Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

1989. iníírcius 28., kedd 3 Exporibovíto beruházás A g^őri Cardo Bútorgyárban a közelmúltban 50 millió forint értékű beruházást hajtottak végre, amelynek eredményeként európai viszonylatban a legmodernebb lapmegmunkáló, valamint fórógépsorokat állítottak üzembe. A beruházás lehetővé teszi, hogy tőkés exportjukat megduplázzák. Az idén több Ynint 400 millió forint értékben terveznek bútort gyártani, amelyből a hazai piac mellett az NSZK-beli, francia, angol és amerikai megrendelőknek is szállítanak. Képünkön: a Homa lapmegmunkáló gépsor ii Szódásüveggel locsol a Zoli!..." Locsolók és locsolandók Már megint kiderült, korántsem csak a kellemetlent és a haszontalant lehet összekötni... Én például tegnap, húsvét hétfőn a kellemest a hasznossal kötöttem össze, locsolkodó körútra indultam, s mindgzt meg is írtam, mert az egyes konkrétumok nagymértékben általánosíthatók — mások pedig egyáltalán nem. Enni, inni, orrvérzésig Móravároson kezdtem, barátságos kertes háznál, reggel kilenc tájban. Óriási teríték — sós és édes sütemények, töménytelen tömény ital — mellé ültetett a ház úrnője, enni-inni kellett, folyamatosan. Nem kevésbe kerülhet a húsvét a lányos anyukáknak! £s a pénz még semmi, ha a megelőző sütés-főzésre, alapanyagbeszerzésre, hárman hatfelé rohanásra, egyebekre gondolunk... Én azonban nem gondoltam semmire; irány — immáron emelkedett hangulatban — a távoli Rókus, ami kedvező kornyék, jó lelőhely: nem kevesebb, mint négy felsöoktalásbeli hölgyismerősöm lakik egy lakásban (főbérlő nélküli albérlet). Már a lépcsőházban erős kölniszag és zeneszó szállt, s amikor megálltam az adott ajtó elótt — világossá vált, hogy odabenn általános házibuliba torkollott a húsvét. Igen, voltak benn már tizen, locsolók és locsolandók, fiúklányok vegyesen. A konyhafalon cikcakkos vízsugárnyomok, s a magyarázat: — Szódásüveggel locsol a Zoli!... — Kaja, pia itt is akadt, szólt a magnó, és én csokinyuszival kezemben, fülbemászó dallammal fülemben távoztam, bár aligha véglegesen ... Közlekedési eszközre szálltam, cél: a Kereszttöltés utca. Kapu, lépcsőház, emelet, ajtó. Nyomom a csengőt — senki. Nyomom még egyszer — halálos csönd. Isten bárányának húsa Nem sokáig vitt ezúttal a technikai vívmány, mindössze az Északi városrósz elejéig. Az ember becsönget az ismerős házba, elmondja az elmondandókat, kölni, miegymás, és — láss csudát! — megkérdik, mit akarok enni, sonkát, tojást tormával, vagy pedig birka pörköl let, almapaprikával? Persze, utólAíira szavaztam, mert leszopogvtásra és fulladásra egyará\t alkalmas, apró csontocSkák is látszottak benne bőven, s vajon létezik-e szebb halál a birkacsont általinál? Áz ember lelke ettől egyenest a mennyekbe száll... Az én lelkem persze inem szállt sehová — pedig kétszer is vettem Isten báránya húsából — nyilván azért, mert mihamarabb be kellett mennem a szerkesztőségbe, vagy talán, mert egyáltalán nincs is lelkem. Illetve van, de más, mint régebben ... A lélek ugyanis nem vész el, csupán átalakul, akár az anyag. Farkas Csaba U reform még nem győzött Beszélgetés Perényi Jánossal, az MSZMP KB tagjával — Megújult-e a Központi Bizottság munkastílusa? — Nincs összehasonlítási alapom az évekkel korábbi módszerekkel. Ezeket legfeljebb közvetve ismerem. Azt viszont tudom, hogy ma már nincs mód a testületeié terjesztett „kemény anyagok" fiókba süllyesztésére. A KB elég erős ahhoz, hogy az izgalmas anyagokat is megtárgyalja. Komoly műhelymunka folyik a nyílt és a zárt üléseken is. — S végre mód van az eltérő nézetek kifejtésére is. — A platformszabadsághoz való viszonyt még nem vitatta meg a testület. — Arro gondolok, hogy a vezető fórumokon belül is egyre inkább látszik bizonyos meghatározó politikusok álláspontja, illetve bizonyos csoportosulások körvonala. — Kétségtelenül kirajzolódott már egy hármas tagozódás. Létezik a reformpárti centrum, és ettől kicsit balra és jobbra is vannak csoportosulások. A baloldal mostanában mintha közelítene a centrum felé. Vitáinkban nemegyszer keverednek a szükségletek és a lehetőségek. Ezért fontos, hogy szakember tagjai is legyenek a KB-nak. Az ő segítségükkel maradhatunk a realitások talaján. — A legutóbbi tanácskozás után nyilvánosságra került az MSZMP új programja. — Én erre a dokumentumra nemmel szavaztam. A tanácskozás előtt a Politikai Bizottság által összeállított tézissort ízekre szedte a KB. Az volt az álláspontunk, hogy készüljön egy-, kettő-, hároméves program, ami majd a kormányon és a pártvezetésen is számon kérhető lesz. Ebbe csupa elvégezhető és reális feladat kerüljön be. Ezenkívül fogalmazzunk meg egy távlati programot is. A vita után a tervezet ismét a PB elé került. Mi kilencen, nemmel szavazók, azt szerettük volna, hogy most, március 29-én ismét a KB elé kerüljön ez a dokumentum. — Van-e hiányérzete a nyilvánosságra került tézisekkel kapcsolatosan? — A pártnak föltétlenül olyan program kell, ami nem hozhatja kínos helyzetbe a Minisztertanácsot. Ez a kormány az MSZMP kormánya. Tehát a mi államirányításunkat járatjuk le, ha teljesíthetetlen feladatokat szabunk ki. Erre a tervezetre a kormánynak Pontosan tíz hónap telt el az MSZMP történelmi korszakhatárt jelentő tavaly májusi pártértekezlete óta. A párt Központi Bizottságába 38 új tag került majdnem" egy évvel ezelőtt. Ezek egyike Perényi János, a szegedi Déri szakközépiskola igazgatója. is rá kellett volna mondani, hogy vállalható. Én olyan konkrét dolgokat szerettem volna csak nyilvánosság elé tárni, ami határidőre teljesíthető. Semmiképpen sem tartom jónak a jelszavakat, a pontos feladatmegjelölés helyett. — Mostanában „politizál" az ország, és kevesebbnek tűnik a szükségesnél a figyelem a gazdaságra. — Pedig életünknek ez az alfája és az ómegája. Döntően az iparon belül kellene elérni változást. A nem mozdulásnak több komponense van. A működötöké csak akkor jön be az országba, ha belpolitikai stabilitást tapasztal. Ezért fontos az MSZMP-nek, hogy szót értsen más, újonnan alekult szervezetekkel is. Az átmeneti időszakot viszonylag zökkenőmentesen kell levezetni. Közben államunk semmiképpen sem válhat müködőképtelenné. Nagy esélyt látok a működötöké meggyőzésére, az ügyes, jó külpolitikánkban. Egyre inkább ledőlnek a tőkebevonás bürokratikus akadályai. Persze, még mindig marad belőlük bőven. — Miért nem indult meg az utóbbi hónapokban, a társasági törvény megszületése után a működötöké beáramlása? ^— A Központi Bizottság egyértelműen magáévá tette azt a nézetet, hogy nincs más utunk a kibontakozásra, mint a nyugati tőke invitálása. Ebben a nézetben minden vezető szerv egységes, csak a fundamentalista párttagok aggodalmaskodnak. Ma már az itt megtermelt profitot minden megkötöttség és korlátozás nélkül is ki lehet vinni az országból. Ez nagy eredmény. Viszont jó lenne elkerülni a belpolitikai labilitásnak olyan jeleit, mint a pécsi bányászsztrájk, vagy éppen a tüntetések. — A baranyai munkabeszüntetés vezetői hibákból is származott. — Az igazgatói posztok betöltése nálunk évtizedekig politikai megbízatás volt. A műszakiak legfeljebb a főmérnökségig, vagy még addig sem juthattak. A gazdasági vezetők kb. egyharmada még ma is inkább politikus, mint gazdálkodó. Nekik nincs megfelelő szakmai végzettségük. Ok az esetleges vegyes vállalati formánál már nem jöhetnének szóba irányítóként. Tehát ők az egzisztenciájukat is féltik. Persze, ezenkívül is rengeteg gonddal kell szembenéznünk a gazdaságban. Például a személyi jövedelemadó túlzott keresetcsökkentő hatásával, a vállalatok túladóztatásával, a KGST-n belül rendezetlen pénzügyi és elszámolási viszonyokkal, a forintkonvertibilitás hiányával. Ezek nélkül nehéz elképzelni csatlakozásunkat a világpiachoz. — Jelen pillanatban az MSZMP-nek nincs határozott gazdaságpolitikája. — Ez az én véleményem is. A korábbi gazdaságpolitika ma már nem érvényes. Az új kidolgozása sürgős feladat. A munka már megkezdődött. — Csongrád megye ma már politikailag nem az a megye, ahonnan ön tagja lett a Központi Bizottságnak. — Szinte a hét minden munkanapjának délutánján aktívákon, elbeszélgetéseken veszek részt. Általánosan nagy az érdeklődés a párttagok részéről a zárt ülések után. A beszámolási kötelezettségemen túl, ezeken a rendezvényeken érdekes tapasztalatokra tehetek szert. Meggyőződésem, a reformpárti gondolat mára már szűkebb környezetünkben is túlsúlyba került. Sajnos,% egy-két helyen ennek az ellenkezőjét is kénytelen voltam regisztrálni. A vállalati dolgozók a reformpártiságuk mellett olyan munkásszószólót hiányolnak a legfelsőbb vezetésből, aki az ő speciális gondjaikat tenné szóvá. A legfelsőbb irányítók közül igazán senkit sem éreznek megukhoz közelállónak. A nagy munkástömegek ma még mozdulatlanok. Nagyon nagy kérdése napjainknak, hogy milyen irányba indulnak majd el. Jó lenne, ha az MSZMP reformpárti része tudná őket magához zani. B.I. Mi az, elmaradt a föltámadás? Hát, ezzel az úttal alighanem az ördögnek tartoztam, nem a Miurunknak... De aztán nevetés, beszélgetés, közelítő léptek zaja hangzott föl a lépcsőházban — lám, épp e percben érkezett meg a család, most hozták be az ünnepre a nagymamát Algyőről, Wartburggal. Velük tartott — lenn találkoztak, a garázsajtóban — négy-öt tanköteles, ifjú locsolkodó, a kisebbik nagylány osztálytársai, plusz még két ismeretlen fő, de ha már itt vannak, hát csak jöjjenek, a családfő liberális. Kapott is fejére kislánytól a nagylányon át az anyukáig kölnit mindenki literszám — a nagymama csak a kendője csücskébe, mert így kérte—; illatfelhők gomolyogtak a légben, ádáz harcot vívott a sokféle drogéria. A tíz-tizennégy éves fiúk egy-egy ötvenest kaptak a markukba, magam egy valóságos, kézzel festett hímes tojást, és több szépséges pillantást is (mondom, nem olcsó a húsvét.. .) Mindazonáltal csakhamar leléptem; gyerünk tova, s még tovább. Tiltakozások Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszlón aláírásgyűjtési akciót kezdett a KISZ városi bizottsága és a városi úttörőelnökség. A fiatalok az ellen tiltakoznak, hogy a helyi KISZ-iskolát a városban élők megkérdezése nélkül az erdélyi menekül, teket befogadó állomássá kívánják átalakítani. A megyei tanács egy koordinációs értekezleten javasolta az illetékes tárcaközi bizottságnak, Horváth István belügyminiszter és Aklilu Afavork miniszter, az Etióp Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottsága Irodájának vezetője, mint a magyar—etióp gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi vegyes bizottság társelnökei Addis-Abebában március 23-án aláírták a vegyes bizottság 3. ülésének jegyzőkönyvét. A tárgyalófelek értékelték a legutóbbi Horváth István Etiópiában ülésszak óta eltelt két év együttműködését, az árucsereforgalmat és meghatározták azokat a területeket, amelyeken a kölcsönös vállalati érdekeltség alapján a kapcsolatok továbbfejlődhetnek. Horváth Istvánt Addis-Abeba-i tartózkodása során fogadta Ato Teszfaje Dinka, az Etióp Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának póttagja, miniszterelnök-helyettes, Asagere Jigletu, az EDP KB titkára; találkozott Teszfaje VoldeSzelassziéval, az EDP KB Politikai Bizottságának póttagjával, belügyminiszterrel. Horváth István szombaton hazaérkezett. hogy a tervezett fogadóállomások közül az egyik Hajdúszoboszlón legyen. A város vezetőivel, lakosaival azonban ezt a javaslatot nem egyeztették. Pántya György, az MSZMP városi bizottságának első titkára — aki maga is csak a sajtó, ból értesült a tervről — a demokrácia megsértésének tartja az esetet, amelynek nyomán a városban olyan pletykák terjedtek el, hogy az üdülőövezet közepén szögesdrótos tábor letesül. Ur Attiláné tanácselnök elmondta, hogy a helyi tanácsi vezetést sem vonták be az előkészítő munkába. Amikor értesültek a tábor létrehozásának tervéről, a végrehajtó bizottság aggodalmát fejezte ki a megyei tanácsnál amiatt, hogy kész tények elé kívánják állítani a helyi vezetést, amely még annyi információval sem rendelkezik, hogy megbízható választ adjon a lakossági ész. revételekre. Feltámadási körmenet A kereszténység 2 ezer éves hagyománya szerint köszöntötték nagvszombat estéjén Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét az ország templomaiban. A katolikus egyházközségek ünnepi szentmisével emlékeztek a feltámadás misztériumára, ezt követően sok helyütt tartottak körmenetet. megmutatva a híveknek a feltámadt Krisztust ábrázoló szobrot Az esztergomi bazilikában, hazánk legnagyobb templomában Paskai László bíboros, prímás-érsek vezette a nagyszombati szertartást. A ceremóniát az egyházi liturgia jegyében, az úgynevezett tűzszentelés vezette be. ami a Megváltó feltámadásának szimbóluma. Az ünnepi misét a feltámadási körmenet követte, a helyileg kialakult szokások szerint nem a szabad-ban. hanem a bazilika belső terében. Hasonló feltámadási szertartást rendeztek szombat este az esztergomi ferences rend templomában. A Szent István király alapította pécsi egyházmegyében mintegy kétszáz templom szervezett a hívek számára feltámadási körmenetet nagyszombat estéjén. Az országrész soknemzetiségű voltának megfelelően magyarul, németül és horvátul csendültek fel u Krisztus újjászületését hirdető énekek. Az egyházmegye központjában, Pécsett a székesegyház főbejárata előtt tartott túzszenteléssel é6 d húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődött a szertartás. A zsúfolásig megtelt dómban Fényi Sándor nagyprépost, a pécsi székeskáptalan feje celebrálta az ünnepi szentmisét s eközben kondultak meg ismét a „Rómából hazatért" harangok. Ezután a székesegyház előtti téren nagv tömeg sorfala között vonult körbe a feltámadást menet élén a kereszttel, az égő húsvéti gvertyávaL a feltámadt Krisztust jelképező szoborral és a baldachin alatt az oltári szentséggel.