Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

14? 2 DÉLMAGYARORSZÁG 79. évfolyam, 142. szám 1989. június 19., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint „Maradok bordányi elnök Változó világunkban — józan paraszti ésszel A mezőgazdaságot érintő új törvények, az MSZMP agrárpolitikai tézisei, a szerveződő pártok egyelőre kezdetleges agrárkoncepciói, az agrár reformkörök felbukkanása jelzik ezen a területen is, hogy mélyreható változások szükségesek. A mai valóság még a múlt szerves folytatását mutatja, s nehéz eligazodni rajta, hogy a különböző „szószékekről" hirdetett igékből mennyi a gyakorlat számára hasznosítható; s mi az, amiről később kiderül, hogy szemfényvesztés, választási fogás csupán. Nagy Húszéin Tibor, a Bordányi Előre Szakszövetkezet elnöke, a megyei reformkor vezetője, s az országos választmány tagja, mostanában az országos sajtóban is „felkapott" riportalany. A személyes véleményérc voltam kíváncsi, amikor beszélgetésre invitáltam. Az aktív politizálás és a szövetkezeti teendők igencsak betáblázzák napjait, elfoglalt ember. 'A szombat délutáni szabad idejéből csippentett le a kedvünkért. — A sajtó számára mindig szakítok időt. Egyrészt ez a sajtótorvényből adódó kötelességem, másrészt meggyőződésem. hogy ebben az átmeneti időszakban nem lehet „fű alatt", a nyilvánosság kizárásával politizálni. Beszélni kell azért is, mert erről a témáról annyi sületlenség elhangzik, hogy nem lehet szó nélkül hagyni. — Ismeretes, hogy az agrár reformkörök a tulajdonosi jogok tisztázásáig szerették volna levenni az elmúl Országgyűlés napirendjéről a mezőgazdaságot érintő törvényeket. E törvényeket a képviselők viszonylag simán megszavazták. Akkor most hányadán állunk? — Nem vitatom, a képviselők a lelkiismeretük alapján döntöttek, s ennél többet nem is várhattunk tőlük. De — elnézést — ez kevés! 5kkora horderejű témában a szakértelemnek', a képviseltek véleményének is szerepet kellene kapni. A legfőbb eredmény, hogy nem hoztak olyan törvényt, ami nem módosítható az új alkotmány után. — Hol érzi a feszültséggócokat? — A törvény keresztülvitele mellett a legfőbb érv az volt, hogy szükséges az élethez való rövid távú hozzáigazítás. még a tulajdonviszonyok tisztázása előtt. A valóság az, hogy igenis hozzányúltak a tulajdonviszonyokhoz. Tartalmukban nem zárják ki, hogiy a múltból örökölt politikai hatalom révén személyek ési szervezetek gazdasági hatalmat építhetnek ki maguknak. Igy a kormányzati reform után tz a kész helyzet újraállamosítással oldható csak fel, mivel ez nem valósítható meg, fennáll az álkarmányzás veszélye. S mindkettő egyenlő a bukással. Az agrár reformkörök sikerének is tartom, hogy a földtörvényből kihúzták a legnagyobb méregfogat: az az elképzelés, hogy a kezelői jog automatikusan tulajdonosi joggá alakuljon, kimaradt. A kezelői jogot valóban rendezni kell, de nem Kitűnő játékkal a Fáy utcában Vasas-Szeged M (1-0) (Kiküldött tudósítónk telefon jelentése a 6. oldalon) így. Ugyanis, aki olyan tulajdont kezel, ami sima államosítással lett az övé, ajándékhoz jutott volna. Ugyanakkor amit időközben beruháztak e szervezetek, jogosan tartják a magukénak. Az állami gazdaság tulajdonosa az állam, e változással önmaga tulajdonosává vált volna, míg át neim alakul. Ez ellentétes a múlt századi nagy fellendülés tapasztalataival, amelynek épp az volt a lényege, hogy a tulajdonos és a menedzser elkülönült — Ha már az átalakulást említette; az adott helyzetben hogyan mehet ez végbe a gyakorlatban? — A törvény fékei nem igaziak. Feltétel ugyanis a 20 százalékos vagyonnövelés, de korrekt mérce-e ez, ha a mérleget a vállalat önmaga készíti? A gyenge honnan veszi a tökét? Ki képes megvenni? Feltehetően egy másik vállalat, vagy bank. A kereszttulajdonlást nehéz megakadályozni, felfedni. Ha a bank a befektető, azt a pénzt köti le. ,ami a gazdaság működtetéséhez kellene. A bank és vállalati szféra összefonódása a bank restrikciós pénzpolitikáját torpedózza meg, hisz így ezzel önmagát is sújtaná. A vállalati összefonódás pedig egy egész ágazatra kiterjedő lehet, ezáltal olyan hatalommal rendelkezhet, amely önnön érdekeit a központival szemben sikerrel érvényesítheti. — A szövetkezeti törvényről se feledkezzünk meg! — Ennek csak elméleti jelentősége van. A szövetkezetek zömében még csak most vezetik át az alapszabályokon a tavalyi változtatásokat is. Ugyanis ezzel meg kell várni a közgyűlést. Mire életbe lép ugyanezzel a szisztémával a mostani törvény, már itt a jövőre ígért, valóban új szö(Folytatás a 3. oldalon.) Megyei népfrontértekezlet Nagy hórukkból topogás Sok kérdésre kellett választ adni szombaton a több mint 200 résztvevőnek a megyei népfrontértekezleten. A megyei tanács nagytermében megjelenteket Nagy István leköszönő népfrontelnök üdvözölte. A Himnusz eléneklése után egyperces néma felállással tisztelegtek Nagy Imre és mártírtársai emlékének. Ügyrendi kérdések tisztázásával kezdődött a munka, de még akkor fölállt egy küldött, kifogásolva, miért a magnóról szólt a Himnusz. Éneklését senki sem tiltotta (este 6 óra tájt pedig az értekezletet záró Szózat igencsak pjánóban szólt volna, ha a reggel kifogásolt technikát nélkülözik.) De addig sok minden történt a lelkesedés és az együvé tartozás érzetének kárára is. <3sz Károly megbízott titkár szóban egészítette ki a 231 küldöttnek előzetesen eljuttatott népfront eseménykrónikát és a megújulás érdekében lejegyzett téziseket. Mint mondta, a hibák őszinte feltárására van szükség, s ha ez megtörténik, akkor új típusú munkába lehet fogni. A népfront országos és megyei szervei fölött haladt el leginkább az idő, s ebből okulva, jobban figyelnek ezután a lakóhelyi, stabilnak látszó szervezetekre. A megyei népfrontvezetés mellett szép számban működő munkabizottságok megszüntetését nem javasolta. Hasonlóan a szegediekhez, indítványozta, döntsön az idő fölöttük, az életképesek úgyis talpon maradnak. Elsőként Kiss Ernő újszegedi népművelő kért szót: a népfront céljának föltüntetett szocializmus-megújítás helyett praktikusabb lenne emberközelibb, politikamentes célt megfogalmazni. A népfront és a közművelődés viszonyának elemzésével kísérelte meg bizonyítani, milyen nagy szükség lenne egy karitatív eszmét képviselő mozgalomra. A szervezeti (Folytatás a 3. oldalon.) MSZMP Ellenzéki Kerekasztal Szegeden is indulnak a tárgyalások Mint június 13-i számunkban beszámoltunk erről, a városi pártbizottságnak a vb által kijelölt delegációja írásban küldte el a Szegedi Ellenzéki Kerekasztalnak tárgyalási készségéről, a témákról és a formákról szóló javaslatait. A válasz nem késett. Szintén írásban, pénteken adta át a Kerekasztal képviselője, Póda Jenő, az MSZMP megbízottjának, Gyenesey Edinának. „A SZEK elfogadja a felhívást, és tárgyalni kíván minden olyan kérdésben, amely konkrét megállapodásokhoz vezethet. Kerüljenek olyan témák a napirendre, amelyekben a két küldöttségnek döntési joga, illetve jogosítványa van, és így az elméleti, teoretikus, általános, túlzottan a jövőre vonatkozó fejtegetések fóruma ne ez a tárgyalássorozat legyen" — olvasható a válaszban. Ennek szellemében a SZEK nem foAz MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a Szegcdi Ellenzéki Kerekasztal tárgyalássorozata június 27-én indul. Erről írásban állapodtak meg a tárgyalófelek. gadta el az elsőként javasolt témát: „a tárgyaló felek elképzelései a Magyarországon kialakítandó politikai rendszerről", mert „túl általános, illetve az ismert kérdések vitáját eredményezné, másrészről nincs egységes SZEK-vélemény". Elfogadták a következő témajavaslatot: a választásoknak a választójogi és egyéb jogszabályokban nem rendezett kérdései (amiben a tárgyalófelek dönthetnek). Ugyancsak megtárgyalják a felek vagyoni helyzetét, és működésük anyagi feltételeit, valamint az együttműködés lehetőségeit a választásokig. A SZEK további témajavaslatai: — Helyi tömegkommunikáció; — munkahelyek, fegyveres testületek depolitizálása helyben; — magyar—román kérdés, különös tekintettel Szegedre; — Szeged 56-os mártírjainak tisztázása, mint a helyi megbékélés alapfeltétele. A június 27-én, semleges, helyszínen (valószínűleg) az Ifjúsági Iroda Dózsa György utcai klubjában) délután 5 órakor kezdődő tárgyalás nyilvános lesz. A felek nem támasztanak tárgyalási előfeltételeket, a résztvevők számát nem korlátozzák. Az írásbeli válasz tartalmaz még egy fontos megállapítást: „a tárgyalások csak a SZEK és az MSZMP között legyenek, szakértői és politikai döntéshozatal szintjén". NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELE