Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-05 / 130. szám

5 1989. június 5., hétfő Diákpanasz A József Attila Tudomány­egyetem két hallgatója bejött a minap a szerkesztőségbe és át­adott egy fénymásolt levelet, amely így kezdődik: ..Tisztelt Rektor Ur! Neheztelünk azért, mert a Rektor Úr a házaspáros kollégium jövőjét érintő kérdés­ben nem kérte ki a kollégium lakóinak véleményét; kérjük, ezt utólag tegye meg és fogadja el a kollégium közgyűlésének meghívását!" A folytatásban összesen 18 pontban sorolják fel a levélírók az indokokat: miért nem akarnak kiköltözni a belvárosi kollégiumból a városszélibe, a „Gödör" fölötti Eötvösből — a Déléptól megvásárolt volt munkásszállóba., amely most: Károlyi kollégium. Demokrácia Mi gondunk már megint egy diákköltözés-iiggyel? Olvasó­ink emlékezhetnek, annak ide­jén. amikor a volt Irinyi kollé­gistáknak kellett „kimenni" a Károlyiba, ezeken a hasábo­kon hangot kapott az ellenke­zésük; azóta viszont mindenki meghajolt az anyagi szűkösség rideg tényei előtt. S most? Né­mileg más a helyzet: ezűttal tudniillik gyerekes családoknak kellene lakóhelyet változtatni. Korántsem az a fö panaszuk, hogy a rektor a megkérdezésük nélkül döntött ebben. Azért sem. mert levelük kézhezvétele óta Csákány Béla tudatta ve­lük. igazuk van: helytelen volt, hogy előre nem kérte ki a véle­ményüket, ám a véleményük ismeretében sem dönthetett volna másként. Ha továbbra is úgy érzik a költözés előtt álló egyetemista házaspárok, hogy méltánytalanság érte őket. ám védjék meg az érdekeiket a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel. A „jó" körülmények A családos diákok tehát — érdekeik védelme céljából — bejöttek a szerkesztőségbe, minthogy nem láttak maguk körül egyéb érdekvédő „szer­vet". Átbogarásztam a 18 pont­jukat. A többi között ilyenek vannak benne: a Károlyiban kicsik a szobák, a gyerekekkel nem férnek: nincs konyha az emeleten, a fürdő, a vizesblokk nem alkalmas, kevés a WC: a gyerekeknek új bölcsódét kel­lene keresni és hajnalban in­dulni velük, hogy szüleik beér­jenek az első órákra, a gyerek­orvosi ügyelet szinte elérhetet­len távolságra kerülne: a kör­nyéken nincs bolt. a kollégium­ban viszont számos a „hangos" rendezvény stb. Két éve a Hermán kollégi­umból költöztek az Eötvösbe a családok; nem látják be. miért kellene megint legalább féléves időtartamú akklimatizációra fordítani energiáikat. Tanulás vagy gyerek? Fölhívtam a rektori titkársá­got, Tóth Károlytól azt a felvi­lágosítást kaptam, hogy a bel­városi épület még évekig elhú­zódó felújítása miatt nem biz­tonságos a gyerekes családok­nak továbbra is az Eötvösben lakni. Legalábbis ó így tudja — az egyetem műszaki-gazdasági vezetőitől. Telefon A n/aí Imre műszaki ellenőrnek. — Építkezés az Eötvösben? Hozzá nem nyúlunk! A volt Irinyi tetőterét csináljuk, az Eötvös IV. emeleti épületré­szén át vonulunk, onnan tény­leg ki kell költözni. — A gyerekes házaspárok a 3. szinten laknak. Ók marad­hatnak? — Ezt nem én döntöm el. Én csak azt mondtam, helyes­lem. ha a gyerekekkel onnan elmennek. Többször előfordult az építkezés során eddig is. hogy víz nélkül maradtak. A Károlyiban meg kényelmük lenne. — Szerintük: ellenkezőleg. — Nehogy már ők döntsék ezt el! Szerintem egy diáknak első a tanulás, és nem a házas­ság. pláne a gyerek! Az egye­tem vezetésének meg az egész egyetem érdekeit kell szem előtt tartani. Ki írja a bohózatot? Másnap csörög a telefon, a vonalban Csákány Béla. a JATE rektora. — Úgy értesültem, hogy önt tévesen tájékoztatták! Á házaspárokat azért költöztet­jük a Károlyi kollégiumba, mert ott jobb feltételeket bizto­síthatunk számukra, ráadásul ott plusz öt családot is el tu­dunk helyezni. Az Eötvös kol­légiumot bővíteni kívánjuk, a két felső szintre is olyan kiváló tanulmányi eredményt elért hallgatókat veszünk fel. mint akik most ott laknak, az alsó két szinten. — A jó tanulók talán a Káro­lyiban is jól tanulnának... — Meglehet, ez nem a csalá­dos hallgatók szempontjai sze­rint kigondolt intézkedés. De miért várják el. hogy ők legye­nek a főszereplők az Egyetem című bohózatban? A kormány nem én vagyok: az egyetemet nem lehet szociális szempontok alapján irányítani. — Rektor űr tehát hajthatat­lan? — Megmondtam a családo­sok képviselőinek: semmi kifo­gásom az ellen, hogy megvéd­jék az érdekeiket. Az egyetemi tanács engem kötelezhet arra, hogy megváltoztassam az intéz­kedésemet. Legföljebb megint beigazolódik egyik kedvenc mondásom igazsága: a jótett mindig elnyeri büntetését... Lyuk a hálón Nem kívánunk beavatkozni az egyetem belügyeibe — mondtam a rektornak. Kész­séggel elismerem továbbá, hogy az egyetem nem szociális intézmény. De volt egyszer az egyetemnek égy gesztusa: a — némelyek véleménye szerint — „meggondolatlanul", mert di­ákéveikben házasságot kötött, mi több. gyermekeket vállaló hallgatóknak lehetővé tette, hogy kollégiumban lakjanak — ha időnként ivóvíz, meg egyéb alapvető szükségletek nélkül is. de mindössze600forintért... Bár a kellő „szociális háló" eb­ben az országban mindannyi­unknak hiányzik, minden bi­zonnyal az egyik legvédtele­nebb csoport a gyermekes egyetemistáké. Úgyhogy, szerintem: kérjék az egyetemi tanácsot a rekto­ri intézkedés megváltoztatá­sára. Sulyok Erzsébet „Itt minden nagyon progressivus 99 C. J. van Kampen úr Hollandiában él. név­jegykártyája hátulján a következő áll: „English spoken: spricht Deutsch: parle Francois: hab/a Espahol; fala Portugués; parla V Italiano; vor­beste Románeste, beszél magyarul; govori Srpskohrvatskj; mówipo Polsku..." Eszerint éppen és pontosan tíz nyelven beszél! Nem csoda, hogy tolmács nélkül társa­logtunk a Szeged vendéglő árnyas kerthelyisé­gében. — Kereskedő voltam régen, most tolmács vagyok — mondta. — Hobbim a nyelvtanulás, és főleg a népzene. Ez utóbbi miatt több magyar táncegyüttest is meghívtam már Hol­landiába — így például a Délép Napsugár névre hallgató együttesét, de budapesti, jász­berényi, üllési együttes sem maradt ki a sor­ból. Rajongok a magyar zenéért, ennek a világon nincs párja! — Úgy tudom, nemcsak a zenéért rajong... — Valóban: nagyon megkedveltem ezt az országot! Most vagyok itt hetedszer. Nem elsősorban a magam nevében beszélek, ha­nem mindenekelőtt általában a hollandok vé­leményét tolmácsolom: egyáltalán nem kelet­európai jellegű ez a nép. — Bár úgy lenne... Mint világlátott ember, mi alapján állapítja ezt meg? — Nézze, itt az emberek barátságosak, se­gítőkészek... A hollandoknak épp cz kell. Nehogy azt higgye, a hollandok azért jönnek Magyarországra, mert itt minden kapható; a hollandok az emberek miatt jönnek. És itt mindenki divatosan öltözködik, színesen. nem egyenkosztümökben és melegítőben jár­nak az emberek, mint némely helyeken még mindig. Magyarországon nagy a forgalom, s ugyanakkor nagy a tisztaság. — És a hangulat, nyugati szemmel? — Az NDK-ban azt lehet érzékelni, hogy hiányzik a szabadság; Romániában nem lehet élni: Lengyelországban meg félni kell. Ezt nem szeretik a hollandok... Magyarországon a hangulat kiegyensúlyozott. — A hollandok mennyire tájékozottak a ma­gyar reformokról, s mi a véleményük ezekről? — Tájékozottak; az újságokból, a tévéből, a rádióból mindent pontosan megtudnak. Aki érdeklődik a politika iránt. az«szurkol a ma­gyaroknak. s a véleményük: Magyarországon „minden nagyon progressivus!" — Ön szorosabbra szeretné fűzni Szeged kapcsolatát Hollandiával. — Miért ne lehetne például testvérvárosi kapcsolatot kialakítani Szeged és valamely holland város közt? Itt van például Apel­doorm. ez a száznegyvenezres lélekszámú, hangulatos, kedves város, vagy akár Zutp­hen? Az önök országában ma már kevés az adminisztratív akadály ilyen tekintetben is: aligha tenne keresztbe ennek bárki. Ha a magyar és a holland felek egyaránt akarnák — bízvást megvalósulhatnának a testvérvárosi kapcsolatok, s ebben mindkét városnak, or­szágnak csak haszna származna. Magam pél­dául a táncegyüttesek utaztatásának szervezé­sét máris magamra vállalnám... F. Cs. A vasárnap déli „Korzó" sétáló közönsége fúvószene­kari indulókat hallott meg a Dugonics tér felöl! Elindul­tak vagy éppen megfordul­tak a régi hagyományokat őrző „masírozó ritmusok" vonzásában! Szólt a zene, és percek alatt több száz ember — a gyermekeket sétáltató szülők is megálltak „zene­hallgatásra" a József Attila Tudományegyetem főbejá­ratánál. Hagyományos „térzene" szólalt meg jól összeállított műsor keretében. A Szegedi MÁV Petőfi Sándor Művelő­dési Otthon nagy múltú fú­vósegyüttese Marcsváry At­tila vezényletével ismét méltó „tapsos" sikert aratott! Műsoruk második fele a ma zenéjét szólaltatta meg főleg az ifjúság tetszésére. A kon­cert-zenekari hangzáskultúra 40 — 50 percre odaragasztotta a vasárnapi ebédre igyekvő­ket is. Szeged zenei életében élő hagyomány a déli korzómu­zsikálás. Ezt elevenítette fel Muzsika a korzón — most már évek óta sikere­sen, az utóbbi évtizedben Marosváry Attila a Liszt Fe­renc Zeneiskola fiatal tanár­karnagya. Nemzetközi siker után a Budai Vár Nemzeti Galéria Képtár koncertter­mében is eredményes volt előadásuk: most újra kaptak meghívást! Néztem a „rezeseket": régi-régi ismerősök úgy öszü­lően, de lelkesített a majd két harmadot kitevő" fiatal fúvó­sok és ütósök csapata! Műso­ruk vonzó volt és érdeklődést felkeltér sikerű! Élt, és most újra él az „öntevékeny-zene­kari muzsikálás"! Nem is régen hallgattam Újszegeden a • művelődési házban vonós-kamarazenés koncertet Kis Ernő zeneta­nár közreműködő vezetésé­vel. Sikeres muzsikálásukat méltóan dicsérhetem. A Zeneművészeti Főisko­lán és a zeneiskola növen-. dékzenekarai jeles szakveze­tőkkel az élen élö értékei a hangszeres zene szegedi éle­tének. Valaha a középisko­lákban is voltak vonóshang­szeres együttesek, de emlék­szem — úgy nyugdíjasan együtt muzsikáló „kvartet­tekre". Korunk társadalmi „zava­rai" szétrobbantották az „ön­tevékeny" zenerajongást! Művelődési intézményeink adjanak helyet ismét az ilyen vállalkozásoknak! Csekély támogatást igényelnek, de széles körben műveltséget árasztanak a hallgatóknak, és muzsikálóknak! Felhí­vásra bizonnyal alakulnának kamarazenekarok ismét! Hallom! De van iskolámnak is sok-sok partitúrája, zene­kari anyaga — használaton kívül! Vegyük igénybe, míg használhatók muzsikátok és hallgatók örömére! Szécsi József ének-zene tanár Pedagógusok kiváló munkája Pénteken a Parlamentben rendezett ünnepségen adták át az oktatás-nevelés területén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül a Kiváló Pedagó­gus kitüntetéseket. Többek közt Bakonyiné Molnár Éva. a sze­gedi Bebrits Lajos Szakközépis­kola tanára, szaktanácsadó. Fekete Zoltán, a Szegedi Keres­kedelmi Szakközépiskola, Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző igazgatója. Makk Ferenc, a József Attila Tudományegyetem tanszékve­zető egyetemi docense és Nagy Károlyné, a Szegedi Mező Imre Általános Iskola igazgatója ré­szesült ebben az elismerésben. A megyei pedagógusnapi ün­nepséget szombat délelőtt tar­tották. ahol Gévayné Janurik Márta tanár (Tömörkény István Gimnázium), llia Miliályné ta­nár (Rózsa Ferenc Szakközépis­kola) és Sándor Lajosné tanár (624. sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézet) vehetett át Szo­cialista Kultúráért kitüntetést. Kiváló Munkáért elismerésben részesültek: Ács Kovács Ernóné tanító (Ált. Müv. Közp. Öttö­mös). Árváné Hevér Katalin szakvezető tanár (Tarjánváros III. sz. Ált. Isk.. Szeged). Babarczi Istvánné óvodavezető (Napkóziotthonos Óvoda, Ti­szasziget), Baltás Béláné igazgató (Felsővárosi Ált.. Isk., Szeged), Bánfi Petemé igazgató (Nevelőotthon. Balástya), Bárkányi Jánosné napköziott­honos nevelő (II. Rákóczi F. Ált. és Zeneisk., Kistelek). Bozsák Istvánné gazdasági ügyintéző (Jerney J. Alt.. Isk.. Szeged-Kiskundorozsma), Böröcz Flóriánná tanár (Mun­kácsy M. Ált. Isk., Balástya), Czékus Lászlóné tanító (Jerney J. Ált. Isk.. Szeged-Kiskundo­rozsma). Csata Imréné tanár (Ált. Isk.. Ásotthalom), Csányiné Üveges Mária tanár (Ált. Isk., Szatymaz). Csehó Jó­zsefné igazgatóhelyettes (Ált. Isk., Szeged^Tápé). Csóti Lász­lóné tanár (Ált. Műv. Központ, Zsombó). Dabóczi Mária gyógytestnevelő (Tarjánváros III. "sz. Ált. Isk., Szeged), Darócziné Vági Magdolna óvo­davezető (Rókus II. sz. Napközi Otthonos Óvoda, Szeged). Deák Dezső tanár (Bebrits L. Szakközépisk.. Szeged). Demeter László' tanár (Liszt F. Zeneiskola. Szeged), Dennert Miklós szakoktató (600. sz. Ipari Szakm. Isk., Szeged), Domokos Pál tanító (Ált. Isk., Mórahalom). Doszpolv Sán­domé tanító (Rózsa É. sgt.-i Ált. Isk.. Szeged). Dömötör Györgyné óvodavezető-helyet­tes (Ált. Műv. Központ. Deszk). Fakau Mihály nevelőta­nár (Londoni krt.-i Nevelőott­hon. Szeged). Farkas Károlyné tanár (Rókusi I. sz. Ált. Isk., Szeged), Ferenczi Imréné igaz­gató-helyettes (Majakovszkij Középisk. Leánykoil., Szeged), Forgács Mihályné óvodapeda­gógus (Hét vezér u. Óvoda, Sze­ged). Forgó Lászlóné tanár (Odessza II. sz. Ált. Isk., Sze­ged), Frányó Károly tanító (Ált. Műv. Közp., Csengele), Gulácsi János igazgatóhelyettes (Ált. Isk., Újszentiván), Gyorgyev Milivoj (tagiskola-vezető (Szerb-Horvát Tannyelvű Ált. Isk.. Deszk), Hajdú Jánosné szakács (Londoni krt.-i Nevelő­otthon. Szeged), Hajdusits Jó­zsef tanár (Tömörkény I. Gimn. és Szakközépisk.. Szeged), Hollósy Pálné igazgatóhelyettes (Kodály téri Ált. Isk., Szeged), Hargitai Imre igazgató (Ált. Isk., Mórahalom). Herczeg Lászlóné tanító (Ált. Isk., Do­maszék). Horváth Lászlóné tanár (Kiss Ferenc Szakk., Sze­ged). Hucs Jenő igazgatóhelyet­tes (Ifjú Gárda Nevelőotthon, Szeged), Illés Istvánné tanító (Ált. Műv. Központ, Bordány), Juhász Istvánné szakács (II. Rá­kóczi F. Ált. és Zeneisk.. Kiste­lek), Kakuszi Ilona gazdaságve­zető (Ortutay Gy. Alt. és Kö­zépisk. Koll., Szeged). Iványi Ildikó csoportvezető (Megyei Tanács V. B. Műv. Oszt., Sze­ged). Kamarás Gáborné tanár (Tömörkény I. Gimn. és Szak­középisk., Szeged), Kamocsay Mária tanár (640. sz. Szakm. Int.. Szeged). Kálmán Dánielne" tanító (Alt. Isk., Forráskút), Keczer Béláné nevelőszülői felü­gyelő (Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, Szeged), Kertész Lász­lóné ügyintéző (Alsóf. Okt. Int. Gazd. Müsz. Gondnoksága. Szeged). Kibédiné Való Rózsa óvodapedagógus (Felsővárosi Óvoda, Szeged), Királyné Hor­váth Edit tanító (Gárdonyi G. Ált. Isk.. Szeged), Lakatos Ká­rolyné igazgatóhelyettes (Ált. Isk., Sándorfalva). Lauly Ist­vánné konyhai dolgozó (Tabán Ált. Isk.. Szeged), Lábodi Lász­lóné igazgató (Zrínyi I. Ált. Isk., Szeged). Lázár Jenóné nevelőtanár (Nevelőotthon. Ba­lástya). Marosi István tanító (Ságváritelep Ált. Isk., Szeged), Martinusz József tanár (Radnóti M. Gimn. Szeged), Márki Gyu­láné szakács (Iskolai Napközi­otthon Központi Konyha), Miklós Józsefné gondnok (600. sz. Ipari Szakm. Int. Szeged), Mucsi Erzsébet nevelési igazga­tóhelyettes (Rózsa F. Szakkö­zépisk., Szeged), Mucsi Mi­hályné szaktanár (Rózsa F. Szakközépisk., Szeged), Nagy Ferencnéhivatalsegéd (Petöfi.S. Ált. Isk.. Kistelek), Nagy Lász­lóné könyvtáros (Kőrösy J. Szakközépisk., Szeged), Németh Imréné igazgatóhelyet­tes (Árpád Fej. Gimn. és Szak­középisk., Kistelep), Olléné Zámbó Zsuzsanna tanár (Liszt F. Zeneiskola. Szeged). Palotás Józsefné tanító (Munkácsy M. Ált. Isk., Balástya), Pálvölgyi Imre tanár (Deák F. Gimná­zium, Szeged), Pálvölgyi Mihály ügyintéző (Alsóf. Okt. Int Gazd. Műszaki Gondnoksága. Szeged), Pestukáné Semperger Erzsébet gyógypedagógus (Óvoda, Ált. Isk. és Diákott­hon. Szeged). Pitrik Józsefné tanár (Zrínyi I. Ált. Isk., Sze­ged), Rózsa M enyhérmé hivatalsegéd (Ált. Isk. Rúzsa), Saja Antalné gazdasági előadó (Déri Miksa Szakközépisk., Szeged), Sallai Jenő megyei vá­rosi főtanácsos (Városi Tanács V. B. Műv. Oszt. Szeged), Sági Antalné hivatásos pártfogói fel­ügyelő (Gyermek-és Ifjúságvé­delmi Int. Szeged), SánthánéSz­eghy Andrea tanár (Radnóti M. öimn.. Szeged), Seres Lajos ta­nár (Ált. Isk., Üllés), Somoskövi Sándor építészterve­ző (DÉLTERV Irodaház, Sze­ged), Soós Lóránt tanár (600. sz. Ipari Szakm. Int. Szeged), Szabó Józsefné óvónő (Napközi­otthonos ' Óvoda, Röszke), Szántó Lajosné óvodavezető (Odessza krt.-i Óvoda. Szeged), Szántó Tivadamé igazgatóhely­ettes (Textilipari Szakk., Sze­ged). $zente László gyak. okt. vez. (Kiss F. Szakközépisk., Szeged). Szepesy Kornélné tanár (Mező Imre Ált. Isk.. Sze­ged). Szilasi Lászlóné konyhai dolgozó (Ált. Isk., Sándor­falva). Szabó Imre szakoktató (600. sz. Ipari Szakm. Int. Sze­ged), Szuromi Pálné szaktanács­adó (Tarjánvárosi,IV. sz. Ált. Isk.. Szeged), Takács Julianna tanár (Ált. Isk., Zákányszék), Talmácsi István igazgatóhelyet­tes (Szirmai I. Alt. Isk., Sze­ged). Tapody Zoltán tanár (I. sz. Ált. Isk.. Szeged-Kiskundo­rozsma), Tátrai Sándorné óvodapedagógus (Északvárosi II. sz. Óvoda, Szeged), Tihanyi Ernóné tanár (Madách I. Ált. Isk., Szeged), Tombácz Ist­vánné igazgatóhelyettes (Ált. Isk.. Szeged-Algyó). Tóth Égető Árpádné óvodavezető (Avar ut­catiÓvoda, Szeged). Tóth Sán­dorné mosónő (Ady E. Közé­pisk. Fiúkollégium. Szeged), Tóth Zoltánné tanár (<}24. sz. Ipari Szakm. Int. Szeged), Varga Elekné óvodapedagógus (Tarjánvárosi I. sz. Óvodai Kör­zet. Szeged), Vasné Medgyesi Piroska tanár (Tömörkény I. Gimn. és Szakk.. Szeged), Vidéki Ferenc igazgató (Gyer­mek- és Ifjúságvédő Int. Sze­ged). Zavac^ki Jánosné tanító (Zalka M. Alt. Isk., Szeged). Zámbó Gézáné tanár (Móricz Zs. Ált. Isk..Szeged),Zázrivecz Kálmánná tanító (Ált. Isk., Ásotthalom), Zentai Nándorné napközi otthoni nevelő (Guten­berg u. Ált. Isk., Szeged). Miniszteri dicséretben 255-en részesültek: Érdemes Szakszer­vezeti Munkáért emlékplakettet kapott Bak Istvánné igazgatóhe­lyettes (Gárdonyi G. Ált. Isk., Szeged) I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom