Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

1989. május 30., kedd (Folytatas az 1. oldalról.) MSZMP agrárpolitikájának egy-egy elemét érlelik tovább — szögezte le a KB titkára. — Különösen hasznos, hogy azt helyileg is segítik megvalósítani, s emellett a szélesebb társadalom is megismerkedik az agrártermelést foglalkoztató gondokkal. Fontosnak tart.iuk azt is, hogy az agrárreformviták számos tehetséges fiatal szakembernek biztosítanak lehetőséget szakmai elgondolásai bemutatására, aktív politizálásra. — A koncepciótervezet körüli viták igen lényeglátóak és feladatot adók voltak, ezek figyelembevételével teljesen átdolgoztuk a vitára bocsátott tervezetet; szerkezetében, nyelvezetében, és részben tartalmában is egy új anyag került a Központi Bizottság elé. — A koncepciótervezet felet+i vitában felvetődött: kell-e nekünk további mezőgazdasági növekedés, vagyis a fejlesztés helyett nem a szinten tartást, vaev épDen a visszafejlesztést kellene-e inkább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszonyok nehézségeire, és a támogatás mértékére hivatkozva érvelnek — mutatott rá. — Az MSZMP sem a parttalan, bármi áron való fejlesztés mellett van. A fejlesztést a piac felvevőképességének és a gazdaságosságnak rendeljük alá. De valljuk, hogy ez a piac minőségileg jobb, tetszetősebb, feldolgozottabb, és árfekvésében is megfelelő termékekiből bővíthető és bővítendő. Az országnak, az ágazatnak és a parasztságnak is ez az érdeke. Az MSZMP a sokoldalúan megalapozott fejlesztés híve, mert ebben az ágazatban előnyeink vannak a versenytársakkal szemben: jók az ökológiai adottságaink, jelentős termelőeszköz-állomány halmozódott fel. Hozzáértő, dolgos parasztságunk van. Mindezt egy szakmáját jól értő agrárértelmiségi réteg vezényli, amely az ágazatban nemcsak a megélhetését látja, de elkötelezett támogatója a fejlődésnek. Az agrárlehetőségek kihasználása azonban korszerű ipari termékek nélkül elképzelhetetlen — jelentette ki az előadó. Korszerű nagyüzemeket — Az élelmiszer-gazdaságot kiszolgáló hazai ipar és különösen néhány vállalata, jóllehet sokat fejlődött — különösen a szocialista és tőkés vállalatokkal kötött kooperáció révén —, de a minőségi igények kielégítésétől még elmarad. Az élelmiszergazdaság a hazai ipar egyik tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel — hívta fel a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata más összefüggésekben is fontos, hiszen már nagyon jelentős a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is. Az összes ipari termék 8—10 százalékát a mezőgazdasági üzemek állítják elő, de a gépiparban és a vegyiparban ennél jóvai nagyobb a részarányuk. E jelentós termelőszervezet fejlesztése a vidék munkaerő-gondjainak megoldásában. az elmaradott térségek felemelkedésében a jövőben is nélkülözhetetlen — A nagyüzemi vagy kisüzemi „pártiság" kérdéskomplexumára térve elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken ügy értelmezték, hogy az MSZMP nem áll ki határozottan a nagyüzemek mellett, feladja a 30 éves eredményt, a világ által is elismert üzemi szerkezetet. Mások viszont úgy vélik, hogy az agrárágazat azért került válságba, mert a nagyüzemi szervezet ide juttatta. A kiút a nagyüzemeik feloszlatása, a farmergazdaságok mielőbbi elterjesztése. E nézet hangoztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább valamelyik más szervezet nevében terjesztik ezt a nézetet. E szélsőségtől elhatároljuk magunkat — szögezte le. — Azt is látni kell azonban, hogy nem vagyunk a jelenlegi üzemi szerkezet és a változatlan nagyüzemi szervezet hívei sem. Meggyőződéssel valljuk, hogy változatos tulajdonformák és üzemformák nélkül a magyar mezőgazdaság versenyképessége, alkalmazkodóképessége és hatékonysága nem javítható. — Olyan korszerű nagyüzemek kialakulását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kollektíváért és nem fordítva — jelentette ki. — Ennek kialakítását szolgálják és segítik a már elfogadott törvények és a munkában lévő tulajdonosi reform, valamint a föld- és szövetkezeti törvény. E kérdésekben a tagságnak kell dönteni. Meggyőződésünk azonban, hogy az ilyen típusú átrendeződés nélkül az üzemek jelentős része nem lesz képes helytállni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez. A párt tehát kiáll a korszerűsödő nagyüzemek mellett. Hozzátette: ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve. hogy bizonyos térségekben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatékonyabb. Ennek is megvannak a iól bevált formái, a háztáji és kisegítő gazdaságoktól egészen a magángazdaságokig. Ahol ezek versenyképesebben, jobban eladhatóbbat és gazdaságosabbat tudnak produkálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ahogy egyfajta paraszti életforma lehet a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban való munkavállalás, és mellette a háztáji gazdálkodás, úgv egy más típusú és természetesnek tartott életforma lehet a magángazdálkodás, a családi vállalkozás is. E kettő jól megfér egymás mellett. és kölcsönös versenytársa is lehet egymásnak. Ezután a földtorvény módosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfontosabb célja, hogv kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátai. A föld a nemzeti vagyon nagyon sajátos része, és egyúttal természeti kincs is, ezért itt minden hosszabb távra szóló változtatást alaposan meg kell fontolni — hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a nyilvánosságnak és együttgondolkodásnak, egy széles körű társadalmi konszenzus kialakításának igen nagy a jelentősége. Iványi Pál kitéri arra a viták során is gyakorta felvetett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, amikor még a gazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy stabilabb és időtálióbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhatna — állapította meg. Az agrárpolitikában mindenekelőtt az embert, a parasztságot kell látni. Bármilyen lépés a mezőgazdaság feilesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonviszonyának rendezésében az ott dolgozót közvetlenül érinti; létbiztonságát, anyagi helyzetét befolyásolja. Az agrárpolitikában tehát a parasztság sorsáról van szó. A falvak sorsát, a magyar vidék fejlődését is meghatározóan magában hordozza. Az agrárpolitikának kiemelt feladata marad a lakosság élelmiszer-ellátásáról való gondoskodás, illetve annak a lehetőségekkel összhangban levő javítása. Ide tartozik az exportban betöltött szerepe, a fizetési mérleg javítására gyakorolt hatása is. Az tény, hogy kereken 1,5 milliárd dollár és l milliárd rubel évi "bevétel járul hozzá a gazdaság teljesítéséhez, lényegesen kisebb importigénnyel. A jelentős kiviteli többletet a piachoz való jobb igazodással indokolt megtartani, ha lehet növelni. A KB titkára utalt arra is, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az alap- és kiegészítő tevékenységet együttvéve megközelíti a 20 százallékot. Az MSZMP-nek ezíért olyan agrárpolitikával kell rendelkeznie, amelyik biztosítja az ágazat népgazdaságiban betöltött stabilizáló szerepét, és perspektívát ad az ott dolgozók részére. Az agrárpolitikai állásfoglalás-tervezet újdonságait összefoglalva kiemelte a piacnak, mint fő termelésszervező elemnek a megerősödését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát; a vállalkozói szervezetek és magatartás elterjesztésének az igényét, amely az emberekből az eddigi végrehajtó típusból alkotó, teremtő típust alakit ki, valamint a tulajdoni reform következetes végigvitelét, amely a bérérdekeltség és a terjedő közömbösség helyett felelős gazdaként viselkedő embereket, termelőket formál. Ezek mellett a koncepció nagyon fontos feladatul tűzi M az agrárágazatban felhalmozott feszültségek mielőbbi oldását is4— mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az így kialakított és a KB vitájában elhangzó vélemények figyelembevételével formálódó agrárpolitika nemcsak rövid távon, de hosszú távon is alapja lelhet az agrárágazat fejlődésének. Ha az abban lefektetett célokat nem engedjük feledésbe menni, és szorgalmazzuk azok feltételeinek megteremtését, akkor ezzel továbbra is magunk mögött tudhatjuk a parasztság politikai támogatását, érdekeltségük megváltoztatásával mozgósíthatjuk az élelmiszer-előállító üzemék dolgozóit, valamennyi termelőt a célok megvalósítására, megalapozhatjuk az agrárágazat minőségen és versenyképességen alapuló, új növekedési pályáját. Mindez alapját képezheti a magyar faivak ezredfordulóra bekövetkező második nagy felvirágzásának. a falvak életére, a mezőgazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. Vitaösszefoglalójáhan Iványi Pál ki is tért arra, hogy szerinte a falu szociális és kulturális felemelkedésében szerepet vállalókat különféle elismerés és engedmény illethetné. Hasonlóképpen gyakori téma volt az érdekképviselet tartalma, szervezete, formája is. Többen szóvá tették: további vizsgálatok, egyeztetések szükségesek a TOT és a szerveződő Mezőgazdasági Kamara tevékenységét, feladatait illetően. A tulajdonreformnak az agrártermelést szorosan érintő kérdéseivel is foglalkozott egyebek között Hütter Csaba, kifejtve: a földforgalmazás felszabadítását tervezik, ezzel megszüntetve olyan kötöttségeket amelyek: hátrányosan érintették a nagyüzemeket és a kistermelöket egyaránt. A miniszter szerint ez a lépés mindenképpen indokolt, még akkor is, ha — mint jól tudja — ezzel szerriben fönntartások mutatkoznak. Romány Pál egyetértett azzal, hogy a földtulajdon kötöttségeit oldják, de arra figyelmeztetett: külföldön, például a nagy mezőgazdasági kultúrájú Hollandiában szakképzettséghez kötik a földhöz jutást Szabó István, a TOT elnöke fontosnak tartotta a földmonopólium megszüntetését. Iklódi László szerint is indokolt biztosítani a jogot a földvásárláshoz vagy -bérléshez, utóbbi esetben azonban el kell kerülni bizonvos időszak, évek kötelező előírását, ez ugyanis megrendítheti a bizalmat a bérleti rendszerben. Az alacsony nyereségszínvonalról Nélkülözhetetlen a szerkezetváltás Az MSZMP KB tanácsadó testületének állásfoglalásáról szólva kiemelte: a testület megállapította, hogy veszélyhelyzetben van az agrárágazat. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlen a szerkezetváltás. A párt piacos mezőgazdaságot akar. s egyetért a tarmelésistoruktúra-átalaikuiás és a tulajdonosi reform szükségességével. Rámutatott arra is, hogy kétségtelenül van vita az állásfoglalás-tervezet ós a tanácsadó testület felfogása 'között abban az értelemben, hogy a KB a szükséges integrációt önfejlődés útján, az érdekek érvényesítésével, a lóhétőségék megteremtésével, nem pedig egy felülről vezérélt. szervezet kiépítésével tartja járható útnak. Végezetül kérte a Központi Bizottságot, hogy a Politikai Bizottság megbízásából beterjesztett, koncepció-tervezetet vitassa meg, és foglaljon abban állást. Javasolta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésére, amely a KiB-állásfoglalás alapján tartalmazza és 'megfelelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának része, ónálló fejezete is lehetne, és a magyar agrárágazat nemzeti programját képezhetné. A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai nézőpontból tárgyalták, bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a falvak élet- és munkakörülményeinek változásaira. Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés — amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények hangoztatása mellett nyomatékkal szóltak az ágazat hanyatlásának súlyos jeleiről is. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója azért is helyeselte az új koncepció kidolgozását, mert a jó agrárpolitika — mint mondotta — sokat tehet azért, hogy a falvakban kialakuljon, erősödjék a demokratikus szocializmus. Mások, így Iklódi László, a Vajai II. Rákóczi Tsz elnöke, politikai garanciákat sürgettek az agrártermelésben szükséges kedvező változások alátámasztására. Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói jellegű teljesítmények növekedése. Az MSZMP agrárpolitikájának biztatást és reményt kell adnia az agrárkörzetekben élőknek — ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva: alulról építkező programra van szükség, amely találkozik a parasztság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest megyei pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy a parasztság a szónál jobban értékeli a tapasztalatokat, és ezt a „képességét" a pártprogramban figyelembe kell venni. Nagy Tamás, a gyáli tsz elnöke — aki az Országos Agrár Reform kör nevében meghívott vendégként, ám tanácskozási joggal vett részt az ülésen — azt erősítette: a szövetkezetek rövid távon ható kormányzati intézkedéseket és hosszabb időszakra szóló reformpolitikát kívánnak, és mindennek középpontjában a falun élő, dolgozó ember álljon. Ez a gondolat — a konkrét kormányzati program szükségessége — szinte valamennyi felszólalásban megfogalmazódott. A vitában aláhúzták, hogy az agrártermelést nem lehet elkülöníteni más ágazatoktól — például az ipartól és a kereskedelemtől —, hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik feltétele Ennek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar jelentős eredményeiről, amelyeket nemcsak a falvak lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. A parasztság természetes „mozgásformája" a reform — állította Romány Pál, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora —, s a mezőgazdaság úgynevezett magyar útja éppen hogy azt igazolja: kedvező a termelésfejlesztés hatásfoka akkor, ha a politika széljárása megfelelő. Burgert Róbert szintén azt bizonygatta, hogy a falu nem léphet ki a továbbiakban sem természetes környezetéből, hiszen a mezőgazdaságnak a községekben alapvető szerepe van. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — aki részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket — ugyancsak azt tartotta: az agrártermelés színvonala döntően hat Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke a mezőgazdaság állami támogatását szorgalmazta, éppúgy, mint ahogy azt a kormány az iparvállalatok esetében teszi. Azért is szükség van erre — és ezt már Hütter Csaba fűzte hozzá —, mivel az agrárágazat jövedelmezősége aggasztóan alacsonyra süllyedt. A hatékony világpiaci szereplés csakis akkor biztosítható, ha a mezőgazdasági termelők nem élveznek kisebb támogatást, mint azok a külföldi gazdák, akiknek termékeivel a külpiacon találkozik a magyar áru. Hámori Csaba véleménye is az, hogy kicsi az agrárágazat jövedelmezősége, és nemegyszer tetten érhető, hogy e területről menekül a tőke. Többen foglalkoztak az alacsony nyereségszínvonal okaival, s Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója foglalta össze az elhangzottakat azzal: a termelőt nem lehet „kifizetni" pusztán politikai elhatározásokkal. konkrét anyagi támogatás is szükséges. Nagy Tamás ezzel szemben úgy vélte: nem támogatásra, hanem valóságos piaci viszonyokra, reális árakra van szükség. Nagy Gábor szólt arról is, hogy a megújított agrárpolitika megvalósításának feltételeit is biztosítani kell. Ehhez stabil szabályozók kellenek, márpedig az ő vállalatát érintő hivatalos szabályozórendszer néhány hónap alatt négyféleképpen módosult. Hogvan lehet így tervezni, vállalatot vezetni — kérdezte. Szabó István kormányzati intézkedést sürgetett a termelési kedv növelésére. Gyuricsku Kálmán, az MSZMP SzabolcsSzatmár Megyei Bizottságának első titkára az árpolitika alakításában és az agrárolló ,.szűkítésére" szintén hatósági beavatkozást szorgalmazott. Konkrét, rövid távú kormányzati akciókra van szükség, ezt bizonygatta G ubicza Ferenc, a Csopaktája Tsz elnöke is, aki szerint enélkül igen keserves lesz az átmenet időszaka. Az állam által létrehozott monoDÓliumokat meg kell szüntetni, és ehhez is központi döntések szükségesek — ezt a véleményt Nagv Tamás hangoztatta. Többen foglalkoztak még aktuális termeléspolitikai kérdések. A Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvánosságra hoz. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP-reformkörök 1989. május 20-án Szegeden rendezett munkatanácskozásáról, és megvitatta azt a jelentést, amely a politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szólt, megfogalmazta álláspontját a tárgyalások támogatásáról, a társadalmi közmegegyezésről. A Központi Bizottság ülésén elfogadott dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, illetve a tanácskozásról közlemény jelenik meg. kel, így a szerkezetátalakítás buktatóival, a kereskedelem hibás gyakorlatával. A vitában Gubicza Ferenc, Burgert Róbert, Szabó István, Hámori Csaba és mások is szóltak arról, hogy a most vitatott koncepció •hozzásegítheti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP megújított agrárpolitikájának megismeréséhez, támogatásához. Ez pedig — ha a politika találkozik a parasztság egyetértésével — a következő választásokon erősítheti az MSZMP pozícióit. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Grósz Károly fő. titkár is. aki aláhúzta: a párt politikája egyes területeinek világos körvonalazásával építheti választási programját. Hosszú távú stratégiai irányvonala pedig a szocializmus jövőképét vázolja majd fel a hazai viszonyok között. A vitát Iványi Pál foglalta össze. Megelégedéssel szólt arról — amit egyébként több felszólalás is tükrözött —, hogy a tézisek széles körű elemzése végül is hozzájárult a koncepció további javításához, gazdagításához. Ezzel együtt sem vállalkozhat a rövid távon jelentkező kérdések megválaszolására.; mindenképpen indokolt, hogy a kormányzat egy nemzeti agrárprogram keretében fogalmazza meg azokat a feladatokat, tamelyek megoldást 'jelenthetnének a mezőgazdaság rövid távú gondjaira. Bizonyos — tette hozzá —, hogy az MSZMP új agrárpolitikája nem lesz olyan hosszú életű, mint az ezt megelőző — amely 1957-ben született —, hiszen alapvetően mások a feltételek és gyorsabban módosul a politikai és gazdasági környezet. Ez az agrárpolitika azonban mindenképpen nyitott lesz, és képes arra, hogy — amennyiben az indokolt és szükséges — ikellő korrekciókkal segítse az előrehaladást. Iványi Pál bejelentette. hogy számos felvetésre a kormányzati tervezetek adnak maid választ. A vita egyes véleményeit a tézisek végső szövegezésénél felhasználják. A témáról további négven írásban fejtették ki véleményüket. Az ülés végül is egy tartózkodással elfogadta az agrárpolitika megújulásának koncepcióját. Fekete és színes pamut pólóanyagvásár! TILDA BOLT Szeged. Hajnóczy u. 29. Tetőfedő-, bádogos-, tetőszigetelő, lakatos-, víz-, gáz-, fűtésszerelési munkák azonnali kezdéssel! Telefon: 55-018 i