Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

<6 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 80. szám 19^9. április 6., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jíuvi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Reményeink K énytelenek vagyunk megint jobban izgulni — ha Ínég lehet — életszínvonalunkért, fogyatkozó anyagi jólétünkért. A vámrendelkezések szigo­rítása jelzés értékű lehet S nem mehetünk el gon­dolkodás nélkül az MSXMP főtitkárának a záhonyi vá­rasavatón elhangzott két mondata mellett sem: „A gazdasági vezetés a következő hónapokban kénytelen minden egyebet alárendelni annak a célnak, hogy meg­akadályozza az ingatag egyensúlyi helyzet felborulását. Nem kerülhetők el újabb közérzetrontó intézkedések sem." Már nem Ls nevezhetjük virágnyelvnek ezt a megfogalmazást. Ezekbe a szavakba csomagoltan újabb áremelések előrejelzése történt meg Nemzetközi fize­tési mérlegünk első negyedéves értékei több mint ag­gasztóak. Az 1982-es pénzügyi krach közelsége ismét fenyeget. Az ipari szerkezetváltás — az erre a célra felvett hitelek ködbe veszése közben — csak nem akar megindulni. Vitatjuk az új agrártéziseket, és közben mezőgazdaságunkon is a romlás jelei mutatkoznak. Be­szélünk a jövő teljesítményelvű jövedelemrendszererői, és közben fillért sem érnek már forintjaink. Ennyi ne­gatívum elsorolása után jogos a kérdés: miben bízha­tunk? Varnak-e még a kilábalásra, az adósságterhek csökkentésére esélyeink? Ha kevés is, talán még van. Hiszen olyan „kicsiny" a mi nemzetguzclaságunk, mint egy multinacionális nagyvállalat. Tehát néhány jól sikerült vállalkozás, tu­dományos felfedezés, extraprofitot hozó ötlet már el­mozdíthat bennünket a holtpontról, elindíthat a gaz­dasági fellendülés irányába. Vannak még kis szigeteink, amelyeken — szeren­csére — kívül maradt a társadalmi szinten oly jellem­ző műszaki színvonal-visszaesés, tudásleértékeiódés. Az elmúlt napok nagy hazai tudományos szenzációja volt, hogy — a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén Csikal Gyula akadémikus­nak és Sztarieskiai Tibor adjunktusnak sikerült repro­dukálnia a szobahőmérsékleten lejátszódó, energiater­melő atommagfúziót. Gyanítom: nem amerikai kollégáik körülbelül egy héttel korábbi sikere hatására kezdtek munkába a ma­gyar tudósok Talán csak a messzi laboratóriumból ki­szivárgott információk valamelyike segítette őket, vi­szont korábbi saját részeredményeik aduik az alapot a vilá£t-rdeklódést kiváltó eredményekhez ök is a ha­talmas, környezetkímélő energiaforrás közelébe jutot­tak. A babéroknál talán nagyobb jelentőségű az anyagi ígérvény. Felfigyelt a világ a szöuli 11 magyar aranyérenve. S ez sem volt régen. A szépen csillogó medalionok kis műhelyek (munkáját dicsérik. Hiszen kis hazánkban tán ötvenen öttusáznak igazán komolyan. Aztán Szé­chy Tamásból is csak egy van. Iskolájába alig tizen járhatnak egyszerre. S négy olyan aranyat hoztak haza Ázsia túlsó feléről, amely olyan nemzeteknek is di­csőségére vált volna, ahol igazi tömegsport az úszás, és a tehetségek száma akár több ezerszerese a nálunk fel­fedezhetökének. Senki nem mondhatja, hogy tízezrek, kajakoznak, vívnak, birkóznak versenyszerűen nálunk. Persze, ne híggyük. hogy ezek a kis szervezetek könnyen boldogulnak ebben a kis hazában. Nem az ideológiai nyomás az. amitől talán félteni kellene őket. Hanem inkább a rosszul éi-telmezett „Egysegben nz eró" jelszó. A közelmúltunk szürkesegrentrumában ala­csony szellemi potenciájú érdekközpontok alakultak ki, amelyek alig válogatnak az eszközökben, amikor a ki­töréshez eredménypotenciállal is rendelkező új műhe­lyek gátolását „kell" elerni. Jelenünkben immár klasz­szikus példa a Celladam immunrendszer-erősítő szer Canossa-járása. A felkapaszkodott hatósági emberek a bevezetést — és egyszersmind az anyagi világsikert — évekre, talán évtizedekre tolták ki. S tessék figyelni! Erre az aknamunkára nem az képes, aki a kirakatban, vagy ha úgy tetszik, ez első vonalban él. Nem a ini­niszterasszony akarja leszerelni, ellenérzéssel átvizsgál­taitni a beadványok sorát. A minisztérium, vagy éppen másképp nevezett főhatóság hatalmi szövevényében megbúvó hivatalnokok, klikkemberek reszortja ez az aknamunka. Nem csak az egészségügyünk csúcsa ilyen zárt rendszer! A párhuzamok megtalálhatók a művelődés­ügyben. az energialobbvban. vagy éppen az agrár-ér­dekközösségekben. A lilozófia mindenütt hasonlatos: aki belül van, az támogatandó, az igazán értékes, kez­dő feltörekvőket pedig tessék megpróbálni betagositani. A zárt rendszerek bomlasztúsában az utóbbi hóna­pokban nem sok történt. Egy-egy új vezető nem érhette el az áttörést. Sok-sok csoportérdek előzi meg még ma is a népgazdasági érdeket. Érdemes arra az axiómára is odafigyelni, hogy az egyéni és társa­dalmi érdek sokszor eshet egybe a csoportérdek ro­vására. Kérem, figyeljünk oda a debreceni tudományos eredményre. Hiszen megint van egy csiszolatlan gyé­mántunk. Ennek sz igazi értéke akkor dől el, amint megkezdődik a csiszolása, megmunkálása. Hiszen anya­gi jólétünket akkor segítheti ez a felfedezés, ha majd netán iparszerű körülmények között képes lesz elekt­romos áramot adni az országnak. A magyar gazdaság­nak nem volt erőssége a tudományos eredmények gya­korlatba való átültetésének gyorsasága. Ennek neui egyszer a különböző érdekcsoportok közötti közlekedés lehetetlensége volt az oka Esélyeink leginkább a ré-'i béklyóinkból való kitöréssel növelhetők S ezzer már régen nem várhatnánk holnapig. Bölc István Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága április 5-én, szer­dán ülést tartott. A testület tájékoztatást kapott az elosztáspolitika megújulásáról. A tervezet abból indul ki, hogy a jö­vedelemszerzés meghatáro­zója a jövőben is a munka lesz. de emellett a vegyes gazdaságnak megfelelően elismertek lesznek a tőkejö­vedelmek ls. A piacgazdaság kiépülése együttjár a jö­vedelmeknek, a javaknak a korábbinál nagyobb diffe­renciálódásával. A piaci ha­tások érvényre jutása mel­lett az elosztási rendszert úgy kell korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biztonsága erősödjön. A megújuló elosztáspoliti­ka azzal számol, hogy az alapellátások ingyenessége fennmarad, míg a kiegészí­tő szolgáltatások esetében a térítéses megoldás kerül előtérbe. A bérek központi szabályozását a bérezés gaz­dasági és Önszabályozó rend­szere váltja fel; a munká­hoz való jog alapvető tár­sadalompolitikai követel­mény marad. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja az új el­osztáspolitikai koncepció ki­dolgozásának meggyorsítá­sát. a részkoncepciók mi­előbbi összerendezését, és a tervezett változásokkal együttjáró társadalmi ha­tásuk feltárását. A testület tájékoztatót hallgatott meg a szociálpo­litika és az egészségügy megújítását szolgáló előké­szítő munkálatokról is. Meg­állapította: az egészségügy, de mindenekelőtt a szociál­politika megoldatlan prob­lémái mára politikai kér­désekké váltak. A javaslato­kat a Szociális és Egészség­ügyi Minisztérium által föl­kért szakértői bizottságok dolgozták ki, „Útkeresés és szociális biztonság" címmel. Elkészült az átmeneti idő­szak szociálpolitikai elgon­dolásairól készített vitairat is. A Politikai Bizottság meg­vitatta az előzetes elképze­léseket, és az alapvető fej­lesztési irányokat. Támogat­ja. hogy a szociálpolitikai és egészségpolitikai lépések szervesen illeszkedjenek egy, az egész társaduimat átfogó civilizációs program­ba. Segítsék elő, hogy Ma­gyarorszagon a technikai fejlődéssel együtt az embe­rek egészségét és szociális biztonságát megújító prog­ram is valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy szé­les rétegek jóvátehetetlenül leszakadjanak, kívülreked­jenek a magyar társadalom európai mércével mért fej­lődésén. Az elfogadható szo­ciális biztonság a gazdasági és politikai szerkezet át­alakításának, a felesleges konfliktusok és megpróbál­tatások csökkentésének. a társadalmi béke megőrzésé­nek feltétele. Egyetért az­zal. hogy az elgondolásokat a szakmai és érdekképvise­leti fórumok vitáját köve­tően — még ebben a fél­évben — terjesszék a Köz­ponti Bizottság elé. A testület megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájá­nak tanulságait, és állást foglalt megújításának fel­adatairól. A párt — a megváltozott társadalmi, politikai viszo­nyok között — az öhálló és független egyházakkal űj tartalmú együttműködést kí­ván kialakítani. Az MSZMP­nek az a célja, hogy a val­lásos emberekkel széles kö­rű összefogást alakítson ki. Fontos, hogy ez továbbra is stabilizációs tényezőt je­lentsen társadalmunk szá­mára. A Politikai Bizottság ja­vasolja, hogy a magyar kor­mány ennek jegyében foly­tassa tovább egyházpolitikai tevékenységét. Kezdeménye­zi, hogy u lelkiismereti sza­badságról és a vallások sza­bad gyakorlásáról alkossa­nak törvényt. Ennek poli­tikai elveire a testület aján­lást tett. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke tájékoztatta a testületet a nők, és a nőmozgalom helyzetéről. A Politikai Bizottság szük­ségesnek tartja a Központi Bizottság 1970. február 18— 19-1, a nők politikai, gaz­daság1, szociális helyzetével foglalkozó határozatának fe­lülvizsgálatát. Felkéri a Magyar Nuk Országos Ta­nácsát. hogy az MSZMP-vel és más társadalmi szerve­zetekkel együttműködve dol­gozza ki a nőmözgalomnak a megváltozott politikai fel­tételekkel összhangban le­(Folytatás a 2. oldalon.) Pártdelegáció Szegeden Temes megyei gondolatok A Szegeden tartózkodó Temes megyei küldöttség teg-' nap délelőtt látogatást tett az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsaga nak épületében, ahol tájékoztatót hallgattak meg Fraknóy Oabórtól. a gazdasági ágyékért felelős titkártól. A tcstvérmegyék képviselőinek találkozóján részt vett Se­be János ideológiát titkár is Éveken út hasonlóképp ir­tuk a kommünikék első so­rait, majd összegeztük, mi­lyen átfogó kérdésekről esett szó, a fejlődés mely állo­másán rostokol épp a léte­ző szocializmus. Aztán köz­be jöttek bizonyos dolgok ... de tartsunk fegyelmet! Florea Sofronie, az RKP Temes Megyei Bizottságának szervező titkára — meghall­gatva Fraknóynak a ma­gyarországi átalakulásról el­mondott gondolatait — a szocializmus romániai sike­reiről tartott közel egyórás összefoglalót Elmondta, hogy a felszabadulás ótu eltelt 44 esztendő alatt Románia ter­melése 128-szorosára nőtt, s e növekedés 80 százaléka az­óta következett be, hogy Nicolae Ceausescu lett a párt főtitkára. Romániában ma a mennyiségi növekedést kritikai elemzés tárgyává teszik, s a kollektív vezetés döntéseinek birtokában ki­jelölik a fejlődés új irá­nyát, mely a szocializmus további tökéletesedését cé­lozza. A szervező titkár igen őszintén tárta föl nézeteit a romániai településfejlesztés­sel kapcsolatban. Azt mond­ta, hogy nem rombolnak le egy falvat sem Romaniaban, mert hiszen a falvak kul­turális és gazdasági fejlesz­tése a cél. Minden ilyen fa­luközpontban lesz egy álta­lános iskola, egy szanatóri­um, egy szülőház, egy kul­turális központ és egy kis­üzem, amolyan gépellátó központ. Ezek a központok aztán várossá fejlődhetnek — a nagyobb beruházható összegek reményében. Florea Sofronie szólt még külön Temes megye gazda­sági sikereiről, valamint a kulturális és tudományos központok virágzó életéről. Hangsúlyozottan kérte vé­gül, hogy a két testvérme­gye közötti protokolláris kapcsolatot oldják föl, le­gyen szabad és közvetlen a párbeszéd. Ennek szellemében kértem interjút a küldöttség veze­tőjétől, aki azzal hárította el a Délmagyarországot és ol­vasóit, hogy tájékoztatójá­ban minden fontos kérdés­re kitért, ezeket szabadon fölhasználhatom írásomban. En pedig elkeseredve néz­tem papíromra, megválaszo­latlan kérdéseimre. Szeret­tem volna megtudni ugyan­is, hogy hány magyar nem­zetiségű el Temes megyé­ben, közülük hányan kom­munisták (tagjai az RKP­Inak). s vajon hány vezető beosztású magyar él odaát. Információim szerint ugyan­is Temes megyében a gyár­és iskolaigazgatók, valamint az intézményvezetők között — a közel 900 U0U lakosú megyében, a 100 000 mugyar ajkú soraiban — mindössze 2 ilyen vezetőt találhatunk. Azt is szerettem volna megtudni, hogy a magyar iskolák számának csökkenése várható-e még, hisz húsz éve még négy magyar középis­kola (Temesváron kettő, és egy-egy Zsombolyán és Lú­goson) működött, ma pedig csak egy félig magyar, fé­lig román líceum. A szer­vezőtitkár elmondta, hogy a Fáklya kiadónál magyar müvek is megjelennek, de elfeledte azt, hogy e mon­dat csak négy eve hangoz­hatott volna el így, jelen időben. Erre is rákérdeztem volna. Meg az Óromúniába beiskolázott, szüleiktől el­szakított diákokra, meg a lugosi népszínház magyar nyelvű tagozatának sorsá­ra, meg a temesvári Thália diákstúdió akadályoztatásá­ra, meg... Nem sorolom. Azt kérdez­tem volna még, végül, hogy mi a véleménye Florea Sofronlenek a nemzetiségek lenini önrendelkezési jogá­ról. De nem kérdezhettem, pedig legjobb tudásom sze­rint írtam volna le minden mondatát. A protokoll szerint. Dlusztus Imre Országgyűlési bizottság tanácskozása A Parlamentben szerdán Ülést tartott az Országgyű­lés közlekedési és építési bizottsága. A testűlet egye­bek között a vasút-villamo­sitási program végrehajtá­sáról, valamint a kistelepü­lések úthálózatának fej­lesztéséről tárgyalt. Nagy Ervin közlekedési, hírköz­lési és építésügyi miniszter­helyettes elmondta, hogy a kormány a napokban hatá­rozott az autópalya-hasz­nálati dij bevezetéséről. A május l-jétől érvénybe lé­pő rendelkezés szerint az I„ a II. és a IV. negyedév­re 7UÜ—700 forint, a nyári három hónapot felölelő III. negyedévre 800 forint lesz az autópálya-használati áta­lány. Az egész eves bérlet 1500 forintba kerül. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban az utak állapo­tát jellemezve elmondta, hogy bár évről évre nő u forgalom, ezzel nem tart lépést az úthálózat korsze­rűsítése, s ezzel párhuza­mosan egyre több a baleset. Ma már évente 1000—1800 ember hal meg az utakon. Az úthálózat erkölcsi-fizi­kai állapota az Utóbbi tíz évben évente egy százalék­kal romlott Az előrejelzé­sek szerint a következő években az értékcsökkenés 1.5—2 százalékra növek­szik. A va.sút-villamósitási prog­rammal kapcsolatban a mu niszterhelyettes arról tájé­koztatta a képviselőket, hogy 1989—90-ben mintegy 120 kilométernyi. 1991—95 között pedig 300—400 kilo­méternyi vasútvonalat villa­mosítanak. Nagy Ervin kifejtette, hogy a közlekedési kor­mányzat koránt sincs meg­elégedve a hazat út- és vas­úthelyzettel. A szakemberek tudják, hogy mit kellene tenni, de ehhez hiányzik a pénz Megemlítette, hogy u Világbank az. utak fel­újítására. karbantartására 25 millió dolláros hitelt nvüjt Magyarországnak. A kölcsönt három év alatt le­het felhasználni. A bizott­ság tagjai vita után elfo­gadták a tárca tájékozta­tóját. Emelik az alaptőkét Elkészült a Novotrade Rt. 1988. évi meillege. A rész­vénytársaság 111.2 millió forintos nyereséggel zárta az évet, ami 57 százalékkal magasabb az előző évinél. Alaptökéjet 152,5 millió fo­rintra emellte; árbevétele meghaladta a 2.5 milliárd forintot. Az 1988. évi nye­reségből a tavalyi 14 száza­lékkal szemben az idén 18 százalékos osztalékot fizet­nek a részvényeseknek. A részvénytársaság 1983­ban alakullt, 124,5 millió fo­rintos alaptőkével. A márciusban megtartott tőzsdenapokon a társaság részvényei 2UU százalékos árfolyamon keltek el. Most további 20 millió forinttal emelik az alaptőkét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom