Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

4 1989. április 8., szombat Szellemi export A magyar gyógyszeripar szellemi exportjának 86 száza­léka egy vállalattól, a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyárból származik A vállalat idén mintegy 14 millió dollár bevé­telre számít eredeti, új készít­ményeik licencének, illetve már ismert termékeik gyártási eljárásának külföldi értékesí­téséből, valamint a különféle kutatás-fejlesztési együttmű­ködési megállapodásokból. Tavaly 12,5 millió dollár bevé­telre tettek szert szellemi ex­port révén. A kőbányai gyár szellemi exportja az elmúlt öt évben árukivitelével azonos, vagy annál is nagyobb mértékben nótt. Ezek az eredmények ab­ból adódnak, hogy a vállalat évek óta jelentős pénzeszkö­zöket koncentrál kutatási-fej­lesztési tevékenységekre, s azon belül is eredeti új készít­mények kifejlesztésére; ösz­szességében árubevételének 6—7 százalékát fordítja kuta­tásokra. Laboratóruimaiban évente több mint ezer moleku­lát állítanak eló és vizsgálnak meg. Ezek közül általában csak néhány marad fenn a ros­tán további kutatásokhoz, de az új molekulák ilyen tömeges előállítása nélkül szinte semmi reményünk nem lenne arra, hogy a világ gyógyszeripará­ban is újdonságnak számító új vegyületet produkáljanak. Az erőfeszítések eredménye: két­évente átlag három új gyógy­szerreljelennek meg. A vállalat szellemi exportjá­nak túlnyomó részét — 95 szá­zalékát — az iparilag fejlett országokkal bonyolítja le. Legnagyobb partnerük Japán, ahol jelenleg 6 nagy céggel állnak kapcsolatban. Üzleti szálak kötik a vállalatot ameri­kai, belga, olasz és görög cé­gekhez is. A szellemi export — azon kívül, hogy a vállalat presztí­zsét számottevően növeli a külpiacokon — további ha­szonnal jár; a szellemi termé­kek értékesítése sokszor áru­szállításokkal is egybekapcso­lódik, sót a gyár olyan külföldi készítmények licencéhez is hozzájárulhat, amelyeket álta­lában nem szoktak eladni, vagy ha mégis, akkor igen ke­mény feltételekhez kötik az üzletet. Változások a jövedelmi viszonyokban Az Adó és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatalban elkészült a vál­lalatok és szövetkezetek tavak i gazdálkodásáról szóló mérleg­beszámolók összesítése. Ennek alapján megállapítható, hogy a gazdálkodók pénzügyi pozíciói a tervezettnél, sót egyes terüle­teken az elózö évinél is kedve­zőtlenebbül alakultak. Lénye­ges változások tapasztalhatók a jövedelmi viszonyokban, ezek iránya megfelel az adóreform szándekának, ugyanakkor el­tér a tervezettől, mivel a gaz­dálkodók differenciálódása erőteljesebb a feltételezettnél. Népgazdasági szinten a szo­cialista szektor összesített nye­resége alig 20 százalékkal mér­séklődött a tervezett 40 száza­lékos csökkenéssel szemben. A veszteséges gazdálkodók száma 103-mal több, mint 1987. évben volt, és ez is jelzi a felgyorsult differenciálódást. A népgazdaságban keletkezett mintegy 8 milliárd forint vesz­teség kétharmadát a vesztesé­ges vállalatok 5 százalékánál mutatták ki. A vállalatok és szövetkeze­tek árbevétele 4 százalékkal nagyobb volt. mint egy évvel korábban. Ezen belül a gazdál­kodók belföldi értékesítése 3,1 százalékkal bővült. Az ipari vállalatok nettó árbevétele 3.8 százalékkal, a mezőgazdsági A tavalyi gazdálkodásról egységeké 3,5 százalékkal gya­rapodott. A kereskedelem ösz­szesített árbevétele elérte a bá­zisidőszakét. de ezen belül pél­dául a termelőeszköz-nagyke­reskedelembem 14 százalékkal volt több. A fogyasztásicikk­kereskedelem gazdálkodóinál 6 százalékkal kevesebb az árbe­vétel. mint egy évvel korábban volt. Mivel a termelői áremelke­dések ennél nagyobbak, tény­leges termelésnövekedés álta­lában nem lehet érzékelhető. Az építőiparban az árbevétel 3.6 százalékkal csökkent 1988­ban. elsősorban az építőipari kivitelezés csökkenése, az ál­lami lakásépítés mérséklődése következtében. A tervezettnél dinamikusabban. 26 százalék­kal bővült a vállalatok és szö­vetkezetek konvertibilis elszá­molású export árbevétele az előző évhez képest. Az ipari gazdálkodók konvertibilis ex­portértékesítése 28 százalékkal növekedett, ezen belül kiemel­kedő a kohászati és vegyipari vállalatok teljesítménye. Eb­ben a vállalatok jó munkája mellett központi intézkedések és a világpiaci konjunktúra is jelentős szerepet játszottak. A rubel elszámolású export árbe­vétel a tervek szerint, csaknem 5 százalékkal csökkent. A vállalatok és szövetkeze­tek mérleg szerinti eredményei — figyelembe véve a kimuta­tott veszteséget — az egyes népgazdasági ágakban diffe­renciáltan alakult. Az ipari gaz­dálkodók eredménye csaknem 38 százalékkal kevesebb, mint az előző évben volt. de a terve­zettnél 40 százalékkal maga­sabb. A bányászatban és a ko­hászatban nőttek az eredmé­nyek, a feldolgozóiparban csökkentek. A gazdálkodók összes költ­sége 1988-ban 7 százalékkal emelkedett, ezen belül meg­nőtt a bérköltség súlya, aminek alakulását befolyásolta a fog­lalkoztatottak számának 156 ezres csökkenése. A vállala­toknál és szövetkezeteknél a rendelkezésre álló adózott pénzügyi források lényegében minden népgazdasági ágban meghaladják az 1987. évit. Az iparban 10 százalékkal, a ke­reskedelemben csaknem 30 százalékkal több adózott for­rással rendelkeznek a gazdál­kodók. mint az előző évben, de az építőiparban és a közleke­désben is jelentős többlet ala­kult ki. Ez összességében eléri a 30 milliárd forintot. Európa a korai újkorban Csernus Sándor „Átalaku­lási folyamatok a XV. századi francia történetírásban..." címmel francia nyelven vázolta fel a jellegében és tematikájá­ban is átalakult francia törté­neti irodalmat. A megválto­zott arculat fő okai a korabeli politikai viszonyokban, a de­centralizációban és a horizont kiszélesedésében keresendők. A történetírók a hercegek szolgálatába szegődtek, a tör­ténetírás fontos feladatává vált a politika számára „muníciót" biztosítani. Megemlíti a szerző a nyugati kereszténység „peri­fériáiról" érkezett informá­cióknak szentelt nagyobb fi­gyelmet a francia historikusok körében. A következő három tanul­mány a „hosszú XVI. század", a kora újkor gazdasági, társa­dalmi és politikai vetületéről illusztrál egy-egy példát. Fodor Judit a XVI. századi spanyol politikai gondolkodás problémáira fordította a figyel­mét. Ebben az időszakban a spanyol közgondolkodás rend­Cj k iadi'ónnyal gazdago­dott a JA TE Acta Historica idegen nyelvű gyűjtemé­nye, mely kora újkori egye­temes történeti tanulmá­nyokat tartalmaz. Szerke­zetét tekintve és kronologi­kusan két témát lehet elkü­löníteni: a XV. századi francia történetírást és a modern világgazdasági rendszer első szakaszának, a „hosszú XVI. század" té­makörét. kívül érzékeny volt. melynek több okát kell megemlíteni. A szerző szerint Hispánia még nem volt felkészülve arra. hogy nagyhatalommá váljon, mivel még a centralizmus és regiona­lizmus problémáját sem volt képes megoldani. Tovább fo­kozta a gondokat Amerika „vá­ratlan" felfedezése és meghódí­tása. Ezek a nehézségek több új kérdést felvetettek, melyek nemcsak Spanyolország, ha­nem egész Európa politikael­méletében jelentkeztek: egyén Sokan és sokféleképpen próbálták meghatározni. Legtöbbször belülről — befelé tekintve. Az értelmi­ségi ugyanis önmeghatá­rozó. Mikor másra bízta a történelem ezt a munkát, pusztulás lett a következmé­nye. A sötétség hatalmai ugyanis sohasem a tisztá­zásra, hanem az eltörlésre törekedtek. Ha akarom, az elsó értel­miségi a tűz csiholója volt. Avagy a meghatározhatat­lan korú barlangi rajzok szerzője. Aki már tükrözni próbálta tapasztalatait. Ha akarom, az elsó értel­miségi a karcolt formákat egyezményes jelekké alakító — a betűk költője volt. Ha mai kultúrkörünkhöz ragaszkodunk, Jézus. Megfogalmazom hát a magam meghatározását: az értelmiségi az az ember, aki először, másodszor, harmadszor és negyedszer is csak ad. Csak ötödjére kér. A magyar értelmiségi vi­szont először, másodszor,... Az értelmiségi létről kilencedszer is csak ad. S ti­zedjére kér. Ebben különbözünk a szi­geti és kontinentális Európá­tól. S abban is, hogy az adok­kapok egyenlőtlenséget ren­díthetetlen nyugalommal közös nevezőre erőszakol­tuk. Ki? Az álértelmiség. S kiala­kult az új arány. Amelyről lerítt, hogy hosszabb távon tarthatatlan. A tragédia mélypontján az álértelmiségi kijelölte az ér­telmiségi létet élőnek, hogy mit adhat. Csak azt és azt — semmi mást. Tehát az elő­ször, másodszor..., kilen­cedszer sorából — mondjuk — csak a hatodszor számon tartottat. Az értelmiségi létet élő elöregedett és elnőiesedett. Tapasztalat nélküli öreggé és kecsességet mellőző nővé vált. A pufajkába karcsúsí­tott lét napról napra vesztett vonzerejéből — a behódo­lásra kész, előzőleg nőiessé vált körökben is. Most itt állunk — egyebet nem tehetünk — az öröklött léttel. Sokan még most sem tudják,-mit kezdjenek vele. Megszakadt a folytonosság. De ha figyelembe vesszük a búvópatak tulajdonságait... Felróható, ha legtöbbünk a ... kilencedszer-nél kezdi,s rögtön utána kér? Megha­zudtolva, hogy az értelmi­ségi tulajdonképpen mérle­gelő ember? Viszont megadatott az esély az újraszámolásra. S az értelmiségi lét alaptétele­ként megismételhetem saját meglátásomat, szűkítve a kört: a magyar értelmiségi először, másodszor, ..., ki­lencedszer is csak ad. S ti­zedjére kér. A társadalom majd közbe­ékeli a maga válaszát. Érett­ségi bizonyítványként. Pataki Sándor és állam viszonya, a szuvereni­tás eredete... Tóth Sándor az oszmán „ár­forradalmat" vizsgálta a XVI. század végén. Hasonló jelensé­geket figyelt meg az ezüst akcse és a török agrártermékek árá­nak alakulásában, mint Euró­pában. Ezt az inflálódott euró­pai ezüstpénz beáramlása tö­rök területekre és Európának a török mezőgazdasági cikkek iránti egyre növekvő kereslete idézte eló. De nőtt a belső igény is az élelmiszerekre, mert — bár a birodalom népessége csökkent — a városi fogyasztók száma nőtt. mellyel az agrárter­melők nem tudtak lépést tar­tani. Ezenkívül az állam is sza­bályozta központilag az árakat, mert az elhúzódó háborúk és a zsoldosok létszámának a növe­kedése miatt deficitessé vált az államháztartás. Az áruterme­lés és pénzgazdálkodás követ­keztében jelentós tőkefelhal­mozás ment végbe, de a meg­határozó agrárjelleg miatt re­feudalizációs jelenségek bonta­koztak ki. A tanulmány angol nyelven olvasható. Anderle Ádám a XVI — XVII. századi közép- és kelet­európai parasztmozgalmakról vet fel három fontos módszer­tani jellegű megjegyzést spa­nyol nyelven. 1: E népmozgal­makat „idő" és „hely" koordi­nátáiban szemlélve három „epicentrumot" lehet kiemel­ni. Az első. 1504—1547-es pe­riódusban Közép-Európa a mozgalmak központja, 1590 és 1609 között Kelet-Európa, az 1640—1650/55-ös szakaszban pedig a mozgalmak az egész térséget érintik. A felkelések az Európán belüli munkameg­osztásból és a földesúri presz­szió fokozódásából vezethetők le. 2: A mozgalmak indítékai között vallási és etnikai-nem­zeti elemek is megjelentek, ami más csoportok, rétegek támo­gatását is feltélezték. 3: E pa­rasztmozgalmak három perió­dusa részét képezik a korai pol­gári forradalmak ciklusának, erős kronológiai korrelációt mutatnak egymással. Ebből az következik, hogy a korai pol­gári forradalmakon belül há­rom egymáshoz kapcsolódó, de mégis külön szakaszt lehet megkülönböztetni. Kertészaé Varga Beáta Mi? Hol? Mikor? 1989. ÁPRILIS 1. — SZOMBAT — NÉVNAP, HUGÓ A Nap kel 6 óra 24 perckor, nyugszik 19 óra 13 perckor. A Hold kel 4 óra 14 perckor, nyugszik 13 óra 06 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vizóllósa Szegednél pénteken plusz 277 cm (apadó) SZÁZHETVENÖT ÉVE született Erdélyi János (1814 -1868) költő, kritikus és filozófus, népköltési gyűjtő, aka­démikus ÖTVEN ÉVE hunyt el A Sz. Makarenko (1888-1939) szovjet-orosz pedagógus és író. Fő müve Az új ember kovácsa (1935) című doku­mentumregénye. NAGYSZÍNHÁZ 7 órakor: A kőszívű ember fiai (Radnóti 1 -2 bérlet) MOZIK: Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fél 4. háromnegyed 6 ós 8 órakor: Bosszúvágy III. (Színes, m.b. amerikai krimi. V. helyár! Csak 16 éven felülieknek!) Fáklya: fél 3. 4 és fél 6 órakor Vili. a veréb. (Színes magyar rajzfilm. III. helyár!) 7 órakor: Bosszúvágy III. (Színes, m.b. amerikai krimi. Csak 16 éven felülieknek! V. helyár!) Szabadság: 3 és 7 órakor: Volt egyszer egy Amerika l-ll. rész. (Színes amerikai gengszterfilm II. dupla helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Filmtáka: fél 6 és fél 8 órakor Hazai (Színes török film ) Kiskörössy Halászcsárda: (videomozi) délután 4 és este 8 órakor Karatézó Cobra visszatér. (Színes japán bűnügyi film) Éva presszó: este 8 órakor: Bankrablás vadnyugaton. (Olasz westernfilm.) ÜGYELETEK GYÓGYSZERTÁR: Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓ­GIAI FELVÉTEL: Ma a balesetet szenve­dett személyeket a II Kórház (Tolbuhin sgt 57 ) veszi fel. sebészeti felvételi ugyeletet az I sz Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4 ). urológiai felvételi ügyeleteta II. Kórház tart. A balesetet szenvedett gyerekeket a kór­ház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbetegeket a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI: Este fél 6 órától reggel léi 8 óráig a felnötllakosság részére. Szeged. Hunyadi János sgf. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI: Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekor­vosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELETEK: Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig Újszeged! Gyermekkórház. Szeged, Odesszai krt 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET: Hétfőtől pén­tekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld S. u. 1 -3. Telefon: 14-642. S.O.S. LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT: Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható T * leve KÜLFÖLDI TÉVÉADÓK MŰSORÁBÓL BELGRÁDI. 8.50: Tv-naptár. 9.00: Válogatás az okta­tói programból, 10.30: Elmulasztották! Nézzék! 13.00: Családi magazin - okta­tómüsor. 14.30: Hét Tv-nap. 15.45: Tv­napló. 16.00: Soha nem felejtelek el ­szovjet játékfilm. 17.30: Telkesek- drá­masorozat. 18.30: Dokumentumműsor. 19.30: Tv-napló. 20.05: A mai sport. 20.15: Az Oscar-díj 60 éve: Éjféli cowboy — amerikai játékfilm. 22.00: Tv-napló. 22.15: Éjszakai program. BELGRÁD 2. 17.30: Tv-naptár. 17.55: Hogyan legyünk együtt? — Informatív-szórakoztató mű­sor. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei est. 21.45: Hírek. 21.50: Ars Aterna - A kultúra berkeiből. 22.20: Sportszombat. 23.25: Időjárás. SKY 8.00: Gyermekműsor, rajzfilmekkel. 12.00: Sportmagazin. 13.00: A pankráció szupersztárjai 1989-ben. 14.00: Szom­bati filmmatiné: Baba érkezik a házhoz. 15.50: Akció-rajzfilmsorozat. 16.00: A majmok bolygója (tudományos-fantasz­tlkus film.). 17.00: Slágerlista. 18.00: Eurosport műsora. SUPER 7.00: Gyermekműsor rajzfilmekkel. 11.00: Egyveleg. 19.00: A világ divatja. 20.00: King Kong (játékfilm). 21.45: Szürkületi zóna (hátborzongató történe­tek). 22.35: Nemzetközi hirmagazin. 23.05: A láthatatlan ember. 23.35: Bob és Carol és Ted és Alice (amerikai film). 01.00: Egyveleg. TV 5 12.00: Tengeri magazin. 12.45: Jazz off. 13.00: Tv-hiradó. 13.15: Kertészkedés Nlcolas-val. 13.30: Szabadság, szabad­ság (játékfilm). 15.00: Szent este. 16.10: Trakal tv-sorozat. 16.30: Világútlevél. 18.00: Színházi est. 19.45: Teleturisz­tika. 20.00: Kotyvalék (koncert). 20.50: Sztriptíz (Szeretjük-e egymást?). 21.50: Zenés séta. 22.00: Tv-hiradó. 22.35: Me­séljen! 23.40: Super Sexy (Késő esti pajzánkodás). 0.40: Hiányjelek (maga­zinműsor). Rádió BUDAPESTI. 9.00: Képújság 9.05 Tévótorna gyerekeknek 910 ÁSZ 10 10: Fogat fogért - NDK tévéfilmsoro­zat — XIV/13. rész Lakva ismerjük meg egymást 11.10 Román nyelvű nemzetiségi kulturá­lis magazin — A Szegedi Körzeti Stúdió műsora 11.40: Képújság 15.35: Képújság 15.40: Hurrá, tavasz! — Szovjet film (1947.) (FF) 17 20 Foci angol módra VI — Beszá­moló az Angol Kupáról 18.00: Betúreklám 18.05: Műsorajánlat 18.10: Az emberi test — Angol rövidfilmso­rozat — XXVI/13 rész: A csodála­tos agyműködés 18.35. A MOKÉP filmajánlata 18.55: Esti mese 19.05: Egy operatör honismereti sorozata 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20 00: Reklám 20.05: Pokoli torony - Amerikai kataszt­rófafilm (1974.) 22.45 Híradó 3 BUDAPEST 2. Tv 2 Kudlik Júliával és Antal Imrével 17.00: Képújság 17.15 Tv 2 Benne ldöjárás-|elentés — Riportok — Tévétorna — Reklám - Zene 17.45 BUMM!! - Telefonos |áték 18.00: Telesport 18 25: Gyerekeknek! - Csip-csup csodák 18 41: Tv 2 19.00: Holt lelkek - Szovjet tévéfilmsoro­zat - IV/3.rész 20.03: Tv 2 Benne: Vers mindenkinek — Louis Aragon Tavaszi dal — Fordí­totta: Rónay György 20 10: Rockstúdió 20.50: Tv 2 21.00: Híradó 2. 21 20: Tv 2 21.30 Berkesi András Sellő a pecsét­gyűrűn - Tévéfilm — II/2. rósz (1967.) (FF) (ism.) 23.03. Tv 2 Napzarta KOSSUTH 8.30: Családi tükör. 9.05: Népdalkóru­sok, hangszerkettösök. 9.30: Ismét — a javából! — Válogatás az elmúlt hét mű­soraiból. 11.37: A csatlós - Veres Péter novellafüzérének rádióváltozata. 12.40: Áprilisi komolyságok. 13.00: Klasszi­kusok délidőben. 14.20: Mindennapi Iro­dalmunk. 15.10: Ú| Zenei Újság. 16.10: Népdalelöadók hangalbuma. 17.00: A gazdaságpolitikai rovat műsora. 17.55: Beszélgessünk zenéről. 19.15: Tabuk, titkok, táltosok. 20.15: Wilhelm Back­haus zongorázik. 20.40: Ml a titka? ­Lawrence Tibbett művészete. 21.15:130 éve született Vikár Béla. 21.45: „Hajszál­gyökerek" 3. - Nemzeti értékeink nyo­mában. 22.00: Hírvilág. 22.29: Az Észak­német Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. PETŐFI 8.11: Magyar művészek operettfelvéte­leiből. 9.05: Napközben (Élő). 12.10: Ka­réi Valdauf fúvószenekara Valdauf-mű­veket játszik. 12.30: Lakatos Miklós népi zenekara játszik (hangfelvétel). 13.05: Daráló 5. — Folytatásos Ifjúsági törté­net. 14.00—16.58: Magunkat ajánljuk. 14.00: Sublót — Zelki János műsora. 14.45: Névforduló - Vágó István játéka. 15.05: Ml történt? - Müller Tibor mű­sora. 16.00: Szórakoztató antikvárium. 17.05: Sportközvetítések. 17.30: Nóták. 18.05: Koncz Zsuzsa és a Fonográf együttes 1973 és 1984 között készült felvételei - XXX/4. rész. 19.05: Sport­közvetítések. 19.20: Operavetélkedő (Élő). 20.25: Slágerról slágerre. 21.05: Beszélgetés Turbók Jánossal, a Kerté­szeti Egyetem Klubjának főrendezőjé­vel. 21.35: A hanglemezbolt könnyűze­nei újdonságaiból. 22.00: Nevek ürü­gyén — Thomas Mann. 23.15-0.14: Noktürn — Éjszakai csevegés. BARTÓK 8.19: Sólymos Ferenc orgonahangver­senye. 9.42: Puccini operáiból. 10.30: Slágerlista. 11.00: Zenekari muzsika. 12.30: Diákfélóra. 13.05: Kívánságmű­sor szombaton. 14.05: Donizetti: Rite ­Egyfelvonásos opera, 15.05: Leinéz­börze helyett. 16.00: Szimfonikus zene. 17.10: A kamarazene kedvelőinek. 18.00: A Szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola 1. számú női kara énekel (Élő), kb. 18.40: Szimfonikus miniatű­rök. 19.05: Életem muzsikája - XIII-7. rész. 19.22: Kamarazene. 20.05: Fúvós­fórum. 20.35: Mindennapi Irodalmunk. 21.05: Zenekari muzsika. 22.13: Az En­semble M. felvételeiből. 22.40: Zsebrá­diószínház - Lánc, lánc, eszterlánc, ­Paul Everac Jeleneté (1978). SZEGED Szentes 66,29 MHz - Szeged 94,90 MHz április 2., vasárnap 8.00:-11.00: Anyanyelven. A nemzeti­ségi szerkesztőségek hétvégi maga­zinja. 8.00: Román nyelvű műsor. - A tartalomból: - A Dél-Alföld nemzetiségi közéletének hlrel, eseményei. — Szer­kesztő: Stefan Fratean. 8.30: Szlovák nyelvű műsor. — A tartalomból: — Hí­rek, információk nemzetiségünk életé­ből. — Szerkesztő: Marga Mária. 9.00: Élö-szó. - A tartalomból: — Hírek, útln­form, időjárás, programajánlat. 9.15: Hallanak engem? Sz. Simon István jegy­zete. 9.20: Különleges orvosi módsze­rek és eljárások: — Szerkesztő: — Pol­gár Gyula. 10.00: Zene-szó-tár. 10.30: Lemezmustra. Vezeti Kutas János. 19.30—20.00: Zenés sporthíradó: a mű­sor vendége Kócsó Antal salakmotor­versenyző, és edzője Harsányi Sándor. - Szerkesztő: Polgár Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom