Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

r 2 1989. április 13., csütörtök Lengyel kulturális hét Nyit a szabadtéri játékok jegyirodája Hétfőtől péntekig számos érdekes kulturális és művészeti eseményre várja a közönséget a szegedi lengyel kulturális hét szervezőgárdája. A sorozat ünnepélyes megnyitója a JATE dísztermében lesz hétfőn délután 5 órakor: Kovács István A lengyel történelem forduló' pontjai címmel előadást tart és megnyílik Bátky Zoltán kiállítása, amelynek címe: Magyar—lengyel irodalmi és művészeti kapcsolatdk. Másnap, kedden a Móra kollégiumban vetítéssel illusztrált előadás lesz a lengyel filmművészetről, s a hét minden napján híres (rendezők filmjeit vetítik: hétfőn este 8-kor a Mórában, a hét többi napján délutánonként fél 6-tól a JATE-klubban. Dzsesszestet rendeznek (és lengyel lemezeket árusítanak) szerdán este 8-kor a JATEklubban. A Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatójával) és a Rzeczpospolita című lap szerkesztőségének képviselőivel A kerekasztal hátte' re címmel lesz ankét a Sajtóház klubjában, csütörtökön este 8-kor. A központ színpada két előadást tart pénteken: 11 órakor a Ságvári utcai óvodában, este 8-kor pedig a Móra kollégiumban (Ryszard Kapus' cinski: Császár). A közvetlen előkészületek fázisába érkezett a Szegedi Szabadtéri Játékok idei eseménysorozata. Javában tart a nézőtér felülvizsgálata, lassan lezárulnak a még folyó tárgyalások. Hétfén, április 17-én nyit a Klauzál téri igazgatóság helyiségében a jegyiroda. Egyelőre hétköznapokon 10 17 óra között fogadja az érdeklődőket. Elővételben több mint 40 ezer jegyet kötöttek le, így bizonyos napokra csak korlátozott kínálattal rendelkeznek. Dauda Sándor nem mond le Nem mondok le képviselői mandátumomról, hanem megvárom a szavazást — nyilatkozta az MTI munkatársának érdeklődésére Dauda Sándor zuglói képviselő azt követően, hogy választóinak több mint 10 százaléka kezdeményezte visszahívását. Elmondta, hogy 1985-ben 51,8 százalékot kapott a választásoknál, azaz szoros versenyben szerezte meg képviselői mandátumát. Miután a választók 40 százaléka nem rá szavazott, egyáltalán nem tartja kétségbeejtőnek a mostani visszahívási kísérletet. Elmondta azt is, hogy többek feltételezése ellenére jó kapcsolatban van Király Zoltán képviselővel, s az októberi ülésszakon tett kijelentése — miszerint egyes képviselők cirkusznak tekintik a parlamentet — személy szerint nem Király Zoltánnak szólt. Sürgette, hogy mielőbb dolgozzák ki a képviselők etikai kódexét, ily módon is erősítve a demokratikus, egyúttal kulturált parlamenti megnyilvánulásokat. Végezetül arról szólt, hogy most lényegében bizalmi szavazás következik, s ha választóinak több mint 50 százaléka megerősíti tisztségében, akkor ő lesz a „legerősebb" képviselő a Parlamentben, mert nem visszahívták, hanem bizalmat y.avaztak neki. Mint mondotta, szeretne az 1990es választásokon is elindulni. (MTI) Erdély — Siebenbürgen — Transsylvania Kulturális tábor lesz Szegeden Ismerd meg, hogy óvni tudd — Erdélyt! E sokatmondó gondolat szellemében a József AiHla Tudományegyetem kulturális tábort szervez Erdély valós múltjának, sanyarú jelenének és fenyegető jövőjének élményszerű megismertetésének érdekében. A hangsúly az élményszerűn van — a szervezők tudják: az élmények meghatározók a véleményalakításban és a cselekvésben. Terveik szerint a résztvevők a legkiválóbb szakemberektől hallgathatnak előadásokat Erdély történetéről, népművészetéről, irodalmáról, a politikai helyzet jellemzőiről — a valóságról. Kitűnő népművészektől sajátíthatják el az erdélyi népzene, néptánc, népdalkincs elemeit kipróbálhatják az erdélyi fazekasmesterség és fafaragás fogásait. Fotókiállítással, Erdélyről szóló filmekkel és diaporámákkal erősítik föl az előadók mondanivalóját. A tábor — augusztus 7étöl 14-éig tart — végére fórumot hívnak össze az Erdély Szövetség és a kormány tagjaival és vezetőivel; a vendégek részt vesznek a Szent István király tiszteletére szervezett ünnepségeken, és megnézik a szabadtéri előadásokat is. A szervezők arra kérik a várós és a megye lakosságát, hogy váljanak a kulturális tábor gondolatának önkéntes terjesztőivé. Hogyan? A kinyomtatott szórólapok szétküldésével. Magán- és családi levelezésük kitűnő alkalom erre. SzóróUapok egyelőre a JATE közművelődési titkárságán (Dugonics tér 13.), a városi tanács ügyfélszolgálati irodáján, a Sajtóház portáján, valamint a Bartók Béla és az újszegedi November 7. Művelődési Ház vezetőinél kaphatók. A népszerűsítés vállalása feltételezi a tábor szervezőinek gondolatmenetével és terveivel való azonosulást. A szórólapok három nyelven — magyarul, németül és angolul — ismertetik a kulturális tábor föntebb is vázolt általános célkitűzéseit, hasznos tudnivalókkal szolgálnak a jelentkezésről és a külföldiek ellátásáról. Kolostortúra Néhány napja a Magyar Hírlapban Lengyel András arról adott hirt, hogy megoldódott az alsóvárosi volt ferences kolostor hosszú ideje húzódó ügye, hiszen a városi tanács mindent el fog követni a rendházban működő szociális otthon áthelyezéséért. Ezáltal végre folytatódhat a művészettörténeti föltárás, majd következhet a helyreállítás, végül döntés születhet a hasznosításról. A pozitív kicsengésben némi zajt keltett azonban egy korábbi dolgozat: Bencsik Gábor ez év elején interjút készített a Nők Lapjában Gyulay End~ re megyés püspökkel, s ebben az is elhangzott, hogv a kolostor jövőjéről most folyik a per. A pereskedés, perlekedés a magyar nyelv szabályai szerint nemcsak a bíróságokon folyó jogi eseményeket jelentheti, hanem a különböző felek közötti huzakodást is. Ügy érzem, jelen esetben ez a püspök úr vánosság előtt, kissé talán előre sietve, hiszen a puszta műemléki feltárás éveket vehet igénybe, különös tekintettel az Országos Műemléki Felügyelőség kapacitásgondjaira. Viszont ez a sietség nagy haszonnal járt, mert az érdekelt felek (a körzeti stúdió adásaiban, illetve a Délmagyarországban) elmondhatták nézeteiket. Ennek tisztázása aztán az érvek megméretéséhez adott lehetőséget. Talán körmönfontnak tűnik, hogy így fogalmazok. Oka van. A városi tanács illetékeseinek elképzelése ugyanis nem találkozott az egyház képviselőinek nézeteivel, ám ez a nézetküilönbség akkor vált egyértelművé, amikor a legutolsó fázisról, a hasznosításról szólt a vita. KoGótikus kronológia 1444. A szegedi béke éve, obszerváns ferencesek jönnek Szegedre. 1459. Mátyás oklevele arról, hogy engedélyezi a kolostor előtti vásárt, tehát a kolostor fölépült. 1503. Befejeződik a templom építése. 1645. Egy török effendi engedélyt ad a kolostor folújítására, de a bővítésre nem, ekkor erősítik meg a falakat. 1713. Elkészül egy alaprajz, mely a középkori (gótikus) állapotot rögzíti, a barokk átépítés valószínűleg e század végén fejeződik be. 1923. Ezt az értékes a'aprajzot a ferencesek átadják az Országos Műemléki Felügyelőség elődjének, mert elkezdődnek a templom körüli ásatások. Az alaprajz rövidesen eltűnik. 1985. Lukács Zsuzsa művészettörténész rábukkan az alaprajzra, s a barokk külső mögött — egyelőre egyedül — sejteni kezdi a gótikát. 1987. A kolostor kutatásakor egyértelműen bebizonyosodik, hogy az alaprajz pontos, az épület gótikus, értéke ezáltal megsokszorozódik. kijelentésének helyes olvasata, hiszen a jogerős bírói ítélet szerint a birtok az egyházé, megnyugtató döntés azonban még nem született sem a szociális gondo. zottak sorsáról, sem a műemléki felügyelőség munkájának meggyorsításáról, sem pedig a rendház hasznosításáról. A vita ezen az utóbbi kérdésen robbant ki a nyílra bban ugyanis éveken át folyt a csendes huzakodás, mely teljes mértékben kifejezte a két fé] erőegyensúlyát: az egyház a sajátjának tudhatta azt, amit a tanács használt. Közeleg 1990 májusa, az igazság pillanata. Ahogy sodródunk az új választások felé, egyre több érv szól 'Z egyház szándékai mellett, magyarán ma már végre kijelenthető, hogy van igény szerzetesekre, egyházi iskolákra, egyházművészeti gyűjteményre, a hitoktatásra alkalmas helyiségekre, sőt még vendégszobákra is, különösen egy olyan jelentős plébánián, mint az alsóvárosi. A tanács jószándéka kétségtelen. A városi vezetőknek városi érdekekben kell gondolkozniuk. tehát minden megszerezhető, vagy megtartható ingatlanra a mi érdekünkben tarthatnak igényt. De a mi érdekünk az is, hogy az ország egyik legnagyobb múltú, legszebb kolostor-templom együttese egy gyönyörű téren úgv legyen a miénk, szegedieké, hogy az a maga természetes környezetében, az egyház avatott irányítása alatt működjék. Ennek kimondása azért lehet fájdalmas a városi tanácson, mert a jelenlegi gazdasági helyzetben. mely semmi jót nem ígér, sem az oktatásra, sem a szociális gondozásra nincs elég pénz. Ám a ..magasabb szempont" — hogy itt a pannonhalmihoz mérhető idegenforgalmi és szakrális centrum alakulhat ki — végül győzött. Finomabban szólva: győzni látszik. Köszönhető ez a tanácsi vezetés józanságának. no meg az egyháziak indokolt konokságának. S hogy miért ingatag a nyugvópont? Mert a tanács és az egyház képviselői még nem fektették le papírra egyezségüket. mert a szociális otthonnak még nincs új helye. mert az Országos Műemléki Felügvelősé0 csak paoíron költött közel hárommilliót a temolomra. ám a sekrestye fölött a tető beázik. s mert arra sincs biztosíték. hogy európai munkatempóban tud '^k föltárni és helyreállítani Szeged legértékesebb műemlékét. Végezetül esv ígéret: vigvázó tekintetünket a város fontos tornyai felé vetjük ezután is. Dlusztus Imre 1988. május 16.: jogerős ítéletet hoz a Szeged Városi Bíróság arról, hogy az alsóvárosi egyházközség tulajdona a kolostor". 1988. november 17.: a megyei földhivatal (fél évvel később) bejegyzi a tulajdonjogot. 1988. december 9.: a városi földhivatal végzése: „Ezen ingatlanra a tulajdonjogot Alsóvárosi Római Katolikus Egyház javára bejegyeztem.". 1989. március 17.: a városi tanács egészségügyi osztálya ingatlanmegosztási kérelmet nyújt be az építési és közlekedési osztályhoz. Vágvölgyi Sándorné osztályvezető „Az ingatlan jogi helyzetének rendezésével kapcsolatos eljárás osztályom hatáskörén kívül esik, így kizárólag a Egy és oszthatatlan ? keletkező földrészletek nagyságáról, a megoszlás műszaki feltételeiről rendelkezhettem.". 1989. március 24.: Lendvay György plébános föllebbez a tanács építési osztályán. 1989. március 29.: a fellebbezésre válasz nem érkezik. de nem ok nélkül. Vágvölgyi Sándorné: ,,A Szeged Megyei Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya osztályomhoz március 29-én érkezett kérelmében a hozott határozat visszavonását kéri, azzal az indokkal, hogy a bekövetkezett változás miatt az ingatlan megosztására nincs szükség. A visszavonásra irányuló kérelemnek haladéktalanul helyt adtam, mivel műszakilag mindenképp célszerű az épületegyüttest egységében — megosztás nélkül — fenntartani, gondozni.". 1989. március 31.: az Országos Műemléki Felügyelőség álláspontja: a kolostor „használati megoszlása nem aktuális. A szeged-alsóvárosi templom és kolostoregyüttes a középkori kolostoraink között jelentőségében, építészeti, tartalmi és művészettörténeti szempontból közvetlenül Pannonhalma után következik. A kolostor a folyamatosság és a török alatti nemzeti helytállás tekintetében az első helyen áll az országban.". AZ ÁTÍRT VALÖSAG. Sipo• István nevét eddig olvasóink riportfotók, eseményképek alatt olvashatták, immár tizenöt éve. A sajtófotózás terén végzett munkáiért ő kapta elsőként a Liebmann-alapítvány plakettjét. ügy tűnik, a fényképezőgép mellett eredményesen vette kezébe a festőszerszámokat: ecsetet, festőkést. A fotómasina objektív világa mellett a valóság költői át írására vállalkozott festményein. A jól ismert Alföldet, a Tisza-parti világ rejtelmeit fölfedező alkotó a táj lelkét keresi; a füzesek hangulatait, a tanyák emberléptékű közegét, a szántók, gyalogutak szegények taposta KRESZ-tábláit, a belvizek föl csillanó tükörcserepeit. Természeti realitás, valóságos élmény, biztos „talajfogás" jellemzi ezeket a festményeket, amelyek azonban bővelkednek poétikus részletekben, izgalmas festői hatásokban, tartalmas emberi üzenetekben. Nem csoda, ha mives munkai egyre nepszerübbsk itthon és külföldön. Repülőgépet vásárol a mentőszolgálat Az Országos Mentőszolgálat megrendelésére készül, s várhatóm decemberre elkészül Csehszlovákiában egy L—4K1 típusú repülőgép — közölte Bencze Béla, az Országo.: Mentőszolgálat főigazgatója. E kisgéppel bővíthetik idén repülőgépparkjuka', amely jelenleg három MI—2 es típusú helikopterből áll. A vásárolandó . gép . !"íthajtóműves, maximális sebessége 450 kilométer óránként, leszállás nélkül 1500 kilométert repülhet. Nagy előnye még, hogy leszállásához nem szükséges betonkifutó, landolhat füves területen is. Az Országos Mentőszolgálat elképzelései között szerepel egy AN—2 típusú repülőgép modernizált változatának megvásárlása is. (MTI) Műemlékvédelem A Balaton partján megkezdték több értékes műemlék és műemlék jellegű épület helyreállítását. Tető alá került mar a badacsonyi Szegedy Rózaház, amelyre csaknem 20 millió forintot költöttek. A legaprólékosabban, nagy műgonddal, minden kövét eredeti helyére téve újították fel a patonás barokk épületet. Rendbe hozták a gazdasági épületeket is. A házban irodalmi múzeumot és reprezentatív vendéglátóhelyet rendeznek be.