Délmagyarország, 1989. május (79. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám

1989. május 17., szerda \ 2 A Délmagyarorszáy kérdései Kemenes Ernőhöz 1. Mintha túlságosan hosszú idő telt volna el a társasági törvény megalkotása és a most Parlament elé kerülő átalakulási törvény elfogadása között. Egyes válallatok tartalékolnak, visszafogják teljesítményüket. Mi a véleménye erről a tendenciáról? — Saját véleményem szerint, igazán működő piaci viszonyok között nem lenne szükség új jogszabályra a társasági törvény után. De piaci tendenciák nálunk spontán módon nem indulnak meg, és még a kevés önszerveződésből is kiderül, hogy „lyuk van nz életrajzon". Egyértelműen elhúzódott az átalakulási törvény megalkotása, a jogos kritika azonban nem a jogász kollégáinkat kell hogy illesse, hanem a közgazdasági konsti-ukeió készült el késve. Átalakulási tendenciák a törvény június eleji kihirdetése után talán igazán megindulnak. 2. A most megalkotott gazdasági kormányprogramból kiderül, hogy jó néhány, eddig végrehajtatlan, de már régen megalkotott döntés felelevenítéséről is szó van. A miniszteri tárcák gazdái sűrűn változtak a gazdasági minisztériumokban az elmúlt években, ugyanez viszont nem volt jellemző az apparátusra. Pedig a végrehajtó szervezet igazán keresztbe tehet a döntések megvalósításában. — Ahányan vagyunk, annyiféleképpen értékeljük a kormányzati bürokrácia tevékenységét. Ez mintegy 7-8 ezer embert jelent ma Magyarországon Körülbelül ugyanennyien dolgoznak a háttérintézményekben. Ez a szám aggasztóan kevés nyugati irányító apparátusokat ismerve, viszont nem mennyiségi, hinem minőségi kérdésről van szó nálunk. Ma a kormányzati apparátus ront vagy javít a helyzeten, de semmiképpen sem henyél. Nincs rossz véleményem erről a gárdáról, Rosszul fizetett szakemberek ők, csak hivatástudat által ambicionálva. Kétségtelen viszont, hogy ebben a csapatban van egy kontraszelek tált hányad is. Ettől a rétegtől folyamatosan igyekszünk megszabadulni, ez a munka már a Grósz-kormány időszakában megkezdődött. De még ma sem vagyunk a munka végén. A funkciók újrarendezésére éft alapos kádermegújításra van szükség, ezt jól tudjuk. Előrelépés mindenképpen lehet ezen a területen, ós ezért a megújított kormány igyekszik is tenni. Áz 1939-ben aláírt paktum érvénytelenítését kérik 0 Moszkva (MTI) A szovjet balti köztársaságok népfrontmozgalmai Észtország, Lettország és Litvánia gazdasági önállóságának és politikai szuverenitásának, önrendelkezési jogaik megvalósításának támogatására szólították fel az európai biztonsági és együttműködési konferencián résztvevő országok államfőit, az ENSZ-főtitkárát és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. A balti társadalmi szervezeteik nemzetközi felhívásukban — az MTI tudósítójának az ETA-tól, az észt hírügynökségtől nyert értesülései szerint — sürgetik a köztársaságok politikai, gazdasági és kulturális önállóságának fokozottabb mérvű biztosítását. 'Megfogalmazásuk szerint az átalakítás folyamata megteremti a fel tétel éket a gazdasági ön-, állóság és az állami függetlenség biztosításához, figyelembe véve a régió sajátosságait, azt, hogy a három köztársaság 1918—1940 között független volt. Elítélték az 1939—40-toen kötött szerződéseket, s követelték Sztálin és Hitler a nemzetközi jognak ellentmondó meg-ilpodásainak, a hozzájuk tartozó titkos záradékoknak az érvé n y telen ítését. A népfrontok annak a reményüknek adtak hangot, hogy a szovjet kormány még ez évben érvényteleníti, s egyben elítéli az 1939-ben aláírt paktumokat, s nem támaszt akadálydkat a balti államok szuverenitása, önrendelkezése és függetlensége megvalósításának útjába, figyelembe veszi az itt élő népek érdekeit. Felhívásukban arra szólították fel az államfőket és az ENSZfőtitkárt, hogy támogassák a három balti nemzet semleges és demilitarizált európai övezetben megvalósítandó önrendelkezési és függetlenségi 'törekvéseit. Csaó Ce-jang és Gorbacsov találkozója D Peking (MTI) Helyi idő szerint kedden délután került sor a kínai kormány vendégházában Csaó Ce-jang, a K'KP Központi Bizottságának főtitkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára közötti találkozóra, amelynék eredményeként hivatalosan is helyreálltak a kapcsolatok a két párt között. A találkozóról a kínai külügyminisztérium szóvivője tájékoztatta a külföldi újságírókat. Egyébék között a következőket mondotta: Osao Ce-jang kifejtette Mihail Gorbacsovnak, hogy véleménye szerint a szovjet pártfótitkár pekingi látogatásának igazi csúcspontja a Teng Hsziao-pinggel lezajlott kedd délelőtti találkozó volt. Valójában ezzel a találkozóval történt meg a KKP és az SZKP kapcsolatainak rendezése. A találkozón Mihail Gorbacsov moszkvai látogatásra hívta meg a KKP KB fótitkárát, aki a meghívást örömmel elfogadta. ( Rádiótelex LIGACSOV-CAFOLAT A szovjet Novosztyi sajtóügynökség jelentése szerint Jegor Ligacsov politikai provokációnak nevezte és határozottan visszautasította, hogy nevét a szovjet maffiák üzelmeivel kapcsolatban említették az ezek felderítésére irányuló vizsgálatok során. MERÉNYLET — 16 HALOTT Nagy erejű, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fél kedden Bejrút muzulmánok lakta nyugati negyedében. A robbanás következtében legalább 16 ember meghalt, köztük a libanoni szunnita mohamedánok vallási vezetője. A merényletnek legalább 50 sebesültje van. ETIÓP HADMOZDULATOK Az etióp fővárosban kedden harckocsik és katonák vették védőgyűrűbe a több kormányzati szervek épületét, a város felett pedig harci repülőgépeik húztak át és helikopterek köröztek. Hírügynökségi jelentések szerint valószínűleg katonai lázadás történt. A falvak jövőjéről, az agrárágazat helyzetéről Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága — 29-én KB-ülés A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága kedden ülést tartott A testület konzultációt folytatott az országos pártértekezlet előkészítésével összefüggő főbb teendőkről. Á Politikai Bizottság tájékoztatást kapott a Központi Bizottság 1989. február 20-ai ülésén elfogadott agrárpolitikai koncepció tervezet vitájának tapasztalatairól. A viták aktívak, esetenként szenvedélyesek voltak, s abba a magyar agrártársadalom szinte valamenynyi rétege bekapcsolódottMindenütt elhangzott, hogy az ágazat igen nehéz — és sok tekintetben kiszolgáltatott — helyzetben van, elsősorban a költségvetési elvonások és a támogatáscsökkentés, illetve az agrárolló nyitása miatt. Kérték, hogy a koncepciótervezet foglalkozzon alaposabban a tudomány szerepével, az információs problémákkal, továbbá a falvak jövőjével. A Politikai Bizottság a tapasztalatok figyelembevételével egy új agrárpolitikai koncepció tervezetét ajánlja a Központi Bizottságnak: ez jobban összpontosít az előttünk álló feladatokra, a falvak fejlődésére, kiemeli az emberi törekvések fontosságát. ós megerősíti a tudomány szerepót. A testület ismételten áttekintette az MSZMP viszonyát az egyházakhoz és a vallásokhoz. Javaslatot tett a lelkiismereti és a vallásszabadságról szóló törvény alap>elveire. Ennek alapján kialakította álláspontját, amelyet — állásfoglalás-tervezet formájában — a Központi Bizottság elé terjeszt. Az MSZMP három évtizedes egyházpolitikája történelmi mércével mérve, s a nemzetközi ösz. saehasonlítás tükrében is sikeresnek bizonyult. A párt nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy hazánkban következetesen érvényesüljön a lelkiismereti és vallásszabadság. Ez a feltétele annak, hogy erősödjék a különböző világnézetű emberek között a kölcsönös megbecsülésen alapuló pórbeszéd és együttműködés. Társadalmi eszményeink megvalósítása, nemzeti céljaink elérése csak így lehetséges. A magyar társadalom demokratikus megújulásának, s a politikai pluralizmus kibontakozásának alapján az MSZMP vallás- ós egyházpolitikáját is át kell alakítani, hogy a világnézeti különbségek ne akadályozhassák a társadalom progreszszív erőinek összefogását. Az új politikai viszonyoknak megfelelően a pártnak és az államnak az egyházakhoz és a vallásossághoz való viszonyát határozottabban el kell választani egymástól. A Politikai Bizottság javaslatot vitatott meg a párt tudománypolitikai tézistervezetéről. amelyet a Központi Bizottság mellett működő Tudománypolitikai Munkaközösség összegezett. A vitában hangsúlyt kapott: az MSZMP tudománypolitikai gyakorlatával mindenekelőtt a tudomány fejlődését kívánja szolgálni. Arra törekszik, hogy a politika minden eszközével előmozdítsa az alkotó tudományos munka szabadságát. Tudománypolitikai koncepciójának kialakításában a pórt a kutatók, kutató közösségek és a társadalmiszakmai szervezetek véleményére kíván építeni. A Politikai Bizottság egyetért a munkaközösség tézistervezetében körvonalazott koncepció fő elemeivel. Azt — a tudományos műhelyekben lefolytatott viták tapasztalatainak felhasználásával — alkalmasnak tartja az MSZMP tudománypolitikai koncepciója megfogalmazására. A tézistervezet megjelenik a Társadalmi Szemlében és az Üj Fórumban. A testület javaslatot fogadott el a Lukács Györgyalapítvány alapító okiratának és szervezeti, működési szabályzatának szövegéről. Az alapítvány célja, nogy hozzájáruljon a marxista, szocialista eszmeiségű kutatás, nevelés, oktatás és politikai ismeretterjesztés feltételednek javításához. A párt azt reméli, hogy az alapítványi forma, amelynek hazánkban nemes hagyományai vannak, a képességek és a teljesítmények versenyeztetésével eredményesen ösztönözheti a társadalomkutatókat. Így a magas színvonalú marxista kutatómunka társadalmi megbecsülését is emelheti, javíthatja. Ennek érdekében hirdet meg ösztöndíjakat, pályázatokat. Évenként egy alkalommal átadják a Lukács György-díjat is. Az alapítvány jelenlegi vagyona 40 millió forint. Kezelője a Közép-európai Hitelbank. (Csekkszámla száma: 313— 98—550 MNB). Az alapítvány nyitott. Célkitűzéseihez minden magyar természetes és jogi személy csatlakozhat pónzeszközökkel, dologi hozzájárulással vagy egyéb támogató tevékenységgel. A Politikai Bizottság megtárgyalta a pórtoktatás tartalmának és rendszerének korszerűsítésére tett javaslatot. Megállapította, hogy az MSZMP-nek, mint politikai pártnak továbbra is feltétlenül szüksége van szervezett ideológiai-politikai képzésre és kutatásra. A következő oktatási évre a feladatokat a már korábban elfogadott határozat szabályozza. Szükséges és indokolt ugyanakkor a pórtoktatási rendszer radikális módosítása. A testület helyeselte azokat a területi, megyei pórtbizottsági kezdeményezéseket, amelyek kereteben megkezdték a jelzett átalakításokat. Az ülésen áttekintették a Politikai Főiskola tevékenységét és feladatkörét 'S. Megállapították: az intézmény az elmúlt évtizedekben — az egypártrendszer körülményei között — eredményesen tett eleget feladatának. A továbbiakban a Politikai Bizottság nem tartja indokoltnak, hogy az MSZMP olyan országos intézményt tartson fenn, amely állami felsőoktatási funkciókat is ellát Kezdeményezi az intézmény egyetemi feladatainak fokozatos átadását. Javasolja a Minisztertanácsnak a hazai politikusképzés állami egyetemen történő kialakítását. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1990. január l-jével megalakítja Politikai Intézetét. Az intézet — a párt tisztségviselőinek tudományos igényű továbbképzése mellett — pártpol1tikai kutatásokat, valamint politikai véleménykutatást végez. Az intézet fenntartásáról az MSZMP Központi Bizottsága gondoskodik. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését május 29-ére összehívta. ^///////////////////////////////^////////////////////^ í, 40 év az építkezők """Js | szolgálatában "> I 4 mg^ < y Május 17— 27-ig Z z valamennyi olasz import V, Az Alföldi Tüzép Vállalat Á y ^ mázas padlólapot íj 30 Ft/m'-enkénti íy íj valamennyi cserépkályhát íj 20% íj fy és nyílászáró szerkezetek az Alföldi Tüzcp Vállalat Bács. Békés. Csongrád megyei telepein, kecskeméti és szegcdi r<j Fészek Áruházában ' budapesti építőanyag- ^ lerakatában (X.. Ökrös u. 15.) és a hajdúnánási építőanyag telepén ^ nagy választékát ^ a telepei készletétől függően j a szezonárhoz képest í 10-50% y ^ árengedménnyel kínálja /////////////////////////////////Z/^Í'/////////////////////A Várja. kedves vásárlóit. J Hogy mi minden történt a Kádárkorszak hatalmi szférájában és azon túl, valamint hogy mikor mit tett maga Kádár János, azt hosszú évek kutatásai tárhatják csak fel. A válságból való kijutás közö6 érdekében ma már fel kell vállalnunk a politikai értékelést, és vele a tévedés kockázatát Ahhoz, hogy a reformfolyamat — a gazdaságot, a társadalmat gúzsba kötő modell lebontása — végbemenjen. nemcsak azt kell tudnunk, hogy mitől akarunk megszabadulni. hanem hogy miként jutottunk el a válsággal együtt a sztálini államszocializmus végső meghaladásának történelmi küszöbéhez. Ma az a veszély fenyeget bennünket, hogy mérgünkben vakká válunk közelmúltunkkal szemben. Elszámolásról beszélünk, de a hangulat és a helyzet a leszámolás felé sodor. A sajtó is a leleplezések lázában él. Sok még a lelepleznivaló. Am ez még nem zárhatja ki a közelmúlt (és vele a kivezető út) reális átgondolását. Ez a korszak bűneivel együtt sem dobható úgy ki a magyar történelemből, mint a breasnyevi pangás szovjet évtizedei. Az ellenzék, az új és régi politikai erők köreiben gyakran szélsőséges revamshangulat tapasztalható. Érdekes, talán legkevésbé éppen azok között, akiket valóban meghurcoltak, bebörtönöztek, elhallgattattak A romló helyzet miatt népi düh, indulatok gyülemlenek fel. A becsapottság érzése mellett szerepet játszik Önnön tévhiteink miatti harag is: mára derült ki, hogy a viszonylagos jólét éveiben is hibás ösvényen jártunk, „modernizációs zsákutcában" meneteltünk. Működnek az elhárítás reflexei. A mostani hatalom úgy szeretné ledobni magáról a közelmúlt súlyos terhekkel tieli hátizsákját, hogy a talált tárgyak osztályán ne derüljön ki, kié is volt az tulajdonképpen. Ügyszintén szabadulni igyekeznek a múlttól azok a tízezrek, akik a hatalom második, harmadik, tizedik vonalában gyalogoltak, és azok a százezrek is, akik csak aszszisztáltak a politikai bürokráciák tevékenységéhez, illetve valamiképp részesedtek azokból az előnyökből, szeletekből és morzsákból, amelyek a rendszer működéséből, vagy éppen torzulásából, fellazulásából fakadtak. Sok érdek hat tehát a bűnbakképzödés irányába: csábító megoldás: néhány ezer felelős feletti népítélet, s máris megtisztultunk, a „lábunknál hever" a fényes jövő. A keresztény kultúrában a gyónás után nem az akasztás következik. (Igaz, sokan viszont gyónás nélkül tartják nyelvüket az ostyát osztó kéz felé.) Természetesen, nem egy minden felelősséget elkenő, általános, nagy megbocsátásra, össznépi ösiszeborulásra gondolok. A lengyel válság már világosan megmutatta: a „létező szocializmus" strukturális válságáról van szó. Az 1948—87 közötti offenzív helyben járást már például a hatalmi eliten belül is egy szűk csoport erőszakolta ki, az udvari és udvar közeli értelmiségi elitek lázadása ellenében (is). 1. A Kádár-korszak politikai mozgásai, szemléletmódjai egyik oldalról serkentették a sztálinizmustól való eltávolodást, a bürokratikus szerkezet megkérdőjelezését, másik oldalról akadályozták is a sztálini modell teljes fölszámolását. Sőt a tehetetlenségi nyomaték következtében bizonyos területeken folytatódott a bürokratikus szerkezet bővített újratermelése Példák erre a hatvanas évek nagy vállalat-összevonásai, a hetvenes évek téeszegyesítő törekvései, avagy a kis településeket, a tanyákat tönkretevő voluntarista ideológiával átfűtött közigazgatási átszervezések. 2. Miközben a reformtörekvések ellenére, változó formákban, de fennmaradt a gazdasági mozgások és a társadalmi önszerveződési próbálkozások bürokratikus leblokkolása, a korszak strukturális lényege volt a struktúra fellazulása. Még folytak az '56 utáni kivégzések, amikor a párt meghirdette: nem vár el direkt pártosságot a művészettől, a tudománytól Nagyon, törékeny, sok-sok korláttal, hatalmi beavatkozással — de megindult a kultúra és a tudomány fejlődése egy viszonylagos autonómia irányába. Feltámadt a filozófia, a szociológia, a közgazdaságtudomány, majd a nyolcvanas években a politikaelmélet. Miközben az ideológia a hetvenes évekt>en — nem túl nagy meggyőződéssel — a fejlett szocializmust hirdette, sorra szüle.tek meg a diagnózisok társadalmi bajainkról. A