Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
1989. miijus 11., csütüriök 3 Tanácskozik az Országgyűlés ülésszaka A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntotlek. hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtaniuk a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal, vagy valamely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanácscsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. Az Országgyűlés ezután rátért a parlamenti házszabályok módosításáról szóló határozattervezet megvitatására. Az ügyrend-előkészítő bizottságtól a tervezetet a képviselők a korábbihoz képest több helyen módosított és kiegészített változatban kapták meg. A hatályos házszabály és folyamatos módosításának a rendeltetése mindenekelőtt az, hogy biztosítsa a parlamenti munka szakszerűségét és folyamatosságát, az új Alkotmány meghozataláig. Csak a népszavazással megerősített Alkotmány után lesz mód időt álló ügyrend meghozatalára. Eke Karoly (Csongrád m., 10. vk.) a bizottság jelentésével kapcsolatban azt a véleményét fejtette ki, hogy az Országgyűlés tisztikarának összetétele nem fejezi ki a testület valóságos összetételét. Sok párton kívüli kép-. viselő is van. Indítványozta, amennyiben nem töltik be a harmadik alelnöki helyet, indokolt és igazságos lenne, ha az alelnökök közül egy MSZMP-tag alelnök lemondana. Ezáltal lehetővé válna, hogy egy párton kívüli képAz elnök szavazásra bocsátotta a bizottság jelentését. A képviselők közül lilén értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik alelnökre, 128-an nem fogadtak el ezt a javaslatot, 15-en pedig tartózkodtak a véleBősz jegyzetelésbe fogtam a miniszteri jelölések feletti vita során, miután Németh Miklós elé tették a hordozható parlamenti •mikrofont, s -beszélni kezdett a miniszterelnök. Néhány lap tmár 'betelt a füzetemben, mire rájöttem: előre megirt programbeszéd röl van szó, amire apropót a hat új miniszter jelölése, illetve hat régi leváltása kínált. Sokan e beszedet „hiánypótlásként'' fogták fel — emlékeztetve arra, hogy a kormány elnöke hivatalba lépésekor nem szerencséltette progranibeszédben a képviselőket. Érdemes volt a szavákra figyelni. Ha odáig •még nem is jutott el Németh, hogy név szerint, egyénenként értékelje a távozó miniszterek ténykedését, általános bíráló szavai sem nevezhetők szokásosnak. „A -munka javításának szükségessége indokolja a váltást", „többek felmentési kérelme találkozott az én elképzelésemmel" — fogalmazta diplomatikusan, s a hallgatóság találgathatott, melyik •megállapítás kire vonatkozik. Azt sem igen hallottuk még ily nyíltan beismerve: a kormány szerepe korábban párthatározatok végrehajtására korlátozódott. Az „őszinteségi nyitás" mellett azonban az is fölvetődött: puszta minisztereserékről van-e szó, vagy működést is érintő átalakításról. A kormányfő egyértelműen az utóbbi mellett voksolt. Am egyértelműen nyilatkozott Südi -Bertalan jánoshalmi 'képviselő is, aki bejelentette: a környezetvédelmi és az egészségügyi tárca élén is időszerű lenne a csere, vagyis még mindig nincs együtt az ütőképes kormánycsapat. Az -már csak kiegészítő magánmegjegyzés: mire leváltanak -minden alkalmatlant, kiderülhet, a még alkalmasok megítélésében is tévedtünk. S akkor jön a permanens minisztercserék ideje? viselő is -bekerüljön a tisztikarba; A hozzászóló Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) szerint, a közmegegyezést csak úgy lehetne elérni, ha harmadik alelnököt is választanának, és ő párton kívüli lehetne. ménynyilvánítástól. Az elnök így arra kérte a bizottságot; folytassa munkáját. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja befejeződött. Az elfogadott napirendnek megfelelően az ülésszak csütörtökön, 9 órakor folytatódik. Az új miniszterek életrajzai BÉKÉSI LáSZbO pénzügyminiszter 1942-ben született Győrött. Diplomáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg, 1971-ben egyetemi doktori címet kapott. Szakmai pályafutását a közigazgatásban kezdte; különböző községi és járási tanácsoknál dolgozott, majd a Pest Megyei Tanácshoz, onnan pedig a Budapesti Főváros Tanácsához került; 1975 és 1981 között a Fővárosi Tanács elnökhelyettese volt. Ezután a főváros pártbizottságának titkáraként tevékenykedett. s 1985 óta pénzügyminiszter-helyettes. Az utóbbi 20 évben rendszeresen publikált, főleg pénzügyi és közgazdasági témájú tanulmányokat. Tagja az MSZMP-nek; nős, és egy gyermeke van. GLATZ FERENC művelődési miniszter, 1941-ben született, Csepelen. Diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte meg. Titkárként dolgozott a Századok szerkesztőségében, s ott jelentek meg első tanulmányai. 1968 óta dolgozik az MTA Történettudományi Intézetében, ahol 1968-ban tudományos igazgatóhelyetlessé. majd igazgatóvá nevezték ki. Emellett a Történelmi Szemle egyik szerkesztője volt hat éven át, majd 1979-től felelős szerkesztője a História című folyóiratnak. Tanulmányaiban a XIX—XX. századi magyar és európai kultúrtörténetet vizsgálta. Szerepet vállalt a közművelődési, valamint az oktatási törvény előkészítésében. Több országban ösztöndíjasként tanulmányozta az európai kultúra és kultúrtörténet összefüggéseit, s erről tanulmányokat is publikált, s megszerezte a történelemtudomány kandidátusa címet. Több idegen nyelven DCszél. Az MSZMP-nek tagja; nős, két gyermeke van. IIORN GYULA külügyminiszter, 1932-ben, Budapesten született. Felsőfokú iskolai tanulmányait a Szovjetunióban, Rosztovban végezte, ott szerzett pénzügyi, közgazdasági végzettséget. Pályájának kezdetén a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd a Külügyminisztérium állományába került. A 60as évek elején Szófiában és Belgrádban diplomataként teljesített szolgálatot, ezt követően, több mint 15 éven át az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa. osztályvezető-helyettese. majd vezetője volt. 1985 óta külügyminisztériumi államtitkár. Időközben a közgazdaságtudomány kandidátusa lett. Eddig 120 publikációja, közöttük három könyve jelent meg. Több nyelven beszél. Az MSZMP-nek tagja, 1985 óta a KB tagja. Nős, két gyermeke van. HORVÁTH FERENC ipari miniszter, 1942-ben, Zalaegerszegen született. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, tanulmányai befejezése után ugyanott tanársegédként dolgozott Oktatóként társszerzője volt a népgazdasági tervezéssel foglalkozó tankönyvnek. Közgazdászként a beruházások tervezését és általában a beruházási rendszer problémáit kutatta. Az 1970-es években az MSZMP Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, kezdetben munkatársként, majd alosztályvezetőként, illetve osztályvezető-helyettesként. 1984-től ipari minisztériumi államtitkár. Az MSZMP-nek tagja, nős, és egy gyermeke van. IIÜTTER CSABA mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. 1943-ban született Moholon. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki diplomát, majd 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. Vezető mezőgazdászként Mátranovákon, Homokterenyén és Cedervölgyén dolgozott a helyi termelőszövetkezetekben. 1973 óta a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz-ben tevékenykedik, ahol termelési főmérnök volt; tíz éve pedig a termelőszövetkezet elnöke. Tevékenyen részt vett mezőgazdasági energiatakarékos rendszerek kifejlesztésében, a melléktermékek, hulladékok korszerű feldolgozásának megszervezésében. Az MSZMP-nek tagja, országgyűlési képviselő. Német nyelven beszél. Nős, és három gyermeke van. KEMENES ERNŐ miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, 1940-ben, Budapesten született. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, ahol később tanársegédként, majd adjunktusként oktatott. 1964 óta részt vesz az Országos Tervhivatal munkájában. Az 1970-es években az OT Tervgazdasági Intézetének munkatársa, később a Művelődési Minisztériumban főosztályvezető volt. Ezután a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság titkáraként részt vett a kormányzati tudománypolitika kidolgozásában és megszervezésében. 1983—87 között a Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatója volt. 1987 óta az OT államtitkára. Időközben közgazdász egyetemi doktori címet szerzett; orosz nyelven beszél. Kemenes Ernő pártonkívüli. Az új miniszter nőtlen. (MTI) Az MSZMP KB levelére Kádár János válasza Tisztelt Kozponti Bizottság! Hozzám intézett levelüket kézhez vettem. Emberileg bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat, de úgy éreztem: kötelességem válaszolni Önöknek. Annál is inkább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egyszer fizikai és lelkierőm. A testület döntését fegyelmezett kommunistaként is elfogadom, de mint Önök közül sokan tudják, jómagamat is hónapok óta foglalkoztatott a visszavonulás gondolata. November óta orvosaim csak m'nimális munkavégzést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi állapotom tovább romlott. Ezúton szeretnék köszönetet mondani minden egykori munkatársamnak, elvtársamnak azért a támogatásért, amelyet munkámhoz kaptam tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jószándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek. Köszönöm a bizalmat minden honfitársamnak, aki választópolgárként hitt és segítette a nemzeti megbékélésre, és egy jobb, szebb Magyarország megteremtésére irányuló politikát. Ha voltak közösen elért eredményeink, akkor ezek öszszegezése majd mások feladata lesz. Engem mostanában inkább saját felelősségem gondolata foglalkoztat. Remélem, Önöknek lesz igazuk: a felnövekvő nemzedékek majd tárgyilagosabban ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit. Ügy érzem, köszönettel tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozgalomban együtt, munkálkodva és sokszor vitázva kíséreltünk meg egy korszerűbb szocializmusképet és -gyakorlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacionalizmusomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet. Néhány sor erejéig fel kell idéznem azokkal a külföldi politikusokkal folytatott tárgyalásaimat — Keletről és Nyugatról egyaránt —, akikkel az utóbbi évtizedekben találkoztam. Hiszem, hogy barátainkban és eszmei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az emberközpontúnak szánt magyar szocializmus gyakorlata. Belső állapotaink és külpolitikai lépéseink is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról kedvező kép alakult ki a nagyvilágban, mindenekelőtt Európában. Tisztelt Központi Bizottság! Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjainak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatok-, nak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. Budapest, 1989. május 10. Elvtársi üdvözlettel Kádár János Döntsenek belátásuk szerint Uj feltételrendszer az MSZMP-nek A kommunista pártoknak e régióban — szovjet mintára — sajátos szerveződési formája jött létre: szervezeteiket a munkahelyeken építették ki. Ez a forma felelt meg ugyanis elsősorban annák a követelménynek, amely szerint a politikának az élet szinte egész területét át kell fognia, s a politikai szempontoknak meghatározóan érvényesülniük kell a vállalatok, intézmények tevékenységében. E módszer egyúttal háttérbe szorította a civil társadalmat, teljes egészében a magánszférába utalva az egyének intézményes kereteken kívüli tevékenységét. Ez a zárt piolitikai modell azonban fölélte tartalékait. Ezért is és annak következtében, hogy realitássá vált a piolitikai pluralizmus, előtérbe került az állampolgári kezdeményezés és önszerveződés igénye, no meg kiépül a vállalati-intézményi szféra önállósága, új feltételekkel kell számolnia az MSZMP-nek is. Szükségképpien előtérbe ikerül a párt lakóhelyi jelenlétének, működésének átfogó fejlesztése." Tegnapi ülésén — a lakóterületi munkabizottság előterjesztésében — e kérdéskörről szóló javaslattervezetet vitatott meg az MSZMP szegedi végrehajtó bizottsága. A javaslat a lakóterületi pártmunka alapvető funkciói közé sorolja többek közt: az ott élő 'kommunisták mozgósítását, felkészítését a part pioli ti kajának alakítására, képviseletére és érvényesítésére; a részvételt u helyi tanácsi és képviselőválasztási folyamatokban; a városrész piolitikai életének orientálását, vitákban, illetve együttműködésben a különböző piolitikai irányzatokkal; valamint a helyi érdekek piolitikai megjelenítését és képviseletét. Jóval 'többről van szó tehát az elképzelés szerint, mint a jelenlegi körzeti pártszervezetek megerősítése. Az új piolitikai helyzetben a mozgalom szervezeti és piolitikai bázisává egyre inkább a lakóterület válik majd, az önkormányzati szervekben és a társadalmiközéleti fórumokon kialakuló piolitikai küzdelmek keretében. Mindehhez szükségesnek Játszik az egyes városrészekben a pártszervek 'horizontális kapcsolataira épülő, azok 'tevékenysegét koordináló piolitikai központok létrehozása, amelyek részint már létre is jöttek, illetve most alakulnak. A javaslatot készítő 'munkabizottság fontosnak tartja, hogy „az érintett területeken működő pártszervezetek önállóan, saját belátásuk szerint döntsenek konkrét megoldásokról." Ez a megoldás egyúttal szervezeti kereteket teremthet ahhoz is, hogy a munkaviszonyban álló, továbbra is a munkahelyi pártszervezetben dolgozó kommunisták 'bekapcsolódhassanak a lakóterületi piolitikai életébe is. Ráadásul az új szervezeti formák bő teret nyújthatnak az egyéni és csoportkezdeményezésnek, a szerves fejlődésnek, a sokszínű és életközeli megoldási lehetőségek föltárásának. A kérdést hamarosan a városi pártbizottság elé terjesztik. Árad a Tisza i ^ Szinte szemlátomást duzzad a Tisza. Szeretjük a folyót, félünk a folyótól. Például most is. Számolgatunk, kalkulálunk, aggódunk, és kérdezzük egymástól; mi lesz, ha...? Megkérdeztem én is a Tisza nagy ismerőjét, szakértőjét, Vágás Istvánt, az Atikövizig főmunkatársát; mi lesz, ha a kisebb folyók nem apadnak, tovább áradnak, kiönt-e a Tisza? — Aggodalomra egyelőre semmi ok, hiszen a folyó vízszintje még nem tul magas. Az északi folyók a Tisza szempontjából nem veszélyesek, vízhozamhatásuk mérsékelt. — Mi, laikusok, mégiscsak azt látjuk, hogy mind közelebb kerül a víz a rakparthoz. — Ez igaz, de a folyó még mindig a helyén van, tehát a medrében. Területünkön eddig sehol sem lépett ki a hullámtérre. Megnyugtató, hogy a Kőrös is csak kisebb folyó, sót, ami a Tisza vízállását befolyásolhatja, a Maros, eddig apad, tehát még nem zavar. Az is megnyugtató, hogy a Duna is tudja fogadni a nagyobb vízmennyiséget. — Meddig reménykedhetünk, hogy a Tisza nem önt ki? — Egy méter vízszintemelkedést még elbír a folyó. — Nyugodtak lehetünk? — Pár napig mindenképpen, de az óvatosság nem árt. Várhatóan a hét végére, a jövő hét elejére kiderül, hogy kijön-e a hullámtérre. Még sehol sem tartunk árvízvédelmi készültséget, csak az az előtti állapotban vagyunk. Kis folyónak neveztem a Köröst, de tudni kell, hogy olyan, mint egy alamuszi macska ... — Mennyit emelkedik a vízszint egy nap alatt? — Ez ideig mindössze hat centit nőtt naponta, keddről szerdára viszont 31 centimétert emelkedett. — Hogy ne legyen vízi veszély, minek szurkoljunk? — Ne jjjjjön a „fő" eső, ugyanis, az előkészítő esők már megtették a magukét, hiszen a talaj már telítődött. így egy újabb esőzés, akár 20 milliméter, mar gondot okozhat, mert azt a föld nem tudja magába szívni, és értelemszerűen a víz a folyókba csorog. — Gyorsnak tűnik a Tisza folyása. Milyen sebességgel úsznak a gallyak, és hány köbméter viz folyik el másodpercenként? — Csupán viszonyításul megemlítem, hogy a2 egészen alacsony vízállásnál 50—60 centimétert halad másodpercenként, most pedig 80—90 centimétert. Hogy hány köbméter folyik másodpercenként? Jelenleg ezerötszáz. Ez a szakszerű tájékoztatás, de mindennek ellenére figyeljenek az üdülőtulajdonosok, és óvják értékeiket! Akinek a hullámtéren akad mentenivalója, mentse azt; A Tisza vízállása tegnap reggel 471 centiméter volt. Áradó. A. 8.