Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

1989. április 5., csütörtök Egyetlen stabil pont Ülésezett a megyei népfrontbizottság Mint Nagy István elnök fogalmazott, ugyan soros, valójában kicsit csúsztatott ülését tartotta tegnap, hét­főn a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsá­ga, a szegedi testület Vö­rösmarty utcai székházában. Halasztottak egy keveset, várva a mozgalom országos vezetőségétől egy konkré­tabb, életképesebb prog­ramadást. A várakozásuk alig-alig igazolódott, úgy­hogy a további „topogás" értelmetlennek tűnt volna. Vélemények szerint az or­szágos tanács legutóbbi ülé­se a titkárság „leváltásán" és némely személyi válto­záson kívül más nóvumot nem hozott, legfeljebb meg­erősítette a megyei, városi vezetőségeket, az aktivis­tákat ez idáig szerzett is­mereteiben: kongresszus lesz még idén ősszel, vala­mint, hogy a mozgalom po­litikai pártoktól független kíván lenni. Eljutottunk a csődig — mondta valaki —, egyetlen stabil pontja van a nagy múltú népfrontnak, az pedig a helyi lakóterületi bizottság falun és városon egyaránt. A meghirdetett demokratizmus Szellemében rájuk kívánnak támaszkod­ni a megyében (is), talán jobban, mint valaha. S az aktivisták munkáját tekint­ve, szerencsére, kevesebb az ok a pesszimizmusra, ök eddig is tisztességesen végezték a dolgukat a köz javára. A kongresszusra való elő­készületek jegyében már tartottak a megyében tiszt­újítást ezek tapaszalatairól számolt be ősz Károly tit­kárhelyettes, aki május 1­JAK: Útban az önállóság felé Az elmúlt hét végén Sze­geden tartotta meg közgyű­lését a Magyar írók Szövet­ségének egyelőre társult tagjaként működő József At­tila Kör, mely éppen itt, az első vidéki találkozón mond­ta ki azon szándékát, hogy a jövőben önálló jogi sze­mélyként kíván létezni. Ez­zel az önállósággal élve az­tán saját maga alakíthatna ki kiadói stratégiát, hiszen a kifáradni látszó JAK-füze­tek és a félig-meddig ki­tárulkozó folyóiratok elle­nére is a fiatal irodalmárok legsúlyosabb gondja az írók legtermészetesebb szükség­lete: a publikáció. Az önál­lóság igénye mondatott ki tehát Szegeden, ám a vég­leges döntés csak májusban, a következő közgyűlésen várható. A JAK-hétvégén részt vett az az úr is, aki egy­előre nem kívánja megne­vezni önmagát, pedig igen­csak tiszteletre méltó fel­ajánlást tett: három másik társával együtt havonta és egyenként háromezer forin­tot átutal fizetéséből a JAK számlájára. Íme, az önálló­ság alapja: 144 ezer forint. Itt volt Szegeden Csordás Gábor, a Jelenkor főszer­kesztője is. Kifaggattam, mert olyan újdonság bir­tokosa, amiről másnak is tudnia kell. Az általa irá­nyított, kitűnő pécsi lap "ugyanis önfenntartó január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy a megyei tanács ön­elszámoló egységeként — agyő tartalékképzés, pá né­ked, adó — működik a szerkesztőség, mely egyben kiadó is. Négy hónap alatt a költségek tíz százalékát takarították meg, ám to­vábbi bevételt jelent az, hogy rövidesen Csordás ma­ga szedi a lapot, lévén jár­tas a számítástechnikában is. Az év végén könyveket is adnak ki, az olcsó szedéssel és a normális árat kalkuláló nyomdával már ötezer pél­dány eladása esetén a pén­züknél lesznek. Próbálkozik hát az iro­dalom, hogy kiszabaduljon a monolit kultúrairányítás ka­lodájából. Ami két éve még büntetendő lett volna, az ma a világ legtermészete­sebb dolga: végül is létre­jön egy kis írószövetség, egy második — minden mo­nopoleszme szégyenére. És ha már a természetes emberi cselekedeteknél tar­tunk: a szegedi írók a foci­pályán vasárnap délelőtt — Takáts és Vecsernyés 2—2 góljával, valamint Szijj, Darvasi és Lackó egy-egy találatával — 7-0-ra legyőz­ték a debreceni tollnoko­kat, bizonyítván: a fiatal irodalomban is létezik a sze­gedi fölény. D. I. Pártgazdálkodás Nincsenek „titkos" adatok — Nagyarányú takarékosság Az MSZMP Szeged Városi Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban tárgyalta és hagyta jóvá a városi pártbi­zottság költségvetését és gaz­dálkodását. A testület elé terjesztett javaslatból kide­rül: a szegedi párttagság évente mintegy 27 millió fo­rinttal járul hozzá tagdíj formájában a működési és egyéb kiadásokhoz. Ebből tartja fenn a lakóterületi és a községi pártházakat is. Va­lamennyi kiadását fedezi a tagság befizetése, ugyanis a tagdíjaknak alig több mint 40 százaléka biztosítja a po­litikai múnka feltételeinek anyagi vonzatát, a maradék­kal a párt általános műkö­déséhez járul hozzá. A szi­gorú takarékosság elve alap­ján a kiadásokat az elmúlt évben az előző évihez ké­pest 85—86 százalékra redu­kálták. Az utóbbi időben több pártszervezet kezdeményez­te, hogy szeretnék a befolyó tagdíj egy részét az alapszer­vezetekben felhasznált költ­ségek fedezésére fordítani. A végrehajtó bizottság ez­zel a gyakorlattal egyetért. A tagsági díj ügyében is ál­lást foglalt: határozata sze­rint, szükséges a rendezés, indokolt, hogy a párt a tag­sági díj mértékében, illetve a tagdíjalap meghatározásá­ban új döntést hozzon, és ezt az átdolgozott, vagy az új szervezeti szabályzatban rögzítse. A párttagság véle­ményének megfelelő állás­foglalását felsőbb pártszerv­hez továbbítja. jétől Molnár Sándor, jelen­legi titkár nyugdíjba vonu­lása miatt a megbízott tit­kár lesz a legközelebbi nép­frontválasztáaokig. Eddig négy településen, illetve vá­roskörzetben újították meg a népfrontbizottságokat A jelölőbizottságok most tény­legesen önállóan dolgozhat­nak, s élnek is a jogosítvá­nyukkal. Nincsenek kötele­zően választható jelöltek, nincsenek felsőbb szempon­tok. Am a tapasztaloíók ar­ról is tanúskodnak, hogy könnyebb volt ez a munka, amikor súgtak .. . Vidéken, falugyűléseken, városokban népfrontgyűléseken történ­nek a bizottságok újjává­lasztásai, az előbbieken ér­telemszerűen nemcsak nép­frontos ügyekről esik szó, ami egyfelől előny, másfe­lől viszont hátrány is. Ér­demes megemlíteni még egy prognózist, miszerint az 50 településből 18-20-ban a régi vezetés nem kívánja ellátni feladatát a jövőben. S ez nem feltétlen negatí­vum. A megyei népfrontérte­kezletről a következők hang­zottak el: június 17-ére ter­vezik, mintegy 370 résztve­vőre számítanak (ebből 240 a küldött), nyilvános lesz, tehát bárki részt vehet raj­ta, legalábbis, aki befér a megyei tanács nagytermébe, az értekezlet helyszínére. Annak témájául szolgál a népfront, a megyei népfront helyzetének elemzése, egy vitaanyag a feladatokról, s ha addig megszületik az or­szágos állásfoglalás, annak véleményezése. A megyei értekezleten kerül sor az új vezetőség — 81-85 tagú bi­zottság, 17-21 tagú elnök­ség — megválasztására. Csongrád megye öt képvise­lőt küldhet az országos ta­nácsba, 25 főt delegálhat az országos kongresszusra. E téma vitája után a népfrontbizottság időszerű politikai kérdésekről hallga­tott meg tájékoztatást Vas­tagh Páltól, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjától, a megyei pártbizottság első titkárától. M. E. Nem mindennapi névsor Könyvheti előzetes Üjabb bizonyíték az idő röptére: néhány hét, s is­mét a tavaszok egyik leg­szebb magyar eseményéhez, az ünnepi könyvhéthez ér­kezünk. Az immáron 60. al­kalommal megrendezendő könyvünnepet idén június 2. és 7. között szervezik meg országszerte, s a szege­di tervekről tegnap, hétfőn délután, a helyi organizá­torok megbeszélésén lehe­tett érdekes részleteket hal­lani. Az ünnepi könyvhét sze­gedi eseményeinek színtere, miként az immár hagyo­mány, ismét a Dugonics tér lesz, ám újdonság, hogy 1989-ben megszűnik a Mű­velt Nép eddigi egyedural­ma: bármelyik kiadó, bár­melyik könyvterjesztő cég, vagy vállalkozás, mindenki, aki könyvet árul, helyet kap a téren: csuDán egyet­len kritérium kötelező: esz­tétikus, tetszetős pavilonban árusítsa portékáját. (A fon­tos újítás, miként megtud­tuk, elsősorban az örvende­tes szenzációként visszaho­nosodott Püski-cég kedvé­ért történt, ám persze en­nél lényegesen többről — a Művelt Nép rokonszenves gesztusáról van igazából 6ZÓ.) A szegedi nyitányon, azaz június 2-án, miként az már szintén tradíció, fellép majd a Délép Napsugár Tánc­együttese, lesz szavalat és megnyitó is, s közvetlenül ezután Varga Csaba dedi­kál majd a Püski-sátornál. Délután 5 órakor Varga Má­tyás grafikai mappájának premierjét rendezik meg a kiállítóházban, ahol Gregor József énekel majd. a mű­vésszel pedig Tandi Lajos beszélget. Másnap délelőtt a 25 éves Molnár Dixieland koncertezik a Dugonics té­ren. lesz majd hagyomá­nyosan irodalmi színpadi bemutató (június 7-én) és a Bartók Béla Művelődési Központban csillagászati est ts. És végül, de távolról sem utolsósorban: az ünnepi könyvhét szegedi meghívott­jai... Nem mindennapi névsornak örülhetünk: az íróvendégek között lesz (június 2-án) egyik legna­gyobb élő szerzőnk, Kon­rád György, aki az évekkel ezelőtti szamizdat kiadás után legálisan is megjelenő, A cinkos című regényével lesz jelen az idei könyvhé­ten. Jön a Harmadik könyv című művével előrukkoló Temesi Ferenc (június 5., Somogyi Könyvtár), a Gcri­dolkozzunk, magyarok című könyvével Fekete Gyu^a (június 6.. vagv 7.). továb­bá PünkösH Árpád, akinek Vasalt ruha, mángorolva című kötete lát napvilágot a könyvhéten. Szó van még Csoóri Sándor meghívásá­ról is, és a gazdag szegedi könyvheti program még egyébként . "hí teljes — ha minden apró ié:zlet össze­áll, természetesen . esz. té­nyekkel" jelentke. . k ... D. L. Finanszírozási válság ­öregedő társadalom A társadalombiztosítás szakemberei pillanatnyilag egy olyan rendszer alapjai­nak kidolgozásán fáradoz­nak, amely a következő év­tizedekben megbízhatóan szolgálja majd a magyar két fajsúiyos 0k teszi im. amennyire társadalombiztosítás műkö­máron elodázhatatlanná lényeges az a anyagi források felkutatása. dését. A közelmúltban e te- mihamarabbi változtatást. A reform megvalósítása ér­máról rendeztek vitaulest, A reformlépések gyors meg- dekében harmadik kívó­ahol Forgács Adam, az Or- téte]e mellett és közben a nalom: annak tisztázása, szágos Társadalombiztosí- folyamatos működőképesség mit köteles finanszírozni a tási Főigazgatóság helyet- megőrzése is alapfeltétel, hi- társadalombiztosítás, s mi les vezetője vázolta a jelen- szen egyetlen perc szünet is a feladata az állami szociál­rendkívül súlyos tarsadalmi- politikanak? Erre azért van levőknek a rendszer atala- po]itikai konfliktushoz ve- szükség, mert a rendszer kításával kapcsolatos fontosabb kérdéseket. le8" zethet. A társadalombiztosítás re­hibátlan működéséhez el­- elkülöníthető, tiszta pénz­... , ., ügyi alapok szükségeltet­A tarsadalombiztositasi farmjához persze meg jo- nek A demokratikus körül­rendszer sürgős, de ugyan- nehany feltetel meglete - mények biztosítá.sát pedig akkor folyamatos, zökkenő- pontosabban megteremtese megköveteli az a tény. mi­mentes megváltoztatása mel­szükségeltetik. Minde­szerint a társadalombiz­lett két alapvető tény szól: nekelőtt az egészségügy re- tositás 0, 5rlfinanszíro­a társadalombiztosítás, va- formja. E nélkül ugyanis zd rends7er amely a teher­lamint az egészségügy rend- féllábas - s tulajdonképpen vjselök befizetéseiből nyeri kívül mély finanszírozási nem működókepes — egy uj bevételeit válsága és egy elöregedő — társadalombiztosítás, amely­a szó egészségügyi értelmé- ben a kiadások optimalizá- E feltételek megteremté­ben — beteg társadalom. E lása éppoly fontos, mint sének kezdeti lépéseit már megteremtették, amikor az Görgey Gábor új regé­nye. Az író (aki évekig a Szegedi Nemzeti Színház­ban is dolgozott drama­turgként) Vadászszőnyeg című regényét folytatja a Volt egyszer egy Felvidék­ben, amelyet az ünnepi könyvhétre jelentet meg a Magvető. Hősének, Toppor­czy Ádámnak felvidéki nosztalgiautazása közben felidéződnek a „második Trianon" dokumentumai, a magyarság üldpztetése, s a család 1951-es kitelepítése kapcsán egy történelmi osztály likvidálására tett kísérlet, a szocialista jel­szavakkal operáló diktatú­ra önkénye. A regényt foly­tatásokban közli majd a Magyar Nemzet. Szecsődy Ferenc a Viga­dóban. Sorozatban mutat­nak be orosz remekműve­ket a Vigadóban; 19-én és 20-án Csajkovszkij-hang­versenyt rendeznek, a D­dúr hegedűversenyt a sze­gedi művész, Szecsődy Fe­renc adja elő. Április 18-— 22-ig többek között Glin­ka-, Rimszkij Korszakov-, Sosztakovics-kompozíció­kat szólaltatnak meg a miskolci, a MÁV szimfo­nikusok és a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara. Imre Zoltán az új zenés dráma koreográfusa. A Kulturális napló szegedi balettegyüttes mű­vészeti vezetője két buda­pesti színházi bemutató­nak is társalkotója volt a viában szerepelt a szegedi közelmúltban. Az operett- népzenei együttes, a vészklubjában beszélget a népszerű operaénekessel Polner Zoltán költő, szer­dán este 6-kor. Ugyani tt nyitja meg Pintér József festőművész tárlatát Tóth Attila főelőadó. Az Újvidéki és a Magyar Rádió közös koncertje. Az elmúlt hét végén Jugoszlá­színházban az Ének az eső ben című musicalt koreog Bodza-banda. A Molnár Erzsébet vezetésével mű­rafálta. a Vígszínházban kddő öttagú (Bálint Ilona, pedig Spiró György és Má- :daróti Zsuzsanna, Sánta sik János: Ahogy tesszük ibolya, Nagy Éva) zene­címü zenés drámáját, karral küiön is felvétele­amely — a hírek szerint — ket készített a két rádió a a zenés műfaj történetében koncert helyszínén, a Zom­megújító jelentőségű mű. Lengyel kulturális hét. A tegnapi ünnepélyes meg bor melletti Kupuszinán. A főiskolák Éneklő Ifjú­ság hangversenye. Szerdán, nyitó után (a magyar—len- este 6 órakor rendezik gyei irodalmi és művészeti meg a Zeneművészeti Fő­kapcsolatokat bemutató ki- iskola Lenin körúti nagy­állítás az egyetem központi termében. Fellép az egész­épületében látható) a film- ségügyi főiskola kamara­művészet jegyében folyta- kórusa, Delley Józsefné, a tódik: fél 6-tól vetítés lesz Juhász Gyula Tanárképző a JATE-klubban, este 3- Főiskola vegyes kara Kreu­kor előadás kezdődik a ter Vilmosné, II. számú női Móra kollégiumban, ame- kara Ordasi Péter vezeté­lyet Wyspianski Menyegző, sével. Ez utóbbi kórus mű­valamint a Lengyel dráma sorában közreműködik a és a Lengyel történeti mí­toszok című filmek részle­teivel illusztrálnak. Gregor József újra itt­Kecskeméti Régi Zene Együttes, melynek művé­szeti vezetője Pálinkás Al­bert. Az Ifjú Zenebarátok hon. Amerikából jöttein Kórusát Erdős János ve­címmel, a Sajtóház mű- zényli. elmúlt év decemberében hozott törvénnyel — az el­múlt évtizedek gyakorlatá­tól eltérően — kiemelték a társadalombiztosítást az ál­lami költségvetésből. d»Vlq­rálták gazdasági önállósá­gát, láthatóvá téve azt az összeget, amelyből a mai viszonyok között gazdálkod­ni lehet és kell. A nyári parlamenti ülés napirendjén pedig az irá­nyítási, szervezeti rendszer változtatására vonatkozó törvényjavaslat szerepel. Lé­nyege, hogy a társadalom­biztosítás irányítását biz­tosítási képviselőkből vá­lasztott önkormányzat lát­ná el, amely tevékenységé­ről közvetlenül a Parla­mentnek számol el. Az Or­szággyűlés alkotja meg a törvényt az ellátási rend­szerről, anyagi, jogi felelős­ségéről és dönt a járulék mértékéről. A kormány nem felügyeli a társadalombiztosítást. Jo­gosítványa arra szól, hogy a pénzügy, illetve szociális és egészségügy minisztereinek képviseletében részt vesz az önkormányzat ülésein. s amennyiben az önkormány­zat a kormány költségveté­sét sértő döntést hozna, ak­kor a Parlamenthez fordul jogorvoslatért. K. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom