Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
1989. április 5., csütörtök Egyetlen stabil pont Ülésezett a megyei népfrontbizottság Mint Nagy István elnök fogalmazott, ugyan soros, valójában kicsit csúsztatott ülését tartotta tegnap, hétfőn a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága, a szegedi testület Vörösmarty utcai székházában. Halasztottak egy keveset, várva a mozgalom országos vezetőségétől egy konkrétabb, életképesebb programadást. A várakozásuk alig-alig igazolódott, úgyhogy a további „topogás" értelmetlennek tűnt volna. Vélemények szerint az országos tanács legutóbbi ülése a titkárság „leváltásán" és némely személyi változáson kívül más nóvumot nem hozott, legfeljebb megerősítette a megyei, városi vezetőségeket, az aktivistákat ez idáig szerzett ismereteiben: kongresszus lesz még idén ősszel, valamint, hogy a mozgalom politikai pártoktól független kíván lenni. Eljutottunk a csődig — mondta valaki —, egyetlen stabil pontja van a nagy múltú népfrontnak, az pedig a helyi lakóterületi bizottság falun és városon egyaránt. A meghirdetett demokratizmus Szellemében rájuk kívánnak támaszkodni a megyében (is), talán jobban, mint valaha. S az aktivisták munkáját tekintve, szerencsére, kevesebb az ok a pesszimizmusra, ök eddig is tisztességesen végezték a dolgukat a köz javára. A kongresszusra való előkészületek jegyében már tartottak a megyében tisztújítást ezek tapaszalatairól számolt be ősz Károly titkárhelyettes, aki május 1JAK: Útban az önállóság felé Az elmúlt hét végén Szegeden tartotta meg közgyűlését a Magyar írók Szövetségének egyelőre társult tagjaként működő József Attila Kör, mely éppen itt, az első vidéki találkozón mondta ki azon szándékát, hogy a jövőben önálló jogi személyként kíván létezni. Ezzel az önállósággal élve aztán saját maga alakíthatna ki kiadói stratégiát, hiszen a kifáradni látszó JAK-füzetek és a félig-meddig kitárulkozó folyóiratok ellenére is a fiatal irodalmárok legsúlyosabb gondja az írók legtermészetesebb szükséglete: a publikáció. Az önállóság igénye mondatott ki tehát Szegeden, ám a végleges döntés csak májusban, a következő közgyűlésen várható. A JAK-hétvégén részt vett az az úr is, aki egyelőre nem kívánja megnevezni önmagát, pedig igencsak tiszteletre méltó felajánlást tett: három másik társával együtt havonta és egyenként háromezer forintot átutal fizetéséből a JAK számlájára. Íme, az önállóság alapja: 144 ezer forint. Itt volt Szegeden Csordás Gábor, a Jelenkor főszerkesztője is. Kifaggattam, mert olyan újdonság birtokosa, amiről másnak is tudnia kell. Az általa irányított, kitűnő pécsi lap "ugyanis önfenntartó január elsejétől. Ez azt jelenti, hogy a megyei tanács önelszámoló egységeként — agyő tartalékképzés, pá néked, adó — működik a szerkesztőség, mely egyben kiadó is. Négy hónap alatt a költségek tíz százalékát takarították meg, ám további bevételt jelent az, hogy rövidesen Csordás maga szedi a lapot, lévén jártas a számítástechnikában is. Az év végén könyveket is adnak ki, az olcsó szedéssel és a normális árat kalkuláló nyomdával már ötezer példány eladása esetén a pénzüknél lesznek. Próbálkozik hát az irodalom, hogy kiszabaduljon a monolit kultúrairányítás kalodájából. Ami két éve még büntetendő lett volna, az ma a világ legtermészetesebb dolga: végül is létrejön egy kis írószövetség, egy második — minden monopoleszme szégyenére. És ha már a természetes emberi cselekedeteknél tartunk: a szegedi írók a focipályán vasárnap délelőtt — Takáts és Vecsernyés 2—2 góljával, valamint Szijj, Darvasi és Lackó egy-egy találatával — 7-0-ra legyőzték a debreceni tollnokokat, bizonyítván: a fiatal irodalomban is létezik a szegedi fölény. D. I. Pártgazdálkodás Nincsenek „titkos" adatok — Nagyarányú takarékosság Az MSZMP Szeged Városi Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban tárgyalta és hagyta jóvá a városi pártbizottság költségvetését és gazdálkodását. A testület elé terjesztett javaslatból kiderül: a szegedi párttagság évente mintegy 27 millió forinttal járul hozzá tagdíj formájában a működési és egyéb kiadásokhoz. Ebből tartja fenn a lakóterületi és a községi pártházakat is. Valamennyi kiadását fedezi a tagság befizetése, ugyanis a tagdíjaknak alig több mint 40 százaléka biztosítja a politikai múnka feltételeinek anyagi vonzatát, a maradékkal a párt általános működéséhez járul hozzá. A szigorú takarékosság elve alapján a kiadásokat az elmúlt évben az előző évihez képest 85—86 százalékra redukálták. Az utóbbi időben több pártszervezet kezdeményezte, hogy szeretnék a befolyó tagdíj egy részét az alapszervezetekben felhasznált költségek fedezésére fordítani. A végrehajtó bizottság ezzel a gyakorlattal egyetért. A tagsági díj ügyében is állást foglalt: határozata szerint, szükséges a rendezés, indokolt, hogy a párt a tagsági díj mértékében, illetve a tagdíjalap meghatározásában új döntést hozzon, és ezt az átdolgozott, vagy az új szervezeti szabályzatban rögzítse. A párttagság véleményének megfelelő állásfoglalását felsőbb pártszervhez továbbítja. jétől Molnár Sándor, jelenlegi titkár nyugdíjba vonulása miatt a megbízott titkár lesz a legközelebbi népfrontválasztáaokig. Eddig négy településen, illetve városkörzetben újították meg a népfrontbizottságokat A jelölőbizottságok most ténylegesen önállóan dolgozhatnak, s élnek is a jogosítványukkal. Nincsenek kötelezően választható jelöltek, nincsenek felsőbb szempontok. Am a tapasztaloíók arról is tanúskodnak, hogy könnyebb volt ez a munka, amikor súgtak .. . Vidéken, falugyűléseken, városokban népfrontgyűléseken történnek a bizottságok újjáválasztásai, az előbbieken értelemszerűen nemcsak népfrontos ügyekről esik szó, ami egyfelől előny, másfelől viszont hátrány is. Érdemes megemlíteni még egy prognózist, miszerint az 50 településből 18-20-ban a régi vezetés nem kívánja ellátni feladatát a jövőben. S ez nem feltétlen negatívum. A megyei népfrontértekezletről a következők hangzottak el: június 17-ére tervezik, mintegy 370 résztvevőre számítanak (ebből 240 a küldött), nyilvános lesz, tehát bárki részt vehet rajta, legalábbis, aki befér a megyei tanács nagytermébe, az értekezlet helyszínére. Annak témájául szolgál a népfront, a megyei népfront helyzetének elemzése, egy vitaanyag a feladatokról, s ha addig megszületik az országos állásfoglalás, annak véleményezése. A megyei értekezleten kerül sor az új vezetőség — 81-85 tagú bizottság, 17-21 tagú elnökség — megválasztására. Csongrád megye öt képviselőt küldhet az országos tanácsba, 25 főt delegálhat az országos kongresszusra. E téma vitája után a népfrontbizottság időszerű politikai kérdésekről hallgatott meg tájékoztatást Vastagh Páltól, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjától, a megyei pártbizottság első titkárától. M. E. Nem mindennapi névsor Könyvheti előzetes Üjabb bizonyíték az idő röptére: néhány hét, s ismét a tavaszok egyik legszebb magyar eseményéhez, az ünnepi könyvhéthez érkezünk. Az immáron 60. alkalommal megrendezendő könyvünnepet idén június 2. és 7. között szervezik meg országszerte, s a szegedi tervekről tegnap, hétfőn délután, a helyi organizátorok megbeszélésén lehetett érdekes részleteket hallani. Az ünnepi könyvhét szegedi eseményeinek színtere, miként az immár hagyomány, ismét a Dugonics tér lesz, ám újdonság, hogy 1989-ben megszűnik a Művelt Nép eddigi egyeduralma: bármelyik kiadó, bármelyik könyvterjesztő cég, vagy vállalkozás, mindenki, aki könyvet árul, helyet kap a téren: csuDán egyetlen kritérium kötelező: esztétikus, tetszetős pavilonban árusítsa portékáját. (A fontos újítás, miként megtudtuk, elsősorban az örvendetes szenzációként visszahonosodott Püski-cég kedvéért történt, ám persze ennél lényegesen többről — a Művelt Nép rokonszenves gesztusáról van igazából 6ZÓ.) A szegedi nyitányon, azaz június 2-án, miként az már szintén tradíció, fellép majd a Délép Napsugár Táncegyüttese, lesz szavalat és megnyitó is, s közvetlenül ezután Varga Csaba dedikál majd a Püski-sátornál. Délután 5 órakor Varga Mátyás grafikai mappájának premierjét rendezik meg a kiállítóházban, ahol Gregor József énekel majd. a művésszel pedig Tandi Lajos beszélget. Másnap délelőtt a 25 éves Molnár Dixieland koncertezik a Dugonics téren. lesz majd hagyományosan irodalmi színpadi bemutató (június 7-én) és a Bartók Béla Művelődési Központban csillagászati est ts. És végül, de távolról sem utolsósorban: az ünnepi könyvhét szegedi meghívottjai... Nem mindennapi névsornak örülhetünk: az íróvendégek között lesz (június 2-án) egyik legnagyobb élő szerzőnk, Konrád György, aki az évekkel ezelőtti szamizdat kiadás után legálisan is megjelenő, A cinkos című regényével lesz jelen az idei könyvhéten. Jön a Harmadik könyv című művével előrukkoló Temesi Ferenc (június 5., Somogyi Könyvtár), a Gcridolkozzunk, magyarok című könyvével Fekete Gyu^a (június 6.. vagv 7.). továbbá PünkösH Árpád, akinek Vasalt ruha, mángorolva című kötete lát napvilágot a könyvhéten. Szó van még Csoóri Sándor meghívásáról is, és a gazdag szegedi könyvheti program még egyébként . "hí teljes — ha minden apró ié:zlet összeáll, természetesen . esz. tényekkel" jelentke. . k ... D. L. Finanszírozási válság öregedő társadalom A társadalombiztosítás szakemberei pillanatnyilag egy olyan rendszer alapjainak kidolgozásán fáradoznak, amely a következő évtizedekben megbízhatóan szolgálja majd a magyar két fajsúiyos 0k teszi im. amennyire társadalombiztosítás műkömáron elodázhatatlanná lényeges az a anyagi források felkutatása. dését. A közelmúltban e te- mihamarabbi változtatást. A reform megvalósítása érmáról rendeztek vitaulest, A reformlépések gyors meg- dekében harmadik kívóahol Forgács Adam, az Or- téte]e mellett és közben a nalom: annak tisztázása, szágos Társadalombiztosí- folyamatos működőképesség mit köteles finanszírozni a tási Főigazgatóság helyet- megőrzése is alapfeltétel, hi- társadalombiztosítás, s mi les vezetője vázolta a jelen- szen egyetlen perc szünet is a feladata az állami szociálrendkívül súlyos tarsadalmi- politikanak? Erre azért van levőknek a rendszer atala- po]itikai konfliktushoz ve- szükség, mert a rendszer kításával kapcsolatos fontosabb kérdéseket. le8" zethet. A társadalombiztosítás rehibátlan működéséhez el- elkülöníthető, tiszta pénz... , ., ügyi alapok szükségeltetA tarsadalombiztositasi farmjához persze meg jo- nek A demokratikus körülrendszer sürgős, de ugyan- nehany feltetel meglete - mények biztosítá.sát pedig akkor folyamatos, zökkenő- pontosabban megteremtese megköveteli az a tény. mimentes megváltoztatása melszükségeltetik. Mindeszerint a társadalombizlett két alapvető tény szól: nekelőtt az egészségügy re- tositás 0, 5rlfinanszíroa társadalombiztosítás, va- formja. E nélkül ugyanis zd rends7er amely a teherlamint az egészségügy rend- féllábas - s tulajdonképpen vjselök befizetéseiből nyeri kívül mély finanszírozási nem működókepes — egy uj bevételeit válsága és egy elöregedő — társadalombiztosítás, amelya szó egészségügyi értelmé- ben a kiadások optimalizá- E feltételek megteremtében — beteg társadalom. E lása éppoly fontos, mint sének kezdeti lépéseit már megteremtették, amikor az Görgey Gábor új regénye. Az író (aki évekig a Szegedi Nemzeti Színházban is dolgozott dramaturgként) Vadászszőnyeg című regényét folytatja a Volt egyszer egy Felvidékben, amelyet az ünnepi könyvhétre jelentet meg a Magvető. Hősének, Topporczy Ádámnak felvidéki nosztalgiautazása közben felidéződnek a „második Trianon" dokumentumai, a magyarság üldpztetése, s a család 1951-es kitelepítése kapcsán egy történelmi osztály likvidálására tett kísérlet, a szocialista jelszavakkal operáló diktatúra önkénye. A regényt folytatásokban közli majd a Magyar Nemzet. Szecsődy Ferenc a Vigadóban. Sorozatban mutatnak be orosz remekműveket a Vigadóban; 19-én és 20-án Csajkovszkij-hangversenyt rendeznek, a Ddúr hegedűversenyt a szegedi művész, Szecsődy Ferenc adja elő. Április 18-— 22-ig többek között Glinka-, Rimszkij Korszakov-, Sosztakovics-kompozíciókat szólaltatnak meg a miskolci, a MÁV szimfonikusok és a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara. Imre Zoltán az új zenés dráma koreográfusa. A Kulturális napló szegedi balettegyüttes művészeti vezetője két budapesti színházi bemutatónak is társalkotója volt a viában szerepelt a szegedi közelmúltban. Az operett- népzenei együttes, a vészklubjában beszélget a népszerű operaénekessel Polner Zoltán költő, szerdán este 6-kor. Ugyani tt nyitja meg Pintér József festőművész tárlatát Tóth Attila főelőadó. Az Újvidéki és a Magyar Rádió közös koncertje. Az elmúlt hét végén Jugoszlászínházban az Ének az eső ben című musicalt koreog Bodza-banda. A Molnár Erzsébet vezetésével műrafálta. a Vígszínházban kddő öttagú (Bálint Ilona, pedig Spiró György és Má- :daróti Zsuzsanna, Sánta sik János: Ahogy tesszük ibolya, Nagy Éva) zenecímü zenés drámáját, karral küiön is felvételeamely — a hírek szerint — ket készített a két rádió a a zenés műfaj történetében koncert helyszínén, a Zommegújító jelentőségű mű. Lengyel kulturális hét. A tegnapi ünnepélyes meg bor melletti Kupuszinán. A főiskolák Éneklő Ifjúság hangversenye. Szerdán, nyitó után (a magyar—len- este 6 órakor rendezik gyei irodalmi és művészeti meg a Zeneművészeti Főkapcsolatokat bemutató ki- iskola Lenin körúti nagyállítás az egyetem központi termében. Fellép az egészépületében látható) a film- ségügyi főiskola kamaraművészet jegyében folyta- kórusa, Delley Józsefné, a tódik: fél 6-tól vetítés lesz Juhász Gyula Tanárképző a JATE-klubban, este 3- Főiskola vegyes kara Kreukor előadás kezdődik a ter Vilmosné, II. számú női Móra kollégiumban, ame- kara Ordasi Péter vezetélyet Wyspianski Menyegző, sével. Ez utóbbi kórus művalamint a Lengyel dráma sorában közreműködik a és a Lengyel történeti mítoszok című filmek részleteivel illusztrálnak. Gregor József újra ittKecskeméti Régi Zene Együttes, melynek művészeti vezetője Pálinkás Albert. Az Ifjú Zenebarátok hon. Amerikából jöttein Kórusát Erdős János vecímmel, a Sajtóház mű- zényli. elmúlt év decemberében hozott törvénnyel — az elmúlt évtizedek gyakorlatától eltérően — kiemelték a társadalombiztosítást az állami költségvetésből. d»Vlqrálták gazdasági önállóságát, láthatóvá téve azt az összeget, amelyből a mai viszonyok között gazdálkodni lehet és kell. A nyári parlamenti ülés napirendjén pedig az irányítási, szervezeti rendszer változtatására vonatkozó törvényjavaslat szerepel. Lényege, hogy a társadalombiztosítás irányítását biztosítási képviselőkből választott önkormányzat látná el, amely tevékenységéről közvetlenül a Parlamentnek számol el. Az Országgyűlés alkotja meg a törvényt az ellátási rendszerről, anyagi, jogi felelősségéről és dönt a járulék mértékéről. A kormány nem felügyeli a társadalombiztosítást. Jogosítványa arra szól, hogy a pénzügy, illetve szociális és egészségügy minisztereinek képviseletében részt vesz az önkormányzat ülésein. s amennyiben az önkormányzat a kormány költségvetését sértő döntést hozna, akkor a Parlamenthez fordul jogorvoslatért. K. K.