Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

1989. május 13., szombat 13 Véget ért az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) kérdést a MiniszteÁa vagy a társadalomra kiható, minden olyan jovedelemki­A megalapozott döntéseket áramlás elé, amely mogott , . ^ a 4M,"u*;«rVínacs A miniszterelnök nevében nincs teljesítmény, elnökéhez. A képviselő az Bekesi Liiszló pén/.ugymi­irant tudakozódott. hogy a niszter válaszolt. Elmondta, • Kormány milyen »nUb.kede- hcvgy a kormány a kovetke- Az interpelláció. illetve tervez a képviselők ?6 parlamenti ülésszakon a kérdések elhangzása után felreinformálásának elke- tetelesen elszámol a Parla- Biacs Péter (Budapest. 30. rülésére, a valósághű tájé- mentnek az ország gazdasá- vk), a MÉM Kozponti Élel­koztatasra, mert az Ország- f helVze'*ról. benne az ál- miszeripari Kutató Intéze­Rvúléss csak ezáltal hovhat laJr'.1 - kialakulí tének főigazgatója, c.mze­gyuies csak ezaltal hozhat p(*iciójarói Ehhez, kerte a tes egyetemi tanár bejelen­az egész népgazdaságra Jltépviselök egyetértéset. r Es a milliós prémiumok? Bödöné Rózsa Edit (Sze­ged, 3. vk ), a Taurus Gu­migyár energetikusa a tóbb milliós prémiumok kifizeté­se tárgyában tett fel kér­dést az Allami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­hez. — Előre kell bocsátanom, nem a nivellálás, az egyen­lősdi iránti igény szólal meg belőlem. Szükségesnek tar­tom a bérreformot a telje­sítménnyel arányos, diffe­renciált bérezést, elisme­rést. A közelmúltban több olyan nagyságrendű prémi­um kifizetéséről értesülhet­tünk, amely jogosan vál­tott ki széles korben fel­háborodást, értetlenséget. Az ÁBMH-rendelet értelmében a prémium a nyereséghez köthető, ám ezt legkevésbé diktálja ma még a világpi­ac. Talán ez is oka lehet an­nak az ellentmondásnak, ami az ország gazdasági helyzete és a nyereséges te­vékenység alapján kifizetett prémiumok között érezhe­tő. — Talán, ha csak az 1 vellálások elkerülésére, millió forint fölötti prémi- teljesítmények elismerése jendszer-beruházást elienzó umkifizetesek számáról tu- érdekében alakították 1988- képviselők tömörülnek. A domast szerezhetnénk, már ban az ezzel kapcsolatos csoport tagjainak megítélé­nem okozna gondot a Ma- szabályozást. Végül meg- se szerint, a nagyberuházást gyarországon nyereségesen jegyzésként az államtitkár legalább 8—10 évvel el kel­mukodo vállalatok, gazdái- hozzáfűzte: a kormány to- lene halasztani. Leállításáról kodó egysegek íellérképe- vábbra sem kívánja kor- akár már holnap dönteni zese. (Ami egyébként elég látozni a valós teljesitmé- kellene, mert a május 30-i régoU várat magára.) ,nyek alapján megszerzett esetleges kedvező döntésig — Kérdésem tehát: ho- jövedelmeket. Ugyanakkor jS újabb negyedmilliárd fo­gyan kívánja a kormány ezt határozott az a szándék, rintot emészt fel a*. épitke­oz ellentmondást feloldani, hogy korlátokat állítsanak zéa mit tesz az ilyen esetek elhárítására? Illetve, jók-e azok a szabályok, amelyek ezt lehetővé teszik? Szeret­ném még egyszer hangsú­lyozni, kérdésemben nem a szűrös Mátyás zárszavában a z ülésszakot ere dm é­nivellálás iránti igény hu- nyesnek minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel taka­zodik meg. Kérem a tisztelt rékosabban kellene bánni a képviselőknek. Megszívle­államtitkar elvtársat, ebben Jendőnek tartotta azt a képviselői felvetést, hogy szava­a szellemben szíveskedjen ^kor lehetőleg mindenki tartózkodjon a teremben. Szólt megadni a választ arrói 1S hogy ^ eimuit napokban tobb szaz beadványt Halmos Csaba államtitkár, kapott az Országgyűlés a választópolgároktól, a közérdekű, az Allami Bér- és Mun- a2 ország szempontjából fontos felvetéseket természetesen kaúgyi Hivatal elnöke utalt eljuttatják a képviselőkhöz. A képviselőknek a válusztók­ana, hogy a szóban forgó kai szembeni felelőssége a mérce ahhoz, hogy a társada­jóvedelmek többsége olyan lomban jelen lévő. napjainkban szinte áttekinthetetlenül jellegű, amelynek körűibe- kavargó érdekekből, véleményekből mit vattainak, illetve lül 65-70 százalékát elvi- mit vállal az Országgyűlési. szi a személyi jövedelem- Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kap­adó, és a többi járulék, csolatban pozitív folyamatként értékelte azok létrejöttét Megjegyezte azt is, hogy — Felhívta azonban a figyelmet arra: az Országgyűlés költ­éppen a szabályozási rend- ségvetése csak az állandó bizottságok működésének segi­szer következtében — né- tésere elegendő. hány száz vezető semmilyen Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a követ­prémiumban nem részesül, kező ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Mi­Mint mondotta, éppen a ni- nisztertanács rendkívüli ülésén tárgyal. tette: az Országgyűlés ag­rárszektorával szorosan együttműködve — 22 kép­viselőtársával — megalakí­tották a Parlament élelmi­szer-ipari szektorát. Célki­tűzéseik között szerepel az élelmiszeripar műszaki fej­lesztése, az élelmiszerek mi­nőségének biztosítása, az élelmiszer-kereskedelem színvonalának javítása, a fogyasztók érdekvedelme, a nemrég módosított élelmi­szertörvény érvényesítése. Antal Imre (Pest m., 19. vk), a Mezőgép érdi gyár­egységének igazgatója az Országgyűlés munkájának hatékonyabbá tételére ja­vasolta, hogy azon napi­rendeknél, amelyekhez 20­nál többen kívánnak hoz­zászólni, hét—tíz percben korlátozzák a felszólalás ide­jét. Szűrös Mátyás a felve­tésre reagálva ígéretet tett arra, hogy amennyiben szük­ségessé vélik, visszatérnek a kérdésre. Bulla Gyula (Budapest, 3. vk ), a Ganz Villamossá­gi Müvek 'központi forgácso­ló gyáregységének vezetöja bejelentette, hogy május 9­en ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a a bős—nagymarosi vízlépcső­Az MSZMP stratégiának tekinti a többpártrendszert Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a nemzetközi ke­rekasztal-koníerenoia részt­vevői tiszteletére adott foga­dáson jó hangulatú beszelge­tést folytatott tobb párt kép­viselőjével. A véleménycse­réről Thürmer Gyula, a fő­titkár külpolitikai szakta­nácsadója elmondta: vala­mennyi küldöttség elismerő­en szólt az MSZMP kezde­ményezéséről, arról, hogy sokoldalú tanácskozást tart­sanak Európa jövőjéről. Töb Grósz Károly tájékoztatója a nemzetközi kerekasztal-konferencia résztvevőinek vetődött: az MSZMP komo­lyan gondolja-e a többpárt­rendszert? Grósz Károly vá­laszában kitért arra, hogy ezt a kérdést magyarországi „ partnerei közül i.s sokan lei­ben a part politikai batoisá- r* .. .. Kitelentette­eát. 1alalekonvsan.it. emeltek Kijelentette az gát, találékonyságát emeltek ki. A konferencia eddigi munkája alapján ügy nyilat­koztak, hogy érdemes volt eljönni Budapestre, hasznos­nak bizonyult az eszfhecsere MSZMP stratégiának tekinti a többpártrendszert, a Ma­gyarországon alakuló pár­tokkal való együttműködést. Hozzátette azonban, hogy az Az országgyűlési napi­rendet böngészve többen fölvetették, hogy a szegedi Bödöné Rózsa Edit miért szerepel oly sokat? Eléggé furcsa dolognak tartom, hogy az szűr szemet, ha egy képviselő végzi a dol­gát. De nézzük a tényeket! Az ülésszak • legelej ín ügyrendi kérdésben szólt hozzá. Néhány mondatban tiltakozott az ellen, hogy az eredeti napirendet meg­változtatva, a kormány el akart állni az AlSH­beszámolótól és a vitától. Egy felnőtt korba lépett (lg esztendős) törvény értéke­lésének elhalasztását java­solta tehát a kormány, ez ellen ki tiltakozzon, ha nem a Parlament legfiata­labb tagja?... Második hozzászólása a legutóbbi ülésszakról csú­szott át ide, mert indítvá­nyával — melyben a vá­lasztási tőrvény módosítá­sát kívánta elérni — egy napot elkésett, legalábbis a beadást tekintve. Ilyen // Gyanús" képviselő javaslathoz ugyanis ötven képviselő aláírása szüksé­ges, és ennek begyűjtése — lássuk be — nem egy­szerű feladat. A képviselő­nő a március J5-i ünnepet használta föl arra, hogy egyik képviselőtársától a másikig szaladva, nézetét részletesen indokolva ér­je el a félszáz kézjegyet. Sikerült, expozét tartott. Harmadszor az AlSr! vezetőjének beszámolójá­hoz szólt hozzá. s Végül föltett egy soka­kat foglalkoztató kérdést a miniszterelnökhöz: hogyan is állunk ezekkel a milliós nyereségrészesedésekkel ? Bödőné elmondta, hogy fölkészülése során — a ta­nács ifjúsági irodájának segítségével — a tudo­mányegyetemen, .a közgaz­dasági szakközépiskolában és az ifjúsági házban tar­tott fórumot. Mindenütt szó volt ezekről a vérlá­zító prémiumokról. A vá­lasztói is buzdították: ér­deklődjön efelöl a Minisz­tertanács elnökénél. Még így is — óvakodva a sport­Szerűtlen megjegyzésektől — az utolsó pillanatig várt a kérdés beadásával, ezért a neve nem is hangzott el szerda reggel Pesta László szájából. Bödőné ugyanis úgy gon­dolta, hogy ezt a sokakat foglalkoztató kérdést más is fölteszi. Nem így tör­tént ... Szóval Bödőné Rózsa Edit „gyanús", mert elvé­gezte a munkáját. Szembe­szállt egy rossz javaslattal, expozét tartott — 1949 óta képviselő nem tett Ilyet —, hozzászólt és kér­dezett. Mint egy európai képviselő. Valahol Európában ... D. I. Sokan ugy fogalmaztak: ha ^T^^LnHU^f az MSZMP vállalkozik e nem a -s/avak donUk el- na" gondolat továbbvitelére, ok partnerek lesznek a megbe­széléseken. Szinte valamennyi vendég érdeklődött a magyarorszagi belpolitikai esemenyek iránt, a kérdések lutnvomó tokosé- er®m?tc osszetogasat Igenyil­nek. Grósz Károly e dialó­gusok során is megerősítette: az MSZMP ezentúl is figye­lembe veszi a munkások, a parasztok, a dolgozó értelmi­ség tömegeinek véleményét, ezért a főtitkár a közeljövő­ben tobb találkozót tervez a munkásosztály, a parasztság képviselőivel. Érdekes beszélgetés ala­kult ki a jugoszláv párt kül­dötteivel. • Grósz Károly el­mondta, hogy véleménye sze­rint jobban ki kell használni nem elsősorban a gyakorlat, az együttélés. A főtitkár többször is hangsúlyozta, a tényt, hogy Magyaror­hogy a nemzet, a haza '"" •*»!*«• .Öl­elése a pártok, a társadalom és a politikai elet különböző a kerdések túlnyomó tobosé ge erre vonatkozott. Jelen­tősnek tartották azt a gesz­tust, hogy a tanácskozás nemcsak külpolitikai kérdé­sekről szóló eszmecserére adott lehetőséget, hanem fórumot is rendezett az MSZMP, amelyen a magyar belpolitikáról, gazdaságról is hallhattak információkat. Többen beszámoltak arról, hogy módjuk volt magyaror­szági politikai szervezetek, most alakuló pártok képvise­lőivel találkozni. A finn de­legáció például a Kisgazda­párt és a Szociáldemokrata Párt helyzetéről tájékozód­hatott. Mosok látogatást tet­tek a Hazafias .Népfrontnál. A beszélgetések során lei­A Finn Szociáldemokrata Párt képviselője azt kérJez­te: vajon valóságos-e az a politikai pezsgés, amit a ma­gyar társadalomban tapasz­taltak, vagy ez csak a fel­szín? Grósz Károly elmond­ta: a megújulás igenye aa egész társadalmat áthatja. Teny azonban, hogy a poli­tikai mozgások, a viták túl­nyomóan az értelmiség ko­reben bontakoznak ki. Az MSZMP nagyra érté­keli, hogy a magyar értelmi­ség tevékenysége aktívabbá vált, ugyanakkor tetten ér­hetőek bizonyos negatívu­mok is, hiszen az emberek óhatatlanul a felszínen meg­jelenő véleményekre figyel­Bős—Nagymaros Erőmű - ha épül, s ha nem £ Prága (MTI) A bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszert közős cseh­szlovák—magyar zasként tervezték, így a nagymarosi erőmű is fele reszben csehszlovák va­nyének adott hangot, hogy a nagymarosi erőmű répi'é­sének a leállítása kedvc­beruhá- zo,'en hatással lenne a kö­zeli csehszlovák területek általános fejlődésére is. A minisztériumi igazgató gyon. Amennyiben a magyar egyébként négy fő pontban fel egyoldalúan leállítaná Jelölte meg a bos-nagynwo­a nagymarosi erőmű épí­tését, a csehszlovák tél kénytelen lesz az érvényes szerződés értelmeben eljár­ni és ragaszkodni a kár megtérítéséhez — hangsú­lyozta a pozsonyi Pravdá­nak és az Üj Szónak adott, nyilatkozatában erdőgazdasági. si vízlépcsőrendszer nép­gazdasági hasznát Cseh­szlovákia számára. Ettől várják elsősorban a legna­gyobb gabonatermő terüle­tük megóvását az árvíztől, a Dunán a hajózási viszo­nyok javulásat, a termőföld Rádiótelex a szlovák legkedvezőbb belterjes k;­viígazdál- használását és a csúcsra já­kedási és faipari miniszíé- "'ássál oloó villamos rium beruházási igazgató- «"ergia előállítását, ja. A közös beruházással szembeni támadás a két szomszédos ország közele­désének politikája ellen irá­nyul. Ezek a tendenciák el­lentétben állnak a demokrá­cia elmélyítésével, a közös ház filozófiájának megva­lósításával és államaink jó­szomszédi kapcsolatainak a fejlesztésével — jelentette ki a minisztériumi tisztség­viselő. Interjújában egye­bek között elmondta, ha a nagymarosi tározó nem épül meg, mintegy huszon­hét milliárd korona vesz­teség éri a csehszlovák gaz­daságot. Jaroslav Husarik az épít­kezés leállításának a cseh­szlovák népgazdaságra gya­korolt hatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a bósi vízi erőművet csúcsjárat ís­ra tervezték, amj leheteti jr­né válna, ha a nagymarosi tározó nem készülne el. A csehszlovák népgazdaságot emiatt mintegy huszonhét milliárd korona veszteség él ­né, s az elvesztett ener­giamennyiség pótlása mint­egy négyszáz megawatt ka­pacitású új energetikai mű építését tenné szükségessé, hozzávetőleg 1,75 milliárd korona költséggel. Husarik annak a vélemé­szágot és Jugoszláviát 500 kilométeres közös határ koti össze. Tobb magas szintű ta­lálkozóra, sokrétű politikai, gazdasági együttműködésre van szükség. Rámutatott, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatok kiválóan illesz­kednek az összeurópai fo­lyamatára. Kérdésre reagál­va szólt arról is. hogy az MSZMP koncepciója fokoza­tosan alakul. A vitába ue­kapcsolódó finn és más ven­dégek megiegyezték: egy sokszínű politikai életben, különösen a nagy változások idején természetes, hogy a pártok álláspontja fokozato­san, az események hatására is fejlődik. A spanyol szocia­listák képviselői úgy fogal­maztak, hogy a mostani es a következő egy-két évben szerzett tapasztalatok igazán •majd a későbbiekben; az 1995 utáni időszakban hozzák meg gyümölcsüket. Az NSZK-ból érkezett ven­dégek azt firtatták, hogy a munkásőrség hogyan illesz­kedik a mai politikai gya­korlathoz? A főtitkár emlé­keztetett a KB legutóbbi ál­lásfoglalására, amely szerint a munkásőrséget korszerű funkciókkal, irányítási rend­szerrel, de meg kívánjuk őrizni. Utalt arra, hogy min­den országban vannak ön­kéntes védelmi szervezetek, s arra is, hogy a munkásőr­ség egyik nagy értéke a kol­lektív szettem, amelyre nagy szükség lenne a mai helyzet­ben. Ugyancsak NSZK-orli érdeklődést követően hang­zott el, hogy hazánkban az alkotmányozási folyamattól függetlenül, törvényben kí­vánjuk biztosítani a nemze­tiségek jogait, lehetőségeit, s ez vonatkozik a Magyaror­szágon élő németekre is. BEREND T. IVAN ELISMERÉSE Berend T. Ivánt., a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia elnökét az Osztrák Tu­dományos Akadémia a na­pokban tartott közgyűlésén külföldi levelező tagjává választotta. Ezzel a magyar tudós középkelet-európai gazdaságtörténeti kutatása­it. valamint az osztrák— magyar tudományos kap­csolatok erősítése érdeké­ben kifejtett tevékenységét ismerték el. HOÓS .TANOS BEIKTATÁSA Hoós Jánost 1989. május lC-í hatállyal a Miniszterta­nács a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé, a Népköz­társaság elnöki Tanácsa pe­dig államtitkárrá kinevez­te. Hoós Jánost Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken beiktatta hivatalába. TÖMEGTÜNTETÉS JEREVÁNBAN Tóbb százezer ember tün­tetett csütörtökön Jereván­ban, a Karabah-probléma mielőbbi megoldását köve­telve. A hatóságok által en­gedélyezett megmozdulásról a nyugati hírügynökségek moszkvai tudósítói adtak hírt. A szónokok azt is kö­vetelték, hogy azonnal bo­csássák szabadon az úgy­nevezett Karabóh-bizottság őrizetbe vett tagjait. A nagy­gyűlésen semmiféle rend­bontás nem történt. SZOVJET CSAPATKIVONÁS DEBRECENBŐL A hazánkat is érintő egy­oldalú szovjet csapatcsók­kentés keretében május 15­e és júniüs 4-e között tel­jes személyi állományával és technikájával elhagyja Magyarországot a Debrecen­ben állomásozó szovjet harc­kocsi ki képző ezred. Ezt sajtótájékoztatón jelentet­te be pénteken Majoros László mérnök ezredes, Deb­recen helyőrsegparancsno­ka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom