Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! - ^ vMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 96. szám 1989. április 25., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Milyen széles a borotvaél ?|,,? m*\ 1 külügyminiszter Budapesten Az igazgató, Széli János bevezetésképpen u pro és kontra ervek sokaságát fel­vonultatva a trüsztalakítás­ról mondta el vélemenyet. •Az idejétmúlt nagyvállalati szervezet gyáregységeit, a közpunt álial elsorvasztott ügyvitel, marketing és más funkciók hiányában, a tel­jes önállóságra még alkal­matlannak látja, s ebben az értelemben a jelenlegi fel­állást — elismerve a vá­lasztás Vényszerűségét, nem kizárva annak átmeneti jel­'legét ~ .. elfogadhatónak valarnj egyszeTŰ dolog_ tartja. A tröszt eddigi mu- szen az eltorzult dr- és kodése során a megmaradt mogatási rendszer mellett párhuzamos hatáskörök kö- szinte lehetetlen a tisztanlá­vetkezlében gyakran bele- tás és ez az önköltségszá A llungarohcmp Magyar Kenderipari Tröszt meg­alakulása nem csak a könnyűiparban váltott ki nagy visszhangot, hiszen manapság éppen a nagyobb alak­zatok megszüntetése, a vállalati önállóságra törekvés a jellemzőbb. A merőben szokatlan átszervezés ered­ményeként a jogelőd, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat korábbi gyáregységei váltak viszonylag ön­állókká. Közülük a tröszthöz (tűzhöz) legközelebbit, az Üjszegedi Szövőipari Vállalatot kerestem fel, amely az idén készítette első önálló mérlegét. gyakran s/.ólt a vállalati ügyekbe, esetenként pedig éppen egy­másna vártak fent és lent. A gazdaságtól idegen. szub­jektív okoknak, az embe­reknek, illetve „székeiknek" még mindig túl nagy szerep jut. Ezzel együtt is újra a itröszt mellett voksolt az •igazgatótanács az év elején felkínált irányítási forma­váltás helyett. Az eredmé­nyes működés egyik fel téte­li e — a végleges vezérigaz­gató — azonban még hiány­zik a Tisza-partjáról.. Az 1200 főt foglalkoztató Üjszegedi Szövőipari Válla­lat 1,7 milliárd forintos ár­bevétel mellett meglehető­sen szerény, mintegy 2 mil­Oiós nyereseget produkált. Ez többek, között — az igaz­gató szavaival elve — an­mításra is érvényes. A termeléskorszer űsité­si támogatással „könnyített" nyereségnek a kétszeri fo­rintleértékelés túl erősnek 'bizonyult, így már az év el­ső harmadában tetemes mí­nuszt gyűjtöttek össze. Az ország egyetlen nehéz mű­szaki szövödéjeként — ha­zai gyártás hiányában — 400 millió forint feletti tő­kés importra szorulnak mű­száki fonalból, exportjuk en­nek pedig csák egyharmada. Bár egy korábbi egyezség értelmében az importanyag­áremelkedés egy részét át­háríthatjuk legnagyobb ha­zai megrendelőjükre, a Tau­•hi- alá, a fennmaradóért gya­tá- potot szeretnének kapni. A továbblépés egy másik irányát jelentheti a közel­múltban kezdődött farmer konfekcionálás. A 2,5 millió négyzetmeternyi szövet nagy részét belföldön értékesítik, ez a termék azonban a tő­kés piacon így nem ver­senyképes. A már meglevő ipari konfekcióra épülő far­mergyártás a legkisebb, még gazdaságos üzemméret­tel — évente 150 ezer dara­bos kapacitással — dolgo­zik. A decemberi indulás óta az első 8 ezer darabot imár eladták, a gépeket és az indigófestett fonalat szállító olasz cégnek. Egyik legújabb termékük a hazánkban ez ideig nem gyártott élelmiszer-ipari & ki gaz rusra, jelentős hányadot membránszúró melynek azonban nekik kell kicaz- ,mP°rt tilalma mind­dálkodni. össze 30 százalék. A magyar borok, gyümölcslevek rninő­Az, hogy a jövő elé mégis ^ ét javitó szűröböi ,meg csak bizakodva tekintenek részt az elmúlt — már önál­lóságra gondoló — néhány év sikeres műszaki fejleszté­sének is köszönhető. Állam; nak az „átkos örökségnek" alapjuttatást, saját erét, hi­is köszönhető, melyet útiba- telt. lízinget összeszedve, lyuként magas készlet- és mintegy 250 millió forintos adósságállomány formájá­ban kaptak. Véleményem szerint azonban az ered­ményt (az örökséget) minő­síteni azért is elhamarko­dott, mert az igazgatótanács csak május végi hataridővel íudja lezárni pénzügyileg az 1987-es (!) és az 1988-as évet. Tevékenységükben meg­határozó az államközi egyezmény keretében gyár­tott, szovjet ponyvaexport, amely tavaly megközelítette a 6 millió négyzetmétert. A forintra átszámított rubel árbevétel 87 százalékát kapták eddig úgynevezett termeléskorszerúsítésí tá­mogatás címén, így összes­eégében, mintegy 2 százalé­kos jövedelmezőséget ho­zott a ponyvagyártás. A fő­hatóságokkal folytatott liosszas levelezések, viták, után erre az évre egyhar< maddal kevesebb szovjef exportot terveztek, Az éves elképzeléseket ismertető munkásgyúlés misnapján érkező minisztériumi levél 87-ről 79 százalékra csök­kentette a termel éskor sze­rúsítési támogatást, s ez a tervezett nyereség kéthar­madát azonnal kivette a vállalat zsebéből. Az ön­költségnek most már csak 94 százalékát fedező bevétel 80 millió forint veszteséget jelent Jogosan sérelmezik azt — és nem egyedül jár­nak ebben a cipőben —, hogy az államközi egyez­mény keretében beérkező energián és alapanyagon le­vő profitból legalább a szükségest juttassa vissza a költségvetés az érintett vál­lalatoknak. Ez persze nem fejlesztés eredményeként ma már felülmúlják a hazai szövőszakma átlagos mű­szaki színvonalát. A következőkben egyik út lehet az a változtatás, hogy árucseré.? forma felé próbálják terelni a szovjet export minél nagyobb há­nyadát. Az 1989-re vállalt 4 millió négyzetméter pony­vából eddig csak á-at írtak 10 millió forintos ár­bevételt terveznek, igaz, hogy ezt 20 százalék feletti nyereségtartalom mellett. Üj ösztönzési rendszert is bevezették, melyben önel­számoló egységek lettek az üzemek, s elsődleges céljuk az eredménytervek teljesíté­se. A bérfejlesztés forrásá­hoz a létszámleépítés egy fájdálommentesebb formá­ját választva, a kilépők he­lyére csak nagyon indokolt esetben vesznek fel új dol­gozót, így 50-80 fővel csök­kenhet az összlétszám 1989­ben. K. A. Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására hét­főn este hivatalos látogatás­ra Budapestre érkezett Thorvald Soltenberg, nor­vég külügyminiszter. A vendéget a repülőtéren ven­déglátója üdvözölte. Jelen volt Leif Edwardsen, Nor­végia budapesti nagykövete is. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Thorvald Soltenberg tiszteletére a Duna Intercontinental Szál­lóban. Magyar csoport Namibiában Megérkezett Windhoekba az ENSZ UNTAG munkájá­ban részt vevő magyar cso­port. Mint ismeretes, a 22 fős magyar egység feladatot vállal a Namíbia független­ségét elősegítő átmeneti idő­szak rendfenntartó munká­jában, a választások előké­szítését biztosító nemzetkö­zi felügyeletben. w Állásfoglalás készül az adósságválság megoldására Pení'i Vaanánen, a Szo. szóló meghívást, és kifejez­cialista Internacionálé Bu- te a nemzetközi szervezet dapesten tartózkodó fötitká- készségét a további együtt­ra megérkezését követően működésre és a kapcsolat­elsőként a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kép­viselőivel, Rut'ner György­gyei és G. Márkus György­gyei folytatott hétfőn meg­beszéléseket Áttekintették a magyarországi 'belpolitikai helyzet és ezen belül az új­tartásra. Felvetődött annak lehetősége, hogy a Szocia­lista Internacionálé és az MSZDP szakértők bevonásá­val állásfoglalást dolgoz ki Magyarország és a többi, közép-kelet-európai ország adósságválságanak megoldá­jáalakult MSZDP szerepét sara. A tárgyalófelek egyet­és terveit. A megbeszélés értettek abban, hogy a nem­középpontjában Magyaror­szágnak a többpártrendsze­ren alapuló parlamenti de­mokráciába való békés át­menetének, és ehhez a szo­ciáldemokrata alternatíva kidolgozásának kérdései ál­lottak. A Szocialista Inter­nacionálé főtitkára a világ zetközi közvélemény mozgó­sítása érdekében szervezete­ik határozott állásfoglaláso­kat tesznek közzé az embe­ri jogok Romániában törté­nő megsértése miatt. Pentti Vaanánen részt vesz az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézete ál­szociáldemokrata mozgalmai tal rendezett A szociálde­•nevében üdvözölte az mokrácia és a nyugati polí­MSZDP újjáalakulását és működését átadta a Szocia­lista Internacionálé soron következő — júniusi — stockholmi konferenciájára tikai rendszerek című, ápri­lis 25—26-án megtartandó konferencián. Itt-tartózkodá­sa alatt találkozik a magyar közélet több képviselőjével. (MTI) Nemzetközi konferencia az alkotmányosságról Nem másolni akarnak, a gyakorlatra kíváncsiak Tizenkét országból har­minc külföldi szakember — alkotmánybírósági elnök, al­kotmánybíró, egyetemi ta­nár, parlamenti tisztségvi­selő —. valamint a téma ha­zai szakértői részvételével nemzetközi konferencia kez­dődik kedden az alkotmá­nyosság védelmének szer­vezeti garanciáiról Buda­pesten. Az Igazságügyi Mi­nisztérium és az MTA Ál­lamtudományi Kutatások Programirodája rendezvé­nyéről, s ennek kapcsán a magyar alkotmánybíróság­ról készülő törvényről Ki lé­ny i Géza igazsagügyminis/.­tei-helyettes hétfőn tájé­koztatta az újságírókat. El­külön törvény rendelkezik. E törvény elfogadását köve­tően, minden bizonnyal még a júniusi ülésszakon az Or­szággyűlés megválaszt né­hány, a szervezet működé­sének megkezdéséhez nél­külözhetetlen számú alkot­mánybírót. A helyek több­ségét azonban már az új Visszaesett a baromfitermelés Az év eddig eltelt részé- 340—350 ezer tonna vágni ben Jelentősen visszaesett való brojlercsirkét — vásá­a hazai vágóbaromfi-terme­lés. Ha a csökkenést nem sikerül megállítani, akkor az ágazat több éve tartó dina­mikus fejlődése olyan idő­szakban torpan rneg, amikor a konvertibilis piaci kilátá­sok javulnak. Mindez an­nak ellenere bekövetkezhet, hogy a baromfi-feldolgozó vállalatok, saját pénzügyi forrásuk terhere, a tavalyt átlagárnál ikg-ként hat forintul többet ígérnek a szerződések kötésekor a csirkehúsért. A termelők­nek és a feldolgozóknak azonban olyan újabb terhek sújtják, amelyeket önerőből nem tudnak kigazdálkodni. Mit tesz ilyen helyzetben rolnak fel, és a feldolgozás után belföldön 140—142 ezer tonna, külföldön pedig 200— 205 ezer tonna baromfihúst értékesítenek. Az első ne­gyedévben azonban — az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest — csaknem 13 ezer tonnával csökkent, a brojlercsirke felvásárlása, s április végéig 18 ezer tonnás lemaradás várható. Ilyen ütemű visszaesés következ­jelenti, hogy megnöveked­tek a termelők kiadásai. A tavalyi rossz kukoricater­més és az importfehérje árának emelkedése ' az év eleje óta önmagában több mint 5 forinttal növelte a brojlercsirke előállításának kilogrammonkénti költsé­gét. Ezen felül növekedtek a gyógyszer- és az energia­árak is, úgy, hogy a költsé­gek novekedesét a 8 forin­tos felvásárlási áremelés nem fedezi. A naposcsibé­iében a feldolgozó üzemek előállítás költségei mintegy az idén a tervezettnél vár­hatóan 55—60 ezer tonnával kevesebb vágóállathoz jut­nak, ami az eddig hasznot hozó konvertibilis exportot is veszélyezteti. A Baromfitermelők Egye­a termelői érdekképviseletet sütésének igazgató tanácsa ls ellátó Baromfitermelők Egyesülése? Tóth Mátyás, az egyesülés igazgatója az MTI munkatársának elmondta: eredetileg azzal számoltak, hogy tagvállalataik az idén mintegy 440—480 ezer tonna vágóbaromfit — ezen belül legutóbb úgy foglalt állást, hogy a termelés további csökkenését meg kell állíta­ni, amihez az érdekeltek összefogásán túl központi, állami intézkedések is szük­ségesek. A legnagyobb gondot az 22—25 százalékkal szintén emelkedtek, és ezt az üze­mek már képtelenek ellen­súlyozni, ezért a szaporító­gazdaságok közül sokan le­vágják a tenyészállatok egy részét. Az egyesülés javasolja, hogy a brojlercsirke felvá­sárlási árát a tavalyiho? ké­pest kilogrammonként leg­alább 7 forinttal emeljék, így átlagosan 44 forint len­ne; a naposcsibe árát 11-ről 12 forintra lenne célszerű növelni. mondta: a tanácskozás szer- összetételű parlament töl­vesen illeszkedik a hazai al- ti be. E törvény megalkotá­kolmányozási folyamatba, sa azért is halaszthatatlan, hiszen nem zárult még le mert az alkotmánybíróság sem az alkotmány szabályo. nem csak a jogszabályok zási elveinek vitája, s nem alkotmányosságát vizsgálja végleges még az alkotmány- majd, hanem e szervezet bíróságról szóló törvény ter- veszi nyilvántartásba a po­vezete sem. Ez utóbbi litikai pártokat, látja el al­egyébként várhatóan júni- kotmányossági felügyeletü­usban kerül az Országgyűlés ket, s adott esetben dönt elé. feloszlatásukról. Az alkot­Az igazságügyminiszter- mánybírák politikai part­helyettes rámutatott: az al- hoz tartozásáról kétféle kotmányosság védelmének nézet kapott hangot. Az három típusú szervezeti ga- egyik, hogy vezető tisztséget ranciája alakult ki világ- ne tölthessenek be egyetlen szerte. Például az Egyesült pártban sem; a radikálisabb Államokban a rendes bíró- nézetet vallók szerint az al­ságok örködnek az alkotmá­nyosság védelmén. Az euró­pai országok egy részében alkotmánybíróságok mű­ködnek, míg másutt egy spe­ciális jogállású testület — miként hazánkban jelenleg az Alkotmányjogi Tanács — Iv!"1, foglal állást a jogszabályok ÜT alkotmányosságáról. Egyik ' megoldást sem mechanikusan másolni mondta Kilényi Géza —, ám részkérdésekben bizo­nyára hasznos ötleteket, ta­pasztalatokat szerezhetünk. Ez év eleje óta a magv<»r alkotmány tartalmazza az alkotmánybíróságra vo­natkozó legfontosabb kérdé­seket, azzal, hogy annak szervezetéről és működéséről kotmanybirak egyetlen poli­tikai pártnak se lehessenek a tagjai. Kilényi Géza ez utóbbi elképzelést támogat­ta. A háromnapos konfe­rencia nyitónapján Kulcsár igazságügyminísz­„Jogállam, alkotmá­kívántak nyassa8. emberi jogok a KivunjuK magyar politikai rendszer átalakulásában", Kilényi Géza „Az alkotmányosság védelmének szervezeti ga­ranciái a különböző orszá. gokbun", Kovács István akadémikus pedig „Az Al­kotmányjogi Tanácstól az alkotmánybíróságig" cím­mel tart referátumot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom