Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

1980. június 2., péntek 5 Konrád a könyvhéten Epikai bizottság Ha majd a Magyar Irodalom nevű új szövetségben a Mikszáth—Kosztolányi— Csáth vezette epikái bizottság ítéletet mond e korszak egyenes beszédű polgárairól. bizton megemlékeznek e hármak Konrád Györgyről, az etikus epikusról. Az is biztosnak látszik, hogy Konrád fölemelese (tudományosan szólva: az elevúció) nem számkivettetésének fog szólni, hisz ez az időtlen értékű epikai bizottság nem a három T tankjait, hanem a páncélosok fölötti röpülést vizsgálja éteri figyelemmel. Az üldöztetés ugyanis nem irodalmi mértékegység, ezt a politika r<jfösei mérik ki. Az epikai bizottság — mint mondottam — a röpülést nézi. Nem az a fontos, mondotta Pilinszky, hogy hányat csap szárnyával a madár, hanem az. hogy íveljen. Ezt a gondolatot Konrád Györgyre alakítva kijelenthetjük: a madár idegen egekbe zárva is repül. Konrád György, az ötvenhat éves író, sokszor szakadt idegenbe, bár ezt olykor úgy fogalmazta meg: megmártózik a szabadságban. £n persze úgy gondolom, hogy az igazi szabadság, a teljes, a boldog. az önépitó. csakis anyanyelvi környezetben élvezhető, de ezzel nem akarok ellentmondani, mert nem tudom, hogy Konrád erről mit gondol. Azt viszont sejtem. hogy első két regénye — A látogató (1960). A városalapító (1977) — után harmadik. a trilógiát beteljesítő műve eredetileg Magyarországon szándékozott megjelenni. A ctnfcos egy évtizedet várt a megírástól hogv a szülőföld hivatalosai is elfogadják. A szerencsés olvasók már találkozhattak a szöveggel, külföldi kiadónak köszönhetően. A cinkos hőse, T bemenekül egy elmegyógyintézetbe. miután rádöbben arra. hogv képtelen számot vetni önmagával odakint, az életben. Módos zsidó polgárcsalád .sarjaként, még a második világégés előtt megismerkedik a kommunizmus eszméjével, eljut a pokol tornácáig is, majd újra a nehéz idők: ötvenhat, kicsorbuló eszmék. Börtön, rendőrség, üldöztetés — ezek a következő stációk, majd a zárt intézet, a kikövetelt csönd, a szembenézés ideje. Konrád — számomra úgy tűnik — önmeghatározó ós öntisztító belső monológjaihoz mindig egy harmadik helyet keres a kényszeres jelen és az azt mindenestül tagadó, lehetséges más között. Azt írja a Párizsban megjelent, Az autonómia kisértése cimű esszéfolyamában, hogy nekünk. magyaroknak olyan életminőség kellene, mint a Nyugaté, s olyán önrendelkező szocializmus, mint amilyen senkinek sincs Harmadik út — a polgár rajzában. Ugyanebben a könyvben egy utcasarkon álldogálo szovjet katona látványa indít el egy gondolatmenetet. Konrád azt mondja. menjenek csak haza. vigyék fegyvereiket. s jöjjenek vissza hasonló számban, ezredével, turistaként, és lóbálják kezükben a géppisztoly helyett a fényképezőgépet. Ez is harmadik út. békés, polgári megoldás a teljes befogadás és az ideges kiűzetés között. Sajnos, nem tudtam pontosan idézni a föntebbi gondolatokat. A könyveknek ugyanis megvan a sorsuk: Az autonómia kísértését valaki hosszabb időre kölcsönvette tőlem. A jó szó, a hiánygazdálkodás és a társadalmi kompenzáció e tényben találkozott egymással, mert a dolgok összefüggnek. Ma. pénteken este hétkor a Somogy' Könyvtárban Konrád Györgv íróval be szélget — egyéb összefüggésekről — a honi irodalomtörténet-írás legszinesebt egyénisége, Szörényi László. Esemény lesz. Dl uszt us Imre A KEZDEMÉNYEZŐ. A könyvnapok „intézményét" (nyugodtan írhatnánk idézőjel nélkül is) 1927-ben Supka Géza kezdeményezte. Ki volt Supka Géza? Régész, műtörténész. újságíró és .radikális politikus. Kicsit hoszszúnak tűnik a felsorolás, életútja azonban (1883— 1956) esjvfajta kesei polihisztotságra ..kárhoztatta' a jó tollú, éles szemű, biztos itéletü és ötletgazdag Supkát. Tanulmányait Grazban végezte Újságíróként a Világ munkatársa volt. s 1904-töl régészként is dolgozott. 1918. végén prágai követté nevezték ki, s emiatt három év múlva. 1921-ben a múzeumból elbocsátották. A második világháború befejezése után a Polgári Demokrata Párt vezetőjeként vált ismertté újra a neve a közvélemény előtt. A Világ főszerkesztőjeként teljesedett ki publicista munkássága. A hazai szabadkőművesek nagymestere volt. Könyvuzleleinkben kapható az 1848—49.es forradalomról irt, eredeti látásmódot tükröző kötete. * A KÖNYVHÉT ÜNNEPI rendezvénysorozatát Baka István József Attila-dijas költö nyitja meg ma délelőtt tízkor a Dugonics téren. A további mai programot tegnapi számunkban részletesen közöltük. Holnap, szombaton délelőtt 10 órakor a Dugonics téren a Molnár Dixieland zenekar ad koncertet. A ..Helyi kiadványok" feliratú pavilonnál szegedi irók, művészek dedikálják tíztől tizenkettőig műveiket: Raffay Ernő Erdély (1918 —1919) cimű történeti munkáját. Varga Mátyás grafikai mappáját, Polner Zoltán Sárember című gyűjteményét és Dlusztus Imre, a Délmagyarország főmunkatársa Vízlépcsőd című könyvét. NÉGY KÖTET MÉG HIÁNYZIK. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésétől kapott tájékoztatás szerint az ünnepi könyvheti listán szereplő könyvek közül négy kiadvány nem készült el eddig, s megjelenésük a könyvhét kezdetéig bizonytalan. A kiadók április végére, legkésőbb úiájus 10-ére kérték a könyvek előállítását és leszállítását. Szerdán meg nem állt a terjesztők rendelkezésére: Boldizsár Iván: A lebegők (Magvető — Győri nyomda), Sinka István: Mezítláb az utolsó padban (Eötvös — Szabadság MGTSZ nyomdája). Székelyhídi Ágoáton: Debreceni napló Erdélyről (Csokonai — Alföldi Nyomda). Görgey Gábor: Volt egyszer egy Felvidék (Magvető — Szombathelyi Nyomda) című könyve. » Dúskáló" pedagógusok Jelentkezés: nulladik körben „Külkeresek" a Kőrösyben Üj profillal gazdagodik ősztől a. Körösy József nevet viselő szakközépiskola: nem-, csak közgazdasági, de külkereskedelmi-üjgyintézöi ismereteket is oktatnak. — Hány tanuló szerezheti be szeptembertől külkereskedelmi tudását'.' — kérdeztük Csanády Gézát, a szakközépiskola igazgatóját. — Harminchat tanulóval indul az osztály. Az elkövetkező években egyre nagyobb lesz az igény s a kereslet a külkereskedelmi ügyintézők iránt. Mind több ts több vállalat kapja meg a külkereskedelmi jogot, közvetlen kapcsolatokat alakítanak ki a külföldi partnerrel. Ehhez megfelelő kózípkadereket kell képezni, ezt vállalta föl iskolánk — Milyen munkaköröket tölthetnek be az új osztályban végzett tanulók? — Áruforgalmi lebonyolító, nemzetközi szállítmányozó, vámügyintéző. . — Bizonyára speciális szaktárgyakat is oktatnak majd. — Ilyeneket például: gazdasági és jogi ismeretek, ügyviteltechnika, s általában külkereskedelmi ismeretek ... Ezek a szaktárgyak. Az elméleti ismeretanyagot a második és a harmadik évben kéthetes nyári szakmai gyakorlat egészíti ki. Tanulnak a gyerekek továbbá gépírást, levelezést, s elsajátítják az idegen nyelvű gépírás tudnivalóit is. — A külkereskedelem ügyintézőinek nagy szükségük van idegen nyelv tudására . . . — Magas óraszámban, kiscsoportos rendszerben tanítunk angolt és németet. A kiscsoport annyit jelent, hogy a harminchat diákot háromfelé osztjuk: haladó németre, haladó angolra, valamint kezdő németre. A nyelveket cserélgetjük; jövőre kezdő angol csoportot indítunk — Nyelvtanárok, tanterem, technikai segédeszközök? ... — Tanáraink megvannak, a tanterem, azonban gondot okoz .. . Még az alagsort is át kell alakítanunk. hogy elhelyezhessük a tanulókat. A nyelvkönyvek, szótárak, videómagnók, egyebek beszerzése folyamatban van, s szeptemberre befejeződik — Üflrj,- látszik, ki kell bóvitenünl: a munkahelyek körét, ahol a végzett gyerekek elhelyezkedhetnek, hiszen a nyelvismeret ma egyre fonlosabba válik. — Igy van; nemcsak a szakterületen belül juthatnak munkához tanulóink, hanem gyakorlatilag mindenütt, ahol külföldiekkel kell kommunikálni. A különféle tudományos intézetek szívesen alkalmaznak például kvalifikált titkárnőket, akik az idegen nyelvű gépírástól a levelezésig, az ügyviteltechnikáig, mindenhez értenek. — A vállalatok érdeklődése tehát biztosítottnak látszik az új osztályban végzők iránt. Tanuló lesz-e elegendő? — A túljelentkezés kétszeres volt; a jelentkezők alkalmassági vizsgát tettek idegen nyelvből és magyarból — illetve, ha valaki a kezdő német csoportba jelentkezett. a magyar mellett matematikából. Jelentkezni úgynevezett „nulladik körben" lehetett — ha valakit nem vettünk föl, nem került időhátrányba a más tanintézetekbe való jelentkezéskor. S akit fölvettünk — szeptembertől a közgazdasági és külkereskedelmi szakközépiskola tanulójává lesz; megváltozott tehát az Iskola neve is. A külkereskedelem fontosságát a névválasztásnál is igyekeztünk jelezni. F. Cs. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II. Sz. Gyakorló Altalános Iskolájának kollektívája ügy döntött, hogy az idei pedagógusnapi jutalmat nem veszik át, hanem azt egy alapítvány céljaira ajánlják fel. E fenti hír egyáltalán nem volna meglepő, ha ez az iskola mondjuk Ausztráliában volna megtalálható, ahol a tanárok — ugyanúgy, mint más, munkát végző állampolgárok — olyan anyagi körülmények között élnek, hogy jut a pénzükből nemes társadalmi célokra, például alapítványra is. Mivel azonban a szóban forgó tanoda Szegeden helyezkedik el, a hír minimum meghökkentő, melynek hallatán némely rosszindulatú hirterjesztők arról kezdtek fecsegni: milyen jól megy a kettes gyakorló pedagógusainak, dúskálnak a Föld javaiban, fölveti őket a pénz, s ezért nem kell nekik a jutalom. Midőn elbeszélgettem az iskola néhány tanárával, bebizonyosodott, hogy nem erről van szó, igaz, ismerveazt a csődtömeget, amelyet oktatásügyünk helyzetének szokás finomkodva nevezni, erről előzetesen sem lehetett semmi kétségünk. Az történt, hogy míg az adó-időszámítás előtti évben közel 200 ezer, s még tavaly is 100 ezer forint jutott a tantestületnek pedagógusnapi jutalmazás céljára, addig az idén ez az összeg 64 ezer 600 forintra rúgott, melyet 39 pedagógus között differenciálva kellett volna elosztani, ügyelve arra, hogy a tartósan kiemelkedő, minőségi munkát végzőket különösen megbecsüljék. Minőségi munkáért, differenciáltan — Luca-napkor A két szám közt egy osztás nevű matematikai alapműveletet végezve kiviláglik, hogy a „fejkvóta" nem egészen 1700 forint, bruttó. Azaz az egyébként színvonalas tanulmányi munkát végző, szép eredményeket felmutatni tudó tanári kar egész éves tevékenységét fejenként egy darab ezressel kívánták elismerni; így talán nem is kell csodálkozni azon, ha egyöntetűen jutottak az elhatározásra: a jutalmat nem veszik fel, hanem belőle alapítványt hoznak létre, évente egy vagy kettő, rászoruló pedagógus szociális támogatására. Örömmel fogadják, ha kezdeményezésüket más pedagógusok, intézmények, „mecénások" is felkarolják, s csatlakoznak — anyagiakkal is — az alapítványhoz. Mit lehet mindehhez hozzáfűzni? Talán csak annyit, hogy a pedagógusok számára korlátozottak a plusz jövedelmezés lehetőségei; jószerivel a pedagógusnap az egyetlen olyan „biztos pont" az évben — a hónapok második napja mellett —, amikor valamennyi pénz áll a házhoz. Érdekes, megjegyzendő dolog: ugyanezen intézményben a technikai dolgozók számára bruttó 17 ezer forint volt a jutalomkeret, amely öt fő közt osztatott ki. Ez sem sok, de azért több, mint amennyi a tanároknak jutott (volna). Nem tudom, érdemes-e azon taA Kincskereső nyomában A Kincskereső című gyermek irodalmi folyóirat országos szerkesztőségi tartácsának tegnap megtartott ülésén Grezsa Ferenc főszerkesztő foglalta össze a folyóirat, helyzetét és beszélt. a változtatások lehe. tőségeiről. Másfél évvel ezelőtt a Kincskereső új gazdája a Móra Könyvkiadó lett. A kiadót belső igényességből fakadó értékmentő szándék vezérelte: a szerkesztők azóta valóban szerkesztési feladatokat látnak el. nem pedig a lap létfeltételeinek megteremtésével kellett foglalkozniuk. Több olvasói levél egy magazinszerű gyermekfolyóirat létrehozását szorgalmazta. ám a szerkesztőség továbbra is irodalmi ízlésformáló akar maradni, ami igen nehéz feladat, hiszen a tizenévesek olvasásigénye csökken. A statisztikai mutatók szerint közel tízezres a példányszámcsökkenés, ami a rossz postai automatizmus következménye. Ennek kiküszöbölésére egy belső lapterjesztő munkatársra lenne szükség, valamint a tanárokéi; diákok terjesztői érdekeltségének növelésére. (Budapesten a lapterjesztőknél visszamaradt. példányszám 55 százalék, ám ez országos viszonylatban csak lé százalék.) A következő évben a lap arculatának megváltoztatását tervezik: több gyermekírást közölnek, tobb könyvkritikát és gyermekrajzot — ez utóbbinak anyagi okai vannak. Politizáljon-e a Kincskereső? Természetesen a napi politikai eseményekre, változásokra nem reflektálhat; inkább úgynevezett metapolitikát kell folytatnia. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek szemléletében a történelmi igazságosság . kéj>ét próbálja kialakítani, példaképeket. eszményeket állit, s ezzel megalapozható egy megfelelő erkölcsi alapokon nyugvó politikai látásmód. A Kincskereső határokon túli terjesztésével, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek gyermekirodalmával is foglalkozni kíván a szerkesztőség. A Móra Könyvkiadó, az úttörőszövetség, a Hazafias Népfront anyagi támogatásával idén is letrejön a Kincskeresötábor, mely a legelevenebb kapocs irodalom és olvasó között. Az ülésen a szerkesztőség tagjai mellett részt vett és hozzászólásaival támogatta a szerkesztők elképzeléseit Jani.kovszkv Eva. Deme László és Kalász Márton. Podmaniczky Szilárd Alkotó pedagógusok pályázata A városi tanács dísztermében tegnap tartott ünnepségen több szegedi pedagógusnak osztottak ki alkotói pályadíjat. Első díjat nyert Juhász Nándor (Rókusi I. sz. iskola), második díjat Suki Béláné, Péterné Szabó Iuén (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola), harmadik díjat Lajkó Károlyné (Szirmai iskola), negyedik dijat kapott dolgozatáért Sivók Béláné (makkosházi iskola). A Pedagógus Szakszervezet Csongrád Megyei Bizottságának különdíját Lajkó Lajos (Madách iskola), a megyei köjál egészségnevelési osztálya különdíját Telekné Tóth Anna (Zalka iskola), a Honvédelmi Minisztérium diját Puskás Albertné (Móricz iskola) és Szalai Józsefné (Madách iskola) kapta. máskodni, hogy miért kaphat pedagógusnapon nagyobb jutalmat a takarítónő a pedagógusnál, egyébként pedig magam is emlékszem hasonló esetre a sajtónap környékéről, igaz, az nem pedagógusokkal történt. Elvégre a becsületes munkát elsősorban becsületes bérrel kellene elismerni, takarítónők, tecnikusok valamint tanárok esetében egyaránt. (Ide kívánkozó adat: a bruttó átlagbér ebben . a gyakorlóiskolában 7500 forint. Tessék ebből levonni az első menetben a 750 forintot, utána pedig az adót. A maradékból pedig . .. nos, a maradékból tessék dúskálni.) Miközben ennek az alapjában véve szomorú hangvételű cikknek valamely frappáns befejezésén gondolkodtam, kiváló kollégám felhívta a figyelmemet egyik áthidaló javaslatára, amely addig lépne életbe, amig nem rendezik a takarítónők és a tanárok fizetését, s úgy általában a fizetéseket. Az év valamelyik napját — december 13., Luca napja alkalmasnak látszik erre — a takarítónők napjává kellene nyilvánítani, amelyen a pedagógusok magas jutalomban részesülnének. Továbbfejlesztve a javaslatot, eltűnődöm: nem volna lehetséges a fentieket kiterjeszteni más foglalkozásokra is? Mondjuk az összesre. Sandi István Protestál a Sajtószakszervezet Nyílt levél Grósz Károly, az MSZMP főtitkára részére. Tisztelt Főtitkár Elvtárs! Ezennel szíves tudomására hozzuk, hogy 1989. május 31-én megalakult az önálló, független Sajtószakszervezet, amely mintegy tízezer szervezett dolgozót képvisel. Tanácskozásunkon az egyik központi kérdés volt a megyékben, az MSZMP irányítása alatt működő lapkiadó vállalatok és megyei lapszerkesztőségek sorsa. Tudomásunkra jutott ugyanis, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága már döntött erről szakszervezetünk (illetve jogelődünk: a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség) megkérdezése, illetőleg tájékoztatása nélkül. Minthogy a szervezett dolgozók élet- és munkakörülményeinek változásában a szakszervezetnek kompetenciája van, kifejezzük értetlenségünket és tiltakozásunkat a döntéshozatal ilyen módja ellen. Igényeljük. hogy a döntést szíveskedjék a Sajtószakszervezet tudomására és nyilvánosságra hozni, mert ki akarjuk alakítani ezzel kapcsolatos állásfoglalásunkat. Ez alakuló kongresszusunk határozott kfvánsága. Tisztelettel: Berényi János elnök, Lepies György titkár