Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

10 1989. április 8., szombat Kosárlabda NB I. Deák Gábor „Egyedül nem megy!' Asportoblakavilágra! Soproni VSE—Szeged SC ző. hogy az első kosarat az " 1 1» SPORT Vasárnap Tisza Volán­Dunaújváros A Tisza Volán NB l-es férfi kézilabda-csapata az Újpesti Dózsa elleni 29-22­es győzelme után vasárnap délután fél 6-kor az újsze­gedi Sportcsarnokban a Du­naújváros ellen mérkőzik. Párkányi Gyula vezető ed­ző továbbra sem számithat két súlyos sérültre Zsódi Imrére és Hódi Tamásra. Ennek ellenére győzelmet várnak, amely azt jelente­né, hogy megtartaná a csa­pat 4 pontos előnyét a 8. helyezett Elektromossal szemben. A vasárnapi ke­ret: Arvai, Grandjean (ka­pusok), Avar, Bárány, Tóth, Vizsnyiczay, Tenke, Balogh, Sándor I., Réti, Farkas, ör­dögh, Sándor II., Baráth. Tápéi ESK­Balástya Vasárnap délután fél 5­kor Tápén, a Tápéi ESK megyei I. osztályú labdarú­gócsapata a Balástya ellen mérkőzik. Előtte ifjúsági mérkőzés. Ma délelőtt Soproni VSE—Szeged SC 76-55 (34-26). Női mérkőzés. Üjszegedi Sportcsarnok, 150 néző (!). V.: Berki, Bacsfay. Szeged SC: Zsemberi (9), Knóbel (6), Fenesi (7), Aschenbrenner (—), OLÁJI (19). Cs.: Berkó (10), Balá­zsik A. (—), Balázsiik K. (—), Tóth (4). Kaszab (—). Edző: Molnár Csaba. Legjobb dobó és kitűnt a Sopronból: Kovács (28), Winter (18), Zagorska (8). A mérkőzés egy kis idő­szakától eltekintve nem volt egyenrangú ellenfele a Szeged a Sopronnak. Jellem­Mű délután ző, hogy az eiső kosarat az 5. percben szerezte a hazai együttes! Igen gyatra volt a dobószázalékuk a játékosa­iiiknaik, a lepattanó labdák pedig szinte rendre a sopro­ni lányok birtokába jutot­tak. Sók esetben álló játé­lkot nyújtottak Knábelék a \ en elégek palánkja alatt. Sok hárompontos kísérlettel akarták csökkenteni hátrá­nyukat, de nem sok siker­rel. Szinte Oláh egymaga vállalt mindent — társak hiányában —, dobott, irá­nyított, védekezett. De „egyedül nem megy"! SZVSE—Sz. Dózsa Valamikor helyi rangadó­nak számított a két szom­szédvár labdarúgó-csapa­tának összecsapása, ami most — az erőviszonyokat, táblázaton elfoglalt helye­ket tekintve — aligha szol­gál rá a megkülönböztető jelzőre. Az NB III-as lab­darúgó-együttesek mai ta­lálkozójának — a mérkőzés 'délután fél 4 órakor, kez­dődik a Vasutas-stadionban — egyértelműen a baj­nokságra törő lila-fehérek az esélyesei. Még úgy is, hogy a Kurucz István ve­zető edző által dirigált dó­zsások, megannyi helyze­tük ellenére, kínos-keser­vesen szerezték meg a há­rom pontot a KTE ellen. Holler Ferenc, a vasutasok szakvezetője amiatt bosz­szankodik, hogy vészes gól­iszonyban szenvednek já­tékosai, akik szinte a gól­vonalról sem képesek a ka­puba találni. , Ahogy mond­ta, számukra egyetlen feladat lesz, a tisztes helyt­állás. Ami az összeállításokat illeti, egyik edző sem tud­ja azt a tizenegy játékost pályára küldeni, amelyik­kel a legideálisabb lenne az összeállítás. A Dózsá­nál Fábián eltiltása miatt nem játszhat, a vasutasok­nál Szrenka ugyancsak nem szerepelhet, mert vasárnap kiállították, míg Süli sérü­léssel bajlódik. A CSLSZ közgyűlése Ma, szombaton délelőtt 10 órakor tartja közgyűlését a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség. Ebből az alkalom­ból kerestem fel hivatalában Bódi Györgyöt, a CSLSZ el­nökét és Gyólai János főtit­kárt — A Csongrád Megyei Labdarúgó Szövetség meny­nyiben tudta érvényesíteni irányító, érdekképviseleti, önkormányzati elven műkö­dő tevékenységét? — Az irányítást kismér­tékben tudtuk érvényesíteni, hiszen a szövetség tevékeny­sége és a labdarúgás színvo­nala között alig van össze­függés — kezdte a beszélge­tést Bódi György, majd így folytatta: — A szövetség ren­dezhet jól bajnokságokat, felvállalhat nagyszerű nem­zetközi kupákat, jó lehet a testületi munkánk, de a fut­ballistákat a klubokban ké­szítik fel, ott ösztönzik, tehát a labdarúgás színvonala nem a szövetségi munka milyen­ségétől, hanem a klubok szakmai munkájától függ. A CSLSZ legjobban dolgozó „csapata" az utánpótlás­bizottság. Ezt a felismerésün­ket akarjuk kifejezni a lab­darúgó-kollégium beindítá­sával is. Legfontosabb a te­hetségek felkutatása, meg­tartása és menedzselése! — A felkutatás még sike­resnek mondható, de a meg­tartás és a labdarúgók mene­dzselése már sok kívánniva­lót hagy. — Azoknak a vezetőknek, akik támogatják a labdarú­gást, nincs türelmük kivárni a sikereket Az edzőknek — véleményem szerint — nincs kellő bizalmuk, vagy bátor­ságuk a fiatalokat mély víz­be dobni. Emiatt is kacsin­gatnak más klubok felé. A nevelés során végül is a tel­jes emberrel való törődéssel lehet klubhűséget kialakíta­ni. Ha érzi a fiatal, hogy nemcsak sporteredményei miatt, hanem egyéb emberi értékei miatt is figyelnek rá, nem hagyja el egyesületét. A menedzselés lényegét én ebben látom és nem a pénz­ben. — ön szerint van elegendő pénz a sportra? — Csökkent a pénzösszeg, de ami a lényeg, hogy nem teljesítményarányos juttatá­sok kerülnek kifizetésre. így a középszerű is kereshet any­nyit, mint a kimagasló tel­jesítményt produkáló. Így tehát a sport sem válik kü­lön mindennapi életünktől. — Mit értsünk azalatt, hogy a CSLSZ felügyeleti szerve később kerül jogsza­bályi úton meghatározásra? — Arról van szó, hogy az egyesülési törvény kimondja, hogy a sportegyesületeket a cégbíróság jegyzi be és a te­vékenységi felügyeletet az ügyészség látja el. A kötél­húzás ott megy, hogyan kap­csolódjon bele az ÁISH és helyben a megyei tanács szakigazgatási szerve. Az MLSZ az AISH nélkül nam tud létezni. A kettő viszo­nyát a partnerkapcsolatnak kell meghatároznia. — A szövetség céljai kö­zött szerepel a labdarúgás szakmai színvonalának eme­lése, a sportág népszerűsíté­se, a bajnokságban részt ve­vők számának növelése. Köz­ben évről évre csökken a színvonal, nem akarnak mar futballisták lenni a fiatalok, és hetenként szűnnek meg kisegyesületek ... — Az egyesületek nyűgnek érzik a fiatalok nevelését és kidobott pénznek a rájuk fordított, aránylag csekély összegeket — vette át a szót Gyólai János főtitkár: — Az egyesületek nehéz anyagi helyzetben .vannak, nincs pénz képzett edzőkre, (gy minden szakmai gyakorlat és pedagógiai felkészültség nélküli embereket foglalkoz­tatnak, de díjtalanul. Csong­rád megyében több mint 130 képzett edző van, de jó, ha egynegyedét foglalkoztatják. Sok egyesület csak kényszer­ből indít serdülő és ifjúsági csapatot. — Nemigen sikerült a ma­gyar labdarúgás erkölcsi, jo­gi és anyagi érdekeinek vé­delme sem, hiszen a bunda­botrányt az ÁISH robban­totta ki, aztán félreállt, és minden a nem funkcionáló MLSZ „trió" nyakába sza­kadt ... — Az a véleményem, hogy a bundát, már a legelső adandó alkalomkor le kellett volna rendezni. A mostani esetek kapcsán kiderüli, hogy a kisemberek bűnhőd­nek ezúttal is, az igazi vét­kesek és a bundapénzeket felajánlók nevetnek a mar­kukba. A magyar sport és labdarúgás érdeke, hogy mi­előbb lezárják a bundaügye­ket, mert ez a jelenlegi, hely­zet már többét árt, mint egy-egy előre megbeszélt eredmény. Újból elkapkod­ták, meggondolatlanul indí­tották az AlSH-nál az eljá­rást, hiszen akkor nem tud­hatták előre, hogy ilyen ma­gasra csapnak majd a hullá­mok és kik szerepelnek a bundaügyekben. Ha tudták volna, bizonyára másképp robbantják a bombát! — Milyen lényegi változá­sok várhatók a mai CSLSZ közgyűlésen? — A CSLSZ-nek eddig nem volt alapszabálya, a megyei sporthivatal irányí­tásával működött. Most ön­álló alapszabály-tervezettel lépünk tagságunk elé, me­lyet a közgyűlés vitat meg. Bódi György elnök hivatali elfoglaltsága miatt nem tud­ja tovább vállalni a tisztsé­gét, ezért új elnököt és ve­zetőséget választunik. Egy el­nökjelöltünk van, mégpedig Vngi Gyula, a Mahart Tápéi Hajójavító Üzemének veze­tője, a Tápéi ESK elnöke. A két elnökhelyettes: Adányi József és Bánáthy János. A 13 tagú elnökségnek tagja lesz még választás nélkül Szeged, Makó, Hódmezővá­sárhely és Szentes labdarúgó szövetségeinek új elnöke, Zsemberi István, a játékve­zető bizottság elnöke és Ondrik István, az edzőbi­zottság vezetője. B. L. Tegnap Deák Gábor ál­lamtitkár, az AISH elnöke egynapos látogatásra Sze­gedre érkezett. Délelőtt a megyei tanácsházán állami és pártvezetőkkel tanácsko­zott, majd ellátogatott a vá­rosi ifjúsági és sportosztály­ra. Az államtitkár értékel­te a megyei ifjúsági és sportosztályra. Az államtit­kár értékelte a megyei if­júsági és sportosztály mun­káját, majd az ifjúsági és szabadidő-, valamint a ver­senysport aktuális kérdé­seiről tájékoztatta lapun­kat. — A kormány csütörtökön tárgyalta az AISH előter­jesztését az ifjúsági törvény­ről, melyet május 10-én, a Parlament elé viszünk. Az ifjúság jogvédelmét a tár­sadalom befogadta, igaz, a törvény időközben kihűlt. Közel két évtizedes tapasz­talat szerint egy átfogó tör­vénybe minden ifjúsági problémát nem lehetett be­legyömöszölni. Előterjeszté­sünkben javasoljuk a Par­lamentnek, hogy helyezze hatályon kívül az ifjúsági törvényt! Szükségesnek tart­juk, hogy a kormány —ép­pen a változó politikai vi­szonyok miatt —, önálló, ka­rakterisztikus politikával rendelkezzen. Az államnak politikai része az ifjúság, hi­szen nem mindegy, milyen tudásanyagot, értékeket akar átörökíteni az új nemzedék­re. Fontos annak az elvnek az elismerése, mely szerint az ifjúság a társadalom szerves része, mégis külön figyelmet igényel. Nem egy törvény, hanem az egész jogrendszer kell, hogy tük- , rözze az ifjúság érdekeit. Az ifjúság és a társadalom alap­vető gondjai egybeesnek, így a kormány gazdasági programjának be ke.ll fogad­nia, illetve fel kell mutatnia a reális lehetőségeket, me­lyek az ifjúság helyzetén ja­vítanak! Az élsportot érintő döntéseket az ifjúság kép­viselői által az ifjúsággal együtt kell kialakítani, hi­szen jogot kell kapniuk, hogy beleszólhassanak az őket érintő kérdések meg­oldásába. Üj alapokra kell helyezni a kormány és az if­júsági szerveződések kap­csolatát. Az ifjúság gondjai nem oldódhatnak meg gyor­san, hiszen a siker a társa­dalmi, gazdasági folyamatok eredményességétől függ. Kü­lön kell kezelni a költségve­tésben az ifjúsági célok ki­adásait. hogy láthatóak, el­lenőrizhetőek legyenek. — Nagy illúziót fűztek a sport és az ifjúság közös ügyéhez. Mennyire volt reá­lis a két terület összevoná­sa? — Ezt a területet túlérté­keltük. A sport ugyanis ága­zati feladat, az ifjúság ügye viszont döntő koordinációs tevékenység. Ehhez az utób­bihoz pedig az AlSH-nak nincsenek megfelelő jogo­sítványai. Több jogkört, vi­lágosabb felelősséget és munkamegosztást kell ki­alakitani, hogy az ifjúság ügye összkormányzati fel­adat legyen! Ezt el kellett mondanunk, hiszen az AISH nem akar rossz lelkiismeret­tel élni, és olyat felvállalni, amit nem tud objektíven teljesiteni. Evek óta a bi­zonytalanság lengi körül az AlSH-t, így ebben a közeg­ben nagyon nehéz dolgoz­ni! — Mi az Állami Ifjúsági és Sporthivatalnak az állás­pontja az élsportról? — Az elmúlt héten kabi­netülés tárgyalta sportéle­tünk fontos elvi kérdéseit. Az első fontos kérdés, hogy szüksége van-e a Magyar Népköztársaságnak az él­sport által kitermelt érté­kekre, s ha igen, milyen áron? Erről az értékről két ok miatt sem szabadna le­mondani. Az első, a ma­gyar tradíciók, a sport iránt érzett vonzalom. A másik, hogy az élsport a Magyar Népköztársaság külföldi megmérettetése, tehetségünk elfogadtatása. Egy mondat­ban: ablak a világra! És erről lemondani nem lehet! Ezzel ellentétes vélemények­kel még kormányzati kö­rökben is találkoztam. — A hivatal ]az élsportot, vagy a tömegsportot vezes­se? — Erre a valóságos gaz­dasági viszonyok keretében lehet válaszolni. Nálunk kezdetlegesek még a piaci viszonyok. A nyugati mo­dell kedvező hatása még nem várható el a magyar gazdaságtól. Nyugaton a sport gazdasági tényező is, a legnagyobb reklámhordo­zó. Nálunk viszont még nem szállhat ki az állam a sport finanszírozásából. Évente 550 millió forint van az él­sportra és 250-270 millió az ifjúsági és szabadidősportra. Tavaly már 100 millió fo­rintot átcsoportosítottunk az élsportból. Ez tovább nem emelhető, mert akkor tönk­retesszük az élsportot, rá­adásul a másik oldalon nem jelentkezett észrevehető fej­lődés. A jelentős változáshoz az ÁISH eszközei kevesek. Ezek társadalmi feladatok. A sportprioritások a levegő­ben lógnak. Az ifjúsági és szabadidősport céljait meg­határozták, a fejlesztést elő­írták, az eszközöket azon­ban nem biztosították az AlSH-nak! — Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal milyen lépé­seket tervez a megújulás ér­dekében? — Először el kell dönteni, hogy áz állam milyen sze­repet vállaljon a sportmoz­galomban. A minimumot, vagy a működőképességhez szükséges optimumot? A magam részéről az utóbbi mellett voksolok. Határozott lépést kell tenni a demok­ratizmus fejlesztése érdeké­ben. Meg kell változtatni a 40 éve megkövült centrá­lis vezetési modellt, amit ugyan már oldottunk, de megváltoztatni még nem tudtuk. Erre csak az egye­sülési törvény után van mó­dunk és lehetőségünk. A szövetségek teljes szakmai és anyagi önállósággal fog­nak rendelkezni. A polgári demokráciák tapasztalatait elemezve irányt találtunk, de modellt nem. Magyar modelLt kell kidolgozni! Minden modern állam kon­cepciót dolgoz ki a sportra, és bizonyos kérdésekben szabályoz. Nálunk is erre van szükség! — Az egyesülési törvényt lehet-e alkalmazni a szak­szövetségekre? — Nem! A törvény leg­lényegesebb gondolata ugyanis a társulás önkéntes­ségének az elve. így a tár­sadalmi szervezetek maguk határozzák meg céljaikat, feladatukat, szervezetüket. A szakszövetségeknél ezt nem lehet alkalmazni, hiszen meg kell felelniük a nem­zetközi előírásoknak, és ál­lami jogszabályokban elő­írt feladataik is vannak. A szövetségbe lépésnél is van kényszerelem, mert ha nem lép be, kizárja önmagát a hazai és nemzetközi ver­senyrendszerből. No, ezért is szükséges külön törvény­ben szabályozni a sportot. — Hogyan alakul a sport finanszírozása? — Ma már legálisan le­het támogatni a sportot. El­értük azt, hogy a pénz, az asztal alól, az asztalra ke­rült. Most keresnünk kell a továbblépés lehetőségeit, és megtalálni azt az utat, hogy a gazdaság érdekeltté vál­jon a sport tamogatásaban. A sport 120 milliárdos álló­eszközzel rendelkezik, mely állami, tanácsi, vállalati, szövetkezeti tulajdonban van. Hiú ábránd az, hogy az egyesületek mindezt má­ról holnapra át tudják ven­ni. Ki kell dolgoznunk azt az elvet is, hogy a Vegyes fenntartási terhek felé vi­gyük az irányt. Ez viszont hosszabb folyamat. Az ál­lam — a jelen helyzetben—, sportra nem tud többet ál­dozni. Az ÁISH viszont eb­ből a pénzből 37 szövetsé­get képtelen Jtámogatni. Ép­pen ezért nagyon komolyan kell kidolgoznunk, hogy mi­lyen célra, milyen elvek alapján adunk pénzt, s an­nak felhasználását ellen­őrizzük. Ha utánpótlás-neve­lésre kap támogatást egy egyesület, akkor azt' csak­is a fiatalok nevelésére le­het fordítani! — Megszűnik az AISH, vagy nem? — Az állam olyan való­ságos feladatokat lát el, melyhez szervezetre van szüksége, még a változások fényében is. Ezért szükség van az AlSH-ra! A sportot összeházasítani más testü­letekkel képtelenség! Bagaméry László Vízmű Kupa A Szegedi Vízmüvek és Fürdők Vállalat az idén is megrendezi hagyományos kispályás labdarúgó-baj­nokságát a Kátay utca 21. szám alatti telepén. Jelent­kezni április 12-én délután fél 5 órakor lehet az emlí­tett címen, a lebonyolítási formát is akkor beszélik meg az érdekeltek. Horgászok környezetvédelmi napja A MOHOS2I Csongrád megyei Intéző Bizottsága április 8-án szombaton az atkai holtágnál és a Maty­éren „nagytakarítást" vé­gez. Az IB vezetősége ké­ri az egyesületi tagokat, minél nagyobb számban ve­gyenek részt a társadalmi munkában. Mindkét he­lyen reggel 8 órakor lehet jelentkezni a halőrházaknál. Aki tud ásót, gereblyét, baltát, fürészt vigyen ma­gával. Mindkét horgász­vízen a munkavégzés ide-. jéig, 8—13 óráig általános horgászati tilalom lesz. Haltelepítés A Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület április 10­én hétfőn haltelepítést vé­gez a Fehérparton, Szilvá­son, Keramiton, Gumison és a Tejesen. Ismét ötven mázsa pontyot helyeznek ki. A telepítést általános hor­gászati tilalom követi, mely április 15-én szombaton déli 12 óráig tart, mivel az egyesületi környezetvédel­mi nap 15-én lesz és csak a társadalmi munka befeje­zése után lehet majd hor­gászni. A tilalom ideje alatt ismét tilos a mólója­vítás, a szoktató etetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom