Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

2 1989. április 20., csütörtök Az országos találkozóra készül a reformkör A kecskeméti „Nyilatkozat" A Reformmühely április 15-én Kecskeméten megrendezett országos tanácskozása alkalmából első találkozójukat is megtartották az MSZMP eddig megalakult, a platformszabadság alapján szerveződött reformkörei. Mint közismert, az országban elsőként Csongrád megyében alakult reformkör; a kecskeméti találkozón abban is megállapodtak, hogy Szegeden rendezik meg, májusban, a reformkörök országos tanácskozását. Tegnap este a szegedi reformkör immár rendszeres (keddenként tartott) összejövetelén ezt az országos találkozót készítették elő, s megbeszélték a 15-i Reformműhely munkájának tapasztalatait. Még Kecskeméten elfogadtak (harminc reformkör 80 képviselője) egy nyilatkozatot, amelyet az alábbiakban közlünk. A reformkörök egységes álláspontot alakítottak ki a következő kérdésekben: — Az MSZMP egészében rroighBCárazóvá kell wélnta A reforrmgondolkoclásTialk és cselekvésnek. Az élt/törést és « reformerük mos szerveződéséit is segítve az MSZMP vezetése vegye tudomásul a ntformkörük létét, -biztosítsa működési feltétele-Ikert. beOeértve a Horizontális kiaprsolatta rttis lehetőségéit is. Használhassák AZ MSZMP rendelkezéseire álló központi é« helyi esaiközök«t és létesítményeiket. — Az eddig megalalkult reformkörök felhívják az MSZMP tagjait, szervezeteit, hogy hozzanak létre reformköröket, és mis hasonló jellegű szerveződéseket. Nem fogadjak él a gyakorlati tapasztalatokat nélkülöző, általánosító, frakciós megbéJyegezést. — A rafürmkörök fórumai nyitottak az MSZMP valamennyi tagja és mindenki szántára. együttműködnek más, MSZMP-n kívüli szervezettekkel, személyekkel ls. Mindenkinek vita-, kapcsolódási és együttműködési lehetőséget kínálnak. — TévéikenyséigüJCben az MSZMP-n belüli újfajta pártegység kialakítását, AZ egyes áramlatok, nézetdk, platformok dinamikus együttélését, a tényleges reform cselekvés elsődlegességét és AZ elméleti alapok újragondolását érvényiesiitiik. — A reformkörök igénylik a nyitott reformműhely-ctanácskozásokat, és vállalják azok fő gondolatainak átvitelét a gyakorlatba. A reformkörök aggodalma az utóbbi hetek eseményei alapján fokozódik, mert a párt belügyei, a vezetés állásfoglalásai kiegyensúlyozatlanok, intézkedései bátortalanok, egy régi egység nosztalgiájától terhesek,. Fokozatosan csökken a nép. az ország bizalma, veszélybe kerülhet a nemzetközi megbecsülés, a párt elveszíti legjobb erűit, növekszik a szétesés veszélye. — A Központi Bizottság legutóbbi ülésén személyi kérdésekben született döntések nem teremtették meg a régóta hirdetett fordullat személyi feltételeit. — A Politikai Bizottsággal és a főtitkárral kapcsolatos bizalom kérdése a Központi Bizottságon belül maradt, ugyarakkor a KB tagjainak döntő többsége egy korábbi korszak politikusa: önmaga és a politika megújítására képtelen. A személyi kérdések eldöntése pár száz pártvezető belső, titkos ügye maradit. — Az ülések, a döntések — minden korábbi köve bel és ellenére — zártak, a közvélemény manipuláit hlrcsamagokat kap, a párttagság még utólag sem értesül hitelesen. — A Központi Bizottság szóvivője ..szlómegkerülő", lekezeli a közvéleményt, a sajtót, a közérdeklődést, az arrogancia és önhittség mutatkozik némely ultóbbt megnyilatkozásában. — A reformszárny és reformkörök működésével kapcsolatos ellenérzés és értetlenség a fótiitkár nyilatkozataiból is tapasztalható. — A Központi Bizottság bizalmát továbbra is élvező kormány gyakorlati intézkedései kapkodók. hiitelrontók. nélkülözik a következetességét és az. átgondoltságot. A feüsoroűttak előrevetítik annak veszélyét, hogy a párt méltatlanná válik a hatalomra, képtelenné a nép felemelkedésének szolgálatára. Ezért a retortmkörök a következő Javaslatokat teszik: — 1989 őszéig hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust. — A kongresszusi küldötitválaszltás a párton belüli teljes demokrácia megvalósulásával (ehhez szükséges átmeneti szervezeti intézkedésekkel) és platformok alapján történjen. Az agrárpolitika megújítása nemzeti ügy Váltás — elvonásokkal? A mezőgazdasági érdekképviselet megyei szervezete a tegnap, kedden megtartott rendezvényéved bizonyította, képes a megváltozott időhöz ailkalimazkodó fordulatszámra. A Hazafias 'Népfront megyei bizottságával közösen a Néppárt (a volt parasztpárt) agrárpolitikájáról rendeztek vitafórumot a téeszszövetség székházában a Néppárt országos elnökének S. Hegedűs Lászlónak a részvételéved. Az itt edhangzottak annak lakossaga egyennanddkolta, hogy az MSZMPnek csiaik a reformszárnyét támogatják, s a gazdaságot lehetetlen helyzetbe hozó monetáris politikával nem tudnak azonosulni. Programjuk szerint szét keld választani a központi hatadom élemeit, s azoknak biztosítani a szuverenitást. Ennél is fontosabb a helyi önkormányzat megvailósitása. Abból kedd kiindulni, hogy minden település és alapján az a benyomás alakult ki bennem, hogy a lényeges kérdésekben rendkívüli módon összecsengtek a vélemények, legyen az az MSZMP, a Néppárt, a népfront, a TOT, a szövetség, vagy akár a termelő gazdaságok képviselőinek elgondolása. Egyértelműen kiviláglott, az agrárgazdaság reformja nem tür halasztást, különben az ágazat leépülése elkerülhetetlen, s következményei beláthatatlanok. S. Hegedűs László a üöbbgú. A költségvetés központosító és újraelosztó (mechanizmusának túlsúlyát a helyi erőforrások helyi felhasználásával kell oldani. Az agrár politikában az önbecsülésünkre érdemes építeni, az uralkodó megítéléssel szemben nem minden elemében fejletlen mezőgazdaságot örököltünk 1945-ben. Gondoljunk csak a nemesi tők ered ményeire, a viszonylag fejlett mezőgépés élelmiszeri parna. Emellett kú keld mondani, egyetpártrendszer hívének vallja len osztályt sem ért annyi magát, s ennek Okaként je- méltánytalanság, mint a palölte meg, hogy fgy több a rasztságot, s a rehabiliiáganancia a hibák időbeni cióból őket sem szabad kifelismerésére, az eltévelye- hagyni. S a sarkalatos pont: dések leleplezésére. Az ön- nincs értelme fejlődésről, kritika kevés a megoldás- szerkezetváltásról beszélni, hoz. A koalíciós időszak míg ilyen mértékű a köznem volt diadalmenet, s ez ponti elvonás. A itámogatáma sem tűnik annak. Ma- sók-elvonások szaldójágá'ban a pártban is három ban legalább az 1982-es út és elképzelés ütközött. A szintet kéldene tartani. A sztálinizmusba haladó idő- támogatások igazi gazdája szakban Erdei Ferenc a egy mezőgazdasági hitalinvisszavonulás kompro- tézet lehet, amely a sajátosmisszumával eredményes Ságokat figyelembe véve, szövetkezeti mozgalom meg- alacsony kamatszintet tud teremtésének nyitott utat. A megvalósítani. Az ipari és Veres Péter-féle centrum a mezőgazdasági árak távodonépi, nemzeti jelleg ésgoai- dása nem tűrhető tovább. A termelők számára elemi joggá tett mezőgazdasági exportbevétel egy részével lehetne a kiszolgáló ipari importversenn yel tartani. A vertidodat ikidomborítását látta a legfontosabbnak. A Kovács Imre szárny azt vallotta, hogy csak úgy van értelme a hátteret koalíciónak, ha a hatalom- kordában vezetre érdemes támaszkodni, ha az hajlandó a megújulásra. A TOT képviselőjének kérdésére elmondta, hogy az él vonási rendszer lényegi változása a mai helyzetből a kiút. A gazdái kodás érdékeltségét a mai 90 százalékos elvonás helyett 50-60 százalékra csökkentve vissza lehet állítani, s az állami költségvetést ehhez a bevételhez méretezni A félismerés nem új, egy üzem akikor jó, ha a fizetés mellett a szociális háttérrel is törődik. Ez nem érdem, •ihanem jól félfogott érdek. A hozzászólók leginkább a múlt egyes elemeinek minősítését, így a rnezőgazdaság 1945-ös indulásra alkalmazott fejlett jelzőt, s a téeszesítésre kimondott, milliók megnyomorítása kitételt vitatták. Szantisáló József, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa a párt agrártéziseivel való egyezőségre tette a hangsúlyt. Szerinte a parasztságot valóban érték méltánytalanságok, s azért kéli küzdeni, hogy ez ne folytatódjék. A földtörvény és a szövetkezeti törvény megújításában nem ártott volna a nagyobb nyilvánosság, s az érintettek hathatósabb bevonása. Elhangzott, hogy az igazi választóvonal nem a pártok között van, hanem azok tagjainak magatartása, jövőért érzett felelőssége, politikai érettsége minősít igazán. E képlékeny politikai hélyzetben az agrárgazdaság progresszív erőinek olyan pozícióit kell kiharcolni, amellyel a hatalom megszilárdulásának időszakában is képesék érdekeik folyamatos érvényesítésére. T. Sz. I. Grósz Károly és Németh Miklós megbeszélései Jichak Samirral Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kedden délelőtt megbeszélést folytatott a Budapesten tartózkodó Jichaik Samir, izraeli kormányfővel. A találkozón áttekintették a magyar—izraeli kapcsolatok helyzetét, és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Mindkét részről hasznosnak értékelték a mind gyakoribb magas szintű találkozókat, elismerően szólták az együttműködés különböző területéin tapasztalható előrelépésről és megerősítették a 'kapcsolatok további bővítésére irányuló kölcsönös készséget. Egyetértés volt abban is, hogy az izraeli miniszterelnök mostani látogatása jól szolgálja ezt a folyamatot. A megbeszélés során mindkét fél kifejtette álláspontját a közel-keleti helyzetről, a válság megoldásának lehetséges módozatairól. Egyetértettek abban, hogy az i'lyen őszinte, nyílt véleménycserék elősegítik egymás felfogásának alaposabb megismerését. Magyar részről hangsúlyozták: nagy fontosságot tulajdonítanák annak, hogy a magyar—izraeli kapcsolatok továbbfejlesztése az együttműködésiben rejlő kölcsönös előnyök kiaknázásán túl járuljon hozzá a közel-keleti probléma rendezésének előmozdításához is. A találkozón részt vett Dan Meridor, az izraeli kormány tagja és Slomo Marom, a budapesti Izraeli Érdekképviseleti Hivatal vezetője, illetve Kovács László kül ügymin iszterhelyettes, és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának tanácsadója. * A délután folyamán az izraeli kormányfő a Magyar Izraeliták Országos Képviselete szervezésében találkozott a magyarországi zsidó közösség vezetőivel. (MTI) Szópárbajban nincsenek áldozatok Vita a fegyveres testületekről Közmegegyezés persze nincs — egyelőre. De valószínűleg igaz, amit a Saabad Den okraták Szövetségenek egyik szegedi aktivistája mondott: Muszáj beszélni! Amíg szavaink vannak, addig hallgatnak a fegyverek. A szópárbaj ugyan rendkívül időigényes és fárasztó, de a haszna kétségtelen — ez volt a legközvetlenebb redes, akaratlanul is érveket szolgáltatva vitapartnereinek. Hiszen ma a néphadsereg (és más fegyvetapasztalat azon a nyilvános res testületek) tisztjeinek vitán, amit a felsővárosi népfrontbizottság szervezett hétfőn: a Köz(-{-)egyezés című vitasorozatuknak e második „felvonására" (az elsőn a népfront megújulása volt a téma) a néphadsereg, a rendőrség, a munkásőrség szegedi testületeinek vezetőit, a pártok és az új politikai szerveződések aktivistáit, országgyűlési képviselőket és Felsőváros noteárait hívták meg, s a szórólapokra a többi között ilyen kérdéseket nyomtattak: milyen a honvédelem megítélése hazánkban?, szükséges-e a munkásőrség?, kinyilváníthat-e saját politikai véleményt a hivatásos katona és a rendőr? Annak dacára, hogy az egymást sűrűn higgadtságra intő vitatkozó felek megnyilvánulásait újra és újra érzelmek és szenvedélyek fűtötték föl, az este 6-tól éjjel 11-ig tartó maratoni vitából az látszott: szeretnék érteni egymást. Egyenként, személyenként majdnem mindenki jóakaratú. Ám a beszédmódok egyelőre olyannyira különböznek, hogy az embernek az az érzése: valami eszperantószerű közvetítő nyelvre lenne szükség. Hadsereg Például: aligha csak a fegyveres testületek ott jelenvolt vezetői tudják nehezen elképzelni, milyen lesz a helyzetük a többpártrendszerben; de bizonyos, hogy ők csak a vita utolsó harmadában kezdték megérteni, hogy az új politikai szervezetek és pártok aktivistái nem személyiségjogaikat akarják csorbítani, amikor azt mondják, hogy a hivatásos tiszteknek „apolitikusoknak" kell lenni, mint a bíráknak. „Azt hiszik, az én meggyőződésem megváltozik attól, ha arra késztetnek, hogy visszaadjam a tagkönyvemet?" — kérdezte Kovács Pál alezból e pártnak is jut egyszeikáliis kapcsolatoknak a ter+ , , „ ,„ . „ ... , ... meléstől az export-importig let. E szellemi örökségét ki- mÍTldent TOgában kel, fog. vánják a mai kor követel- iajmia A felvásárló rnonoményeivel ötvözni. A többpártrendszerreJ kapcsolatban leszögezte, érdekük, hogy legyen egy erŐ6, világos programú és viszonylag egységes MSZMP. polszservezeteik társadalmi tőkéje vegyes vállalati formában értékesülhetne leginkább, ahol a domináns szerep a termel oké. A Néppárt a mezőgiazdaAzt, hogy jelenleg máért az sági kamara és az ágazati eLlenzék kerékasztalánál szövetségek híve, s az eddifoglalnak helyet, azzal in- gi érdekképviseleti szerJakes sajtóértekezlete 0 Moszkva (MTI) Csehszlovákiában nem várható sem az 1968-as események átértékelése, sem pedig az azokban vezető szerepet játszott Dubcek politikai rehabilitálása — jelentette ki moszkvai sajtóértekezletén Mii os Jakes. A CSKP KB főtitkára, aki hétfőn rövid munlkalátogatásra érkezett a szovjet fővárosba, kedden háromórás megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsowal. Jakes elutazott Moszkvából. túlnyomó többsége az •MSZMP tagja, s az általuk vezetett testületek az eddigi gyakorlat szerint, meg az MSZMP szervezeti felépítésének jellege következtében politikai célokra is bevethetők; már most az „alternatívok" azért idegesek — fogalmazta meg a Fidesz és az SZDSZ képviseletében vitatkozó Ökrös Tamás —, mert „alkotmányos, jogi és egyéb szükséges garanciák hiányában" a fegyveres testületek politikai célú fölhasználása bármikor megismétlődhet. Az „apolitikusság" nem azt jelenti, hogy a tisztek ne lehetnének párttagok, ellenkezőleg; az új pártok és szervezetek szerint már az átmeneti korszakban (napjaink) is, de a demokráciában, a jogállamiság viszonyai között még inkább — bármilyen párt tagjai lehetnek; viszont akkor nem politikai párt(ok) adják a parancsokat, s nem politikai célok végett, hanem az ország, a jogállamiság, az állampolgár védelme céljából. Nem térhetünk itt ki a vita minden részletére, csak megjegyezzük: tanulságos, mert közmegegyezésre vezető szóváltás volt a pacifizmusról: Tűhegyi József, a Körgát Klub aktivistája — aki pacifista, s az a véleménye, nem illúzió hangoztatni, hogy az egész kontinens legyen hadseregmentes —, végül rábólintott Hídvégi István alezredes érvelésére: a pacif izmust, éppúgy nem kell másokra erőltetni, mint bármely egyéb nézetet. Munkásőrség Leküzdhetetlennek tetsző beszédmódkülönbségek mutatkoztak a vitának abban a szakaszában is, amikor a munkásőrség szerepéről, megítéléséről, megszüntetésének igényéről volt szó. Míg Körmöczi László városi munkásőr-egységparancsnok és mások azt bizonygatták, hogy „a munkásőr a nép fia, és még sohasem emelt fegyvertanépre" — Jankó Attila (SZDSZ) példákkal szolgált: mikor használták karhatalmi feladatokra a munkásőrséget. „Hogy '56-ban mi volt, majd eldönti Pozsgay elvtárs —, mert ő még elvtárs, mert benne van a Politikai Bizottságban; de az biztos, ha akkor ott elég fegyveresünk lett volna, nem az történik, ami történt" — mondta szenvedélyesen Hídvégi István alezredes. „A munkásőr az önök érdekeit is védi, függetlenül az önök politikai beállítódásától" — biztosította az új szervezetek aktivistáit Zlatniczky István, a Münnich Ferenc Társaság képviselője. Az én érdekeimet fegyvertelenül védjék — válaszolt Tűhegyi József; s aki '56-tal példálózik, egyúttal megmondja: a munkásőrség az MSZMP fegyveres testülete, szigorúan MSZMP-tag tisztikarral. Mi lesz itt, ha minden pártnak saját fegyveres testülete lesz? — kérdezte Jankó Attila, s folytatta: a „jobbról előzünk"-tartalmú MSZMP-taktika már nem vezet célra; a munkásőrség „cégtáblájának" átfestése, a testület átmentése nem megoldás; az MSZMP milíciáját a többpártrendszerű demokráciában meg kell szüntetni, hogy ne legyen többé „a félelem fészke". Nem gondoljuk, hogy a munkásőrség agresszív és militáns emberek gyülekezete — érvelt Ökrös Tamás; de ne legyen a demokráciában olyan fegyveres erő, amely '56-ban hiányzott. Rendőrség Amikor — késő este — a rendőrség és a Belügyminisztérium átszervezésének igényét hozták szóba az új politikai pártok és szervezetek képviselői, Szőke Péter városi rendőrkapitány leszögezte: nekik is jobb lenne, ha „mindenre törvény lenne", ám ma még sok jogszabály: „rendőri értelmezés kérdése". Ez a vita olyan — folytatta —, hogy sok eleme a büntetőjogi izgatásra vonatkozó passzusaiba ütközik; „de ki ellen indul eljárás?" — tette föl a költői kérdést. Méghozzá azért nem járnak el — 1988 tavasza óta —, mert „ez a közmegegyezés"; „hogy senkit nem visznek be innen izgatás vádjával, az a pártnak köszönhető". A felsővárosi pártházban (MSZMP) vitatkozó csoportok közül az egyiknek a tagjai erre egymásra néztek, ültek némán egy súlyos pillanatig, aztán a szociáldemokrata Hackler László megszólalt: „Nem azért jöttünk ide, hogy bárkit megsértsünk, vagy megbántsunk. Demokráciát, jogállamot akarunk. Ha az MSZMP és fegyveres testületei ennyire ragaszkodnak a hatalomhoz, mi továbbra is félünk. A viszszarendeződéstől." Aztán a vitát berekesztették. De nem zárták le. S. E.