Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79- évfolyam, 128. szám 1989. június 2., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint II csomagokat fölbontották Az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapján a képviselők a mezőgazdasági •termelőszövetkezetekről és a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatták munkájukat. Az elnöklő Szűrös Mátyás Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek adta meg a szót, aki a szerdai vitában elhangzottakra válaszolt. Vitazárójában a miniszter mindenekelőtt megköszönte azok munkáját, akik a három törvény módosításában részt vettek. A javaslatokból, hozzászólásokból és véleményekből szinte teljes kép kerekedett gazdasági állapotunkról, ezen belül a mezőgazdaság helyzetéről is. A földről szóló 1987. évi I törvény módosításáról szóló törvényjavaslat feletti szavazás következett. Először a mezőgazdasági bizottság 8 pontba sűrített módosításairól külön-külön döntöttek, ezek felét elfogadták, a többit különböző szavazati arányban elutasították. Ezt követően az önálló és még fenntartott képviselői javaslatok felett szavaztak. A leghosszabb szavazási eljárás meg csak ezután következett, megpedig Tallóssy Kilőve A honatyák tegnap délelőtt levették a napirendről a vadgazdálkodásról szóló törvény módosítási javaslatát. Kár, hogy az előzetesen nagy vihart kavart napirenddel együtt az erdőtörvény megreformálását is kilőtték a honatyák. így aztán az a faramuci helyzet ' állt elő, hogy a jövőben a földtulajdont bárki szabadon forgalmazhatja mindaddig, amíg be nem erdősíti. Erdőt adni-venni Magyarországon, továbbra is törvénytelen. Hogyan keletkezett közel 15 milliárd dolláros adósságunk?— Ülésezik a Parlament Mellette? Ellene? Vagy tartózkodnak...? utalták az előterjesztőnek — kormány még az idén termost nem kellett dönteni, jesszen be új vadgazdálkoUgyanakkor 9 ellenszavazat dásról és vadászatról szóló és 10 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot a Parlalestület úgy döntött, hogy a mentnek. Halálbüntetésről, népszavazásról Frigyes tucatnyi javaslatáról. A kimerítő procedúra után a Parlament végül is 11 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett elfogadta a földtörvény módosítását. Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosítását célzó törvényjavaslatról — miután azt az előző nap nem bocsátották részletes vitára, és így átdolgozásra visszaNapirend szerint ezután az Országgyűlés Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéját hallgatta meg a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatról. — Az indítvány, amely eltörli a halálbüntetést az állam ellen elkövetett bűncselekmények esetében, minden bizonnyal nem igényel hosszas indoklást — kezdte felszólalását a miniszter. — A képviselők eiőtt is jól ismert, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajnálatosan tradicionális vonása, amely az erőszaknak oly nagy helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is. mellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntető eljárassak esetleg halálos ítélettel intéztek el. Az is jól ismert, hogy Magyarországon 1849 óta 14 miniszterelnök lelte halálát vérpadon, 'lett öngyilkos, .illetve hunyt el emigrációban. Különösen időszerűvé teszi e törvényjavaslat elfogadását, hogy hazánk e napokban az utolsó kivégzett magyar miniszterelnökre emlékezik. Bár a politikai 'bűncselekményekre vonatkozó törvényjavaslat csak júniusban kerül az Országgyűlés elé, szimbolikus jelentése van annak, hogy a Parlament most, mintegy soron kívül határoz e törvénymódosítás sorsáról; kinyilvánítva ezzel, hogy Magyarország egyszer s mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai tradícióval — hangoztatta a miniszter. Mivel hozzászólásra sem jelentkezett senki, az expozét azonnal határozathozatal követte. A beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés egy tartózkodással elfogadta. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat előterjesztője ugyancsak az igazságügy-miniszter volt. Kulcsár Kálmán expozéjában elmondta: a népszavazás intézménye biztosítja a Parlament ellenőrzését. A törvényjavaslat célja — szögezte le Kulcsár Kálmán —, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciánák egyik fontos jogintézményét, ezzel- is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A mostani 'törvényjavaslat a népszavazás elrendelését, illetve kitűzését a Parlament hatáskörébe adja. Kötelező elrendelni a népszavazást, ha azt kellő számú állampolgár kezdemézi. A tervezet ezzel kapcsolatban alternatív javaslatot Nincs országgyűlési ülésszak, amely a szavazások körüli bonyodalom nélkül telne. Az éppen aktuális cirkusz Séra János képviselő javaslatának elvetése vagy megszívlelése körül folyt — nevezetesen, hogy külföldinek ne lehessen földtulajdona Magyarországon. Az intermezzo végére szerintem sokan már azt sem tudták, mire szavaznak, merthogy egy „forduló" után valaki kevesellte a voksokat, s így egy huzavona után úi sorozat kezdődött. A jelenléti ív szerint ugyanis 333 képviselő „vette magának a fáradságot" az ülés lá(S) óhajok togatására, ám a nevezetes pillanatban csupán 268 szavazatot számláltak öszsze. Ezért rendezett Szűrös Mátyás elnök új fordulót — meglepő végeredménnyel. Egyrészt megfordul az „állás". Az előbb megszavazott javaslatot az új körben leszavazták. Tehát 138:127 arányban kijött: lehet külföldinek földtulajdona magyar honban. Során megkönnyebbülten sóhajtottak ekkor — meglehetős képviselői behatároltság ugyanis bármit félteni ettől a ténytől. Talán a felszabadult megkönnyebbülés okozta: azt már senki nem is kifogásolta, hogy a 42 tartózkodással együtt is még mindig csak 307-en szavaztak. A maradék 26-ot nem keresték. Talán azért: nehogy megint megváltoztassák a kivívott végeredményt? Persze, sokan másért is sóhajtottak. Nagyon kellene már a hagyományos ülésterem jelenlegi felújításával párhuzamosan szerelt új, szavazatszámláló szerkezet. Meg tán új képviselők is kellenének az új székekbe ... (balogh) terjeszt a Parlament elé. Az Országgyűlés által élfoga dott új alkotmányt is nép szavazással kell megerősíte na. Más eseteikben a kezdeményezések alapján a Parlament mérlegelheti a népszavazás elrendelését, vagy elvetését. A tervezet — szinkronban a nemzetközi gyakorlattal — kizárja a népszavazás köréből a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, továbbá a nemzetközi szerződésekről hozott törvényeket és a személyi kérdésekel. Ami a nemzetközi szerződéseket illeti, Kulcsár Kálmán külön .kitért a bős— nagymarosi beruházás kérdésére. Elmondta, hogy a kormány az ügy politikai jelentőségére való tekintettel mindenképpen nyitva akarta- hagyni a beruházás 'kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét. Ezért született meg kompromisszumos megoldásként a törvényjavaslat 37. szakaszának 2. bekezdése. A torvényszakaszhoz fűzött indoklásban a törvény-előkészítők azt is világossá tették, hogy egy hosszú távon működő demokratikus jogi intézmény megalapozását tartják céljuknák, s nem egy „lex-Nagymaros" '(egy külön Nagymarosra vonatkozó jogszabály) megalkotását. A miniszter hangoztatta: az Országgyűlés feladata, hogy ezt a zárórendelkezést a törvényjavaslat általános értékelésétől függetlenül minősítse, eldöntse, szükség van-e erre az átmeneti jogi megoldásra — mondotta végezetül Kulcsár Kálmán. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés három tartózkodással elfogadta. A képviselők a módosító javaslatokkal is egyetértettek. Az Országgyűlés ezután az 1989. évi állami köl tségve' tésről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat -tárgyalását kezdte meg. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a Minisztertanács új, átdolgozott állami költségvetési tervjavaslatot nyűj-. tott be. Elsőként Németh Miklósnak, a kormány elnökének adta meg a szót. (Folytatás a 2. oldalon) Pozsgay Imre tárgyalásai A hamburgi kikötő várja a magyarokat Az NSZK-ban tartózkodó Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a hamburgi városházán felkereste Henning Voscheraut, a város szociáldemokrata (SPD) első polgármesterét, a szenátus (tartományi kormány) elnökét. A polgármester hangsúlyozta, hogy a kiemelkedő gazdasági és kereskedelmi fontosságú tartományban nagy elismerésre méltatják és élénk érdeklődéssel kísérik a magyarországi reformokat. A megbeszélés során Voscherau messzemenően méltányolta a politikai reform elsődlegességének gondolatát, és lebilincselőnek nevezte a Magyarországon kibontakozott társadalmi folyamatot. Az FDP-politikus a város múltjáról, valamint a nemzetközi kereskedelemben és a világpiacon jelenleg betöltött szerepéről szólva, kifejezte reményét, hogy versenyképes magyar áruk fognak megjelenni a hamburgi kikötőben, és Magyarország szabad kikötő bérlője lesz. Jelezte: a hamburgi kereskedők, gazdasági szakemberek, a világhírű, nagy hagyományú kereskedőházak megbízottai szívesen látogatnának Magyarországra, s már a termelés szakaszában megítélnék, hogy mely árukra van szüksége a nemzetközi piacnak, mit érdemes fejleszteni, mi az, amit valóban igényel a világpiac Hamburg is azon gazdagodott meg, hogy nemcsak előre látta a világpiac szükségleteit, hanem maga is szükségleteket tudott teremteni. Voscherau hangsúlyozta, hogy mielőbb szeretne eleget tenni magyarországi meghívásának. A találkozó végén átnyújtotta Pozsgay Imrének Hamburg megalapítása 800. évfordulója alkalmából készült szenátusi emlékérmet. A magyar államminiszter hamburgi programja során a befolyásos Katolikus Akadémián előadást tartott „A demokrácia esélyei Magyarországon" címmel. A magyar vendéget először dr. Günter Gorschenek, az NSZK szellemi életében rangos helyet betöltő intézet igazgatója köszöntötte, több mint 300 érdeklődő, közöttük ismert művészek, gazdasági vezetők, publicisták jelenlétében. Kopjafák a 301-es parcellában A jövő héten szállítják ki a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájához azt a háromszáz faragott emlékoszlopot, amelyet az jnconnu Független Művészeti Csoport tagjai készítettek. A kopjafákkal — amelyeket csütörtökön a művészeti közösség budaligeti alkotóműhelyében tekinthettek meg a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői — az 1956 után kivégzett, s a 301-es parcellában ez idáig jeltelen sírokban nyugvó felkelőknek állítanak emléket. (A sajtótájékoztató a temetésről a 3. oldalon.) Vállalták a nyilvánosságot A Celladam teszt tesztje Konstruktív tárgyalás kezdődött csütörtökön a Celladam Kisszövetkezet és az Országos Gyógyszerészeti Intézet képviselői között. A felek az Országos Gyógyszerészeti Intézetben ültek közös asztalhoz, hogy kidolgozzák azt a programot, amelynek keretében a Kovács Ádámféle Celladam tesztet a nyilvánosság előtt is értékelik, vizsgálják. (A Celladam teszt lényege, hogy az emberi vérből vett minta alapján következtetni lehet az immunrendszer egyensúlyának megbomlására.) Mint ismeretes, a múlt héten Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója nyílt levélben fordult a Celladam feltalálójához és kérte, hogy a nyilvánosság előtt kezdődjön meg a teszt értékelése. Kovács Ádám a megmérettetést vállalta, így került sor csütörtökön arra az első találkozóra, amely a közös értékelés "módját és részleteit volt hivatott tisztázni. A megbeszélésre neves immunológus professzorokon és szakértőkön kívül áz újságírókat is meghívták, hogy az ügynek minden momentuma valóban a nyilvánosság előtt történhessen. A kétórás egyezkedés alatt megállapodás született arról, hogy első lépésben a teszt reprodukálhatóságáról kell meggyőződni, ez ugyanis alapkövetelmény ahhoz, hogy értékelni lehessen. (A reprodukálhatóság azt jelenti, hogy ugyanazon vérmintára többször is ugyanazt az eredményt adja-e a teszt.) A részletekről hosszas vita folyt, végül is mindkét fél számára elfogadható megegyezés született; a vérmintákat 100 embertől a Dalszínház utcai rendelőben, kontrollált körülmények között, a másik fél jelenlétében veszik le. A mintákat közjegyző kódolja és ezt követően kerül sor az értékelésre. Amennyiben a reprodukálhatóság bebizonyosodik, sor kerülhet a további vizsgálatokra, melyek során arról kell meggyőződni, hogy bizonyos betegségeket, vagy immunproblémákat a teszt megbízhatóan jelez-e. (A Celladaminjekcióellátás helyzetéről szóló írásunk a 3. oldalon olvasható )