Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

1989. június 19., hétfő 5 Ötvenhét év az egyetemen Mezősi József 1932-ben kezdte tanulmányait a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. s ma. 57 évvel később is minden nap bejár, immár nyugalmazott professzorként. Oktatói tevékenységét díjtalan gyakornokként kezdte, s most itt díjtalanul dolgozik — többek között az ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszék történetének megírásán —, mert Magyarországon élünk és a kalendárium 1989-et mutat. Mezősi professzor tegnap volt 75 éves. — Ez csak szerencse dolga — mondja —. nem érdem, tehát ne is csináljon túl nagy. ünneplést körülöttem Kollégái úgy ismerik, mint pontos és szigorú embert, aki sohasem veszíti el jó kedélyét. Tapasztaltam, hogy életműve közelében, a tanszék gyűjteményében érzi igazán otthon magát. mert a csodálatos ásványok és kőzetek sokkal inkább szóra bírták, mint az újságíró kérdései. A gyűjteményhez illeszkedő történet, hogy amikor a szegedi egyetem visszaköltözött Kolozsvárra, sokan elhagyták a tanszéket. Mezősi József maradt. mert úgy vélte, átmeneti ez az állapot. 1940-et írtak ekkor. Koch Sándor lett a szegedi ásvány-kőzettani tanszék vezetője. — 1940-ben megadatott annak lehetősége, hogy számos új dolgot megismerhessünk. Egy Mezősi professzorról, születésnapján tanszék mindig igyekszik begyűjteni a begyűjthetöt. így mi is — a földtani megismeréstől hajtva — bejártuk a visszacsatolt területeket. A nagybányai ásványfeldolgozó gyár igazgatójának gyönyörű gyűjteménye volt. segítettünk a meghatározásában. Jó kapcsolatokat építettünk ki a bányászokkal, mert a szerencse mellett ez a gyűjtés másik fontos pillére. Az észak-erdélyi Gutin-hegységben geológiai térképező munkát végeztem, bejártam a sóvidéket. vezettem hallgatói kirándulásokat is. — Ma használják odaát a tér? képeit? — Biztosan nem lehet tudni, de valószínű, hiszen az ötvenos években két dolgozatom is megjelent Iasiban. — Akkoriban hány hallgató veti részt a tanulmányi kiránduláson? — Nyolc-tíz hallgató tanult egy szakon. Akkor még messze voltunk az ötvenes évektől, amikor 120-ra is emelkedhetett egy szak létszáma. — Ugy tudom, hogy a Délvidéken is dolgozott. — A Délvidéken azért, mert még 1937-ben megpályáztam egy tanári állást és a magyar területek visszacsatolásakpr neveztek ki. 1941-ben. Szabadkára. gimnáziumi tanárnak. De három hónap múltán Koch Sándor visszahelyeztetett Szegedre. a tanszékére. — Baráti viszonyban volt a professzorával? — Igen. Ez azért lehetett így. mert egy évig mindketten facérok voltunk, reggeltől estig együtt dolgoztunk, közösen ebédeltünk, csak éjszakára váltunk el. Minden anyagot átvizsgáltunk. segédanyagokat készítettünk a hallgatóinknak. — Annak a monográfiának, amelyet ön állított össze, a Koch Sándor Gyűjtemény képezi az alapját? — A Magyarország ásványai. ahogy a címe. is mutatja, csak a mai területen föllelhető anyagokat mutatja be. A háború alatti gyűjtés eredményei viszont itt láthatók a tanszéki kőzettárban. Ami a monográfiát illeti: Koch Sándor 400 oldalas munkája 1966-ban jelent meg. az általam szerkesztett és 556 oldalra bővített változat 1985-ben. Koch professzor 1983-ban halt meg. tehát a munka nagy részét folyamatosan beszélhettem meg vele. — Professzor úr. ön olyan bensőségesen tud beszélni ezekről az ásványokról, nem érinti meg a hit például akkor, amikor dús fenyőerdő képét adja egy darabka antimonit? — Nézze, én piarista gimnáziumban végeztem, ez meghatározta az életem. Dlusztus Imre E b I a. Samu Attila színházának nincs szfnpada. Tere van. Á színpad beékelődik a nézőtérbe. itt foglal helyet a darab egyik legfontosabb, bár egyetlen pillanatra sem mozduló, mert élettelen figurája: a bálvány. isten karikatúrája. Az.ó nevében gyilkolnak és gyilkoltatnak a játék során. Lesz még róla szó. "Az Ebla szerkezetileg két elváló részét a szereplök sorozatos metamorfózisa kapcsolja össze. Az elsó rész ideje, az Elba. egy több ezer évvel ezelőtt létezett emberi civilizáció ideje. Samu azonban még viszszább megy az időben, a történet kezdete mítosz előtti. A játék tere ekkor még tiszta és majdnem üres. Öregasszony jön. arcán idióta vigyorral sikongat: „Krisztus feltámadt halottaiból!" Anakronizmus? A megváltás eszméje idősebb a Megváltónál, az emberrel egyidős. A Krisztus pedig csak egy név. Itt és most meg lehetne tölteni élettel és jelentéssel. Lehetséges-e ez egy halott isten jelenlétében. Meglehet, erre ad választ a darab. Az öregaszszony színes rongyokat szór szerte a színpadon. Férfipáros táncol a tér jobb oldalán. Beszélgetnek. „Van barátnőd?" „Van." „És neked?" „Nincs". „Barátod?" „Ühüm:" Stilizált androgünök, készen a szétvá-. lásra. Hosszú hajú. meztelen fiú sörényét fel-felkapva horkant, lábával kapar, ó a Ló. Jelenléte szabadságot és természetességet áraszt. Négyéves forma kislány jön a színre, rendezgeti az időközben szétszórt tárgyakat. Később még sokszor teszi ezt. Egy lány ugróiskolát játszik. Az öregasszony közben átváltozik. késsel kezdi üldözni a Lovat. Közben újabb tárgyak, csiga és kagylótörmclékek, bútordarabok. lepedők, vásznak vándorolnak a színpadra. Kimondhatjuk: van már történelem. Az idő mérhető, persze a múlt felhalmozódó hordaléka amiképpen segít, úgy gátol is ebben, mert a szemét bepiszkít és ellep. És a káosz meg is elevenedik. Hörgó, sziszegő, olykor egymás felé maró. vonagló emberi testek kavalkádja támad a Lóra. A Ló étre megmutatja az arcát, vagyis emberi mozdulatot tesz. Még nem az. de már szembeszáll, szelídítené a káoszt. Majd a testére lepedőt csavar, szembefordul a közönséggel és mutatja hogyan tanul beszélni. Magábaforduló, zárt állati arc. kifejezéstelen, de már gagyog, lassan-lassan szavakat formál. Végül megszületnek az elsó mondatok: „A bűn a gondolatban él. A bűnt meg kell büntetni... " Ezek a mondatok már átvezetnek a darab máso.dik. némiképpen cselekményesebb felébe. A történet tere és ideje konkretizálódik. A színhely Párizs, a forradalom évei alatt vagyunk. Danton és Robespierre összeütközését. a király perét láthatjuk, többek között. A Lovat ábrázoló figura lesz Robcspierrc. korlátolt és buta barom, aki csak a magáét hajtja, miközben ölni akar az erény nevében, s láthatólag igen ellenszenves teremtőjének: a rendezőnek is. Ezért ábrázolja egyszerűbbnek a kelleténél. Danton intelligens világfi. nem kévés perverz színezettel. Emberibb, bár neki sem hihetünk. Lajos jól megformált. Finom és sápadt figura. S hogy áldozat lesz. akár Danton, nem keveset ír a javára a megformálás gesztusában. Samu színházában mégsincsenek emberek, személyiségek vagy jellemek. A színészek dekorációk, bábuk, maszkok a semmi előtt. Festékek egy falon. amit nevezhetünk történelmi kivonatnak. A szereplők egy halott isten nevében beszélnek. Meglehet, őt (is) játszszák el. Esélyük sincs életre kelni. üOfíOVAtU go-r' I Amikor minden megtörtént, a színészek iál:>zani JS£Z4?BÉ|L Frizbi kerül elő. amit elöször csak egymásnak, majd a közönségnek is dobálnak. A játék pedig, ha elég önfeledt, paradicsomi állapot. Vagyis kezdődhetne minden elölről. Csakhogy a nézők elveszik a dobókorongot. Nem dobják vissza. A színész tanácstalan, majd ránt egyet a vállán. Keresek másikat, mutatja a mozdulat. Ez azonban már nem az igazi. Nem veszi észre, pedig megtörtént az első bűn. A közönség kifelé indul. Az Ebla című előadást a 8,15-ös alkotócsoport színházában láthattuk. Színhely: auditórium maximum, időpont; 1989. június 14-e. Rendezte: Samu Attila. Darvasi László „Megint egy félmegoldás" A művelődési miniszter nemrég bejelentette, hogy az.orosz nyelv a jövőben nem lesz kötelező tantárgy. Helyette más. nyugati nyelveket tanulhatnak a gyerekek. Az iskolákat a szülök azóta azzal bombázzák: melyik ez a nyelv? angol? német? francia? Az orosz nyelvtanárok pedig egyre kényelmetlenebbül érzik magukat. A megyei tanács és a TIT kétéves tanfolyamot indít, melyen az orosz szakosok egy másik idegen nyelvet sajátíthatnak el. Erre a tanfolyamra a szegedi, szakos tanárok 80 százaléka már jelentkezett is. hiszen a valamivel több mint száz orosz tanár közül csupán ötnek van angol és kettőnek német középfokú nyelvvizsgája. Az ÁBMH átképzési alapjából 45 személynek biztosítható a képzés költsége (egy före 25 ezer forint jut. 19 ezer magára a tanfolyamra. 7 ezer a helyettesítés költségeire). — Megint szétrombolunk valamit, úgy. hogy helyette nem tudunk jobbat adni -r mondja Dévai Kálmánné, a megye orosz nyelvi vezető szaktanácsadója. — A fáradt, agyonstrapáit tanárok — javarészt nők — borzasztó nagy terhet vállalnak az átképzéssel. Elöször is nehéz két év alatt, heti néhány órában egy nyelvet tökéletesen elsajátítani. a tanítás metodikáját pedig szinte lehetetlen. Egyetlen könnyebbségük az, hogy van már némi jártasságuk a módszertanban. — A szülők viszont joggal gondolják, hogy már szeptembertől lehet az orosz helyett mást választani. — Ez nem ilyen egyszerű. Legfeljebb lépcsőzetesen lehet bevezetni az angolt, vagv más világnyelvet. Nem irigylem az iskolaigazgatókat, akik nehezen tudják megmagyarázni a szülőknek, hogyegvik napról a másikra, lehetetlen eltörölni az oroszt,. A v álaszthatóság egyelőre azt jelenti, hogy a legtöbb iskolában az orosz és az orosz között lehet választani. — Hogyan választják ki a 45 átképzendót? — Igen nehéz lesz igazságos kiválasztásuk. Egyébként őket a továbbtanulás anyagilag is érinti, hiszen hozzá kell járulniuk bizonyos összeggel a képzéshez, sikertelen vizsga esetén pedig vissza kell fizetniük a taníttatásukra áldozott pénzt. Farkas Katalin, a pedagógiai intézet vezetője, aki az előzetes megyei felmérést kezdeményezte. így érvel: — Megint félmegoldást választunk. Kétéves gyorstalpalóval nem lehet nyelvtanárokat képeznú Kár. hogy a politikához kötjük ezt a változtatást is. A kampányszerű, elhamarkodott intézkedések soha sem vezetnek messzire. Ne felejtsük el. hogy szláv nyelvi környezetben élünk, arról nem is beszélve. hogy az egyre fejlődő I Mi lesz az orosszal? kelet —nyugati gazdasági kapcsolatok miatt az orosz nyelvre a jövőben is nagy szükségünk lesz. Bokányi Dezsóné, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola orosz tanszékének oktatója kérdésemre elmondta: egyelőre nem csökkentik a keretszámot az orosz szakon. A leendő hallgatók ugyanis már idén márciusban beadták a felvételi kérelmüket, nem tudhatták, hogy fordul a világ. Jövőre nyilván kevesebben fognak jelentkezni az orosz szakra, így magától megoldódik a kérdés. Egyébként a főiskola már évekkel ezelőtt elkezdte az átszervezést. Az oroszt másik idegen nyelvvel párosították, így akinek a másik szakja német, angol vagy francia, annak könnyebb lesz elhelyezkedni. Azok a hallgatók, akik orosz szakon kezdték el tanulmányaikat, nyilván diplomázni akarnak e nyelvből is. A szeptemberben induló nyolc új csoportból viszont ötben egy másik nyelvet is választhatnak a főiskolások. A legfontosabb az, hogy jó nyelvtanárokat képezzenek a főiskolákon és az egyetemeken, tekintet nélkül a nyelv keleti vagy nyugati voltára/- mondja Bokánvi Dezsóné. P. E. A miniszter közleménye — A művelődési miniszter közleményt adott ki az idegen nyelvek oktatásáról az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben. Ebben egyedi megoldásként engedélyezi ; hogy az 1989/90-es tanévtől az intézmények határozzák meg a kötelező tantárgyként oktatott választható idegen nyelveket. Változatlanul kötelező az általános iskolákban egy, a középiskolában — az intézmény típusától függően — egy vagy két idegen nyelv oktatása. A szabad nyelvválasztásra való áttérés feltételei a következők: — A választott idegen nyelv bevezetése az általános iskolák 4.. (legfeljebb 5.) évfolyamától. szakosított tantervű oktatás esetén a 3. évfolyamtól, illetve a középiskolák 1. évfolyamától felmenő rendszerben történhet: — A nevelési-oktatási intézi ménnyel munkaviszonyban álló-főfoglalkozású orosznyelvszakos pedagógusok foglaíkoz-. tatását biztosítani kell. s lehetővé kell tenni számukra újabb nyelvtanári szak megszerzését. Nyelvoktatásra csak az a pedagógus alkalmazható, aki az adott nyelvből előírt tanári oklevéllel rendelkezik. (A választott idegen nyelvet az általános iskolában taníthatja olyan közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával. tanítói szakkollégiumi végzettséggel rendelkező pedagógus is. aki vállalja a nyelvtanári oklevél megszerzését. A középiskolában olyan felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező nyelvszakos pedagógus is taníthat. aki vállalja, hogy a választott nyelvből is megszerzi a nyelvtanári képesítést.) A nyelvválasztásnál — az iskola lehetőségeit figyelembe véve. a szülői munkaközösség véleményének kikérésével — a nevelőtestület dönt. A döntésnél az alap- és a középfokú nevelési-oktatási intézményeknek célszerű kölcsönösen figyelembe venni azt. hogy körzetükben milyen idegennyelv-oktatás folyik. A választott idegen nyelvoktatására a jelenlegi óratervben előírt órakeret használható fel. Az oktatás a középiskolákban a miniszter által kiadott nevelési-oktatási tervek alapján, az általános iskolában az úgynevezett második idegen nyelvekre érvényes tantervek adaptációjával folyhat. A választott idegen nyelv oktatásához az általános iskolában a szakosított tantervű osztályok számára engedélyezett tankönyveket, valamint a fakultatív foglalkozások foglalkozások idegen nyelvi programjait lehet igénybe venni. A középiskolákban az adott nyelvre jóváhagyott tankönyveket kell használni. A szülők beleegyezésével egyéb nyelvkönyvek is felhasználhatók. Azokban az általános iskolákban. amelyekben jelenleg szakosított tantervű idegennyelv-oktatás folyik, az orosz nyelv órakerete — bármelyik évfolyamon — vagy az adott idegen nyelv, vagy egy másik idegen nyelv oktatására is felhasználható. Ebben az esetben is lehetővé kell tenni az orosz nyelv választhatóságát azon tanulók részére, akik ezt igénylik. A nemzetiségi nyelvet oktató. a nemzetiségi tanítási nyelvű, valamint a kétnyelvű nemzetiségi általános iskolákban az orosz nyelv bármelyik évfolyamon fakultatív tantárgyként tanítható. A felszabaduló órakeret a nemzetiségi nyelvet oktató iskolában a nemzetiségi nyelv óraszámának növelésére, a nemzetiségi tanítási nyelvű, a kétnyelvű nemzetiségi iskolában pedig más idegen nyelv oktatására is fordítható. (MTI) „A Föld a mi cellánk, s falai addig állnak, amíg figyelembe vesszük a rájuk ható gravitációs törvényt, a falakra festett képek addig szolgálnak gyönyörűségünkre, amíg elfogadjuk a falak természetét. Mert ha szándékunkban állna kitörni valamelyik oldalon, abban biztosak lehetünk, hogy a legveszélytelenebbnek tűnő gerenda pontosan ránk les hatalmas súlyával." Ezekre a gondolatokra véletlenül bukkantam egyik cédulámon, éppen akkor, amikor az új vadászati törvénytervezetet tanulmányoztam. A lényeg: aki 200 hektárnál nagyobb földterületet birtokol. szabadon rendelkezhet a földjén elő. vagy azon áthaladó vadállománnyal. Pontosabban: azt az állatot lövi le a földjén, amelyiket akarja. Próbálok rájönni a törvény fogalmazójának jobbító szándékára. de ha belegondolok a következményekbe... Vadászat utolsó vérig Kezdjük a pozitívumokkal. A földtulajdonos mindenképpen jól jár. hiszen asztalára termcszet-adta. vagyis ingyenes vadas ételek kerülhetnek. Ám hogy maga is vadtenyésztésbe kezd. merő ábránd: talán százból egy és fél ha akad ilyen ember. És ezzel kifújt a törvény jobbító szándéka. Nézzük, mi kerül a mérleg másik serpenyőjébe. A jól ismert tény. hogy a Földön működik egy táplálkozási lánc. Leegyszerűsítve: a növények a földből és a napfényből nyerik életüket, a növényeken a növényevő állatok élnek, a növényevőket a ragadozók kebelezik be. és láncolatunk végén az ember, ki mindhárom tajta táplálékért egyaránt rajong. (Néha persze egy-egy ragadozó elfogyaszt óvatlan vadászokat, de ez a kivétel csak erősíti a szabályt.) Akkor most próbáljuk meg elképzelni, hogy mi történik hazánk területén u vadállománnyal. ha szabadjára lesz engedve a pufogtatdsi kedv. (Ha puskával nem is tud mindenki bánni, hurkot mindén rátermett férfiú tud készíteni.) Érzésem szerint nemhogy szakadozni kezd majd a láncolat, hanem a legmeszszebbmenókig felfokozott vadászati intenzitás állatfajokat fog elpusztítani. Hogyan gondolkodik a földtulajdonos? „Miért ne lőném le, ha törvényadta jogom van rá!? " Hogyan gondolkodik egy hivatásos vadász (persze csak az, aki ezek után nem mond le a fegyverengedélyéről is?) „Ha én nem lövöm le, akkor más! Inkább az enyém legyen a trófea." (Arról nem is beszélve, hogy a vadászatnak az emberi élet megóvására vonatkozó törvényei is vannak és nem hiszem, hogy ezzel olyan sokan tisztában lennének.) A mérleg másik serpenyőjébe tehát vadállományunk létének veszélyeztetése kerül. És ha nem a hasunkkal gondolkodunk. akkor nem találhatunk kellő megfontoltságot ebben a törvényben, amely — szerencsére — még csak előkészítési állapotában van. Talán csak akkor láthatnánk némi józanságot a törvényhozó gondolkodásában, ha kertjeink pazar virágaira lépten-nyomon özek támadnának. vagy ha csintalan nyulak vetnék magukat répaföldjeinkre, netán az esti könnyű légáramban szarvasok agancsai tépnék le az ablakon kilibbent függönyt. De ez a veszély távolról sem fenyeget. Bánffy György színművész. országgyűlési képviselő hasonló érveléssel a törvény elvetését javasolta. Maradék nyulak! Egyelőre ne reszkessetek! Podmaniczky Szilárd