Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

1989. június 1., csütörtök 128 Tanácskozik az Országgyűlés Á megspórolt (Folytatás az 1 oldalról.) zása miatt az adott földon a mezőgazdasági termelést változatlan, és nem lepusztult okológiai feltételek közepette folytathassák A vadászati jog körül i,s heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el, hofj; a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. Ehhez a Parlament hozzájárulását kérem Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek az igazán korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé. Feleselő képviselők A torvénytervezetek feletti vitában igencsak eltérő képviselői álláspontok kifejtésére is sor került. Most ezekből közlünk összeállítást. Solymosi József a mezőgazdasági bizottság képviseletében szólt: a bizottság előzetesen konzultált a különböző érdekképviseleti szervekkel, mezögazdasagi intézményekkel és szerte az országban a termelőkkel, igy kialakított véleménye tehát széles társadalmi bázisra támaszkodik. Südi Bertalan, a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottsagának titkára kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményének. hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Czaltig Zoltán, a Lajoskomáromi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ágazatvezetője szerint fontos lépés a szövetkezeti vagyon részben vagy teljes egészében oszthatóvá tétele. Ez kedvező a tulajdonosi érdekeltség növelése szempontjából. Ám kételkedett abban, hogy a tagok tulajdonába került értékpapírok után fizetendő osztalék jelentős ösztönző hatást fog majd kifejteni. Varga János, az Iregszemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke hangsúlyozta: olyan szövetkezeti törvényre van szükség, amely lehetővé teszi mindenki számára a szabad belépést, de a kilépést is, minden hátrányos következmény nélkül. Olyan foldtorvenyre van szükség, amely engedi a sokszínűséget, lehetőséget ad a szabad választásra. Kiss István. a Tataházi Petőfi Mgtsz elnöke fontosnak tartotta, hogy a törvénytervezetek ténylegesen igazodnak a mindennapi gyakorlathoz, ily módon megteremthetik a termelőszövetkezeti tagok vagyoni érdekeltségét. Ugyanakkor mérlegelni kell: valóban szükséges-e korlátozni a felosztható szövetkezeti vagyon mértékét. Szerinte e kérdés részletes szabályozását a kötelező előírás helyett inkább a szövetkezetek önálló döntésére kellene bízni. Zahorecz "József, a Gádorosi November 7. Mgtsz elnöke rámutatott: a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek tulajdonszerzését a törvényben korlátozni kell, a maximális földterület megjelölésével. Tóth László, a Szegvári Puskin Mgtsz elnökhelyettese szerint mai formájában mindhárom törvény átmeneti. Azaz alapvetően arra szolgálnak, hogy ne gátolják meg a társasági törvény működését, s folyamatosan befogadják mindazokat a módosításokat, amelyek a mai tulajdonviszonyok alapján a nagyobb mozgástér, a cselekvési szabadság irányába mutatnak. Ezeket a módosításokat Csongrádban pozitívan fogadták a tulajdonszerzés szabadsága és az önkormányzati döntési jogosítványok bővülése miatt. A képviselő a földtörvény módosítása kapcsán indokoltnak itélte, hogy a közgyűlési döntéseken alapuló foldeladásokra vonatkozóan rögzítsék a település lakosságának a földműveléshez fűződő elővásárlási jogát. Tóth László tolmácsolta megyéje tanyán élő tsz-tagjainak és gazdálkodóinak igényét arra, hogy méltányos vásárlásra nyíljon lehetőségük tanyatelkük területének kiegészítésére. Ezután következtek a földtörvény módosításával' kapcsolatos hozzászólások: Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának volt elnöke azt hangsúlyozta, hogy a földtulajdon hosszú távú rendezéséhez a politikai feltételek még nem teremtődtek meg. Tallóssy Frigyes, a budapesti 71. Sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa az állami tulajdonban lévő ingatlanok kezelési jogával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy alapvetően mindenki mezőgazdasági földekre gondol, ám a jelenlegi földtörvény valójában ingatlantörvény, mert a nem mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokra is vonatkozik. Ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot; meg kell vonni a társadalmi szervezetek azon jogát, hogy a kezelésükben lévő állami tulajdonú ingatlanokat százforintos névleges értéken átjátsszék másoknak. A mezőgazdasági szövetkezetekbe bevitt földek elvételét, amit ma szemérmesen földmegváltásnak neveznek, tévedésnek minősítette. Mint mondta, a megváltás nem egyéb, mint a parasz'ok megfosztása tulajdonuktól. Olyan téves eljárási mód volt, amelyet másként nem lehet helyrehozni, csak ha visszaállítjuk az eredeti állapotot: a földet visszaadjuk tulajdonosának vagy örököseinek. Ha erre a tulajdonos igényt tart, ettől a lehetőségtől nem szabad elzárkózni. A képviselő a föld visszaadását ellenzők érveit azzal utasította el. hogy a ládafiákban, illetve az ingatlannyilvántartási hatóságoknál megvannak az eredeti okiratok, s az sem lehet rendező elv, hogy ha mindenkinek nem szolgáltathatnak igazságot, akkor abban senki se részesüljön. Bánffy György, a József Attila Színház színművésze: ötmilliárd Hölgykoszorú az ülésteremben, szünetben Van benne valami A népszerű tévés társasjátékban 10 perc alatt egy kis szerencsével hűtőszekrényt, kávédarálót vagy ventilátort is lehet nyerni. A T. Ház viszont időt szeretne nyerni azzal a javaslattal, amit a házelnök tett fel szavazásra: a hozzászólásokat maximálják 10 percben. Ügy tűnik, az ötletben is van valami, hiszen mindössze négy ellenszavazattal elfogadták a honatyák a javaslatot. A képviselők türelme is fogytán lenne? A javaslatot ellenzőkkel lehet, hogy legközelebb a tévés társasjátékban találkozunk. Hadd szokják ott a tömör beszédet. Füstbe ment javaslat Az ülésszak megnyitása utáni percekben Kókai Rudolf önálló képviselői indítványt terjesztett elő a nem dohányzók egészségét védő jogszabály megalkotására. A szociális és egészségügyi bizottság azonban az indítványt leszavazta azzal, hogy még az idén napirendre tűzi a T. Ház az egészségvédelem komplex programját. Majd akkor sor kerül a dohányzás elleni intézkedések megtárgyalására is. így legalább néhány hónapig még nyugodtan füstölöghetnek a képviselők. R. G. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterrel a Parlament folyosóján beszélgettünk. — A napokban került nyilvánosságra a tény: az idén újabb 5 milliárd forint elköltésére nem lesz lehetősége a magyar hadseregnek, Milyen terület kap kevesebbet a döntés nyomán a „seregen" belül? — Az ország gazdasági helyzete kényszerít bennünket erre az újabb visszalépésre. Talán nem tudtam elég erővel verekedni, hogy nézzünk meg más területet is ... Bár az is igaz, hogy már nem nagyon van hol spórolni ... Mi eléggé előrelátóan gondolkodunk a jövő hadseregének tervezésénél. Korábban olyan eszközök megteremtését is elképzeltük, amikről most kénytelenek vagyunk időlegesen lemondani. Sajnos, olyan technikákat is el kell hagynunk, amik nagyon hiányoznak majd. Semmilyen körülmények között sem nyúlunk azokhoz a forrásokhoz, amelyeknek csökkentése állományunk ellátását veszélyeztetné. Biztosítanunk kell a felkészítés feltételeit is, mert nem tehetjük kockára hadseregünk tudásának színvonalát. Az eszközök elkészítésének időleges elhalasztását több iparvállalat is megérzi majd. — Ha még újabb csökkentés is felmerülne ... — Semmilyen körülmények között nincs „még". Most már a termelésben kell majd előrelépni. Az a megoldás. — Sokan gondolják úgy, hogy a takarékosság közben a sorkatonai szolgálat időtartamát is lehetne tovább csökkenteni. — A szolgálati idő csak akkor csökkenthető, ha a hadsereg létszámának csökkentéséről a szemben álló katonai tömbök között megállapodás születik. De azzal tisztában kell lenni, hogy a hivatásosainkra nagyobb terhet ró egy ilyen intézkedés. Gyakrabban kell ugyanis kiképezni az. újonnan bevonult sorkatonákat. Egy ilyen intézkedés nem a hadsereg költségvetésének tenne jót, hanem elsősorban az állampolgárnak. Ha egy ilyen intézkedést meg lehet tenni, akkor mi azon vagyunk, hogy ez megszülethessen. — Mikor kerülhet a legközelebb sor egy ilyen intézkedésre? — Meg kell várni az alternatív katonai szolgálat bevezetését. Ha az. nagyobb nagyságrendű lenne — én nem erre számítok —, akkor lehetetlenné válna egy ilyen intézkedés. Ha kevesen jelentkeznek a fegyver nélküli szolgálatra, akkor előfordulhat, hogy a jelenlegi 18 hónapot csökkentjük. Ha erre nekünk módunk nyílik, teketóriázás nélkül megtesszük. — Mikor kerül a Parlament elé a honvédelmi törvény módositasa? — A következő ülésszakra idehozzuk. Részünkről régen kész van a jogszabály. A kormány több mint egy hónappal ezelőtt megtárgyalta. Még nincs kész viszont az Állami Bér- ' és Munkaügyi Hivatal kapcsolódó előterjesztése. De — információim szerint — ez is elkészül a közeli napokban. A Parlament honvédelmi bizottsága nagyon széles körű tanácskozást tervez a még egyszeri megvitatásra. Bolc István az új törvény megalkotásakor gondolni kell arra, hogy a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a vad az állam tulajdona. Ennek következtében a vadászat joga is az államé. Dr. Séra János kisbéri körzeti állatorvos megjegyezte: ismeri a kincstár tőkeéhségét, mégis értetlenül áll a törvénymódosítás olyan értelmezése előtt, hogy a termőföld megvásárlásához korlátlan lehetőséget teremt külföldiek számára is. Szűrös Mátyás szavazásra tette fel: bocsássák-e részletes vitára a három törvényjavaslatot. A mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint a földről szóló törvény módosítása kapcsán a képviselők nagy többsége arra voksolt, hogy legyen részletes vita, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját azonban 175en elutasították (87-en szavaztak mellette, 29-en pedig tartózkodtak). A termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról folytatott részletes vitában elsőként Györffy László, az Ostffyasszonyfai Petőfi Termelőszövetkezet elnöke kért szót. Tallóssy Frigyes írásban is benyújtott módosító indítványát igyekezett szóban is világosabbá tenni képviselőtársai előtt. Megkérdeztük a SZOT főtitkárát Maguk alatt vágták a fát? A fotós titka... Majd az elnöklő Szűrös Mátyás felkérte a mezőgazdasági, illetve a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjait. hogy együttes ülésen vitassák meg a törvényjavaslatok vitájában elhangzott módosító indítványokat, s készítsék el jelentésüket. Ezzel az Országgyűlés ülésszakának második napja befejeződött. Az ülésszak csütörtökön Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszával folytatódik. Élénk vita kísérte az Országgyűlés „nyitányát", az átalakulási törvényt. A képviselők közül sokan úgy vélték, hogy ma már elképzelhetetlen azok feje felett hozni a törvényt, akiket érint. A társasági törvényt sokak szerint előzetes társadalmi vitára kellett volna bocsátani. Mit szól mindehhez a SZOT főtitkára, Nagy Sándor? — Nekem is az a véleményem, hogy célszerű lett volna ezt a törvényt az ülésszak előtt megforgatni különböző társadalmi közegekben. — Mit tudott a szakszervezet elérni ezzel az állásponttal? — Nálunk a SZOT-ban ez a csomagterv csak szabályozási koncepció formájában járt. Csak a munkaanyagot kaptuk meg, a törvénytervezetet mi sem láttuk. — Ügy értsük mindezt, hogy a kormány ki sem kérte a SZOT véleményét? — Részletesen valóban nem. — A képviselők mégis elfogadták a törvényt. Ez a szakszervezeteket is teljesen új helyzet elé állitja, hiszen, ha a tulajdonosok változnak, akkor a dolgozók érdekeit is másokkal szemben kell képviselniük! — Ez csak részben igaz. Alapjában a szakszervezetek pozícióján a törvény nem sokat változtat. Bizonyos értelemben még egyszerűsíti is a dolgunkat. Eddig az állami tulajdon esetén fennállt egyfajta skizofrénia. Hiszen, ha én vagyok a tulajdonos és a munkavállaló is, akkor mindig fellép az a dilemma, hogy tulajdonképpen ki ellen is kell fellépni? Ha valóságos tulajdonosok vannak, meggyőződésem, hogy tisztább szerepkörök fognak kialakulni. Egyértelműbb lesz így a szakszervezetek tennivalója is. — Sok esetben ezután a munkavállaló tulajdonos is lesz. Sokszor teljesen eltérő érdekekkel. Ezt hogyan tudják majd áthidalni? — Ez nem megoldhatatlan probléma, hiszen Nyugaton is vannak munkavállalók, akik egyben részvényekkel is rendelkeznek az adott gyárban. Ezért ők még munkavállalók maradnak, hiszen a többségük nem nagy részvényes, a jövedelmük nagy részét továbbra is a fizetés jelenti. Így a szakszervezetnek a jövőben is munkavállaló-központúnak kell maradnia. — A mostani ülésszakon „kerül terítékre" a kormány új gazdasági csomagterve is. Azt ígérik, hogy a jövőben nem a lakosságra nehezedő terhek fokozásával kiván a kormány kimásznia gazdasági gödörből. Ebben az állásfoglalásban milyen szerepe volt a szakszervezetnek? — Nekünk az elmúlt egykét évben legfőbb kifogásunk az volt, hogy a terhek aranvtalanul oszlanak meg. Leginkább a lakosságot sújtják. Alapállásunk az, hogy tovább a lakossági terheket már nem lehet srófolni, mert ez a gazdasági fejlődés gátjává válna. — Most úgy döntött a kormány, hogy a szakszervezetektől is elvonja a támogatás 10 százalékát. Nem érzi úgy, hogy maguk alatt vágták a fát? — Ez így pontatlan információ. A kormány valóban tervezett egy 10 százalékos mechanikus támogatásleépítést a társadalmi szervezeteknél. Ez nálunk 16 millió forintot jelentett volna. De a szakszervezetek egyetlen fillér költségvetési támogatás nélkül gazdálkodnak. Csak a művelődési intézményeink és az üdülőink kapnak állami támogatást A csomagtervben azonban az oktatás, a művelődés, a szociálpolitika kiemelt terület, ahol nem lesz elvonás. Így tisztáztuk a félreértést. Tehát a 16 milliót sem vonják el. De ennek a szakszervezeti költségvetéshez semmi köze nincs, mivel mi teljesen önfenntartók vagyunk. Nem is lenne helyes, ha a kormány pénzelné a szakszervezeteket. Rafai Gábor i 1 *