Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-05 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 104. szám 1989. május 5., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Országos értekezletet igényel a párttagság Tudósítás a Csongrád megyei pártbizottság ülésérői Csütörtökön délután ülést tartott a szegedi pártszékházban az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága. A testület a javasolt napirendet elfogadva, a következő témákat tárgyalta: 1. Beszámoló a legutóbbi pártbizottsági ülés óta eltelt időszak politikai eseményeiről — előadó: Vastagh Pál elsó titkár. 2. Az alkotmány szabá lyozás koncepciójának vitája — előadó: Salgó László, a téma vizsgálatára kiküldött bizottság vezetője, a pártbizottság tagja. 3. Tájékoztató az I9íl9. gazdasági év indításának főbb tapasztalatairól — előadó: Fraknóy Göbor titkár. 4. Egyebek. Az ülésen ;sz első napirendi pont váltott ki legnagyobb érdeklődést, minthogy ezzel összefüggésben tárgyalták a párttagság köréhen végzett ismeretszerzés alapján azt a kérdést: indokoll-e országos pártfórum összehívása? Vita után a szavazás egyértelmű „igen" volt. Az alkotmánytervezet tárgyalása során határozatot nem hozott a pb. hanem a vita teljes anyagát továbbítják a kodifikációs bizottságnak. A gazdasági tájékoztatót a testület tudomásul tette. Végül munkabizottságok összetételével foglalkozz'), személyi kérdésekben döntöttek. Politikai akcióeg/ségre van szükség A „hagyományostél eltérő •volt az elsó titkár beszámolója, ugyanis generális politikai kérdéseket elemzett és tárt a testület elé. A párt körül kialakult hangulatból úgy tetszik, mintha az MSZMP hatása csekély lenne a társadalomra — fejtette ki —, de ez a vélekedes inkább abból a hiányból táplálkozik, hogy erőtlen a párt propagandája, csekély tagságának bátorsága a vitákra, s eközben munkálnak a közvéleményben a gazdasag 'bizonytalanságai, félelmeket keltenek a további gazdasági-pénzügyi nehézségek. igazi, kedvezőbb vagy viseMietőbb fordulatot valóban csak a gazdaság belső dinamizálása hozhatna. tE gondok sűrűjében megromlottak az emberi, a liözosségi viszonyok, kapcsolatok is. Mindez nem Csongrád megyei specialitás. Ugyanakkor a társadalmi bizalom erősödik, ha a párt cselek vókészségét. s a reformtörekvések hiteles ségét tapasztalják az emberek. A megyei pártszervezetekben nyílt, őszinte légkör, aktív politizálás jellemző, s ennek kedvez a szervezeti önállóság, a nagy nyilvánosság, a tájékoztatás frissessége. A megyei pártértekezleten fölvállalt törekvések és a januárban kidolgozott megyei cselekvési program végrehajtása folyamatos: különleges figyelmet fordítottak az ifjúságpolitikára, az országgyűlési képviselőkkel való együttműkódesre, az agrártézisek -vitájára, kezdeményezte a párt a szociálpolitika égető kérdéseinek megoldását. Egyúttal szólt az eilsó titkár a politikai munka nyilvaló fogyatékosságairól is — nevezetesen: a párt tevékenységében nagyobb figyelmet kell fordítani arra a valóságos közegre, amelyben a mozgalom él; a pártnak ismét vissza kell szereznie szervezeti erejét; nagyobb mértékben kell építenie saját szakembereire; pártoló és együttműködőkészséggel kell viszonyulnia a reformkörökhöz, s rendezvényeiket pártrendezvényként kell felfogni. támogatni, eredményeit a mozgalomba beépíteni. Kívánatos, hogy szellemi tevékenységük erőteljesebben sugározzon a pártmozgalomra. Ismertette a párttagság körében végzett tudakozódás summáját, miszerint Csongrád megyében az a vélemény : országos pártértekezlet összehívása indokolt. Tizennyolc felszólalás követte a beszámolót. Fritz Péter (Szeged) a magyar vidék politikai súlyának növekedését említette, s benne a kecskeméti reformtalálkozó jelentőségét. A reformkörök munkájának helyi támogatása igen fontos. Platformépítő vállalkozásokra szüksége van a pártnak, s ajánlotta a testületnek: maga is legyen fogékony ezek iránt. Tráser László (Szeged) is a kezdeményezőkészséget hangsúlyozta, és az ukcióképességet. Javasolta a pb-nek: a megye elmúlt négy évtizedét is vessék elemzés alá; a pártmunka további társadalmasításának lehetőségeit vizsgálja meg; az alapszervezetek rendelkezzenek a tagsági díj bizonyos hányadával; pontosabban tisztázzák a megyei testületek és apparátus viszonyát a városi testületekhez. A párttagság döntő része tisztázó országos fórum mellett foglal állást — mondta Pap István (Kistelek). Sok az ideiglenesség, zavaró, hogy a régi szervezeti szabályzatot kerülgetjük. Részben vitatkozva Tráser Lászlóval, Salgó László (Makó) kifejtette: belső cselekvési egységre kell törekedni, s ennek nem kedvezne a tagság „szárnyakra" bontása. A gazdaság nehézségeivel hozta összefüggésbe a politikai munka zavarait Szentpéteri János (Makó), ezért első helyre sorolta, hogy itt keresse a párt az „áttörést". Keserű Imre (Szentes) részletesen beszélt a párton belüli irányzatokról. Minden pártban vannak áramlatok, az MSZMPben is. Meg kell adni ezeknek a lehetőséget a párton belüli megnyilatkozásokra. Ez a politikai tisztázás lehetősége. Ilyenfajta átfogó tisztázás igénye sürget országos pártfórumot is. Ilyen folyamatban érhető el a pártban relatív politikai egység. A platformoknak elő kell jönniük, s képviseletet kell kapniuk. Bleier Katalin (Szentes) szintén az országos pártértekezlet mellett szólt, személyi változásokat is remél a párttagság, melynek igazságérzetét sértik a legyöngült gazdasági helyzetben kifizetett óriási vezetői prémiumok. Seres Gyula (Makó) is a gazdasági javulást helyezte el egy elképzelhető program tengelyében, s cáfolta, hogy a pártmunkában a társadalmasítás fokozható lenne, hiszen bizonyos munkakörök teljes embert kívánnak, különösen az apparátusok létszámának erőteljes csökkentése után. Székely Sándor (Szeged) a szegedi párttagság körében általános véleményt ismertette: kongresszust javasolnak, mivel egy soros országos párttanácskozásnak kongresszusi feladatokat kell ellátnia, és ilyen jogosítványokat kell gyakorolnia. Az akcióegység születőben van. Fontos a vita, a platformok érdemben segítenek, de közben a szervezeti életről sem szabad megfeledkezni, különös figyelemmel a választásokra. Varga István (Szeged) a kormányon keresztül vélte érvényesíthetőnek azt az ^elgondolást, hogy a társadalom elvárásait jobban tiszteljék. Fabian György (Csongrád) a platformépítés lehetőségeiről, és ezek képviseleti lehetőségeinek jobb feltételeiről szólt sürgetően. Azt a véleményét fejtette ki Prohászka Ottó (Szeged), hogy konstruktív gazdasági lehetőség jelenlegi helyzetünkben szinte nincsen, tehát ilyenre programot építeni ma nem lehet. Csányi Zoltán (Szeged) is országos pártfórum mellett érvelt. Keresztes Zoltán (Makó) — mint már előzőleg többen, ugyancsak a gazdaság és a politika összefüggéseiről beszélt, s kifejezte azt a kívánságot, hogy a reformkörök munkáját, annak eredményét áramoltassuk be az egész pártmozgalomba. „Önmagamat sem tudom besorolni a különböző pártbeli áramlatokba" — mondta Juhász Dezső (Öpusztaszer) —, nemhogy elvtársaimat. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a pártélet megélénküljön, e kérdésekről legyen közvetlen eszmecsere, hogy a teljes tagság részt vehessen a reformfolyamatban. Támogatóan nyilatkozott az országos értekezletről Koncz János (Szeged) is, mivel a cselekvési egység megteremtéséhez ez hozzájárulhatna, és távlatosabb célokat is fölvázolhatna. Szót kért még Ocsák Miklós (Hódmezővásárhely), aki a helyi lehetőségek feltárásának, kimunkálásának fontosságát hangsúlyozta. A három és fél órás vita, és az első titkári összefoglaló után az MSZMP megyei bizottsága a következő döntést hozta: „Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság minél előbb (Folytatás a 2. oldalon.) Tárgyalt a Minisztertanács Határozat a devizaszámlákról A Minisztertanács csütörtöki ülésén értékélté a népgazdaság elsó negyedévi teljesítményét, és tárgyalt a kedvezőtlen folyamatok megállításához szükséges teendőikről. A kormány határozatot hozott a lakossági devizasKámla-rendszer korszerűsítéséről. A Minisztertanács elfogadta a forint védelméről. fizetőeszköz-funkciójának erősítéséről szóló előterjesztést Összedőlt lakóházak Súlyos az árvízhelyzet Az árvíz következtében Hernádszentandrás mélyebben fekvő részein I ház összedőlt, hasonló sors fenyeget további 8—10 lakóépületet. összesen 40 lakásból 120 embert költöztetett ki a polgári védelem a község magasabban fekvő részeire, illetve a szomszédos Ináncs községbe. A Hernád gátjainak igen nagy terhelést kell kiállni. A töltések átáztak, fakadó és szivárgó vizek jelentkeznek a. töltések mentén és az átázott, felázott talajú töltéseken csak gyalogosan lehet közlekedni. Az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi ügye. 'letének jelentése szerint a Hernád éjfélkor Hernádnémetinél 377 centiméteres vízmagassággal tetőzött, s éjféltől csütörtökön reggelig itt 5 centiméteres apadást mértek. Alatta Gibártnál és az alsó részen pedig másodfokú az árvízvédelmi készültség. A Hernád völgyében 5 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt terület került víz alá. Á „torony" alól jelentjük Minden szegeditol - 744 forint Arak. szolgáltatási díjak és ellenőrzések; felajánlások, társadalmi munkák és szervezett akciók; lakáskiutalások, -támogatások és -névjegyzékek; beruházási program, lakóház-felújítási pályázat és pénzmaradvány — röviden így foglalhatnánk essze a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén tárgyaltakat. Az ülés utáni sajtótájékoztatón más témák is felvetődtek: a középiskolai tanteremhiány feloldási elképzeléseiről, illetve a színházról és a szabadtériről hallottakat lapunk 5. oldalán adjuk közre. Forintok és százalékok Talán nem tudják olvasóink: noha az építőipari szervezeteknek a nagyobb beruházások elmaradása miatt van kapacitasuk a lakossági szolgáltatásokra, felújításokra, karbantartásokra is, tavaly a költség- és időigényesebb építőipari szolgáltatások árszintje — az előző évihez viszonyítva — 124,8 százalék volt. A kormány által meghirdetett árváltozások mértékét minden bizonnyal nagyobbnak érzik olvasóink, hiszen éppen a napi élelmiszerek és termékek fogyasztói áru mutat 30 százalék körüli növekedést. Talán még hálásak is lehetnek olvasóink, hogy az űrhivatal és a kereskedelmi minisztérium korábbi döntését „időben" korrigálta, s utasításaik szerint a gyermek- és bakfisruhák fogyasztói ára nem lehet több a hasonló minőségű felnőttruhák áránál. S ez utóbbiak ára a meghirdetett 15-20 százalékos csökkenés helyett — minőségi változás nélkül — 20 százalékot meghaladóan nőtt. A téli szezonvégi vásár nem sikerült túl jól, az élelmiszer-kereskedőket az átárazások miatt többletmunka terhelte fölöslegesen A gépkocsi javítás 1987-es, 90-100 forintos rezsióradija tavaly decemberre 125 forintra, az elektromosgép-javitásé 104-110 forintról 120-130 forintra emelkedett, s a nyereség még így is minimalis. A központi támogatás megszűnése után a patyolatdijak (lakossági mosásnál) 78,0, vegytisztításnál 16,2 százalékkal emelkedtek. A fodrászatok forgalma 10 százalékkal csökkent — ennyivel emelték az árakat. E megállapítások kiragadott részletek a tanács kereskedelmi és termelési osztályán készült elemzésből, mely a termelői, kereskedelmi árak, szolgáltatói díjak alakulásáról és az árellenórzesröl vázolt képet a végrehajtó bizottság tagjainak. A testület a tegnapi ülésen megállapította, hogy az osztály árellenőrzési munkája teljeskörúvé vált. megfelelő információs rendszert épitettek ki. folyamatosan< figyelték az árak alakulásat. Az már nem az osztály munkaját minősíti, hogy sz áremelkedések adatai voltak túlsúlyban, az írásos elemzésben. Táblázatai közül mi most a zöldségek, gyümölcsök május és augusztus közötti átlagárait összegezőből emelünk ki néhány adatot, három év öszszehasonlításával, illetve 1988 és az idei esztendő első három hónapjának szabadpiaci árait kínáljuk fel összevetésre. Nyári átlagárak (Ft/kg illetve db) Cjburgouya Sárgarépa Vöröshagyma Zöldbab Sárgadinnye Nyári alma Őszibarack Tojás 1986 1987 1988 8.40 11,22 12,30 18,67 22.35 21.14 14.76 15.21 10.68 18.90 19,52 25.71 9,62 11,50 14,07 14,41 16,47 20,30 19,20 60,— 43.— 2,12 2,02 1,95 Szabadpiaci árak (január—március) Burgonya Sárgarépa Vöröshagyma Téli alma Szárazbab Tojás 15,92 9.88 11.9! 17,31 60.72 2,24 7,91 1543 9,60 16,62 66.63 2,97 /o 50,— 156.2 80.4 96.— 109,8 132,0 Tudósításunk most következő részének alcímét néhány évvel ezelőtt még nem kellett volna megtoldanunk egy harmadik módhatározóval. Most már így korrekt: önös érdekből is áldoznak Szeged lakói pénzt, időt, munkát arra, hogy komfortosabban éljenek. A járdaés útépítést, a buszmegálló, a parkoló kialakítását, a közműhálózat bővítését korábban közpénzekből finanÖnzetlenül és önként szírozták, mára már csak — jobb esetben — támogatott cél lett az efféle. A magunk milliói is ott vannak már a föld alatt, a sár helyére teritett kohósalakban ... Van persze, amire csak időnkből áldozunk, amikor érzelmi indítékból nyújtunk kezet — pénzben soha ki nem fejezhetően. Éppen ezért nehéz dolguk lehetett a múlt évi társadalmimunka-akciókról szóló jelentés készítőinek, amikor mégis csak számokkal kellett jellemezniük a sokféle lakossági, vállalati segítséget. Ok úgy kalkulálták: a városépítő és -szépítő mozgalom tavaly 139 millióval gyarapította Szegedet. ön tehát, kedves olvasó, személy szerint 744 forinttal. S hogy mit tehetünk áz idén? Erről tudnak meg többet u keretes felhívásból. (Folytatás a 3. oldalon.)