Rátkai Árpád, Tóth Károly, Tráser László, Váczi Mária és Var­ga István alkotta csoport pzt a feladatot kapta, hogy dolgozza fel Csongrád me­gye elmúlt 40 évének törté­petét,. munkájáról számol­jon be a pártbizottságnak, hogy a tapasztalatok és ta­nulságok birtokában ugyan­azokat a hibákat a megyé­ben még egyszer ne köves­sék el. — Előreláthatólag szep­tember végére vagy október elejére készülünk el az el­ső, rövidebb variációval — mondja Bárány Ferenc, a SZOTE egyetemi tanára, a munkacsoport vezetője —, majd később az összegyúlt anyagot részletesebben is kidolgozzuk. Az idó rövid­sége és a téma szerteágazó volta igazán elmélyült tu­dományos tanulmányok ké­szítését nem teszi lehetővé; inkább esszéjellegú írásokra számíthatnak. — Melyek azok a leglé­nyegesebb területek, ame­lyeket feldolgoznak? — Két csomópontja van kutatásainknak. Az egyik* volt-e, lehetett-e egy erősen centralizált rendszerben a megyének önálló mozgáste­re; koncentrálva főleg a történelmi fordulókra, a fontosabb dátumokhoz kö­tődő eseményekre. A má­sik: Szeged és a megye vi­szonya. Ez a problémakör végigkíséri a négy évtized történetét, s jelenleg is lé­tezik. — Vizsgalataiknak szá­mos kényes pontja lesz, hi­szen azok óhatatlanul érin­tenek olyan szemelyeket, egykori vezetőket, akik ma is élnek. Közülük konkré­tan kiknek a tevékenységét elemzik? — Nem kerüljük meg e kérdéseket sem Komócsin Zoltán szerepe például rész­letes elemzést kíván; ám maga a Komócsin-jelenség bonyolultabb dolog ennél Fontos tisztázni a megyéből származó országos politikai vezetők hatását is Csongrád megye életére. Azzal együtt, hogy a végső szót ezen, és más kérdésekben (esetlege­sen ártatlanul meghurcolt személyek ügyében) nem mi kívánjuk kimondani. Mun­kacsoportunk nem politikai rehabilitációs bizottság; nem pótolhatjuk a bírósági és ügyészségi vizsgálatokat. S. I. folyamatos legyen a kapcso­lat a párttagság és küldöt­teik között. Hozzátette: véle­ménye szerint a pártban je­lenleg nincsenek kialakult és tisztán kiforrott platfor­mok, ezért nem lehetséges a platformok szerinti küldött­választás sem. Utalt arra, hogy bár a párton belül többféle áramlat különíthető el, ezek egyike sem képvi­sel kimunkált koncepciót. Rámutatott ugyanakkor, hogy fellelhetők a párton belül egészen szélsőséges áramlatok is, így például a magát marxista egységplat­formnak nevező irányzat, amelynek több nézete a párt politikájával összeegyez­tethetetlen. A kongresszus­ról szólva a Központi Bi­zottság titkára elmondta: fő feladat a programadás, egy korszerű szervezeti szabály­zat elfogadása, valamint az új pártvezetőség megválasz­tása. A kongresszusi elókeszü­letek kapcsán Barabás Já­nos kifejtette azt a vélemé­nyét, miszerint napjainkban jók az esélyek arra, hogy az MSZMP elkerülje a szaka­dást. Mint mondotta, ez azért is fontos, mert egy esetleges szakadás nyomán elemeire esne szét a párt, s ezáltal hatalmi úr keletkezne, amely (Folytatas a 2. oldalon.) A mai, meglehetősen összekuszálódott lakáspiacról mar akkor is alkothatunk valamiféle képet, ha figyelme­sen végigböngésszük az OTP Takaréktár utcai hirdető­tábláit. A visszavásárlás négyzetméterárait utoljára ta­valy februarban változtatták, azóta a fogyasztói árszín­vonal közel 20 százalékkal növekedett. Tetőtéri új lakás­hoz lehetett jutni a közelmúltban 250 ezer készpénzzel és két gyerek vállalásával. Más esetben húsz licitáló közül többen is letették volna a teljes vételárat az egymilliós hasznait lakásért. Az új kamatfeltetelek következtében drasztikusan csökkent a lakásmobilitás, egy „szőrért szőrt" cserével megháromszorozódhat a hitel havi törlesztőrész­lete. — Igaz a hír, hogy nem veszi vissza a panelt az OTP? — kérdeztük a lakás­osztály vezetőjét, Szalai Fe­rencnél. — Nem a panellal van most baj. Az év eleji válto­zások közül a kamat 18,5 százalékosra történő feleme­lése, valamint a szociálpoli­tikai kedvezmények feltéte­leinek szigorodása sújtja a lakáspiacot. Nyereségérde­keltté válva csak a bizton­sággal értékesíthető lakáso­kat vásároljuk vissza. Egy használt lakás ma a szociál­politikai kedvezménnyel és a kiemelt törlesztési támoga­tással lehet csak igazán piacképes. — A vásárlók helyett a lakásoknak kell kiérdemelni a kedvezményeket? — A jelenlegi szabályozás csak az új lakást támogatja. Illetve, ha az újat vásárló nekünk adja vissza a régit, akkor erre is vonatkozik a kedvezmény. Mi csak ezeket a használt lakásokat kínál­hatjuk előnyös feltételekkel. — A körön kivül esőkkel nem is foglalkoznak? — Ilyen esetben az újra­értékesítés hosszabb időt vesz igénybe. Húszszázalékos kamat mellett az egymilliós lakás eladásának minden hónapos csúszása 17 ezer fo­rint veszteség. Ha egy érté­kesebb lakás bennragad, el­viszi másik öt hasznút. — Sokan közvetlenül a Déléptöl vásárolnak lakást. Közülük nem mindenki tud mostanában megszabadulni a régitől. — Az új Délép-lakások vevőitől megvásárolt hasz­nált lakásokhoz nem kap­csolódik kedvezmény, igy ezekkel nem is tudunk fog­lalkozni. — Miért nehéz magánfor­galomban lakást eladni? — Az emberek többsége annak a néhány száz új la­kásnak a 20-21 ezer forintos négyzetméterárából indul ki, amelyet évente átadnak. A hitelátvállalási feltételek szigorodásával a készpénzes ügyletek felé tolódó szabad­forgalom, a fizetőképes ke­reslet ma egyszerűen alul­értékeli a gyengébb minősé­gű lakást. * — Vásárol lakást tovább­értékesítésre a Szöregi Ta­karékszövetkezet? — kér­deztük Kárpáti Zoltán iro­davezetőt. — Kis lakásokat igen, ezek változatlanul forgalom­képesek. A nagyobbakat azonban mi is inkább csak közvetítjük. — Milyen kedvezménye­ket tudnak adni a lakáshoz? — Az OTP-vel nemigen versenyezhetünk. A hitel felső határa 500 ezer forint, de ehhez már jól kereső adóstárs vagy kezes szüksé­ges. Erre csak az általános törlesztési támogatás érvé­nyes, igy az elsó öt évben a havi törlesztőrészlet 6 ezer forint felett van. Szociálpo­litikái kedvezmény a ná­lunk vásárolt lakásokhoz nem jár. — A versenyfeltételek meglehetősen egyenlőtlenek! — Az mar önmagában megkerdójelezhető, miért a lakasokat támogatja a tör­vény az emberek helyett, a nagyobb baj az, hogy még ebben sem következetes. Az lenne a logikus, ha a családi­ház-épitó leadott lakására is érvényes lenne a kedvez­mény. — Egy áprilisi törvény­módosítás éppen ezt az el­lentmondást oldotta fel... — ... a jogi lehetőség va­lóban megteremtődött, a gyakorlatba való átültetés feltételei azonban még nem alakultak ki. — Viszonylag olcsó ma a használt panellakás. Ez önöknél is erzékelhető? — Hozzánk bejön egy deb­receni vagy kecskeméti apu­ka, aki leendő főiskolás cse­metéjének keres lakást, és látatlanban megvesz egy két szoba hallost A címre ugyan el kell kalauzolni, mert Sze­gedet egyáltalán nem isme­ri, tisztában van viszont az otthoni négyzetméterárak­kal, amelyek 3-4 ezer forint­tal magasabbak az itteninél. Jellemző az is, hogy a más­fél szobás lakás ára alig kü­lönbözik a nyolc négyzetmé­terrel nagyobb, két szoba hallostól. Jelenlegi kínála­tunkban is szerepelnek laká­sok 13 ezer forint körüli négyzetméterárért. s. Az elmúlt években irreá­lisra szökött tömeglakásárak mára ugyan mérséklődtek kissé, de tévedés lenne azt hinni, hogy az otthonra vá­rók sora ettől rövidebb lett. Időközben ugyanis a hitelek kamatai a „csillagos égig" szöktek. A fizetések, amiből a törlesztörészleteket kelle­ne kiegyenlíteni, viszont kö­zel sem az ég fele kacsin­gatnak. A már-már közhely­lyé vált mondás a mai la­káspiacra is mélységesen igaz: nem a lakás draga, a fizetesünk kevés! Jó lenne, ha a pénztárcánkat is a pia­ci viszonyok alakítanák, akár a lakásárakat. Kovács András Ma este a Dóm téren A bestia A tavalyi ősbemutató óta állítólag elónyere változott Szakcsi Lakatos BelaesCse­mer Géza rockoperája, A bestia A jótékony drama­turgiai beavatkozások eredményét elösjtor ma este tapasztalhatjuk meg a Dóm téren a Rock Színház elő­adásában a Báthory Erzsé­bet ellem cselszövés meséje „egyenes vonalúbb" lesz — ahogy az alkotók nyilatko­zataiból következtethetünk. A szereposztás csak egy ponton változott a tavalyi­hoz képest: Szombathy Gyula helyett Bardóczi At­tila játszik. A főszerepek­ben ismét Nagy Anikót (Csejtte úrnője és Zsorka), Vikidál Gyulát (nádor), Kaszás Attilát (kakastollas lovag) látjuk-halljuk; Mak­iári László vezényel, a ren­dező- Sík Ferenc. Jelenet a rockcperából Nagy László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom