Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-14 / 87. szám

1989. április 15., szombat 3 Szeged Beszámoló az MSZMP KB üléséről Az MSZMP KB szerdai üléséről — melyen a párt vezetésének munkamódszere és munkastílusa volt a téma — tegnap délután a városi pártbizottság épületében számolt be Perényi János, a KB tagja, összefoglalója szerint a szerdai ülés előkészítéséből az derült kl, hogy a Központi Bizottság elégedetlen a Politikai Bizottság munkájával, ugyanakkor önmaga megítélésében már nem ilyen egységes: a régi tagok a megfelelő, a 38 új tag javarészt a tehetellen minősítést tartja érvényesnek. Grósz Karoly főtitkár előadói beszédében több olyan mondat hangzott el, amely — gondoljunk a zárt ülésre — nem csupán a párt tagságára, hanem az ország egészére tartozik. Kiderült ugyanis, hogy a nemzetgazdaságnak húsz százalékkal több a nettó adóssága, mint azt korábban az országot vezető pártban gondolták. Újabban felvetődött— különösen a rohamosan közeledő parlamenti és helyhatósági választások miatt — egy újabb, soroin kívüli pártértekezlet vagy kongresszus megrendezésének gondolata. A főtitkár szerint „országos szinten" nem eléggé erős ez az igénv. A vitaindítót nem követhette részletes és elmélvúlt eszmecsere, mert — mint az már köztudott — további tíz tagot választott soraiba a KB, valamint a kollektíván lemondott PB helyett egy új összetételű, kilenctagú testületet is meg kellett választani. Így a KB egy későbbi ülésén csapnak össze a nézeteit a Grószbeszéd fölött. Perényi Jánost, a fontos döntések szemtanúját összefoglalója után kérdeztem: — Miiven volt az ülés hangulata? — A megszokotté] nem tért el lényegesen a hangulat. Az ülést megelőzően egy bizottság igen széles körben kikérte a párttagok véleményét a pártvezetés munkamódszeréről, és többen örömmel hallottuk saját megjegyzéseinket Grósz Károly beszédében. — Azérf kérdeztem a hangulatra, mert a legutóbbi napokban már pártszakadásról lehetett hallani. Ez a feszültség nem érződött? — A KB-ban nem, mert ott világosan kirajzolódtak már az áramlatok. A platformszabadság egyelőre a párton belüli vita kérdése, de a legjobb úton haladunk afelé, hogy a platformok létjogosultságot kapnak. A kisebbségi véleményt a platformok kereteivel is védeni kell, hisz különösen ma képzelhető el könnyen, hogv a kisebbségi vélemény rövid idő alatt a többség gondolata lesz. — Es akkor miféle egységben bízik az a párt. amely történetében szinte görcsösen ragaszkodott még alkalmatlan időkben is az egység misztikumához? — Átmeneti időt élünk. minden gondolatra szükségünk van, hogy szabadon vitatkozhassunk. Ebből pedig az következik, intellektuális egységre törekszünk. Erre komoly esélyt ad az, hogy a KB-ban a reformgondolat van - többségben. — Számomra úgy tűnik, hogy a határozott — bár sikertelen — gazdaságpolitikai gyakorlat mellett ideológiai határozatlanság jellemzi az MSZMP-t. Lehet-e ma koncepciót gyártani? — Nem hinném. Ennek az érdekszférának, tehát a létező szocializmus országainak nincs Lukacs Györgye. Nincs olyan szakembe rünk, aki egymaga definiálná a jelenkori helyzet zavarba ejtő tényeit. Éppen ezért komolyan tartok attól, hogy jön majd egy csoport, mely téziseket jelent ki. ehhez igazítja a feltételezhető utakat, s mi majd ezeken járhatunk csak, tűzzel és vassal kísérten, abban sem bízva teljesen, hogy legalább a célt jó] határozták meg. ' — De hát nincs is cél, hiszen a pártnak még ma sincs gazdasági koncepciója. — Szerintem sincs. Most dolgozunk ezen. — A Központi Bizottság ülésén Kádár János eav óra húsz percet beszélt. Milyen benyomást gyakorolt önre? — Nagyon beteg ember benyomását keltette. Dlusztus Imre Új vb-titkárt választott a szegedi tanács A Pénzügyminisztérium közleménye A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magancélú utazási valutaellátásról szóló 84/1987. (XII. 27.) PM számú rendelet 17 paragrafusa alapján a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1989. április 14-tól igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összegét — a forint konvertibilis valutákkal szemben történő 6 százalékos, kormányzati döntésen alapuló leértékelése miatt — az alábbiakban tesszük közzé: 1. A turistaellátmány összege három naptári évi időszakra 22 500 forint. 2. A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére naptári évenként egy alkalommal 3000,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 3. A közlekedési költségkeret összege három naptári évi időszakra 15 400 forint, amelynek terhére gépjármű üzemanyagköltségre 7100,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 4. Azok az utazók, akik a turistaellátmányt utoljára 1987-ben vették igénybe, tehát folyó évben a turistaellátmány igénybevételére nem jogosultak, 1989-ben egy alkalommal 3000,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére — évente egy alkalommal — a turistaellátmányuk terhelése nélkül — 600,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szolgáltatható ki. 6. A magyar—jugoszláv kishatárforgalomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók — utazásonként, a turistaellátmányuk terhelése nélkül — 300,— forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. Azok a mozgáskorlátozott személyek, akiknek a módosított 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet 31/A paragrafusa alapján kiállított engedélyük van, a közlekedési költségkeret teljes összegének terhére vásárolhatnak gépjármű üzemanyagköltségre konvertibilis elszámolású fizetőeszközt. (Folytatás az 1. oldalról.) lyes ügyéből bírósági ügygyé vált esete nem összeegyeztethetetlen a tanácstagsággal. A tanács a számvizsgáló bizottság új elnökévé Ványi Gábort választotta meg, s elfogadta Szilágyi Józsefnek, a 43-as választókörzet tanácstagjának és Ruzicska Lászlónak, az ügyrendi bizottsági tagságáról való lemondását. Ruzicska László — döntését indokolva — elmondta: jogi értékítélete tiltakozik e tanácsi bizottság munkájának kidolgozatlansága ellen, amely éppen a legutóbbi hónapokban okozott neki lelkiismereti konfliktusokat. Ezután Somogyi Fetehó, a megyei tanács vb-titkára ismertette a szegedi tanács vb-titkári posztjának betöltéséről hozott megyei vb-határozatot. Hat pályázó életútjának és szakmai tevékenységének értékelése alapján tett a megyei testület javaslatot. (A pályázók: Katona András, a Tisza Volán idegenforgalmi üzemegységének igazgatója; Bihari Lajos, a Szegedi Vas- és Fémöntödei Vállalat osztályvezetője, Vecsei Sándor, Hajdúszoboszló vb-titkára; Darányi István, a Régi Hungaria Szálló Részvénytársaság ügyvezető igazgatója; Tóth Edit, a Szinkron Vegyesipari Szövetkezet jogtanácsososztályvezetője; Tóth László, a szegedi tanács terv- és munkaügyi osztályának vezetője — valamennyien jogászok.) Somogyi Ferenc arról tájékoztatta a tanácsot, hogy abc-sorrendben Darányi Istvánt, Tóth Lászlót, Vecsei Sándort jelöli kinevezésre a megyei vb. A tanácstagoknak bemutatkozott a három jelölt, majd kérdésekre válaszoltak. Kiderült mindháromukról — ugyancsak abc-sorrendben —, hogy 16, 31, illetve öt éven át vettek, illetve vesznek részt a szegedi tanácsi munkában, de a helyismereten túl mindhároman érzelmi okokra is hivatkoztak pályázatuk indoklásakor. Már az ezt követő hozzászólások alatt biztos fogadást lehetett volna kötni a szavazás végeredményére, annyira egy személy kinevezése mellett kértek sZót a véleményt mondók. Végül a tanács a szükséges, minősített többségnél valamivel nagyobb arányban Tóth Lászlót nevezte ki április 17-től vbtitkárnak. (Korábbi munkakörét megbízással Veres Károlyné osztályvezető-helyettes tölti be.) A korábban nyugdíjba vonult szervezési és jogi osztályvezető helyének betöltéséről is döntött a tanács. A minősítő bizottság által alkalmasnak tartott pályázók — Búzás Péter makói vbtitkár, Dubecz György, a városi pártbizottság apparátusi alapszervezetének titkára és Tóth László tervosztályvezető — közül ketten „kiestek", mert Búzás Péter visszavonta pályázatát, Tóth László pedig vb-titkár lett. így Dubecz Györgyöt nevezték ki. Takács Ferenc, a pénzügyi osztály vezetője fel mentéset kérte, mert a fonalfeldolgozó vállalat szervezési igazgatóhelyetteseként kíván elhelyezkedni. A tanács ehhez nozzájárult, eddigi helyettese, Sárkány István viszi az osztály ügyeit, amíg el nem dől: egy vagy két osztályvezetői állásra fognak pályázatot kiírni. (A tervés munkaügyi, valamint a pénzügyi osztály esetleges egyesítéséről van szó.) Rendeletek,szervezetek Az ebédszünet után tanácsrendeleteket módosított, egészített ki, illetve alkotott a 68-ról 52-re fogyatkozott tanács. A lakástámogatásról szóló jogszabály-tervezetet lapunkban e hét elején már ismertettük. Ezért itt csak utalvnk rá: a testület azzal értett egyet, hogy emeljék a támogatások összegét és az elbíráláskor figyelembe veendő jövedelemhatárokat, bővítsék a támogathatóak körét. A Fidesz javaslatára a munkanélküli segélyben részesülők is kaphatnak tanácsi támogatást. Az állami tulajdoni ingatlanok eladási feltételeit azzal egészítették ki, hogy a személygépkocsi-tároló elidegenítésekor a vételárat kérelemre részletekben, az áfát pedig az első részlettel együtt egy összegben fizeti meg a garázs bérlője. Más. nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárát és áfáját egy összegben kell megfizetni. Rendeletet alkotott a tanács az ügyfélfogadásról is — ennek ismertetésére lapunkban még visszatérünk. A köztisztaságról legutóbb alkotott rendelet egy passzusát kifogással illették a megyei tanácsnál. Arról van szó, kié legyen a hulladékgyűjtő-tartály: a szolgáltatást igénybevevőé-e, vagy a szemétszállító vállalaté. (Központi jogszabály az utóbbi tulajdonjogát és karbantartási kötelezettségét írja elő, ám Szegeden ettől eltérő volt a gyakorlat és a szabályozás.) Kompromiszszumként úgy változtatott a szövegezésben a tanács, hogy „a tartály karbantartása, felújítása a szolgáltatást igénybe vevő kötelessége mindaddig, amíg az a szolgáltatást végző tulajdonába nem kerül." Volt még előre eltervezett tárgyalandója a tanácsnak, de háromnegyed hatra, határozatképtelenség miatt, fel kellett függeszteni az ülést, így nem hangzott el az Interpelláció a móravárosi lebontott gyógyszertárról, a felsővárosi ABC-ről és többen írásban adják be majd észrevételüket. Valószínű tehát, hogy rendkívüli ülést kell összehívni az el nem végzett munka pótlására. Mindez azok idejét, energiáját, türelmét sújtja — a szó igazi értelmében — akik végig kitartottak ... P. K. Kőszeg Bontják a határzárat Május 2-án megkezdik a csak mintegy négykilométeműszaki határzár lebontá- res szakaszon távolítják el. sát Kőszeg térsegében. Az . ellenértékeként elektromos jelzőrendszert, A munka ellenértékéként valamint a kettős drótkerí- a vallalkozók megkapjak a tést próbaképpen egyelőre bontott anyagot Győrött és Mosonmagyaróváron Környezetvédelmi tüntetés Környezetvédelmi tüntetés színhelye volt csütörtökön délután Györ belvarosa; a demonstrációt a városi es a megyei tanacs. a Reflex Környezetvédelmi Egyesület, a különböző alternatív szervezetek közösen szervezték meg, s egyetértett vele az MSZMP városi és megyei bizottsága is. A tüntetés résztvevői követelték, hogy mielőbb épüljön meg a Győrt elkerülő autóút A várost átszelő Ml-es autóút mentén, a belváros különböző pontjain, s több városrészben rendkívül nagy a gépkocsik okozta környezetszennyezés. A várost elkerülő autóút megépítése már legalább 20 eve napirenden van. A közlekedési tárca vezetői, miként korábban, most is egyetértenek vele. A városi és a megyei vezetés minden létező fórumon, az Országgyűlésen is többszór szóvátette a kialakult helyzet tarthatatlanságát. Ezek ellenére sem történtek érdemi intézkedések. A győrivel egy időben hasonló tüntetésre került sor Mosonmagyaróvárott, a városközpontban. Itt is sűrűn lakott körzetben vezet át a főútvonal; ebben a negyedben van a legtöbb közintézmény, azon kivül számos gyermekintézmény és a kórház Is. A tünteteshez mindkét helyen számos városi vezető is csatlakozott A résztvevők száma több ezer volt. Mindennapi kenyerünket ... — kezdődött valaha a mély tartalmú, és lassanként ismét újdonatúj tartalommal megtelő fohász, amelynek parafrázisát a ima köznapi magyarja valahogyan tán imigyen fogalmazná meg: Mindennapi abszurdumunkat ne add meg nékünk, Uram! Mert, hogy abszurdumokiban bőségesen részeltetik e nemzetet manapság. Lassanként a viselhetetlenség határáig. Példákat ezerszám lehetne lassanként sorolni. De alighanem fölösleges velük fárasztani az olvasót. Hisz valamennyit a saját bőrünkön tapasztaljuk — valamennyien. A gyógyszerrendelettől kezdve a Magyarországot a bornirtság világranglistájának iegjei közé besoroló — átgondolatlan kormányzati intézkedések eredményeként létrejövő — bevásárlóturizmus-dömpingig. Legutóbb {ledig a már annyiszor támadott autópályadíj bevezetéséi g. Ez utóbbiról csupán a magánvéleményemnek tudok hangot adni: ha a kormányzat mindenféle tiltakozás ellenére az eredetileg meghatározott módon mégis keresztülviszi akaratát, hát akkor ez a kormányzat alighanem megérett a bukásra. Lehet, hogy ezek kemény szavak. De az ésszéMindennapi abszurdumunkat... rűtlenségnek is megvannak a határai. Mert azért alighanem senki sem tiltakozott volna komolyabban. ha olasz, francia, jugoszláv stb. mintára beés kiengedő kapukat állítottak volna föl az autópályák be- és kijáratainál, és az igénybe vett távolság arányában és az utazások száma szerint fizettették volna meg az autósokat. Ezt nemcsak a világ, hanem mi, átkos kuruc hajlandóságokkal megvert magyarok is elfogadtuk volna. Amit azonban a kormányzat éiletbe léptetni kíván, az már szinte hadisarc számba megy, pedig hát — remélhetőleg — ez a kormány nem akar hadat viselni e nemzettel szemben. Legalábbis a győzelem reményében nem. Jó, hogy hallani legalább a lehetséges alierna ti vákról, az útépítések további finanszírozása érdekében. Mint például a 'benzináremelésről. Csakhogy: sok éve, évtizede fizetjük a benzinárban foglalt hiperiuxusadót, amit a kormányzat azért vetett ki, hogy abból az útépítéseket finanszírozza. Csakhogy az is kiderült, az általunk ily módon fizetett sok-sok milliárd is vidáman elcsorgott a költségvetés rejtelmes csatornáin — a semmibe. A semmibe? Nos, valahogyan így. A konzervatív, a nemzet munkáját, verítékét, szakértelmét es tudását semmivé kótyavetyélő, elmaradott gazdasági szerkezet minden áron való fönntartásának érdekében. Mert vajon miért kell fölemelni hamarosan a gáz- és a fűtőolaj árát? Azért, mert a világ legdrágább szenét kell finanszíroznunk. Ügy, hogy a szén árát ne kelljen kétszeresére emelni, iuxusadót vet ki a kormányzat a fűtőolajra és a gázra. És vajon miért kellett az év elején leértékelni a forintot a transzferábilis rubelhez kepest, holott minden iétezó számítás szerint az akkori forintárfolyam is irracionálisán alacsony volt, legalábbis a rubelszférában? Azért, hogy életképes maradhasson például az az Ikarus, amely néhány hónapra rá így is kritikus helyzetbe jutott. (Ráadásul mennyivel drágult meg sok egyéb cikk ára az Ikarus életbentartására irányuló árfolyammódosítás következtében?) És mindehhez azt sem árt hozzá tenni, hogy a KGST-importból behozott személyautók árát ismét csak az Ikarus életben tartása okán növelte a kormányzat, amely amúgyis jelentős hasznot húzott éveken át a gépkocsiimportból, csak éppen az igy keletkezett hasznot már jó előre elköltötte. Tudom, kívülről a legkönnyebb bírálni. Hisz az is tény, az elmúlt 15 év politikája szinte lehetetlen helyzetbe sodorta ezt a kormányzatot. Olyan föladatokkal kell (kellene?) megbirkóznia, amihez képest Sziiszifuszé könnyed diadalmenet. Csakhogy... •Csakhogy nem mindegy, hogy a lehetetlen helyzeten lehetetlen és abszurd és toldozgató-foltozgató intézkedésekkel próbál-e segíteni a kormányzat, vagy végre valahára az oly rég sürgetett átfogó, minőségi változásokat részesíti előnyben. Tudom —, s nem árt, ha mindannyian tudjuk —, az oly régóta várt és sürgetett minőségi változtatások több fájdalommal és keserűséggel fognak járni, mint a jelenlegi toldozás-foltozás. iDe legalább nem tapad majd hozzájuk az abszurditás kiszámíthatatlansága, s annak biztos tudata, hogy minden újabb, Ily módon ránkkényszerített áldozattal nem megváltjuk, hanem ismét csak föléljük a jövőt. De meddig van — igy — jövőnk, egyáltalán?! Szávay István