Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

1989. június 23., péntek Kommentár nélkül » Ál-Fidesz-tag? A Délmagyarország június tag, senki sem hatalmazta fel, hogy általában a Fidesz-tagok nevében nyilatkozzék. A megjelent írást a Fidesz lejáratását célzó, tisztátlan célú provokációnak tartom. 2. Tiltakozom az ellen, hogy a Déli Naplóból idézett írásomat bárki „Gyarmati Béla" intenciói szerint értelmezze. Ezért világosan le kívánom szögezni, hogy a „békétlenségre" a társadalom nyomorúságos helyzete miatt hívok fel. Ha ezt a helyzetet politikailag korrekt viszony keretében, közösen sikerül megváltoztatnunk, akkor megteremtődnek a békesség feltételei. 22-i számában Gyarmati Béla aláírással közöl egy hozzászólást Géczi József „Békés (át)menet a leszámolás felé" írásához, melyben ez olvasható: „Mi, Fidesztagok semmiféle közösséget nem vállalunk a sztálinista, a fundamentalista, de még a reformista kommunistákkal sem ... Nem békülünk a maguk fajtájával!" Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kívánom közölni: 1. Nem ismerek Gyarmati Béla nevű Fidesz-tagot. Ilyen nevű tagot sem a Szegedi Regionális Szervezet, sem a központi nyilvántartás nem jegyez. Ha lenne»is ilyen Levél Géczi Józsefnek Kedves Barátom! A harag rossz tanácsadó. Ügy tűnik nekem, hogy az Orbán Viktor beszédével kapcsolatos (vagy annak apropóján írt) cikkedet első felindulásból írtad. Talán még megsértődni sem kellett volna. Az pedig igazán kérdéses, hogy ha ezt e beszédet összekapcsoljuk a (szélsőségesen polgári) ellenzék általában való megítélésével (mert kétségtelenül összekapcsolható), akkor kit vagy kiket minősít ez a beszéd. Annak leghalványabb szándéka nélkül, hogy el akarnám határolni magam Viktor beszédének mondanivalójától, jelezném, hogy pl. a Hősök terén beszélt egy másik Fidesz-tag is: Rácz Sándor. Vagyis: ahogyan az MSZMP-t sem szerencsés egyetlen vezetőjének egyetlen nyilatkozata alapján megítélni, úgy nem lehet ez helyes a Fidesz esetében sem. Indokolatlannak tartom a túlzottan érzékeny reagálást azért is, mert a demokráciában (jó lesz ezt megszokni) a szélsőségeknek is joguk van megnyilvánulni. Ami azt illeti, Viktor kétségtelenül nem marasztalható el az aprólékos megkülönböztetések vádjával. Sommásan fogalmazott, ez igaz. Két szempontból is: egyrészt, mert nem .tett különbséget kommunisták és kommunisták között, másrészt, mert egy kalap alá vett minden szocialista gondolatot. Kezdeném a másodikkal: az alkalmazott logika valóban helytelen, de bizonyosan érthető. Ha Nietzsche hibáztatható a fasizmusért, akkor a kommunista gondolat az '56 utáni mészárlásokért. Orbán Viktor pedig nem egy Lukács György ... Ennek ellenére, talán nem követte volna el ezt a logikai hibát, ha világosabban különbséget tud tenni az előbbi kérdésben, kommunisták és kommunisták között. Csak hát, ez nem olyan egyszerű... A Demokratikus Magyarországért Mozgalomban ott nyomul Horváth István Pozsgay és Nyers között. Mellesleg, a két utóbbi sem emelte fel szavát tavaly június 16án, vagy október 23-án a rendőrterror ellen. (Pedig az már a májusi pártértekezlet után volt...) És — nem akarlak megbántani —, de hadd kérdezzem meg- mi számít igazán militáns magatartásnak : beszédet mondani, nyilatkozatokat kiadni, vagy parancsokat kiadni, megveretni békés tüntetőket? Mert, ha az utóbbi, akkor annak, aki most Orbán Viktor beszédén felháborodik és tiltakozik, talán először tavaly ilyenkor kellett volna tiltakoznia.. Akkor az idén talán Orbán Viktor is másként beszélt volna... Hát ennyi. Remélem, hogy amit Írtam, vagy ami történt, nem zavarja meg, hogy „egymás közötti szellemi műhelyeinkben, helyi kerekasztalainknál" tovább munkálkodjunk egy politikai konszenzus, a demokráciába való békés átmenet ügyén. Ennek reményében üdvözlettel: Ökrös Tamás DM-EXKLUZlV Legyenek elővigyázatosak! — Doktor úr, ön 1961-ben lemondott a trónról. Ma, közel harminc esztendő múltán, ez logikus lépésnek tűnik. Akkor okozott-e fájdalmat a döntés? — Nézze, az biztos, hogy nem volt könnyű döntés, de végig kellett gondolnom, hogy mit nyerhetek a lemondó nyilatkozatommal. Tudtam, hogy sokkal aktívabb lehetek, Európában gondolkodhatok, s megértettem Ausztria késztetését is. — Kik keresték meg az osztrák kormánytól? — Senki sem keresett és én sem kezdeményeztem tárgyalásokat. — Hogyan sugallták mégis, hogy öntől mit vár el a hivatalos Ausztria? — Nem is sugallták az igényeiket magam döntöttem. A politika európai összefüggései és Ausztria céljai hatottak rám, s megvallom, politikai célok érdekében tettem meg ezt a lépésemet. Mindazonáltal a döntés után hat évig pereskedtem az osztrák állammal — különböző bíróságok előtt — az állampolgári jogaim érvényesítéséért. — önt 1979-ben választották meg az Európa Parlament képviselőjének, a bajor CSU listáján. Most vasárnap immár harmadízben lett képviselő. A keresztényszocialista párthoz idehaza legközelebb a Kereszténydemokrata Néppárt áll. Tartja-e velük a kapcsolatot? — Azt még nem tudhatjuk biztosan, hogy melyik párt áll közel a CSU-hoz, hiszen a többpártrendszer kialakulatlan Magyarországon. A keresztényszocialistákhoz biztosan a keresztény programú, demokratikus pártok állnak majd leg'köz-ílebb. — ön Washingtonban, az emigrációban. szorosan együttműködött Eckhard Tiborral, a kisgazdák egykori vezetőjével. Ez a tény — gondolom — meghatározza a pártlcapcsolatait. — Igen. a Független Kisgazdapárt vezérével jó viszonyban voltam, és ez meghatározza a mostani kapcsolataimat. De még egyszer hangsúlyozom, hogy eléegé kéolékeny még a magyar politikai élet. Minden forrong, minden változik, ezért határozottan kiépíthető kapcsolatokról még nem beszélnék: — Ez azt is jelenti, hogy egyelőre megfigyelői álláspontot foglal el? Habsburg Ottó üzenete 1 • J ü •tenii gMÉ í Eg^Xv.;.; .... v i T^ •Jullfe " ° ^ lM§f II — Igen, mivel még végleges pártokról sem lehet szólni. — Véleménye szerint mi lehet a magyarországi földindulás nyugvópontja? — A politikára gondol? — Egyrészt, másrészt a társadalom állapotára. — Nézze, a politikában nincs nyugvópont. A kibontakozás útja valószínűleg az, hogy a pártprogramok megmérettetnek a választásokon. fjgy tűnik, szabad választások lesznek, tehát a nép fog dönteni. A társadalom pedig akkor működik majd kiegyensúlyozottan, ha az ország ügyeinek intézésében a - döntéshozók közelebb kerülnek a néphez. Ha ez. bekövetkezik, akkor Magyarország visszatérhet Európába. Előbb az Európa Tanács, majd az Európai Közösség révén. — Ezzel ön azt állítja, hogy Magyarország a civilizált Európa része volt? — Feltétlenül. Magyarország kulturálisan Európa része. — Mikor jön hosszabb időre Magyarországra? — Erre egyelőre nem tudok választ adni. Parlamenti képviselő vagyok, hetente hétfőtől péntekig ezzel a munkámmal vagvok elfoglalva A vasárnapi választások után új helyzet állt elő, s hogy milyen, azzal most fogok megismerkedni. Ügy terveztem, hogy Magyarország keleti részével áprilisban ismerkedem meg, de édesanyám elhunytával módosítanom kellett a programon. Most volt három- napom, idesiettem, azután vissza, mert a parlamenti szervezés az első feladatom. — Az ön személyiségéből mekkora részt követel magának a homo politicus? — Száz százalékot. — Amikor tavaly Zalaegerszegen járt, akkor meg-megállitotta az embereket, kérdezvén: hol van a Mindszenty-templom? Sokan megrettentek a kérdéstől. Most végzett-e hasonló tesztelést az állampolgárok között? — Idén már nem tudtam igy „garázdálkodni", mert fölismertek az emberek. Debrecenbe például a megbeszéltek előtt egy órával érkeztünk, hogy sétálhassak egy kicsit. Azzal a szándékkal, hogy leszólítsam az embereket. De nem tudtam tíz métert megtenni, hogy föl ne ismertek volna, állandóan sokaság támadt körülöttefn. — Ma Szegeden többször is megtapsolták, rengetegen kértek autogramot. szorongatták a kezét. Véleménye szerint, minek köszönheti ezt a népszerűséget? — Magyarországon sokan tudják, hogy én vagyok az, Európa Parlament egyetlen, magyarul is beszélő képviselője, aki következetesen védi a magyarság érdekeit. Én például kilenc évvel ezelőtt magyarul szólaltam föl, s arról beszéltem, hogy Magyarország igenis Európában van. — Ügy tudom, ilyen esetben a tolmácsokra is gondol. — Igen, a beszédemet akkor, cs azóta is, mindig leadom a tolmácsoknak, de magyar ügyben gyakran beszélek magyarul. Még ha nem értik, akkor is. — Képviselő úr, mit üzen Szeged népének, a Délmagyarország olvasóinak? — Tartsák szem előtt, hogy Magvarorsaágon vissza kell állítani az igazi demokráciát ós az igazi szabadságot. Ezen az úton haladva ne kapkodjanak, ne akarják a második lépést csinálni az első előtt. Azt is kérem, legyenek elővigyázatosak, gondolják meg, hogy tetteiknek, kijelentéseiknek mi lehet a következménye! Dlusztus Imre r Uj épületet kap Szegeden a közoktatás? — Húzóágazat lehet? Az újrafogalmazott dominóelv Hírt adtunk arról, hogy az MSZMP Komócsin téri székházának állami pénzből (53 millió forint) történt felújítását a Csongrád megyei pártbizottság Rákóczi téri épületrészének (110 millió forint értékűre becsülte az Inlak) átadásával kompenzálja a párt. A Rákóczi téri irodaház június elsejétől immár a megyei tanács rendelkezésére áll. Ésszerű javaslatnak az tűnik, hogy ide költözzön a megyei tanács újszegedi' oktatási és művelődési központja. Az így felszabaduló (130-150 millió forint értékű) épület pedig Szeged közoktatásának rendelkezésére álljon. A Szeged városi tanács művelődési osztályának elképzeléséről Matusil: Sándor osztályvezető beszél. — A megyei tanács júliusi ülésén dönt újszegedi épületénei: sorsáról, ön hogyan érvel: miért var. szükségJ c városnál: arra az épületre? Ki, mikor és hova költözne? — Hosszú távra, megnyugtató módon megoldódna a középiskolai beiskolázás helyzete. Jelenleg ugyanis a demográfiai hullám elérte a középiskolákat, s az c. gondunk, hogyan helyezzünk el a már eddig is zsúfolt középiskolákban még több tanulót, összesen 60 új tanteremre, lenne szükségünk. Eddig 40-et sikerült kialakítani. A Rókus városrészben tervezett 20 tanterme-. egészségügy: szakközépiskola felépülés) kétséges, mert a legolcsóbb kivitelezési terv 420 millió forint. Tehát más megoldás után kell néznünk. Annál is inkább, mert a lányok elhelyezése különösen nehéz, ugyanis a szegedi középfokú intézmények elsősorban fiúk részére kínálnak továbbtanulási lehetőséget. Gondot jelent a lányok kollégiumi elhelyezése is, mert nincs elegendő férőhely. A megyei tanács újszegedi továbbképzési és művelődési központja alkalmas egy 12 tanulócsoporto: iskola, továbbá 88 kollégiumi férőhely kialakítására. Az épületcserék új dominóelve szerint Újszegedre költözne a Vasvári Pá! Közgazdasági Szakközépiskola. Szeptembertől ott kezdődhetne a tanítás. A jövő tanévtől új tanulócsoportok indítására is mód nyílna. A Vasvári középiskola így megüresedett épületén a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközép- és a 624. számú szakmunkásképző iskola osztozna. Az egészségügyi szakközépiskolában felszabaduló három osztályteremben a következő években növelhető a tanulócsoportok száma, a 624. számú szakmunkásképző pedig — a vállalati igényekkel egyeztetve — a jövő tanévben a jelenlegivel azonos létszámú első osztályt tud fogadni. A:: újszegedi épület kollégiumába lányokat helyeznénk el. Ez a dominóelv -• megvalósulása esetén — a lányok továbbtanulási lehetőségeit javítja. — Az ide: beiskolázás tapasztalatai — gondolom — indokoljál: - ezt az igényt. A demográfiai hullám azonban néhány év múlvr. „levonul" c. középiskolákból. — Igaz, a legtöbb nyolcadikos ebben a 'tanévben * _ végzett. Ezért Szegeden az idén 4 ezer 637 középiskolai férőhellyel terveztünk. Azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb túljelentkezés a lányok esetében volt. Férőhely hiányában 96-an nem tanulhattak tovább, de közülük 59 fiú és 12 lány 1—4 tárgyból bukott, így tanulmányi eredménye alapján sem nyerhetett fölvételt egyik iskolatípusba sem. A teljes képhez tartozik, hogy a fiúk számára továbbtanulás: kínáló Bebrits Lajos vasútforgalmi, Déri Miksa ipari és Vedres István építőipari szakközépiskolák férőhelyeit nem tudjuk teljesen betölteni. A megnövekedett létszámú középiskolásokat részben szükségtantermekben tudjuk elhelyezni. Jövőre hasonló számú jelentkezőre számítunk, de a beiskolázást a jelenlegi épülethálózatta'. nem. tudjul: megoldani. Szükségünk van az újszegedi épületre. A demográfiai hullám, „levonulása" után Szegeden 20 Százaiékor. létszámcsökkenés várható a középiskolákban. s akkor wégr; minőségi állapot valósulna meg az oktatásnak ezen a szintjén, mert megszűnhetnének a pincékben, vagy a konténerekből kialakított szükségtantermek. — Az elképzelésnek megyei szinten több ellenzője van. ön hogyar. reagál a.: ellenérvekre? — Én nem érzékeltem ellenakciót. Megértem, hogy a megyei tanácsnak gondjai lesznek művelődési központjának üzemeltetésével. A közművelődés, szegedi épületadottságai azonban sze rintem. olyanok, hogy meg lehet találni a módját az eddigi feladatok ellátásának. Vitatják, hogy a;: újszegedi épület alkalmas-e iskolának. .Megemlítem, hogy a Bebrits vagy a textilipari szakközépiskola korábban laktanya volt, a Radnóti gimnáziumban és a Kőrösy szakközépiskolában jelenleg pincében is tanítanak. A másik kérdőjel, hogy honnan lesz pénz a költözéssorozatra. Igaz, sok millió forintba kerül a költözés, de ez meg sem közelíti a tervezett rókusi iskola kivitelezési költségeit. Tehá'; az újszegedi épületben már szeptembertől a város új szakközépiskolájr. működhetne. — Az MSZMT megyei bizottságé bérbe adje. újszegedi oktatási központját. A középiskolái: ebből is részesedni kívánnak? — A demográfia: hullám levonulásának időszakában r. gimnáziumi férőhelyei: számát is növelnünk kell. A Rózsa Ferenc szakközépiskola ettől a tanévtől gimnázium: tagozaté: indít, melynek elhelyezésérc az MSZMI' megye: oktatás: igazgatóságának épülete alkalmas. Tehát 5-6 evig a pártiskola első-második szintjén levő tantermeket bérbe vesszük. * Az MSZMP megyei bizottsága oktatási és művelődéspolitikai munkabizottságának vezetőjét. Szalay István! a;; újszegedi pártiskola hasznosításának terveiről kérdeztük. — Kiindulópontunk az, hogy a pártbizottság oktatási igazgatóságát a közoktatás szolgálatába állítsuk. Ezért — átmenetileg, a demográfiai hullám tetőzési idejéro — a középiskolák, valamint a felsőoktatás sanyarú helyzetén szeretnénk javítani az épület bérbeadásával. Azaz. nem. anyagi érdekek vezetik az MSZMP-t ezen intézményénei: bérbeadásával. A rászorultság szempontjából a következőképpen döntöttünk. Idén szeptembertől az első és második emeleten nyolc tanteremben a Rózsa Ferenc szakközépiskola gimnáziumi tagozata működik — a tervek szerint — az 1994— 95-ös tanévig. A harmadik emeleten a JATE és a SZOTE által közösen, az 1990— 91-es tanévben 60 fővel indítandó szociálisgondozóképzés kap helyet. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola igényeit csak az 1994-95ös tanévtől kezdődően vehetjük figyelembe, akkor néhány tanszékük a:: első emeletre költözhet. A 92 férőhelyes kollégiumot a. felsőoktatási intézmények használják majd. Ügy hiszem, Budapest után a legnagyobb hazai diákváros Szeged (hatezer nappali tagozatos egyetemista és főiskolás tanul itt). Ezért az infrastruktúra, ?. kollégiumi hálózat és a szolgáltatások fejlesztésével el lehetns érni, hogy ide érdemes legyen tanulni jönni, hogy e;: a város a felsőoktatás centrumává váljon. Szegeden az oktatás húzóágazat lehetne. Ehhez kívánunk mi is hozzájárulni. .p- Űjszászi Hona ..',*: "Na Sj,, — I * x