Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-30 / 125. szám

OCs VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 125. szám 1989. május 30.. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Kongresszust tart a párt Uj agrárpolitikai koncepció Bevezetőjében emlékeztetett arra. hogy a Központi Bizottság 1989. február 20-i ülésén a koncepciótervezetet azzal fogadta el, hogy azt az érintettek széles köre vitassa meg. Az elmúlt hónapokban csaknem ezer szervezetben és intézményben több mint 30 ezren vitatták meg a dokumentumot, kritikai megjegyzéseikkel vagy javaslataikkal segítették az anyag formálását, és hozzájárultak ahhoz, hogy a szakmai közvélemény értékítéletét, véleményét messzemenően figyelembe vehessék. — A viták hasznosak és igen tanulságosak voltak, ugyanakkor igen szenvedélyesek és kritikusak is — állapította meg Iványi Pál. — A mezőgazdaságban felhalmozott problémák ismeretében azt kell mondani, hogy indokoltak ezek a szenvedélyek. A véleménycserék a résztvevők munkahelyétől, lakóhelyétől, képzettségétől, kilátásaitól függően igen széles kört felöleltek, az ágazat valamennyi kérdesével foglalkoztak. Elismerest kapott a koncepciótervezetnek az a része, amely a múlt eredményei mellett a hibákat is őszintén feltárta. A kétségtelenül sikeres utat megtett agrárágazatban az eredmények sok esetben eltakarták a hibákat és a tévedéseket. A falvakból, a nagyüzemekből, az élelmiszer-feldolgozó vállalatoktól érkezett vélemények egybehangzóan megerősítették, hogy az agrárágazatban dolgozók minden hibájával, elkövetett tévedéseikkel együtt is vállalják az elmúlt három évtizedet és büszkék azok eredményeire. Abban saját munkájuk. erőfeszítéseik, ..megvajúdott" gondjaik megtestesülését látják, éppen ezért féltik és ragaszkodnak is hozzá. Szinte valamennyi vélemény foglalkozott az ágazat gazdasági helyzetével és az üzemek egyre nagyobb hányadának ellehetetlenülésével. Szenvedélyesen kritizálták a fokozódó költségvetési elvonásokat, amelyek évről évre csökkentik a támogatások összegét ós évről évre növelik az elvonásokét. Növeli a terhelést az ipari és mezőgazdasági árak közötti olló nyílása, amely évek óta tart, és egyre súlyosabban érinti a mezőgazdaságot. — Az adatok azt bizonyítják, hogy mind a mezőgazdaságban , mind az élelmiszeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized másoTanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága Hétfőn reggel 9 urakor Grósz Károly főtitkár elnökletével összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei és megyei jogú pártbizottságok elsó titkárai, a Budapesti Pártbizottság — nem testületi tag — titkára, továbbá a pártsajtó vezetői. Az első napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal meghívták az agrárágazat több vezetó személyiségét. 'Grósz Károly a Politikai Bizottság nevében üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. Az MSZMP agrárpoli.ikai koncepciójának megújításáról szóló állásfoglalás kialakítása — előadó Iványi Pal, a Központi Bizottság titkára: 2. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bizottság foglalkozott a párt elölt álló időszerű feladatokkal, és úgy döntött. Iiogy 1989. május 8-i álláspontját megváltoztatva, pártértekezlet helyett még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. A kongresszus előkészítésével összefüggő szervezési feladatokat következő ülésén pontosítja. 3. Különfélék. Az ülés időszerű politikai kérdések megvitatása után a késő éjszakai órákban fejeződött be. dik felében folyamatosan romlott — mutatott rá Iványi Pál. — Az 1988. évi nyereségtömeg összege folyóáron még eléri az 1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki. Különösen súlyos a helyzet az eleimet adó alapanyag-termelesben. Jól érzékelteti a helyzetet a búza jövedelmezőségének alakulása, amelynek költségarányos nyeresége 10 éve még 25-30 százalékos volt. 1987-re ez 3 százalókra csokiként, és az utolsó 3 év átlagában is alig több mint harmadát teszi ikii az >1980. évinek. Következménye mindennek, hogy a 'mezőgazdaságban a beruházás, a műszaki fejlesztés 1988-ban összehasonlító áron számolva az 1982. évinek csupán háromnegyedét eri el. Altalános a tőkeszegénység, elavult a technika. Tetézi a bajt az ágazat sajátosságait, figyelmen kívül hagyó hitel- és kamatpolitika is. Miközben a rövid lejáratú mezőgazdasági hitelek kamata az 1980—81. évi 10 százalékról 1988-na 17 -18 százalékra nőtt, addig az alaptevékenység jövedelmezősége 12 százalékról 5 százalékra csökkent. Mindez elég indok arra, hogy joggal féltsük az ágazat elért eredményeit, féljünk a termelési színvonal csökkenésétói, és az azzal együttjáró élelmiszer-hiánytól, annak összes társadalmi -gazdasági politikai következményétől. Félni azonban kevés, és nem is lehet vele problémákat megoldani, cselekedni kell — szögezte le. — Egyetértünk a kormány február 9-1 határozatával, amely egy kedvezménycsomagot fogadott el az élelmiszer-gazdaság javára. Növeltek a Ausztriában, a 24 órás futóversenyen Szegedi atléta diadala Az ausztriai rUiitersillben május 26—27-én megrendezett 24 órás futóversenyen hét ország 12 élvonalbeli versenyzője indult — meghívásos alapon. A győztes a szegedi Simon László lett 238,5 kilométeres teljesítménnyel, aki a Tápéi ESK versenyzője. Részleteket szerdai lapunkban olvashatnak. zöld hitel összegét, egyes élelmiszeripari vállalatoknál kedvezményes hitelkonstrukciót hirdettek meg, kamatkedvezményt léptettek életbe, 5 százalékkal növelték a gabona felvásárlási árát, 150 üzem adósságrendezésének lehetőségével még ez évben foglalkoznak.. Ez azonban kevés. Felkérjük ezért a kormányt, hogy a Kozponti Bizottság agrárpolitikai tézisei alapján dolgozzon ki kormányzati programot, ós abban vegye figyelembe a mezőgazdaságban kialakult helyzetet. Ez nehéz feladat a kormány számára is, mert a nemrég elfogadott csomagterve szerint, mintegy 30 milliárd forinttal kell csökkenteni a költségvetés kialakult hiányát. Mégis úgy véljük, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetére tekintettel kell lenni, és kevésbé lehet tovább terhelni ezt az ágazatot. — Sokan foglalkoztak a termelés-feldolgozás-kereskedelem elkülönült szervezeti, érdekeltségi és szemléleti okokra visszavezethető ellentmondásaival. Sürgették ezek integrációjának erősítését Kiemelt jelentőségűnek tartjük az egymásra utaltság felismeréséből fakadó és az anyagi érdekeken alapuló együttműködés erősítését. A társasági törvény egyik rendeltetése éppen ennek elősegítése — jelentette ki a továbbiakban. — Valóban nagy lehetőségek és tartalékok vannak a termelés—feldolgozás—forgalmazás együttműködésében. Struktúrát váltani — az alapanyag-termelésben az élelmiszeriparban —, minőséget javítani, külső piacot szerezni és ott megmaradni elsősorban az értéknövelő feldolgozás fejlesztésével lehet — mutatott rá az előadó. — Ennek az együttműködésnek azonban a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával, a szerves fejlődés alapján kell megtörténnie. Rendeletekkel, szabályozókkal ezt lehet ösztönözni, gyorsítani, de felülről beavatkozni és pásztor módjára összeterelni az érdekeket nem lehet. A vertikumok terjedését és erősödését tehát támogatjuk, ösztönözzük, de állami beavatkozás nélkül. — Szinte minden tanácskozáson napirenden volt az érdekképviselet megújítása, a falusi érték felkarolása. Ez napjainkban egyre inkább politikai jellegű kérdéssé válik. Közismert, hogy a parasztság politikai érdekképviseletére most számos szervezet pályázik. Van, amelyik történelmi múltjára hivatkozva, van, amelyik egy „igazi parasztság" megteremtése okán, megint mások a parasztság magárahagyatottsága miatt szeretnék ezt a képviseletet megszerezni. Álláspontunk az lehet, hogy ezt rá kell bízni a parasztságra, a vidék társadalmára — hangsúlyozta. — ök jól tudják, hogy kik és hol képviselik érdekeiket. Az MSZMP eddig is kiemelten foglalkozott az agrárágazat helyzetével és az ott dolgozók sorsával. Ezt az elmúlt 30 év bizonyítja. Sok évszázados történelmében a magyar mezőgazdaságnak nem volt még ilyen alkotó korszaka, mint az elmúlt három évtized. Tudjuk, hogy ez a lendület most megtört, de ezt átmenetinek tekintjük. Célunk továbbra is a parasztság, a mezőgazdaság és az egész élelmiszer-gazdaság stabilitásának helyreállítása, további korszerűsítésének megalapozása. Az MSZMP tehát nemcsak eddig tartotta fontosnak a parasztság, a vidéki lakosság érdekeinek képviseletét, hanem ezt kívánja tenni a jövőben is. Éppen ezért támogatjuk a szövetkezeti érdekképviselet megújítását, új, erösebb alapokra helyezését. Gondoskodni kell az ágazatot körülvevő érdekvédelmi, érdekegyeztető hálózatról, amelyik gazdasági és politikai jogosítványokkal is rendelkezhetne. Támogatjuk egy olyan agrárszövetség létrehozását, amelyik a termelőszövetkezetek mellett felkarolná az állami gazdaságok, a kis- és magántermelők, valamint a családi vállalkozók érdekvédelmét is. Emellett indokoltnak tartjuk az Agrárkamara megszervezését. Ez megfelelő jogosítványokkal, az áregyeztetéseknek, az exportpiaci lehetőségek kihasználásának, az importversenyeztetésnek olyan intézménye lehetne, amely számottevően csökkenteni tudná az agrárágazat kiszolgáltatottságának a veszélyét, és társadalmasíthatna egy sor állami feladatot. — A szerveződő agrarreformkórökről és agrámlatform-szervezetekről szólva kifejtette: létrejöttük egyik motivációja az agrárágazat jövedelempozíciójának megrendülése, és az ebből eredő feszültségek felhalmozódása. akuttá válása, a másik a nagyüzemek jövőjéért, a vidék boldogulásáért való aggodalom. Sokan úgy vélik, hogy az MSZMP sem áll ki következetesen az agrárágazat, a mezőgazdasági nagyüzemek mellett. ezért önálló politikai érdekképviselet alapításának gondolatával is foglalkoznak. — Támogatjuk az agrárreíormkörök tevékenységét. Már csak azért is, mert az (Folytatás a 2. oldalon.) Amihez nem kell törvény... Hová lett a Vidia? A ma kezdődő parlamenti üléseknek egyik legnagyobb horderejű pontja az átalakulási törvény vitája. Több szervezet tiltakozott a tervezet ellen, mondván: „ez a jogszabály lehetőséget ad egy kisebbségnek, hogy a társadalmi tőkét elherdálhassa, a kivételezett felső tízezer magántulajdonára tegye." Egy másik — nem kevésbé elgondolkodtató — elemzés szerint a társasági törvény elfogadása után valójában nem lenne szükség egy működő piacgazdaságban az átalakulási törvényre. A most szavazásra feltett javaslat csak a kényszerűen a szerelvényre kapcsolt tolató mozdony, amely a pálya fogyatékosságain segíti át a vonatot. Nos, a Vidia Kereskedőháznál nem vártak, hanem részvénytársaságot alapítottak. Május elsejétől már ebben a formában dolgoznak. 840 milliós az alaptőke, ebből a Vidia 558 milliós apporttal részvényes. A többi vt-tagot — az összegek feltüntetése nélkül — nem érdektelen felsorolni. Tehát: az OKHB, az Állami Biztosító, a Kludy Armature BRD. a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a Szolnoki Vasipari Vállalat, a Szentesi Árpád Tsz, a Metripond Mérleggyár. az OTP, a Szatymazi Finn-Magyar Barátság Tsz, a Generalimpex Külkereskedelmi Vállalat, az Universal Kereskedelmi Vállalat, a Deszki Maros Tsz, a Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet, az Ullés és Vidéke Takarékszövetkezet, a Delta Kereskedelmi Vállalat, a Munkás Afész, a Borsodi VegyiKombinát és a Mahir. A felsorolásból kiderül, hogy több bank adta pénzét és bizalmát az új konstrukcióhoz. Rajtuk kívül társultak kereskedelmi és termelő vállalatok is. A külföldi töke is jelen van. Az alapcél a részvénytársaság alapításánál az optimálisan működtethető vállalati nagyság létrehozása volt. A tőkéstársak háromféle részvény közül választhattak. Az első a gazdálkodás eredményétől és a részvényesek döntésétől függő osztalék felvételére jogosít. A másik az úgynevezett kamatozó részvény, a harmadik pedig bizonyos árukörben vásárlási (beszerzési) elsőbbséghez segíti a tulajdonost. Tehát létrejött a Vidia Kereskedőház Rt., de mi lett a Vidia Kereskedelmi Vállalattal? Vagyonkezelő központként, kis apparátussal ma is létezik. Az új forma elfogadtatása persze nem ment viták nélkül. A munkásgyűlések egyik érve volt, hogy az új formában könnyebb lesz növelni az árváltozások miatt az utóbbi időben szűkössé vált forgóalapot. Új lehetőségek nyílnak a nagy- és kiskereskedelem fejlesztésére. Szabadabb a pálya a külkereskedelemben és most már a termeléshez és termeltetéshez (a későbbiekben ezek finanszírozásához) bővül a mozgóbér. Az alapítási célok között pedig nagysúly. lyal szerepel a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása. Térjünk vissza a bevezetőre. Most erösebb a kontroll a részvénytársaság vezetői felett, mint korábban volt a vállalatnál. A részvényesek csupán az eredményességre kíváncsiak. „Politikai érveléssel" tőlük nem lehet engedményeket kicsikarni. A személyi prémiumokat is csak teljesítmény után szavazzák meg. A Vidia Kereskedőház Rt. Csongrád megye első és mindmáig legnagyobb holdingja. Lesznek-e követói? Bizonyosan. Átalakulási törvénnyel, vagy anélkül? Ez utóbbi kérdésre az országgyűlési krónikákból tudhatjuk meg a leghamarabb a választ. B. I. Június 8-án és 9-én Tisztelgés Nagy Imre előtt A Magyar Demokrata Fórum szegedi és hódmezővásárhelyi szervezetlenek képviselői tegnap .tájékoztattak a sajtó munkatársait arról, hogy június 8-án Hódmezővásárhelyen, másnap pedig Szegeden rendeznek Nagy Imre, mártír miniszterelnök emléke előtt tisztelgő estet. A szervezésben részt vesz a vásárhelyi Petőfi Sándor Müvei ód esi Központ is, ahol este 7-kor kezdődik a műsor. A szegedi rendezvény is 19 órakör kezdődik, a nemzeti színház épületében. Az irodalma emlékműsorban beszédet mond Tóbiás Aron, az In memóriám Nagy Imre című kötet szerkesztője, irodalomtörténész. Szegeden föllép Bessenyei Ferenc, kétszeres Kossuth-dijas színművész, s mindkét helyszínen szerepélnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei: Dobos Katalin, Kovács Zsolt és Kátó Sándor A műsor rendezője Sík Ferenc. Jegyek a vásárhelyi művelődési központban, illetve a Bartók Béla Művelődési Központban, Szegeden vásárolhatók. A bevételt a Nagy Imre Intézet és az Inoonnu alkotócsoport által készítendő, a 301-es parcellában felállítandó emlékmű költségeire ajánlják fal a szervezők, ákik azt is elmondták, hogy a június 16-i temetésre és megemlékezésre Ikülönbuszokat indítanak. F.rre az MDF-tagok és más állampolgárok Szegeden minden penteker,, délután 4-től 6-ig jelentkezhetnek a Bartókban. k 4