Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJÁI, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 90. szám 1989. április 18., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Jeltelen emlékeink C salóka kifejezés a ,.számítógépes nyilvántartás". Az ember hajlamos azt hinni, ha már gépen van egy összesítés, az csalhatatlan is. Hajlamo­sak vagyunk elfeledkezni róla: a gép tárolólemeze azt jegyzi meg, amit az ember beprogramozott. S ha az alapadatok tévesek . .. Így járhattak azok, akik a mű­emlékileg védett építmények három évente esedékes felülvizsgálatához fogtak az év elején Szegeden. Meg­kapták az Országos Műemléki Felügyelőség számítógé­pes nyilvántartásának szegedi lapjait, rendelkezésükre állt a városi tanács műemlékjegyzéke, használhattak több, e tárgyban Szegeden készüLt „kalauzt" — s mi­kor ezeket egyeztették, kiderült: a listák pontatlanok, hiányosak, épp ideje e téren rendet tenni. Csak néhány példa a „kuszaságra": a színház négy törzsszámmal is fölkerült a listára, de van olyan, két utca felől városképi védelmet élvező épület, amelynek épp a főbejárati homlokzata ném védett A nyilván­tartásban akadt nem létező című (Kis-Tisza utca íl.) és már 1966-ban lebontott ház is. A Maros utoa 2ö. szám alatti tímárhaz az OMF szerint műenüék jellegű, a szegedi jegyzékben városképi védelem alatt áll, ma­gán az épületen azonban semmiféle jelzés sincs. A Dám téri belvárosi plébánia épülete az OMF-jegyzéken nem is szerepei — igaz, táblája sincs —, viszont csak táblája van — védett városkép — a Széchenyi tér ke­leti térfalának Még furcsább, hogy a védettségre uta­ló táblák hiányoznak 22 épületről, köztük a Reok-palo­táról, a régi Hungáriáról, a szőregi monostorromról, a dorozsmai és a tápéi római katolikus templomról, sőt a do­noajnai szélmalomról is. Az OMF Oroszlán utcai szók­háza pedig egyenesen ,,a suszternek rossz a cipője" esete... Ahol meg az adatok, jegyzékek, jelzések stimmel­tek, ott a minősítéssel volt gond. Mert például a Dóm tér, a fogadalmi templom és az egyetemi épületek az összevont városképi védelem helyett már inkább ön­álló védelmet igényelnének. A Lenin korút 29. szám alatti „Molnár-ház" pedig indokolatlanul védett, hi­szen az emeletráépítéssel elvesztette kora eklektikus jellegét. At kellene sorolni egy magasabb kategóriá­ba a színház épületét is. A műemlékjegyzék „felfrissítői" vizsgálták az épületek állapotát és a hasznosítás mikéntjét is. S ki­derült: a 118 védett épület, illetve szobor közül csak 14 százalék az, melynek állaga jó, 35 százaléka csak megfelelő, közepes 37, rossz, illetve felújítás alatt le­vő 7—7 százalék. A „feljavítás'.' esélyei jórészt a hasz­nosítástól függenek, fontos tehát az az adat hogy mű­emlékeink tíz százalékának jelenlegi funkciója éppen hogy elfogadható, tíz százalékáé pedig elfogadhatatlan, vagy éppenséggel az épület nem is hasznosított sem­milyen formában. Ilyen a Csaba utoa 34. számú népi lakóház, a Hajnóczy utcai régi zsinagóga, a hat, Kls­Ttisza utcai hajósgazdaház, a Maros utcai tímárház, a volt ferences kolostor, a szőregi Szerb utcai népi la­kóház, s a Nádor utca 3. szám alatti volt polgárház. Sajnálatosan jellemző adat, hogy nyilvánosan bemu­tatott műemlékünk alig van, a Tájak — korok — mú­zeumok hálózat keretében mindössze 11 műenfléknél van bélyegzöhely... E zekkel az értékelő megállapításokkal persze aligha tekinthető befejezettnek a szegedi vé­dett vagy védendő emlékek ügye. A szakembe­rek úgty- vélik, a műemlékvédelemben érdekeltek köz­megegyezésével az egyes épületek jövőjéről <a minő­sítéstől a hasznosításig) minél előbb dönteni kell. (Se­gítség lehet ebben, hogy új jogszabály van készülőben, s várhatóan további védettségi fokozatokat munkálnak ki, másokat piedig összevarrnak — közelítvén az élet­szerűséghez.) Számolni kell persze azzal a ténnyel, hogy a védett házak egy része magántulajdonú, s így felújításuk igényességét a szakmai szem pontokkal esetleg nem egyezően, a tulajdonos szemlélete és „te­herbíró"-képessége is befolyásolja A védelemre érde­mes és jelenleg gazdátlan épületek megmentése érde­kében, az építészeti előírásoktol a hitelfelitételekig, a felújítási szakipari háttértől az építőanyagok kínálatá­ig, sok mindennek meg kellene változnia. Hogy hely­ben ezek közül mit lehetne megoldani,- nos. ez most a műemlékvédelemért munkálkodók nagy leckéje. Jeles épületeink, szobraink, emlékeink -közül ne le­gyen egy jeltelen! E program, a jelszó jegyében gondolkodjunk — ne csak ma. a műemlékvédelem vi­lágnapján! Pálfy Katalin * A vüágnao alkalmából ma emlékülés lesz délután öt órától az OMF Oroszlán utcai székházában A mű­emlékvédelem szegedi feladatairól Kiss Laka főépítész tart előadást. Bakonyi Tibornak Magvar Edéről most megjelent könyvet Apró Ferenc mutatja be. Koczor György pedig a Reök-palota felújítási tervét ismerteti. Hazánkba érkezett a lengyel' hadseregtábornok Kárpáti Ferenc vezérezre­des, " honvédelmi miniszter meghívására hivatalos, ba­ráti látogatásra katonai kül­döttség élén hazánkba érke­zett Flórian Siwicki hadse­regtábornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvé­delmi minisztere. (MTI) Jichak Samir Magyarországon Jichak Samir izraeli mi­niszterelnök a hétfőn, teg­nap, az esti órákban rövid látogatásra Budapestre érke­zett. (MTI) Grósz Károly és Todor Zsivkov munkatalálkozója Szófiából hazaérkezett az MSZMP főtitkára Grósz Karoly és Todör Zsivkov szük körű megbe­szélésével hétfőn délelőtt Szófiában, a Bojana rezi­dencián megkezdődött a magyar—bolgár pártfőtitká­ri munkatalálkozó program­ja. Az MSZMP főtitkárának kíséretében Major László, a KB irodavezetője és Thür­mer Gyula, a főtitkár kül­politikai tanácsadója vett részt a találkozón. A Bol­gár Kommunista Párt főtit­kára mellett pedig Lazar Lazarov. a főtitkár piolitikai tanácsadója és Hriszto Ma" leev külpolitikai tanácsadó ült tárgyalóasztalhoz. Todor Zsivkov baráti öle­léssel köszöntötte Grósz Ká­rolyt, aki a kölcsönös üd­vözlések után meleg sza­vakkal idézte fel legutóbbi szófiai látogatását: néhány éve a budapiesti pártbizott­ság első titkáraként a ma­gyar fővárost bemutató ren­dezvénysorozat alkalmából járt itt, s találkozott a bol­gár pártvezetővel is. A főtitkárok eszmecseréje alatt a Grósz Károly kísére­tében érkezett tisztségvise­lők bolgár piartnerükkel folytattak különmegbeszé­lést: Iváityi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra Grisa Filipovval, a BKP PB tagjával, a KB titkárá­val, Kótai Géza, a KB nem­zetközi pártkapcsolatok osz­tálvának vezetője piedig Di­mitar Sztanisevvel, a I^KP KB titkárával tárgyalt. A szűk körű megbeszélés után az MSZMP és a BKP főtitkára vezetésével plená­ris tárgyaláson tekintették át a két párt együttműkö­désének helyzetét, a kétol­dalú kapcsolatokat, és a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kér­déseket. A tárgyalásokat követően Todor Zsivkov Grósz Károly tiszteletére díszebédet adott, ezen Zsivkov pohárköszön­tőt mondott, amire Grósz Károly válaszolt. Az MSZMP főtitkára és kísérete tegnap a késő dél­utáni órákban hazaérkezett. (A tárgyalásokról kiadott közleményt a 2. oldalon is­mertetjük.) A kormánnyal korábban kötött megállapodásokat leiül kell vizsgálni A SZOT elnökségének rendkívüli ülése Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szak­szervezeti tennivalókat. Az ülésről Sándor László, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat. Sándor László elmon­dotta: az utóbbi idő­szak kormányzati döntései jelentős ellenérzést váltottak ki a tagság körében, mert miközben a kormány egy­re több terhet hárít a la­kosságra, _ a gazdaság hely­zete nem* javul, így az em­berek számára értelmetlen­nek tűnik az áldozatvállalás. A SZOT titkára emlékezte­tett arra is, hogy az utóbbi időben megtett kormányzati intézkedéseket a szakszerve­zetek sorozatosan bírálták, de észrevételeiket, a koráb­biakhoz hasonlóan, a kor­mány figyelmen kívül hagy­ta. A kialakult helvzetet ele­mezve az elnökség arra a következtetésre jutott: a kor­mánnyal korábban megkö­tött megállapodásokat felül kell vizsgálni. A testület újabb tárgyalásokra azon­ban csak bizonyos feltéte­lek teljesítése esetén lát le­hetőséget. A SZOT vezetői csak egy összetételében jelen­tősen megújult kormánnyal látnak esélyt érdemi meg­állapodásokra. A feltételek között szerepiel az is, hogy a kormány és a SZOT ve­zetőinek találkozójáig a kor­mány ne hozzon további, az életszínvonalat hátrányosan érintő, árnövelő hatású in­tézkedéseket. Ide tartozik az is, hogy a tárgyalásokig a kormány függessze fel a május 2-től tervezett, és már korábban bejelentett árin­tézkedéseket. Követelik a legszükségesebb szociálpo­litikai intézkedések megté­telét, így a korábbi SZOT— kormány találkozón elfoga­dottak szerint — május 1­jétől — a nyugdíjak egysé­gesen 100 forinttal történő emelését. A SZOT titkára a tárgya­lások egyik legfontosabb előfeltételeként azt jelölte meg, hogy a kormány most már adjon végre számot a nyilvánosság előtt az ország valós helyzetéről. Nyilvá­nosan meg kell mondani, mekkora az ország adós­sága, milyen annak összeté­tele, és miként alakult ki mai adósságállományunk. A kormánynak el kell számol­nia arról is, hogy a nemzet­közi pénzügyi szervekkel kiknek a felhatalmazásával, és milyen megállapodásokat kötött. A tárgyalásokig a A nizzai vásáron Sikert arattak a Csongrád megyei termékek Magánfuvarozók tiltakozása A Kiosz személy- és te­herfuvarozók országos szak­mai tagozata az autópálya­díj bevezetése ellen tilta­kozó demonstrációt szerve­zett hétfőn a fővárosban. A közel 100 gépkocsiból álló konvoj — rendőri kísérettel — a Hősök terétől vonult a Dózsa György úton és a Vá­ci úton — a Marx tér érintésével — a Parlamen­tig. A felvonuló személygép­kocsik és teherautók 20 ki­lométeres sebességgel halad­tak, ezzel demonstrálva az autópálya-használatidíj bevezetésének kedvezőtlen, forgalomlassító hatását a városi forgalomra. A Szegedi Ipari Vásár szervezésében az idén már másodszor jelentek meg ma­gyar kiállítók a néhány napja zárult nizzai vásáron. Tavaly még csak 14-en, az idén már 26-an küldték el termékeiket, A testvérváro­si kapcsolatok gazdasági tar­talommal való megtöltésére •örekvés magyarázza, hogy elsősorban Csongrád megyei ermékek töltötték meg a Francia riviéra városában felépített magyar standot, igazi nagy sikert arattak a Szegedi Konzervgyár zöld­ségkészítményei, uborkasa­látái. Sok szemlélője és fel­próbálója volt a Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet ne­mesprém-bundáinak, bőrru­háinak, női ruháinak. A Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet táskáit is több ezren vizsgálták meg ala­posan. ízlett a Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinát szárazáruiból kínált kóstoló a francia vásárlátogatóknak, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat különböző őrlemé­nyei mellett szárított zöld­ségeit és konzerv jelt is be­mutatta Az Alföldi Pince­gazdaság vörösborait vitte el a vásárba. A Minőségi Ci­pőgyár valamikori gyáregy­sége először jelentkezett a be­mutatón Szegedi Cipőgyár néven. A Florin Vegyipari Szövetkezet új nevének be­vezetésén fáradozott Nizzá­ban is. Mindhárom koz­metikai termékcsaládja ér­deklődést keltett, talán sze­rencsés lett volna az áru­sítással is megpróbálkozni­uk. A tápéi és más megyei háziipari szövetkezetek há­zi szőtteseket, szőnyegeket mulattak be. A más me­gyékbői jött kiállítók közül talán az orosházi libamáj­nak és a tokaji boroknak volt a legnagyobb sikere. Sok üzleti tárgyalásra ke­rült sor a vásár 11 napja alatt, ezek közül figyelmet érdemel a francia—magyar vegyes vállalat alapításának terve. Magyar bemutató keltette érdeklődésre jellemző, hogy riportot sugárzott innen a nizzai tévéhíradó, a Rádió Francé 5 perces élő adás­ban beszélgetett magyar gazdasági szakemberekkel, több francia lapban fedez­hető fel még ezekben a he­tekben is a magyar kira­katot ismertető képek, ri­portok. Véglegessé vált, hogy a következő időszakban min­den tavaszi nizzai vásáron jelen lesznek a Szegedi Ipari Vásár szervezésében magyar kiállítók. kormány körvonalazza rö­vid távú, válságkezelő prog­ramját, és az azt szolgáló konkrét intézkedéseket. Fog­laljon állást a szociálpoliti­ka, a bér- és költségvetési reform kérdéseiben, ismer­tesse az adórendszer átala­kításával kapcsolatos elgon­dolásait. A szakszervezetek csak az említettek tisztázását köve­tően látnak lehetőséget a társadalmi konszenzus ki­alakítására. Ezzel összefüg­gésben a SZOT titkára hang­súlyozta: a szakszervezetek­nek nem érdekük, hogy ir­reális követelésekkel lépje­nek fel. Sándor László arról is tá­jékoztatott. hogy az elnök­ség véleménye szerint a tár­gyalásokat előkészítő kon­zultációkat addik is folytat­ni kell. amíg a kormánytól nem kapnak világos vála­szokat kérdéseikre. Mint mondta, a kormány vála­szától függ majd, hogy a szakszervezetek tárgyaló­asztalhoz ülnek-e, vagy az érdekérvényesítés valami­lyen más eszközét veszik igényhe. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a szakszervezetek alapvetően a tárgyalásos megoldásban érdekeltek, de ha a tárgyalások nem ve­zetnek eredményre, akkor a tagsággal konzultálva dön­tenek arról, hogy milyen más eszközökkel szerezze­nek érvényt a tagság érde­keinek. Az ésetlegesen alkalma­zandó országos figyelmez­tető sztrájk kérdését Sándor László nem kerülte meg, Am, mint mondta, a tárgya­lás és a sztrájk között még sokféle lehetőségük van a szakszervezeteknek. Ezzel kapcsolatban utalt a május l-jet ünnepségre, amelynek az elnökség véleménye sze­rint a munkavállalói érde­kek tömegdemonstrációjá­nak kell lennie. Az elnök­ség a tagság véleményét ké­ri majd ahhoz, hogy a szak­szervezeti mozgalom a kö­vetkező időszakban milyen lépésekre szánja el magát, milyen tárgyalási pozíciót foglaljon el, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom