Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-24 / 120. szám

1989. május 24., szerda RÓKUSI JUBILEUM. A Rókusi I. Szú- tő címet. Két alkalommal elnyerték a mú Altalános Iskola Kodály kórusa idén Csongrád Megyei Tanács V. D. tművelődé­unnepli fennállásának 30. évfordulóját A sí osztálya által alapított — legkiválóbb­kórus — melyben az iskola ének-zene ta- nak járó — vándorserleget. Többször gozatos gyerekei énekelnek — 1959 óla szerepeltek az Országos Filharmónia if­folyamati isan szerepel a nyilvánosság jósági hangversenyein, a Magyar Rádió előtt. Kalmár Ferencné karnagy a kez- rendszeresen készít felvételt velük. (Jetektől irányítja a' munkát, ennek kö- A Kodály Kórus hétfőn este a jubile­szonhető, hogy a kórus repertoárja igen um alkalmából ünnepi hangversenyt széles. A gregorián dallamoktól a kortárs adott a Tisza Szálló nagytermében. Ün­zenéig, a legigényesebb művek szerepel- nepi beszédet Kókai Gyula iskolaigazgató nek az énekkar műsorán. Az együttes mondott. A kórust vezényelte: Kalmár minősítése évek ót«i: arany fokozat, több- Feroncnő és- Caakó Janosné, zongorán ízben megkapták az „Év kórusa" ki tűnte-, .közreműködött: Kerekné Fekete Éva. Kit szorít az idő? Általában a termelők szoktak panaszkodni, hogy nem köt velük időben szer­ződést a felvásárló. így a termés sorsa csak az utolsó pillanatban dől el, s nagy forrás van cs'ak> az export. a rizikó, hogy egy része nyereség. Az idén először nem talál vevőre. Az iden vállaljuk a szerződésben, fura helyzet állt eló: a ga- hogy fele-fele alapon meg­bonatermelők „makacsoltak osztozunk a termelővel. En­meg" magukat. A gabona- nek az összege azonban elő­ipar által meghirdetett ára- re nem látható, kat túl alacsonynak talál- _ olvastam ezt a szerzö­ták. Közben a téeszszóvet- désrészt. S épp emiatt van­seg kozremukodesevel meg- nak kétségeim. Mit keres kezdődtek az áralkuk. Fele- egy búzaszerzödésben olyan más eredménnyel. Az arpa centrumárára sikerült még 6 százalékot rátenni, a ta­karmánybúzáéra ötöt, s a kitétel, hogy a nyereség szá mitásdnál az indokolt költ­ségek mellett levonandó a vállalatra terhelt import fe­kukoricáéra a rendeletben hérjetakarmány forgalma­meghatározott maximumot, tíz százalékot. A legna­gyobb tömeget kitevő ét­kezési búzáért azonban nem akar többletet kifizetni az zási vesztesége, s a rubel­elszámolású búzaexport, és esetleges szemestakarmány­import vesztesége. Amelyik termelő nem érdekelt n fe­Pallón járva vizek fölött... Esőre állt, borús volt az ég, amidőn kocsiba ültünk Tölgyesi Bélával, a vízmű­vek igazgatójával, s Dóra József föüzemvezetővel — bejárni a vállalat főhatósá­ga alá tartozó összes terü­letet, a Sziksóstótól a SZUE-ig, a liget-, a part­és gőzfürdőig, az úszóházak­tól a parthoz láncolt Szőke di oldalra! Ügy látszik, mi pallónjárók vagyunk — elő­ször a Szikin jártunk pal­lón, a tó fölött, aztán a partfürdő bejáratánál, — 276 ezer 940... — így most pedig a Szőke Tiszára a recsegő hang. visz döngő deszkahid. Hat­— Belépőt hányan vál- száz centi" fölötti a Tisza, tottak eddig a fürdőinkbe? deszkákkal hosszították meg — 5 ezer 662-en... az eredeti bejáratot. (Az. S máris a gőzfürdőnél óta persze már apadt a Tisza hajóig. Megkezdődött vagyunk. Dóra József el- viz.) — Máris vannak ven­á fürdőszezon — mit lá- mondja, hogy a fürdőt táp- dégeink, itt laknak a hajó­láló Anna-víz alkáli-hidro- szállón — mondja Tóth An. karbonátes jellegű, minősí- tal, a vízművek hajózási tett gyógyvíz. Kilencszáz- felelőse. > P * <—,« egynéhány méter mélyről S aztán az úszóházak,.. tör elő; a kutat a húszas Zárt' világ, kialakult törzs­évek elején fúrták. Hoza- közönséggel, amely nemigen pártol át máshová. Alig tunk a strandokon? .., Sziksósfürdőn temp­lomi csönd, fogad, s madár­fütty. Fölkeressük Nádor Lászlónet, a fürdő műve­zetőjét — igazán sajnálja. hogy pont most vetődtünk ma percenként 400-420 liter, erre, mikor lóg az eső lába; u v'z 42 fokos, ha napsütésben jöttünk A női gőzosztályon ál­volna, telve lenne a Sziki, lünk; a hangulat múlt szá­Must, legfeljebb előre be- zadi. — Rohamosan eszi a jelentkezett diákcsoportok- Pára a fürdőt — mondja a pár méterre lebegnek az úszóházak a parttól — se pár méter igen sokat je­lent. .. Szigetek ezek. elke­rüli őket a város sokféle gász is. nagy harcsák hírét hozza-viszi a szél .. Farkas Csaba ra lehet számítani. A ta- íöüzemvezető. — 200 millió gondja-baja. Sok itt a hor­vaszi előkészületeket már forint kéne a teljes fölúji­befejezték. kész a festés, táshoz; ez összeg híján csak megszáradt a mázolás, a az egyes osztályokat tudjuk bolt is üzemel már. Csóna- évente renoválni... S mar­kok ringnak a vízen, s is megyünk tovább. A víz­renbe tették a vízibicikli- mű utazási irodája, az An­rajt is... Ám gyerünk to- na Tours szintén itt üzemel vább, vár a tó: vízszintje — jelenleg d fizetővendég­magas az esőzések miatt, szolgálat, a falusi. tanyai opálszin tükrében fenyők üdültetés kiterjesztése a fő nézik magukat. A gvöngy- feladata. De ezenkívül az házfényű tóban itt-ott hi- égvilágon mindent megszer­nármezök ringatóznak, ró- vez. a vendégeknek — tro­zsaszinen, vörösen, japáni tiájuk pillanatokon belül akvarell a táj. selyemgém- összeköttetést létesíthet a mel a légtérben — de a világ bármely tájával, s ki­fóüzemvezető azt mondja., sérleteznek az, idegenfor­ráféme a tóra már egy galmi tevékenység egészé­alapos hinártalanitás. nek számítógépre vitelével — Fürdőnk területe 36 is. hektárnyi, a zsúfoltság is- ... Kocsiba ülünk újra, meretlen, csónakázni éoo- átzúgunk a Tisza-hidon; úgy lehet, mind windszorf- majd a part- s a ligetfürdő fel száguldozni; sportpálya- közti töltésen haladunk. Ez ink is vannak, s meleg- aztán a fürdőváros! Jobb­vizes pancsolónk a gyere- ra nézek: folyópart plusz kéknek — mondja Tölgyesi medencék, baLra nézek: Béla. — Ekkora területen ugyanaz, de folyó nélkül, s bármekkora tömeg elosz- a — jelenleg javítás alatt lik ... álló — termál... Leguru­Ütközben Tánczoá Mik- lünk a partfürdőre a lej­Miklóssal találkozunk, ő a tön; az áradó Tisza majd­kemping vezetője. Elmond- nem egy szintben áll a ja. április 28-án nyitottak, parttal. Jó szöveget mon­azóta több mint 40 ezer fo- dott egy kisgyerek a mi­ipar. Valóban megrendítené hérjetakarmány támogatott okét az^a 3—5 százaléknyi ságában. joggal ágál. ne az „gesztus? fi pénzén tegyék ezt. A ru­Prohászka Ottó, a Csöng- belveszteség viszont a rád Megyei Gabonaforgalmi KGST-árkonstrukció egye­és Malomipari Vállalat igaz- nes következménye, ilyen gatója az ő szempontjukból alapon az ellentételt is itt így magyarázza az „ellen- lenne erkölcsös lefölözni. makacsságot". — Ezt a rendszert nem — Vállalatunk tavaly 2 változtathatja meg egy vál­százalékos nyereségrátával jalat. Mi csak végrehajtói dolgozott, az idén sem néz vagyunk e szisztémának. ki több. A centrumár fe- — A tröszti rendszer az letti kifizetést magunknak akadály? Ügy tudom, a kell állni. Ha a kért össze- nyáron vagy az év végén get odaadnánk, nullára fut- megszűnik. Onnantól szabad nánk, esetleg veszteségbe. a pálya? Köztudottan nagyrészt hi- a gabonakereskedelem telekből élünk, s a bank állami monopólium. Az iga­nem nézné jó szemmel a Zl kérdés az, hogy marad-e könnyelműségünket. Olyan egycsatornás az. értékesítés, partnernek nem adnak vagy ez is többcsatornássá pénzt, aki a lehetőségeit változik. Mindenesetre az meghaladóan, készakarva önállósult vállalatok és tár­túlköltekezik. sulásaik létre kívánnak hoz­— A kukoricáért mégis ni egy exportjogú közös hajlandók* voltak többet fi- szervezetet. zetni. Milyen alapon sze- _ a termelök azzal ér­lektáltak? veinek, hogy a világpiacon — Kukoricából hosszú elérhető árnak csak töre­évek átlagában nem terem dékét kapjak. Volna miből mag. a-megyében a szüksé- U-^tesaegesen , ges'mennyiség.. Az ország őket. más részeiből kell besze- — Országosan körülbelül reznünk a hiányzó részt. Ez 4 millió tonna felvásárolt sokkal költségesebb, mint a búzából 600 ezer tonna a helyi átvétel. Ügy láttuk, konvertibilis export. A töb­nekünk is előnyösebb, ha bi a veszteséges (vagy an­ezt az úgyis fellépő több- nak látszó) rubeles konst­letköltséget inkább a ter- rukció, s a belső szükség­melőknek adjuk. A búzá- let. A versenytársak ter­nál azonban nincs ilyen mészetesen az elsőért kap­megtakarítási lehetőség, kodnának. Igenám, de ak­nincs min megspórolni az kor kettős árfolyam ala­esetleges többletkiadást. Egy kulna ki. A konvertibilis exportőrök egymásra lici­tálnának, s a piac egy szeg­letében versenyárak alakul­hatnának kl, ami a terme­lőknek nem jönne rosszul. De ki kötne le rubeles té­teleket, s a malmi szükség­letet egy alacsonyabb áron? Az állam elvesztené befo­lyásolási képességét egy alapvető élelmiszer fölött. — Akkor, ehhez a világ­piaci szinthez kellene mind­egyik árnak igazodni. Mi­ért baj ez? — Tulajdonképpen nem volna semmi gond, ha az élelmiszerárakat nem akar­nánk szociálpolitikai meg­fontolásokból a lakosság szá­mára elfogadható szinten tartani. — A csomót csak úgy le­hetne kibogozni, ha nem egy szektor állná ennek ter­heit, hanem az egész nép­gazdaság. Árkorlát helyett a lakosság tisztességes jöve­delmi helyzete sem egy utolsó szociálpolitikai meg­oldás. Aminek közeli meg­valósulása napjainkban igencsak kétséges. Valahol itt lehet a gyökere, hogy a ringben ma még a termelő és a felvásárló a „fentről" kiszemelt küzdőfél. Aztán, ha valamelyik „megrogy­gyan", akkor a döntőbíró közbelép, s enyhít egy ki­csit a szabályokon. Egyelőre még mindkét fél tartja magát, s mindkettő vesztésre áll. A megszo­kott éves mennyiségnek har­madára van szerződés. A búzát már az ősszel elvetet­ték, ha a természet is úgy akarja, teremni fog. A ter­melők abban bíznak, hogy 3 százalék emelést még ki­csikarhatnak. Csak egy do­log idegesítő, ha mégsem si­kerül, szerződés híján ki veszi meg a termést. Köny­nyen azért nem adják fel, hisz, ha ők nem csikarnak ki jövedelempozíciós javu­lSsf^héTySfttflr Bzt> más sem teszi. A termelésbe szaba­don begyűrűző ipari erede­tű árunövekedést ők csak továbbhárítani szeretnék, s nem többet. A GMV-t is szorítja az idő, ha nem tud elegendő szerződést felmu­tatni a banknak, akkor az az átvétel idejére nem biz­tosít hitelt. Hát, itt tartunk, május közepén. Tóth Szeles István iintjük gyúlt össze, sok az előrendelés is A kemping­vezető bemutatja a szörf­klubot — van ott minden. nap: — Apu. apad a Dart! — A múlt években terü­letrendezést hajtottunk vég­re a strandon — mondja a öltózó, tusoló, kis bár... vállalatigazgató —, nyáron. Kölcsönözni. magánszörföt amerre csak nézünk, lakó­tároLni egyaránt lehet itt; kocsik, színes sálrak áll­a klubhelyiség tetején — nak mindenütt. A kempin. stilszerúen — szélzsákot le- gezők közvetlenül a víz begtet kósza szellő. szélén is tanyát üthetnek. A naturista strand után Betérünk a SZUE-ba is, a azt vesszük észre — körbe- töltés átellenes oldalán. A jártuk a tavat. Csapódnak gyerekmedence víz nélkül a kocsiajtók, útközben Töl- áll, ember söpröget benne; gyesi Béla beleszól a CB- csinos lányok tisztítják a rádióba; a vonal túlsó vé- csúszdát. A meleg vízben gén egy munkatársa jelent- úszósapkás öreg lebef. A kezik. ligetfürdőben nagy már a — Mennyi a múlt heti pancsolás; a termálfürdő bevételünk? — kérdi Töl- totál üres. tetejét javítják, gyesi. Gyerünk vissza, a szege­Húzóágazat pedig kell A hagyományos struktúrát jelentősebb számítástechni­leépíteni igazán akkor tldo- luii központja. lTiosi, ha már van helyette _ gzt egvre inkább elis­mái. Ennek a másnak pe- n,erik az ország más vidé­dig az új húzóágazatnak kl.,n is. Kétségtelenül — kdlene lennie. A lendületet részben a helybeli, jó szín­ádó területet pedig régóta vonalú képzésből adódóan — keressük az ország számára, a számítástechnikában mun­de az aggasztó általános katársakat kereső egységek­helyzethez közeli tö szűkebb nek van kjk közül választa­guzdasági környezetünkben nj is. Talán valami kezdemény _ ügy hirUK a Procont. mar létezik. Ez, ha „nap- rotnál csűfc a piacképes fel. BNV 1989 tavasz Ez, fényt" kap, növekedésnek indul. Régóta keréssiük a biztató jegyeket a kőbányai seregszemléken. Talán nem az elfáradásunk miatt esi- . , . . ... , nálunk most az egysejtűből T^lL^^l ízeltlábút. jesítményért fizetnek. — Ez így van, mégpedig felső korlát nélkül. Csak az vehet fel nálunk pénzt, aki a munka elvégzéséért nem fi­zetünk. ^ _ A számítástechnika — Ma — a közvéleményt gondja, hogy még mindig kutatások eredményeiből elszigetelt a gyakorlattól. A ítélve — idehaza a szellemi jó programkészítők például elit is inkább alkalmazotti nem értenek a raktárszerve­izemléletü, mintsem vállal- zéshez. í>u"u A szerződő teamekbe mi — Eia korábbi tendencia általaban 2-3 helyi szakem­átalakulóban van. Egyre bert is bevonunk Okét többen fogadják el, hogy a pénzügyileg is érdekeltté — Nálunk a ket ag kórul- komoly anyagj eredmények- tesszük. így lesz megfelelő belül egyenlő súllyal van hez a vállalkozás elengedhe- a szakértelem a feladatmeg­Kovács Károllyal, a Pro­control Számítástechnikai Szövetkezet elnökével az egyik tárgyalóban ültünk le egy narancslé mellé tíz t>ercre beszélgetni. — A hardware vagy software a szövetkezet profilja? jelen. — Egyre figyelemre mél­tóbb az itt felhalmozódó szellemi potenciál. — A régi munkahelyekről az alkotó szakemberek jöt­tek el hozzánk dolgozni. Ném vettünk fel minden jelentkezőt. A bekerüléséit tctien. — Mit nyújt a szövetkezet :olgáltatásként a tagjainak? — Olyan projektek el­készítésére vállalkozunk, oldáshoz. — Marad a Procontrolnál a szövetkezeti forma? — Nem valószínű. Kft.-vé amelyeket nem lehet egy szándékozunk a közeljövő­embertől elvárni. Teameket ben átalakulni. Az új szer­szervezünk, és kulcsra ké- vezetbe külföldi tökét is szen adjuk át produktuma- szeretnénk bevonni, és raj­. . , . .. . . .. inkát. A szakemberek sávo- ta keresztül célozzuk meg a ma is igencsak hajtani kell. ^ képzettek. ügy kell a külföldi piacokat. — Viszonylag kényelmes csapatot összeállítani, hogy — Mi a felső határ egy helyzetben lehetnek, hiszen minden részterület átfogha- számítástechnikai egység Szeged az ország egyik leg- tó legyen. terjeszkedésében? — Most valahol ennek az optimumnak a közelében tartunk. Talán ezen a terü­letén 30-40 milliós tőkét le­het igazán hatékonyan moz­gutni. Ennél magasabb töke­koncentrátumból 2-3-4 ön­álló. de együttműködő va­gyonközpontot célszerű ala­kítani. Különben esetleg vízfej keletkezik, amire ugyebár semmi szükség; sincs. Ha a kft. fejlődése tovább tart majd, akkor ná­lunk is így kell cselekedni, — Miért kell szerepelnie egy kisebb szövetkezetnek a BNV-n? — Itt tudunk találkozni a külföldi partnereinkkel és a belföldi állandó üzletfele­inkkel. Több üzletkötés lesz a tárgyalónkban. A vá­sár segít bőviteni a piacun­kat Bólé István 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom