Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-12 / 110. szám

2 l 1989. május 12., péntek Tanácskozik az Országgyűlés ülésszaka H (Folytatás az 1. oldalról.) hoz. Az államtitkár álláspontja szerint nem egy torvénynek. hanem a jogrendezer egészének kell tükröznie az ifjúság sajátos helyzetéből fakadó jogokat és kötelezettségeket. Ezzel öszszefüggésben aggasztónak tartotta, hogy az alkotmány mai tervezetében még utalas sincs erre. Deák Gábor figyelmeztetett: a fiatalok helyzetének romlása. életkilátásaik elbizonytalanodása olyan fokú bizalmatlanságvesztéshez, sőt bizalmi válságnoz vezethet, ami veszélyezteti a társadalmi rendszer stabilitását is. A közelmúlt ifFürdőshow Németh Miklós azt mondta, hogy az új kormányt az MSZMP már nem irányítja. Képzeljék el az alábbi jelenetet: reggel a fürdőszobában Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke megkéri Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, hogy ne szóljon bele a munkájába: — Mert az igaz Németh elvtárs, hogy én képviselem a kormányt a Politikai Bizottságban, de te, Németh elvtárs, nem érvényesíthetsz pártérdekeket a kormányzati munkában! .Most már csak az a kérdés; ki képvisel & és fél milliónkat a legfelsőbb politikai-gazdasági vezetésben? Kivan tekintettel a mi érdekeinkre? júságpolitikéja — mivel a felgyülemlett gondokat érdemben kezelni képtelennek bizonyult — elvesztette hitelét. Az államtitkár hangoztatta: a kormány hosszú évek után, tavaly októberben szembesült kendőzetlenül azzal, hogy az Ifjúság helyzete nagymértékben romlott. A feladatterv tervezete az ifjúsági problémák gyűjteménye lett. Olyan kompromiszszumos feladatterv született, amely számos, de nem minden lényeges ifjúságpolitikai kérdést tartalmazott. A legsúlyosabb feszültséggócok enyhítésére az adórendszert. is korszerűsíteni kell. A személyi jövedelemadó módosításakor családbarát adórendszert szükséges megcélozni, amely a családi pótlékkal együtt reális mértékben veszi figyelembe az eltartottak számát. A gyermekvállalás terheit az adókedvezményekben és a családi pótlék együttes összegében lehet figyelembe venni. Mielőbb be kell vezetni a családi pótlék reálértékét megőrző automatizmust. Az elsó lakás megszerzésének könnyítéséhez az AlSH szükségesnek tartja, hogy a még lakással nem rendelkező Ryermekes vagy gyermeket vállaló fiatalok egyszeri, vissza nem térítendő normatív támogatásban részesüljenek. Az állami-kormányzati ifjúságpolitikai gyakorlat lényegét az államtitkár a társadalmi, generációs feszültségek pontos ismeretében, kezelésében, megelőzésében, enyhítésében, valamint az ifjúság érdekeit képviselő, a társadalmi ellenőrzést ellátó mechanizmus kiépítésében és működtetésében jelölte meg. Az ifjúság életkörülményeinek érdemi javítása viszont csakis a válságból kiutat mutató kormányprogram részeként lehetséges — hangoztatta. A továbbiakban arról szólt, hogy különösen fontos a tehetséges fiatalokkal való foglalkozás programjának kidolgozása. Fel kell ismerni azt is, hogy a fiatalok sportjára, edzettségére, testi nevelésére fordított összegek is többszörösen megtérülnek, mind a teherbíró-képesség, mind a személyiségfejlődés eredményeiben. Az ifjúság legrosszabb helyzetben lévő rétegeinek, a szülő nélkül nevelkedők védelmében állami támogatással hozzá kell járulni ónálló étkeztetésükhöz Ennek kidolgozása halaszthatatlan idei feladat — mondta az államtitkár. Az AlSH a jelenlegi formájában nem képes megnyugtatóan. ikelló eredményességgel ellátni ifjúságpolitikai feladatait. Deák Gábor szerint a jövőbeni új kormányszervet olyan helyzetbe kell hozni, hogy érdemben tudjon hatni a fontos (kormányzati döntésekre, funkcióit és hatáskorét, eszközeit egymással összhangban kell megállapítani. Fontos az is, hogy a kormány megteremtse, kiépítse az ifjúsági társadalmi érdekképviseleti, politikaj szervezeteivel a folyamatos párbeszéd mechanizmusát, fórumait. Ezt az elvet értre lemszerüen a közigazgatás minden szintjén érdemes érvényesíteni Végezetül kérte a képviselőket: támogassák azt a javaslatot, hogy a gyermekés ifjúság! jogok a jogrendszer egészében, s ne egy külön törvényben jelenjenek meg Az ifjúsági torvény hatályon kívül helyre zásére azonban csak akkor kerüljön sor, amikor az alkotmányozó munka előrehaladása ezt indokolttá teszi. Az ifjúsági és sportbizottság nevében Vörösné Csuka Mária (Komárom m, 9. vk), szólalt fel a vitában. Az ÁISH előterjesztéséről megállapította, hogy az formálisan közelíti meg a kérdést. már csak azért isi, mert mindenfajta helyzeti elemzést nélkülöz. A helyzet Az Országgyűlés telefonközpontjában négy készülék áll az újságírók rendelkezésére. A sajtótájékoztatókon fölmérhető, hogy tóbb mint száz kollega vesz részt a Parlament munkájában. Könnyen belátható, hogy a két mennyiség, az itt dolgozók legnagyobb igyekezete ellenére is, nehezen hozható összhangba, különösen pedig akkor, ha a vonalak sorra mondanak csődöt. Brüsszel, Salgótarján, Bécs és Szeged most egyformán közel van. Itt emlegetjük sorunkra várva városainkat, a süket telefonok mellett. A csabai kolléganő végre vonalat kap, diktálni kezdi a tudósítást — egyszer csak visszaszólnak: „Várj, bedöglött az írógép, nem. tudom levenni az anyagot." Jót mosolyogtunk, képzelhetik ... (dlusztus) w Elénk vita, számos javaslat A vitában Kókai Rudolf (Szolnok m., 15. vk), indítványozta: kötelezni kellene a kormányt arra, hogy még ebben az évben terjessze az Országgyűlés elé az ifjúsággal kapcsolatos konkrét elképzeléseket, feladatokat. Ehhez azonban az is szükséges, hogy pontos számokat sem nélkülöző, alapos helyzetelemzés készüljön. Kállai Ferenc (országos lista) kétperces hozzászólásában azt hangsúlyozta: az ifjúságpolitika elképzelhetetlen a család, az iskola és a társadalom harmonikus egységbe kapcsolása nélkül. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), szerint: érdemi és tartalmasabb beszámolónak kellett volna a Parlament elé kerülni. Mint mondta: ugyanígy vélekedtek választókörzetében u Fidesz, a KISZ és u Szabad Demokraták Szövetségének képviselői a velük folytatott konzultációk során Berg Lászlóné (Hajdú-Bihar m, 18. vk.), kiemelte a nemzet, a haza sorsa függ a felnövekvő generációtól. Ezért, ha nemzetben és jövőben gondolkodunk, akkor elsősorban ezzel a generációval kell foglalkozni. Az ifjúsági torvény 18 évvel ezelőtti megalkotásával a társadalom csupán lelkiismeretét akarta megnyugtatni, mert a benne megfogalmazottak nem valósultak meg. A képviselőnő szerint a kormány jelenlegi ifjúságpolitikája abban merül ki, hogy bizonyos szervezeteket, feladatokat támogat fix öszszeggelMoravcsik Ferencné (BácsKiskun m., 19. vk), szerint mindenekelőtt a munkanélküliség problémája vált a fiatalok bizonytalanságérzetének legfőbb okává. Ma ugyan még alacsony a fiatal munkanélküliek száma, az elkövetkezendő években azonban a nagy létszámú korosztályok megjelennek a munkaerőpiacon, s ha addig nem születnek megfelelő intézkedések, nagy zavar várható. Szabó István (Budapest, 8. vk ), figyelmeztetett: a többgyermekes családok megelhetése egyre bizonytalanabb, ugrásszerűen növekedtek a gyermekélelmezés költségei, csökkent a beiskolázás, a szakma megszerzésének lehetősége. A gazdasági hanyatlásra hivatkozni nem elegendő, a felelősség elismerése és vállalása is kötelező lenne azok számára, akiket az megillet. Egy felelős kormánynak ifjúsági stratégiával kell rendelkeznie — hangoztatta. Csontos Jánosné (BorsodAbaúj-Zemplén m . 11. vk), kitejtette: az ifjúság nevelésében a szükségesnél kevesebb figyelmet kaptak a családok, a szulök, s túlságosan nagy hangsúllyal szerepelt az óss/társadalorp felelőssége A kormány ebben a helyzetben nem változó eredményességgel — mint ahogyan a beszámoló fogalmazott —, hanem szinte eredménytelenül foglalkozott az ifjúság ügyeivel. Ügy tűnik — mondotta a képviselőnő —, még napjainkban sem ismerik fel igazán az ifjúság társadalmi súlyát, mert ennek a felismerésnek nem csupán a retorikában kellene megmutatkoznia. * Az ebédszünetben 49 képviselő részvételével alakuló ülést tartott az Országgyűlés egészségügyi csoportja, amelynek vezetőjévé megNevek a fűzfalevélen Találkozói Schőner Alfréd főrabbival — Schöncr úr, válaszolna egyetlen kérdésemre a Délmagyarország számára? — On szegedi? — Igen. — Akkor üljünk ide le — mondja barátságos mosolylyal a főrabbi, ám kérdezni nem tudok, mert ő beszél. 1971-tól öt éven át Szegeden állt a zsidó hívek élén. Most is gyakran utazik a városba, mcgkeroi híveit, meglátogatja kedves helyeit, az alsóvárosi tomplomot. ahová gyakran járt istentiszteletre, magánemberként. Szegeden színházba is megy, nagyon szereti a Somogyi Könyvtárat. Atyai jóbarátság kötötte Bálint Sándorhoz, s amikor elmondom, hogy kutatásai helyén. Tápén az általános iskola a néprajztudós nevét vette föl, bólint: — Nagyon fontos lépés. S ha már Szegedről beszélünk, megkérdezem: — A sajtó mtben segíthet a helybéli zsidóságnak? Azonnal rávágja: — Az ózsinagógát meg kell menteni! Jelenleg állami tulajdonban van, s úgy hallom, a raktárból mozit akarnak csinálni. Rettegek a gondolattól, hogy hazánk egyik legszebb klasszicista épületében egyszer szexfilmet vetíthetnek. Jegyzetelek, s mire kérdezhetnék újra, megelőz: — És mondja: mi újság van az alsóvárosi kolostorral? Elmondom, hogy a város vezetői támogatják a történeti és egyházi célú felhasználást. Űjabb értékelő bólintás: — Bölcs döntés. De mit is akart kérdezni? — Főrabbi úr, a parlamenti felszólalásában említette, hogy a magyarországi holocaust 500 ezer áldozatának nincs köztéri emlékmüve. Gondolom, a lelkében már látja ezt az emlékmüvet. Hol? — A Duna partján. Valahol a Margit-híd és a Lánchíd kőzött. Hogy miért? Onnan lőtték be a vízbe a zsidókat. De van egy másik ok is. Valószínűleg csak egy pszichoanalitikus fejthetné meg, hogy miért, nekem József Attilának A Dunánál című verse jut eszembe a zsidóüldözésröl. A Duna évezredek óta folyik, helyét változtatva. mint a népem, és sugallva az állandóságot. A folyó számomra misztérium. — Milyen emlékművet képzel el? — Én megszakítanám a lépcsőket egy nonfiguratív emlékművel. El tudnék képzelni valamilyen okos szimbólumot is, amely kifejezné a zsidósorsot. Jeruzsálemben például a Nemzetek Jámbora Emlékparkban mindenki kap egy fát, aki zsidókat mentett meg. Ha arra járok, mindig örömmel látom, hogy jóval tobb mint száz fának adott nevet magyar szemely és az intézményekről már nem is szólok. Vagy a Jad Vasém Intézetben van egy 'emlekmú: hatalmas betonnal befedett belső tér. amely kívülről kapja a fényt, s odabent egy-egy bazalttombon a koncentrációs táborok neve Hasonlót Magyarországon is el tudnék képzelni úgy, hogy szégyen nélkül írnánk ki rá: ezek az áldozatok zsidók voltak. — Es nem gondolt valamilyen vallási szimbólumra? — Az is megfordult a fejerfTben: a Menóra az Örök világosság jelképe a hitünkben. El tudnék képzelni egy kettétört Menórát. — Es ugye Varga Imre kapná a megbízást?! — Eltalálta. Igaz, Vargával elfogult vagyok régi barátságunk miatt. Épp most készített nekünk egy hatalmas acélból készült szomorúfűzfát, melynek negyvenezer levelére — aki kéri — fölírhatja elpusztult családja nevét. Az én családom 39 áldozata egy név alatt lesz a fán: a Schőner család. Dlusztus Imre választották Balogh Károlyt (Győr-Sopron m , 11. vk). Az ülésen megállapodtak abban, hogy május utolsó napjaiban — még a soron következő ülésszakot megelőzően — a szekció konzultál a Szociális és Egészségügyi Minisztérium képviselőivel a társadalombiztosítás, az egészségügyi helyzet, valamint a szociálpolitika kérdéskorérői. Ugyanakkor fontolóra veszik azt is, hogy lehetőség szerint az Országgyűlés plénuma elé vigyék a nemzeti egészségmegőrzési programot, illetve az annak megvalósítási esélyeit elemző beszámolót. » Soltészné-Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m, 8. vk.) úgy fogalmazott: a szülők önkéntes adót fizetnertc azzal, hogy' gyermeküknek felnőtt korukban ls fizetik az albérletet, a lakásrészleteket és más költségeket Szóvá tette, hogy a fiatal namzedék nem ve&z részt megfelelő arányban a közéletben, s hiányzik a Parlamentből is. Javasolta, hogy olyan, a MISZOT-hoz hasonló szervezet alakuljon, amely államminiszteri irányítás alatt állna, s ezáltal a fiatalok bekapcsolódhatnak a kormányzati munkába is. Angyal Imre (Veszprém m., 4 vk ), a Tihanyi Községi Tanács elnöke javasolta. hogy a kormány állítson össze ifjúságpolitikai intézkedéscsomagot, s azt építse bele saját stabilizációs programjába Sziráki András (Szolnok mi. 2. vk.) kijelentette: a gyakorlat azt is igazolta, hogy hiba volt az Állami Ifjúsági éa Sporthivatal létrehozása. Az Országgyűlésnek azonban most nem az elmúlt időszak hibáit kellene keresnie — folytatta —, hanem a tényleges helyzetet értékelni, s felkutatni a helyes utat. A képviselő fölszólaló társai véleményével egybehangzóan, arról is beszélt hogy a legtöbb teher a többgyermekeseket sújtja, a nagyobb családoknak szinte lehetetlen emberi módon megelmük. Az ő életesélyeik javítása mindenképpen állami feladat kell, hogy legyen. Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.) kifogásolta a kistelepülések iskoláinak cse. tenkénti túleröszakolt körzetesítését. amely sok kisdiákot bejáróvá kényszeritett, kollégiumi sorsra kárhoztatott A család hiánya tanulmányi eredményeikben is érzékelhetővé vált. Szerinte a kisiskolások esetében szükség lenne a kistelepülések iskoláinak újbóli megnyitására. László Béla (Szabolcs^ Szatmár m., 14. vlc) határozottan vitába szállt a beszámolónak azzal a megállapításával, miszerint az ifjúsági torvény hiányos végrehajtásának oka az ifjúság érdekérvényesítő képességének gyengeségében keresendő. Ez a megállapítás igazságtalan és sértő: ..Mi akartuk, hogy ilyen legyen az ifjúság, örültünk, ha hallgat" A beszámoló elmossa az elődök felelősségét azokét. akik r.kkor sem cselekedtek, amikor a jelenleginél bővebb források ós hathatósabb eszközök álltak rendelkezésükre. Ajánlotta, hogy a kormány programjában határozza el az ifjúság érdekeit következetesebben érvényesítő új kormányszerv létrehozását amely akár egy ifjúsági és csalácti védelmj minisztérium is lehetne. Albcrth Béláné (HajdúBihar m, 8. vk) kifejtette: a jövőben nem szabad kizárólag az. ifjúságra vonatkozó törvényt elfogadni, ez ifjúságot ugyanis a társadalom szerves részének kell tekinteni. Velkey László (BorsodAbaúj-Zemplén m . 4 vk.) kétperces hozzászólásában Megkérdeztük Südi Bertalant: — Ha ön lenne a miniszterelnök, honnan csoportosítaná át azokat a pénzeket, amelyek az ifjúság helyzetén javítanának? Felszólalásában ugyanis az anyagiak elosztási szisztémáján való változtatást is sürgette a fiatalok érdekében. — Először is azonnal leállítanám a bős— nagymarosi építkezést, ez napi tízmillió forint megtakarítást jelentene. Másodszor: megszüntetném a munkásőrséget, ha ez sokakat sértene is. Harmadszor: csokkenteném főként a hadügy, de a belügy kiadásait is — a bűnözés kétségtelen terjedése ellenére. Meggyőződésem ugyanis, hogy a bün««p|pk számának növekedése összefügg az Ifjúság jövőjének kilátástalanságával. S ha perspektívát tudunk nekik nyújtani, a bűnözési statisztika is javul hat, s akkor rendőr i; kevesebb kell. Hogy az ifjúság jövőképe nagyon sötét, abban óriási a kormány felelőssége. Ha a népesség évi 20 ezres csökkenése nem jelez számukra semmit, akkor mi? Ezért közvetlen és hangsúlyozottan nem távlati feladat az ifjúság helyzetén való javítás. Például a családi adózás rendszerével. 1 Annak idején én sem a személyi jövedelemadót, sem a forgalmi adót nem szavaztam meg — utóbbival, sajnos, egyedül voltam a Parlamentben. Szerintem nem értették a képviselők, milyen hatással lesz ez a családok kiadásaira: a gyerekruháktól a bútorokig mindenre. A jövedelemadó „családiasításával" legalább azt a rettenetes hátrányt ki lehetne szúrni, amit a gyerekes szülök elszenvednek — válaszolta Jánoshalma országgyűlési képviselője. (balogh)