Délmagyarország, 1989. április (79. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-15 / 88. szám

4 1989. április 13., csütörtök Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. április 12-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést; tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői. * Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének, döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületei tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdéseikben döntött. E A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat: 1. Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai irányváltás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes félvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. 2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokratikusabbá vélt a légkör, megélénkült a vitaszellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt 10 hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt Számos tehetséges fiatal került a mozgatom vezető testületeibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. 3. A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött él a következetes, előremutató cselekvés. Ennek ds tulajdonítható, hogy az MSZMP nem erejéhez, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság befelé forduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma. 4. Az MSZMP-nek a mostani időszakban jelentős terheiket kell elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarokkal küzd. Ez súlyo6 örökségként nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésének megakadályozásához • párt vezető testületeinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell adnia. 5. A párt vezető testületeinek munkájában mélyreható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések szintere lett. Az előterjesztésekről. az üléseikről a korábbinál bővebb, alaposabb tájékoztatást kap a közvélemény. A Központi Bizottság a politikai és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kellő mértékben a •párttagság véleményére, a pártalapszervezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt. A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját A Politikai Bizottság tagjai azonban fontos kérdésékről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, akik követhetetlenül gyorsan változtatták véleményüket, mások viszont ritkán vállaltak közszereplést. A testületben gyenge volt a szoflidaritás, a kollektív szellem és kevés volt a kölcsönös informálás. létre kell hozni az MSZMP szervezőbizottságát. 5. A pártban tapasztalható szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokat munkájában hasznosítja. III. E 1. A párt vezető testületeinek a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselekvókész párttagságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben üj típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a •bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország. a párt visszatérjen a politikai kiszámíthatóság állapotába. 2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből. és miben kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. 3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. 4. A „Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?" címmel közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a pártválasztásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései megvalósítása érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választotta: Barabás Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala megyei pártbizottság első titkárát, Kiss Pétert, a budapesti KISZ-bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a dunaújvárosi pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölőbizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A testület a Politikai Bizottság tagjának választotta: Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Iványi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost, a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. (MTI) Hazafias Népfront Kongresszus októberben A Hazafias Népfront a jövőben pártsemleges, szövetségszervező politikai mozgalomként kíván működni — hangsúlyozza a HNF szerepét, feladatkörét újrafogalmazó dokumentum, amelyet pénteken, az Űj Városházán rendezett ülésen — a soron következő kongresszusra való előkészület jegyében — vitattak meg az Országos Tanács tagjai. A tanácskozáson — még ez érdemi eszmecserét megelőzően — az Országos Tanács határozott arTól, hogy felmenti a titkárságot, és jelölőbizottságot küld ki, amely javaslatot tesz egy ügyvezető elnökség személyi összetételére. E testület az októberre előrehozott kongresszusig működik majd. Felszólalt Huszár István, a Hazafias Népfront OT főtitkára. Rámutatott: napjainkban történelmi esélye van a népfrontnak, hogy önálló, pártoktól és pártérdekektől független, átfogó programmal jelenjen meg a közéletben. E programnak — mint mondotta — már számos részelemét kimunkálták a HNF bizottságai: készen áll egyebek közt a gazdaságpolitikai platform, és egy kulturális, illetve környezetvédelmi koncepció is körvonalazódik. Az MSZDP mondja Náluk platformszabadság van! A közelmúltban újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezóbizoűsáeának tagjaival beszélgettem csütörtökön este a jA'iL-dubban. A közepes számú érdeklődőt Benyó Pál, Gaskó István és Heszler Vilmos tájékoztatta arról, hogy véleményük szerint az MSZMP nem „tartalmazza" a szociáldemokratákat 1948-ban a kommunistákkal való egyesülést csak a párt 'balszárnya hajtotta végre, ráadásul puccsszerűen. Másfelől 56-ban kizárólag kommunisták hozták létre az új pártot, az MSZMP-t (Nagy Imre, Losopczy Géza, Kádár János, Donáth Ferenc stb), ezért semmiképpen nem utódja a volt SZDP-nek. A pártban ma lényegében két csoport létezik, az egyiket a régi szocdemek alkotják, akik még részt vettek a 48 előtti, vagy az 56-os pártban, az ó reprezentánsuk Révész András, a párt 80 éves elnöke. A másik csoport jórészt fiatalokból áll (de hozzájuk tartozik például az 58 éves Benyó Pál is), akiknek „nincs múltjuk", de a szociáldemokrata értékrendet képviselik. Gondolkodásuk középpontjában az érdekvédelem és a szociális biztonság áll. A szocdemek álláspontja szerint nem lehetséges gazdasági prosperitást elérni anélkül, hogy az emberek jól élnének. Szó esett az úgynevezett Bihari-ügyről is. Az ismert politológust az MSZDP „öregei" — a tagság, a vezetés többi tagjának megkérdezése nélkül — fölkérték ügyvezető főtitkárnak. Aztán azon a gyűlésen, ahol meg kellett volna őt választani, a „fiatalok" kérdéseket tettek föj neki; Bihari erre megsértődött (?). kivonult a teremből, és kilépett a pártból. A jövendő választásoik egyik legesélyesebb pártja — úgy tűnik — egyelőre hasonló nehézségekkel küzd, mint a jelenlegi kormánypárt: politikai 6tratégiáia tisztázatlan, vezető testületeiben ellentétek vannak. Márok Tamás Gazdasági folyamatok, kormányzati elképzelések Fényévnyi távolságra egymástól A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn rendkívüli ülést tat ti amelyen megvitatják az utóbbi időszak kormányzati intézkedéseiből adódó szakszervezeti tennivalókat — jelentette be Bálint Attila, a SZOT szóvivője pénteken. A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésével, s az ott hozott intézkedésekkel kapcsolatban a szóvivő nyilatkozott az újságíróknak. Mint mondta, nem érte meglepetésként, hogy a kormány soron kívüli ülést tartott; ezt a tényt véleménye szerint, eléggé indokolják az utóbbi időszak elkapkodott intézkedései, s az, hogy a kormányzat még mindig nem adott közérthető, az egyszerű munkavállalók számára is világos magyarázatot a gazdaság állapotáról, s nem ismertette az ország valós terheit. A forint újabb, 6 százalékos leértékelésével kapcsolatban feltette a kérdést: hogyan alapozták meg az 1989-es népgazdasági tervet, amit a kormány terjesztett elő? Miként fordulhat elő, hogy már három hónap alatt kiderült: a gazdasági folyamatok és a kormányzati elképzelések sok vonatkozásban szinte fényévnyi távolságra vannak egymástól? Kiknek hihetünk ezután? A kormány közleménye nem szól arról, hogy most mennyi is a költségvetés hiánya, csak azt tudatja, hogy 15 milliárddal is nagyobb lehet a tervezettnél. Nem derül ki az sem, hogy a lakosságot sújtó milyen további intézkedésekre kell a munkavállalóknak felkészülniük, s hogy mekkora az a pénzmennyiség, amit különféle csatornákon a lakosságtól szándékoznak ismét elvonni, anélkül, hogy kiderülne, eddig mire és mennyi pénz ment el. Ugyanakkor a közleményből megtudható, hogy a kormány nem szándékozik elhalasztani a már bejelen, tett energiaár-emeléseket. A szóvivő mindezzel öszszefüggésben hangsúlyozta: miközben a kormány a lakosságot a nemzetközi pénzintézetekkel kötött megállapodásokban foglaltakra emlékezteti, itt az ideje, hogy a szakszervezetek a kormányt az ország népével és a szakszervezetekkel kötött megállapodásokra emlékeztessék, s arra is, hogy fogyóban a bizalom. A szóvivő szerint elgondolkodtató, hogy most a kormány tartja szükségesnek a szakszervezetekkel kötött megállapodások haladéktalan felülvizsgálatát. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a szakszervezetek ezt a követelésüket már a januári áremelések után bejelentették, s azt a tiltakozási-hullám hatására a kormány kénytelen volt már akkor tudomásul venni. A szakszervezetek azóta is több ízben szót emeltek a megállapodások felülvizsgálata érdekében. A január vége óta eltelt három hónap úgy látszik rövid volt ahhoz, hogy a kormány tárgyalóasztalhoz üljön a szakszervezetekkel, arra azonban elégnek bizonyult, hogv bebizonyosodjék, mit ered. ményezett a jelenlegi pénzügyi politika, hová vezetett a gazdaságirányítás. Méter-lakástextil és konfekciószakmában gyakorlattal rendelkező Üzletkötőt alkalmazunk. Havi jövedelem nincs korlátozva. A munkakör betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezni: a raktárház-igazgatónál. Déltex Kereskedelmi Vállalat Szeged, Fonógyóri út 8. sz. 6-os kapu. Németh Miklós fogadta a BIE szakembereit rA Déri Miksa Ipari Szakközépiskola különböző szintű kazánfűtő-tanfolyamokat indít: kis teljesítményű kazánfűtő (K-2), kazánfűtő (K-3). A tanfolyam kezdési időpontja 1989. szeptember 4. A jelentkezési lapok beküldési határideje 1989. május 12. Jelentkezési lapok az iskola portájánál (Szeged, Úttörő tér 7.) beszerezhetők. Pályázati felhívás! A Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ 1989. július l-jétől, 3-5 évre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÁTADJA a Sándorfalva, Rigó u. 2. sz. alatt létesített, új 28. sz. Falatozó (büfé) vendéglátóegységét. A pályázatot 1989. május 10-éig kell leadni a szövetkezet Sándorfalva. Szabadság tér 2. sz. alatti központjába. Versenytárgyalás 1989. május 16-án. kedden délelőtt 9 órakor a szövetkezet fenti központjában lesz. További tájékoztatást, adatokat, felvilágosítást a szövetkezet közgazdasági osztálya ad. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) vizsgálóbizottságának Magyarországon tartózkodó tagjait A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Somogyi László, a BécsBudapest világkiállítás előkészítő bizottságának kormánybiztosa. Kerékpározni tudó férfi hivatalsegédet, heti változó munkaidővel (de. 8.30-tól 16,30-ig, du. 14.30-tól 22,30-ig) azonnali belépéssel felveszünk. „Megbízható 6800" jeligére a Sajtóházba. Közlemény A Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat tájékoztatja magánkereskedő vevőit, hogy április 10tói Szegeden az alábbi üzletben biztosítja azonnali kiszolgálásukat, készpénzfizetés ellenében. Teljes választékból, elónyösebb (eltételekkel. Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, 2. sz hanglemezbolt — Szeged, Kölcsey u. 4. Telefon: 62/12-356. A vásárláskor kérjük a tanács által kiadott .magánkereskedői igazolvány" bemutatását