Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

1989. május 17., szerda \ 5 A Világosság különszáma Kiűzetés a marxizmusból Biszku Béla, Pullai Árpád, Komócsin Zoltán — a he'venes évek elejének „MSZMP-héjái", a reformellenes támadás vezéralakjai — nem tétlenkedtek, amennyiben a gazdaság, illetve az ideológia reformerei ellen „kellett" fellépni. Hogy ezt politikai meggyőződésből, vagy csupán személyes indokokkal, hatalomvágyból tették, biztosan még nem lehet tudni, ámbátor az MSZMP történelmi albizottságának jelentéséből, amely a Társadalmi Szemle különszámában jelent meg, arra lehet következtetni, hogy az utóbbiról volt inkább szó. Egészen pontosan nem lehetséges azt sem megmondani még, hogy személy szerint kit/kiket terhel a felelősség az 1973 márciusában nyilvánosságra hozott, s a hazai tudományos életre — s nem csupán a filozófia fejlődésére — igen káros hatást gyakorló, „Az MSZMP Központi Bizottsága Kultúrpolitikai Munkaközösségének állásfoglalása néhány társadalomkutató antimarxista nézeteiről" címet viselő dokumentum megalkotásáért, bár a Világosság című folyóirat különkiadásából sok minden kiderül e később csak filozófushatározat néven ismert diktátum keletkezéséről, hatásáról, utóéletéről. (Ez a „Filozófusper — 1973" című kiadvány egyébként megrendelhető, illetve közvetlenül is megvásárolható a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatnál, a Szegedi Sajtóházban, 6740, Tanácsköztársaság útja 10.) Mindenesetre sokat elárul a döntés hátteréről Dérer Miklós írása, akinek módja nyílt betekinteni az ügy iratanyagába. Mint világos(ság)gá válik, az 1973-as döntés előzményei 1968-ra nyúlnak vissza, amikor is a korculai nyári szemináriumon részt vevő magyar társadalomtudósok közül Márkus György, Tordai Zádor, Sós Vilmos, Márkus Mária és Heller Ágnes aláírták a Varsói Szerződés öt tagállama — köztük hazánk — csehszlovákiai intervenciója elleni felhívást. Ezért akkor nem járt piros pont; ám az itt szereplő (és más, az idő tájt haladó nézeteket valló és publikáló) filozófusokkal, szociológusokkal később, a reformellenes általános támadás részeként számoltak le. A fent felsorolt személyek akkori munkahelyének, az MTA Filozófiai Intézetének akkori vezetése (Szigeti József igazgató és Sípos János párttitkár) nem csak tabula rasát kívánt teremteni a „Hegedűs—Lukács vonal" kiebrudalásával, hanem a szerintük „az ellenzékkel összejátszó", az ügyet „elbagatellizáló" kultúrpolitikai irányítás — személyesen Aczél György és övári Miklós — lejáratására is törekedett — írja Dérer a „Pertörténet" című dolgozatában. Mai füllel bizony enyhén szólva furcsa dolog azt hallani, hogy volt idő, amikor Aczélt (aki jelenleg is tagja a Központi Bizottságnak), de különösképp Óvárit balról lehetett támadni. Mindenesetre fontos fejlemény, hogy éppen az MTA Filozófiai Intézetének MSZMP-bizottsága fordult levélben ez év februárjában a KB-hoz, kérve az 1973-as állásfoglalás érvénytelenítését. (A különkiadás ezt a szöveget is közli.) Mi történt e személyekkel 1973-ban? Sós Vilmost, Márkus Máriát és Márkus Györgyöt kizárták a pártból, a többiek munkahelyi fegyelmit és utazási tilalmat kaptak, Hegedűs Andrást pedig később eltávolították az MTA szociológiai csoport éléről. Bence György filozófus — a vele, s más érintettekkel folytatott kerekasztal-beszélgetés is olvasható e különszámban — így nyilatkozik erről : „... elvesztettük állásunkat, és általános publikációs tilalmat mondtak ki iánk. Ennél súlyosabb következmény csak egy volt, az általános utazási tilalom, amely csak nagyon-nagyon lassan oldódott föl. En például csak 1982-ben léptem — vagy surrantam — át az akkor már meglehetősen molyrágta vasfüggönyön, akkor, amikor már mindenki vígan utazgatott." Sajnálatos következmény, hogy az állásfoglalást követően néhányan e jeles tudósok közül — például Márkus György, Heller Ágnes — Ausztráliába emigráltak, de az itthon maradottak is csak ma szólalhatnak meg érdemben. Mint ahogy két évtizedes lemaradásunkat a számítástechnika terén, úgy az ideológiai vákuumot is „balos" döntéseknek és döntéshozóknak köszönhetjük, köszönjük is szépen. Szerencsére ma már nem ilyen időket élünk, hiszen gondoljuk csak meg, mi lenne, ha megvonnák mindazon magyar állampolgároktól — az 1973-as döntés mintájára — a külföldre utazás jogát, akik nem marxista módon gondolkoznak. Bizony, tönkremennének egynémely bécsi kereskedők ... Nem beszélve arról, hogy egyre inkább lábra kap az a nézet, mely szerint Lukács György és tanítványai, követói nem is voltak kifejezetten antimarxisták. Sandl István Játék - tér - játszótér A képen látható óvodások a November 7. művelődési házban kiállított játékoknak örülnek. Az országos játékpályázat anyagában makettek, kész játékok, játszótértervek szerepelnek. A kiállítás bebizonyítja, hogy igen sok tennivaló lenne még a hazai játékgyártás területén. Ha összehasonlítjuk az itt bemutatott, esztétikus, érdekes, izgalmas — egyelőre csak kiállított — tárgyakat a kereskedelemben forgalmazott, sokszor oly fantáziátlan, gyor san elromló, ám méregdrága játékokkal, ráébredünk, hogy a gyermekeinket szó rakoztató játékszerek választéka milyen szegényes, s az is kiderül, hogy tulajdonképpen milyen egyszerű is lenne... A kiállítást május 29-éig tekinthetik meg gyerekek és felnőttek. Haraszti Sándor sierint „Bűn, ha nem értünk szét..." Szeged, Hét vezér utca, 'Martin Luther King-imaház. Csodálatos találkozása ez a nemzeti és világtörténelemnek. A távoli és közeli múltnak. S ha még azt is elárulom, hogy a gyermeKek számára fenntartott játszóteremben váltottunk szót — talán egy szebb jövő igézetét is felvillanthatom. •Ehhez azonban avatott beszélgetőtársaikra van szükség. 'Akikkel a jelennél tartunk. Walter H. Smyth, a Billy Gnaham Evangelizációs •Egyesület igazgatóhelyettese és 'Haraszti Sándor, a keleteurópai megbízott a neves észak-amerikai prédikátor magyarországi útját készíti elő. A két leüki'pásztor vidéki körútja során felkereste Szegedet is, innen indultak tovább Békéscsabára. Mint ismeretes, a közelmúltban három 'budapesti lelkész nyílt levélben fordult Billy Grahamhez — kifogásolták, hogy legutóbbi romániai körútja 'befejeztével olyan Agerpres-közlemény jelent meg az ottani sajtóban, mely félreértésre ad alkalmat a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Mi is erról a Haraszti Sándor véleménye? — az események vázolására jelenleg ö a legilletékesebb Európa e táján: — Billy Gralham levélben jelezte MSklÓ6 Imre akkori államtitkár úrnak a tényállást. Sajnáljuk, hogy minderről nem szereztek tudomást a (lelkipásztorok. Mi, szolgálatunkból adódóan, távol állunk a napa politika csínyjeitól és furfangjaitól. A felebaráti szeretet és ez Evangélium hirdetőiként az embereik közötti közeledést segítjük elő, történelmileg meghatározott keretek között, mély felelősségérzettel és hivatástudattal. Ezért mellőzzük kelléktárunkból a politikai töltetű szavakat, kifejezéséket. Lám, ennek ellenére ki vagyunk téve a •magyarázkodás kényszerének ... — Volt alkalma találkozni a nyílt levél szerzőivel? — Igen, és örömmel újságolhatom, hogy kialakult az egyetértés közöttünk. A békesség és szeretet Evangéliuma szellemében tárgyaltuk meg közös dolgainkat. Részünkről kifejeztem: megértéssel- kezeljük nemzetféltő akciójukat. A lap •olvasóit is szeretném emlékezetni II. Jáncs Pál pápának az ausztriai Darázsfalván tartott beszédére — a (keresztényi békesség és •harmónia iránti elvárásunkba aggodalom Vegyül, mindezt azonban sajátos eszközrendszer linkkel igyekszünk kifejezni. A keresztyén egyházak ökumenikus Világlátása és -láttatása az a közös alap, melyből kiindulva •bűn, ha nem értünk szót. — Ezek szerint elgördült minden akadály Billy Gnaham július 29-ti, népstadionbeli igehirdetése elöl? — Nagy keresztény ünnepnek szánjuk Billy Graham Evangélium-hirdetését. LA tömegek érdeklődése és részvétele nem vitás. Itt jegyzem meg: jelenleg készül Billy Graham egyik fő művének a szovjetunióbeli kiadása. Annak a nyitásnak a keretében, mely e nagyhatalom sajátja ez Utóbbi években. Végezetül Walter H. Smyth lelkipásztor szólalt meg, idézem: — A magyar népnek akarunk szolgálni, ahogy a többi kelet-európai népnek iS ... Az emberek, országok közötti feszültség enyhítése a mi feladatunk. 'Ezt vállaljuk és eleget teszünk embertársaink elvárásának. Hivatás- és kótelességtudatunk a békesség és harmónia hirdetőivé predesztinál bennünket. Billy Graham 6 zenepét, kérem önöket, így értékeljék. Pataki Sándor Pedagógusberkek A megyei tanács mellett működő művelődés- és ifjúságpolitikai bizottság tegnap délután tartotta soros ülését. Megtárgyalták azt a reprezentatív felmérést, amely a megyében élő pedagógusok életkörülményeit vizsgálta. A szomorú „eredményeket" felsorakoztató dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy az oktatásban dolgozók élet- és munkakörülményei az utóbbi három évtizedben megengedhetetlenül romlottak. Közben a pályáról szinte teljesen eltűntek az erőseDb nem képviselői, a szakma ijesztően elnőiesedett. A bérszínvonal az értelmiségi pályák más területeihez viszonyítva is rendkívül alacsony maradt. „Az értelmiségi létnek az életmód sajátosságaiban kell — kellene — tükröződni. A pedagógusok életmódja elvesztette példamutató szerepét." — állapítja meg a témáról készített beszámoló. Az óv 5nők, a tanítók, az orosznyelv-tanárok túl sokan vannak, kevesen viszont a középiskolai tanárok. A pályakezdők elhelyezkedése egyre nehezebb. A pedagógusok munkakörülményeiről nem lehet sok jót elmondani, sem szociális körülményeikről. A helyzet javítására kevés a remény. A megyei javaslatok szerint a helyi tanácsokra vár az itt hézagosan felsorolt bajok elhárítása. De hogyan varázsoljanak a rendelkezésükre álló csekely összegből az alagsori roszszul megvilágított helyiségek helyett, tiszta, jól fűthető, világos tantermeket, hogyan lehessen rendszeres karbantartás, felújítás, miként alakítsanak ki könyvtári helyiséget, tágas szertárakat? Miből emeljék a pedagógusok fizetését, hol vannak a lakások a pályakezdők részére, hogyan oldják meg az orosz szakosok átképzését, s egyáltalán: hogyan állítják vissza a pedagógusok presztízsét... ? P. E. II Kincskereső májusi száma „Ki nyűtte el kenderhajad?" — ezzel a szomorú kérdéssel kezdődik Bella István Arckép anyámról című szép verse, amellyel az anyákat — az értünk' fáradókat és megöregedöket — köszönti a Kincskereső májusi száma. Ezután Fekete István Szerencse című vadásztörténete következik, mintegy előkészítve a későbbi oldalakon olvasható /Zsivajgó természet című összeállítást. Ebben a címadó Kosztolányi-miniatűrök mellett három medveportrét (Durian, Kemény János és Pjotr Szaulin tollából) Kabaré és/vagy történelem. Azt hallom a rádiókabaréban, gőzerővel dolgoznak mostanában a nyelvészek. Olyan szavak, között kell jelentésárnyalatokat megkülönböztetniük, mint: forradalom — ellenforradalom — népfölkelés; elszámolás— leszámolás; és meg kell(ene) mondaniuk, mit tartsunk a váratlanul fölbukkanó szavakról (mint például: fehérterror). Rettentő lassúak viszont a történészek: még Caesar galliai hadjárata se lefutott dolog, s ha így szeretik a história kutatói a lomokat, esetleg hazánkból is Lommánia lehet pár év múlva. .. Az a bizonyos temetés azon a bizonyos évfordulón is azért lesz „a család kérésére", mert még sok mindennel nem készültek el a történészek. Pedig — gondoltam, tovább hallgatva a kabarét — valójában a történészeknek van itt a legkönnyebb dolguk Egyszerű számtani műveleteket kell csak elvégezniük. összeadásokat. Azt mondták tudniillik a kabaréban Bál IReflex Lommánia — és milyen igazuk van —, hogy 1944 plusz 12 egyenlő 1956; plusz 12 egyenlő 1968; plusz 12 egyenlő 1980. Vagyis: a szövetségesek 12 évenként vonulnak be egymáshoz. Mivel a múltak füikészói általában utálják, ha aktuálpolitikai meggondolásokból használják őket és a tudományukat, talán legjobb lenne szerződtetni egy jósnőt: ugyan, mondaná meg, 1992-ben ki és főleg: hová vonul be? Ilyen ez a kabaré! * Logika. Az is lehet, hogy mindez nem logikus. Inkább: misztikus. Az is lehet, hogy logikája az Eötvös Loránd Tudományegyetem logika tanszékén dolgozó docens^ nőnek van (Vass Ida), és ezért nem kívánja az örökös megkósettségben leledző történészekre bízni (se a nyelvészekre), hogy eldöntsék: forradalom, ellenforradalom, netán is-is, avagy népfölkelés. A logikus hölgy kijelentette a vele készült rádióinterjúban:. hogy 1956-ban ellenforradalom volt, mert a kapitalista rendszer viszszaállítása volt a cél. Valamint azt. hogy ők, mármint az MSZMP Marxista Egység Platform: proletárdiktatúrát akarnak. Merthogy az a legteljesebb demokrácia. Mert Marx azt mondta, hogy mindenki proletár, aki nem zsákmányol ki másokat. Logikus? Nézem a tévében a lepusztult szeszgyárat; egy bizarr színű pocsolya közepén ott áll a volt tulajdonos leszármazottja, egy valódi tőkés (kizsákmányoló, kapitalista, brrr!), és azt állítja, ha visszakapná a jogtalanul államosított, és 40 év alatt sikerrel lezüllesztett ikócerájt. neki bizony első dolga lenne segíteni a munkásoknak, hogy létrehozzanak egy erős szakszervezetet Logikus? Hétfői vezércikkünkben írt Tanács István Margaret Thatcher országának kizsákmányolt munkásairól : nyilván az az élettapasztalatuk, hogy „Minél jobban kizsákmányolják őket, annál jobban élnek." Ha az Unicum-gyárra újra kiírnák, hogy Zwack J. és Tsa. — én talán elmennék oda. Ki zfákm á nyoltatn i magamat. És ennek semmi köze a magánszférám egyik részletéhez. Ne tessék rosszabbra gondolni: egyszerűen csak kedvelem az Unicumot. Líra. Németh Miklós azt mondta, hogy se részese, se áldozata nem akar lenni különféle szekértáborok között dúló politikai harcoknak Arra a kérdésre pedig, hogy saját pártjának erői potenciális áldozatnak jelölték akkor, amikor miniszterelnöknek? — így válaszolt: „Ez nagyon csúnya dolog lenne." Az embernek sírhatnékja .támad ... Sulyok Erzsébet találunk — á mackáhösök mindegyikben barátságosabb arcukat mutatják —, valamint Szergej Artyusenko Párbaj című kis novelláját, egy sas és egy vipera halálos küzdelméről. G. Szkrebickij pillanatfelvételét A leleményes nyúlról, Tóth Béla László Madárbazár című humoros versét s — már a Könyvek között rovatban egy izgalmas részletet Arúp Kumár Datta Az orrszarvúakció című regényéből. A NEVETŐ IRODALOMÓRA Karinthy Frigyes Szabadalmi irodáját közli, amelyből kiderül, hogy még az istennek sincs könnyű dolga az efféle irodákban ülő bürokratákkal. A TUDÓSOK. FELTALÁLÓK, FELFEDEZŐK sorozat ismét Teknős Péter-írással kedveskedik az olvasóknak. A szíven szúrt tabu az első szívműtét történetét meséli el. Befejeződik a folyta tásosi regény, Annus József Igazándija — a fiának mesélő apa eljut gyermekkora azon határvonaláig, amikor — városi iskolába kerülve — elhagyja szegénves, de szeretett falusi környezetét... Gazdag és változatos a szám versanyaga is, amelyből mindenekelőtt Simái Mihály két szép versét és Pilinszky János immár klasz. szikus költeményét, a Francia fogolyt kell kiemelnünk. Pintér Lajos Graffitija — a versciklus „nvári" darabja —. Zalán Tibor, Szauer Ágoston és Kerék Imre versei uevancsak jelenkori költészetünk értékei közé tartoznak. Az ÉDES ANYANYELVÜNK rovat Szilágvi Ferenc új szófejtéseit közli.